Tudatkalandorok Gyűjtőpont Univerzuma .
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

2 posters

Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 17:35

Szeretnék topic nyitónak, téma felvezetésnek berakni ide néhány idézetet, illetve tudományos felfedezésekről írt sajtó produktumokat.
Amíg ezzel nem végzek, légyszi, ne szóljatok hozzá.
Az utolsó HSZ-emben jelezni fogom, ha végeztem.

A problémát több témakör köré akarom felépíteni, nem feltétlenül logikai sorrendben, inkább abban az időrendi káoszban, ahogyan ezen a héten a képesebbik felembe robbantak:
1. Idegen, naprendszeren kívüli társadalmak
2. Klímakatasztrófa
3. Ökológiai katasztrófa
4. Gazdasági, társadalmi feszültségek
5. Technológiai fejlődés, világűr gyarmatosítás


A hozzászólást Nilka összesen 4 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 10 Jan. - 19:50-kor.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Idegen, naprendszeren kívüli társadalmak

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 17:40

Kezdetnek hoznám az Opos által az üzenetek topicba belinkelt cikket, mivel Kanada volt védelmi miniszterének nyilatkozatáról a héten poénkodtak egy jót a rádiókban is - kivágva nálam néhány régi, öreg biztosítékot...

http://internetfigyelo.wordpress.com/2013/06/26/megtortent-a-magas-szintu-bejelentes-a-foldonkivuliek-es-a-nemzetkozi-hatterhatalom-letezeserol-videoval/

a cikk szövege:
Megtörtént a magas szintű bejelentés a földönkívüliek és a nemzetközi háttérhatalom létezéséről ! (Videóval)
Posted on 2013/06/26 by Híradmin
CHD_Plaque-2Olyan dolog történt, ami világraszóló visszhangot kellett volna kapjon.
Hivatalos és magas szintű bejelentés hangzott el mind a Földet évezredek óta látogató földönkívüli fajokról, mind a Földet irányító háttérhatalmi erőkről és azok főbb szervezeteiről.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nem más jelentette ezt be és kérte számon a többi kormányon is az igazság “teljes felfedését” (Full Disclosure), mint Kanada volt honvédelmi minisztere, Paul Hellyer. Érdemes mindenkinek végighallgatnia a teljes beszédet!…
A Citizen Hearing On Disclosure (CHD) konferencia múlt hónapban Washington DC-ben zajlott le, amely tulajdonképpen magas szintű szakértők és tanúk meghallgatása annak érdekében, hogy az emberiség minél előbb tudja meg az igazságot ebben a kérdésben.
Jelmondatuk: “Ha a Kongresszus nem végzi el a dolgát, az emberek majd megteszik!”

CHD
A Földön élnek földönkívüliek, legalább 4 különböző faj látogatja a Földet, melyek valószínűleg eltérő szándékokkal teszik ezt. Elmondta Paul Hellyer, hogy tudomása van arról is, hogy legalább ketten az amerikai kormánynak dolgoznak.
Az emberiségnek joga van tudni a létezésükről és a már kialakult együttműködésről.
Paul Hellyer
Paul Hellyer
Majd rátér arra, ami minket is közvetlenül érint és része a körülöttünk felépített teljes megtévesztésnek, magának a Matrixnak, melynek a lebontásában sok-sok igazságkutató ember részt vesz….:
Nektek már nem újdonság – de sok ember még mindig nincs tisztában azzal -, hogy “a Földet egy titkos társaság vezeti, amelynek tagjai a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR), a Bilderberg-csoport és a Háromoldalú Bizottság (Trilateral Commission), a Nemzetközi Bankkartell, az Olajkartell, a különböző hírszerző szervezetek tagjai és a katonai junta választott tagjai, ők titokban akarják tartani ezeket az információkat az emberiség előtt.”
És akkor még nem is beszéltem a 13 vérvonalhoz tartozó Családról, az Illuminati Vérvonalról, mely az egész piramist uralja, a tetején egy nagy családdal…
Az idő elérkezett a teljes lelepleződésre. Sokan átlátnak már az összefüggések és manipulációs játszmák illúzióján. Az emberek képessé váltak egy jobb, teljesebb, tudatosabb, spirituálisabb, szeretetteljesebb életminőség megélésére. Ezt példázza az, hogy ez a bejelentés megtörténhetett, ami természetesen a kormányzati médiában nem jelent meg hírként.
Ufok
Az UFO-k létezésének nyilvánosságra hozatala
Forrás:
Világ Helyzete
Eger Facepress
Nemzeti InternetFigyelő


A hozzászólást Nilka összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 10 Jan. - 17:43-kor.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Idegen, naprendszeren kívüli társadalmak

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 17:43

Erre első bagatel reakcióm a következő volt:

Nilka gyerekkori (4-7 éves korig) egységes világképe az állam hatalomról, politikáról globális és országos szinten a Föld népeinek szemszögéből:
Régen minden ember naaaagyon naaaagy varázsló volt, és akkoriban még együtt éltek más naaagyon naaagy varázsló népekkel, akik nem voltak emberek.
pl: sárkányok, kígyók, rókák, békák, apró népek, farkasok, vizi élőlények, sellők, fényszikrák, tűzből lévő lények, szellőből, levegőből, gázokból álló lények, földből, sziklákból álló kristálylények, árnyékok, értelmes növény lények, kentaurok, szatírok, stb. stb.
a nem emberek nem a földön laktak, de valahogy mégis ott, mert minden világ minden világgal kapcsolatban állt a csillagok között, és könnyen eljutottak egymáshoz a népek tagjai. mind egy hatalmas nagy család voltunk, ahol a családtagok néha összevesznek, haragszanak egymásra egy ideig, de azután kibékülnek. vannak közöttük idősebbek és fiatalabbak is. nekünk, a napocskánknak, három gyönyörűséges földünk is volt, egy vizesebb, egy sivatagosabb, vulkánosabb és a mai föld, de a hold nélkül.
aztán az idősebb népek közül egy nagyon erős úgy döntött, hogy a kicsi, gyenge, fiatal népek nem számítanak, világaik az ő tulajdonuk, az ő birtokaik - és megindult a háború.
először jó testvérekként az emberek, a naaaagyon naaaagy varázslóikkal együtt, igyekeztek segíteni a többi népet (nem mindig jött össze, hajlamosak voltunk félreértések miatt böhöm kalamajkákat kavarni), és azok is szövetségesként óvtak, védelmeztek minket. de a háború elhúzódott, a szegénység terjedt, a népek gyengékké váltak - és emiatt immár egymással is folyton csak veszekedtek. végül annyira összevesztek, hogy megszületett az Egyezmény.
Az Egyezmény lezárta a világok határait, a népek többé nem találták az utat egymáshoz, egyedül maradtak, és immár mindenki csak magára számíthatott a sötétség ellen. De az Egyezményt bááátor sárkányok, kígyók, unikornisok, stb. és néhány naaagyon naaagy varázsló nem tartotta meg, és még mindig tartották egymással a kapcsolatot, ahogyan az jó testvérekhez illik. ezek a bááátor lények hamarosan népeik bölcs vezetői, őrzői lettek, és egyfajta Egyezmény feletti nagyon laza szövetséget tartottak fent egymással, hogy végszükség esetén azért senki se maradjon teljesen egyedül. Ők lettek a világok felett, mögött álló titkos tanács, a Világok Őrei és azért, hogy valóban titkosak is maradjanak, egy labirintusba költöztek, hogy akik mégis elkezdenék őket keresni, ám illetéktelenek, rossz szándékúak, azok eltévedjenek a labirintus útvesztőjében.
aztán a háború elérte a mi napocskánkat is. a három föld hősiesen küzdött, és a Világok Őrei is segítettek néha az Egyezményt megkerülő módon, de végül nagyon súlyos vereségeket szenvedtünk.
a vizi világ és a vulkán/sivatag világot az ellenség elpusztította, maréknyi túlélőik a mi földünkön találtak menedéket, de a föld is nagyon megszenvedte a háborút, mert lett egy holdja, és ezért a tengerek vizei elszaladtak a helyükről, a szelek megbolondultak, és hatalmas viharok, meg sötétség tombolt minden felé. nagyon sokan meghaltak.
végül a naaagyon naaagy varázslók a Világok Őrzőivel együtt úgy döntöttek, hogy csak úgy tudják megmenteni az egyetlen megmaradt földet, ha létre hívják a Felejtést.
a Felejtés elvette a földön élő naaaagyon naaagy varázslók erejét, hatalmát, képességeit, attól függetlenül, hogy melyik néphez tartoztak. mivel így már csak a Világok Őrei közé tartozói Első Emberek voltak naaagyon naaaagy varázslók, akik mind a labirintus mélyén éltek, a többiek varázslatok nélküliekké váltak. A földön élő népek így összeolvadtak (a hajdan volt három föld népeiből egy lett), és így megszületett a varázslatok nélküli, hatalom nélküli ember. a Világok Őrei úgy gondolták, hogy mivel ez az ember nem emlékszik arra, hogy ki ő, honnan jött, és mi is történt vele, nem ismeri a testvéreit, nem tudja, mit veszített háborúban, így többé már gyengeségénél fogva ártalmatlan, nem kihívás az ellenségnek, és ezért békére lelhet, ideig-óráig biztonságban lehet. közben ők a labirintus mélyén majd mindent megtesznek azért, hogy megvédjenek minket.
amivel a Világok Őrei nem számoltak: a Felejtés eljövetelekor nemcsak a három föld népei ragadtak a földön, hanem az ellenség katonái is. az Ellenség felismert néhány folyamatot, és beszivárgott mind az új, varázslatok nélküli emberek közé, elszakítva őket utolsó barátaiktól, a Természet lakóitól, az állatoktól és növényektől, de beszivárogtak a Világok Őrzői közé is, port hintve a titkos tanács szemébe.
végül a földnek, és az embereknek két titkos, árnyék kormánya lett, melyek közül az egyik el akar minket pusztítani, a másik meg akar óvni. mindkettőnek vannak nem emberi tagjai. a kettő egymás ellen dolgozik, és jajj nekünk, ha végül újból fellángol a nagy háború közöttük...

nos, az Opos által belinkelt cikkben erre a mosolyogtató gyermeki világképemre ismertem. egy kicsit feltúrbózott, modernizált, felnőttesebb verzió, meg vannak különbözőségek is, de attól még a gyökér séma adott.
csakhogy én ezt a fenti agymenést idővel többé, kevésbé kinőttem.  lányvigyor 

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Idegen, naprendszeren kívüli társadalmak

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:03

Amit a témáról a tudomány jelenlegi állása szerint mond (szerintem egész jó összefoglaló):

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Földön_kívüli_élet

Földön kívüli élet / A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.
Létezését jelenleg sem bizonyítani, sem egyértelműen kizárni nem lehet, bár az valószínű, hogy nem csak a Földön alakult ki élet, így a kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy az élet megjelenése milyen gyakori az univerzumban. A közvetlen bizonyítékok hiánya ellenére a földön kívüli élet hipotézise kutatható, egyrészt az élet fennmaradásához szükséges környezetek, másrészt az élethez szükséges, vagy az általa termelt (biogén) anyagok felfedezésével. A földön kívüli élet kutatásával az asztrobiológia tudománya foglalkozik.
A földön kívüli életről szóló elképzelések a földi kultúrában jelentős szerepet játszanak modern korunkban. Ez nem csak a tudományos-fantasztikus irodalomban, hanem más területeken is így van.
Földönkívülinek nevezzük azokat az élőlényeket, amelyek a mi bolygónkon, a Földön kívül léteznek, vagy onnan származnak. Létezésük hipotetikus: jelenleg nincs döntő bizonyíték sem a földönkívüli élet létezéséről, sem cáfolatáról, ugyanakkor számos tudós legalábbis valószínűnek tartja létezésüket. Többen egyenesen kizártnak tartják, hogy ne lennének még valahol élőlények az univerzumban. Összességében létezésük igazolása csak következtetéseken alapul. A földönkívüli lények megjelenését tekintve vannak humanoid-elképzelések, hatalmas, vagy egzotikus szörnyekről szóló elképzelések, és különféle, kevésbé hatásvadász elképzelések baktériumokról, vírusokról, illetve a földi életformától teljesen eltérő lehetőségekről. A földönkívüli lények leírásával foglalkozó tudomány az exobiológia (görögül: az élet lehetőségeinek és megjelenési formáinak tanulmányozása más égitesteken).

Tartalomjegyzék
1 A földön kívüli élet keresése
1.1 Közvetlen keresés
1.1.1 Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben
1.2 Közvetett keresés
2 A földön kívüli élet lehetséges kémiai alapjai
2.1 Szilíciumalapú élet
2.2 Ammóniaalapú élet
3 A földön kívüli életbe vetett hit
4 A földön kívüli élet kezelése, bánásmód az idegenekkel
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások
7 Források
7.1 Lábjegyzetek

A földön kívüli élet keresése

A földön kívüli élet tudományos keresése jelenleg közvetlen és közvetett módon zajlik.
Közvetlen keresés
A tudósok közvetlen bizonyítékait keresik az egysejtű élet létezésének a Naprendszeren belül, kutatásokat végezve a Mars felszínén és a Földre hullott meteoritok vizsgálatával. Terveznek egy küldetést az Európére, a Jupiter egyik holdjára, mely folyékony vízréteggel rendelkezik a felszíne alatt, ez esetleg tartalmazhat életet.
Létezik kis mennyiségű bizonyíték, miszerint mikrobiológiai élet létezhet vagy létezhetett a Marson. Egy kísérlet a Viking Mars leszállóegységen gáz kibocsátásokat jelentett a felmelegített marsi talajból, mely egyesek szerint konzisztens a mikrobák jelenlétével. Ugyanakkor, az ezt megerősítő bizonyítékok hiánya a Viking által végzett más kísérletekből, arra utal, hogy egy nem-biológiai reakció valószínűbb. Ettől függetlenül, 1996-ban baktériumokra hasonlító szerkezeteket véltek felfedezni az ALH84001 jelzésű meteoritban, mely a Marsból származó kövekből épül fel. Ez a jelentés erősen vitatott.
2005 februárjában két NASA tudós jelentette, hogy erős bizonyítékait találták a marsi életnek (Berger, 2005). A két tudós, Carol Stoker és Larry Lemke a NASA Ames Research Center-éből, állításaikat a Mars légkörében található metán nyomokra alapozták, mely hasonlított néhány primitív földi életforma metán termelésére, és a saját, primitív élettel foglalkozó kutatási eredményeikre a Tinto folyó közelében Spanyolországben. A NASA tagadta a tudósok állításait, és Stoker maga is visszavonta eredeti következtetéseit (spacetoday.net, 2005). Ugyanakkor, néhány nappal azután, hogy Stoker és Lemke közzétette állításait, az Európai Űrügynökség(ESA) tudósai bejelentették, hogy a saját méréseik a Marson található metánról szerves eredetet feltételeztek (Michelson, 2005).
Bár ezek az eredmények még mindig vitatottak, a marsi életben való hit nőni látszik a tudósok között. Egy informális véleményfelmérésen, az ESA konferenciáján ahol bejelentették eredményeiket, a tudósok 75%-a kijelentette, hisz abban, hogy valaha volt élet a Marson és 25% kijelentette, hisz abban, hogy jelenleg is van ott élet (Michelson, 2005).

Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben
Égitestek, melyeken az élet valószínűsége a legnagyobb, a valószínűség csökkenő sorrendjében. Ezekből három hold, melyeken nagy kiterjedésű felszín alatti folyadék megléte lehetséges, amelyekben kialakulhatott az élet:
Mars – Folyékony víz létezett a múltban a Marson, és még mindig lehet nagy mennyiségű folyadék a felszín alatt. Metánt is találtak a Mars atmoszférájában.
A Jupiter Európé holdja - A vízjég kéreg alatt minden valószínűség szerint folyékony vízóceán található, melyet a Jupiter által keltett árapályerők tartanak folyékonyan.
A Szaturnusz Titán holdja – Az egyetlen, atmoszférával rendelkező ismert hold. Érintette a Huygens szonda. Szénhidrogén-tavakkal (esetleg -óceánokkal) rendelkezik. Légkörében a Nap lágy röntgensugarainak hatására, amennyiben folyékony víz is megjelenik, nukleinsavak is keletkezhetnek.[1]
A Szaturnusz Enceladus holdja felszíne alatt folyékony víz lehet.[2] A Cassini űrszonda az Enceladus kriovulkáni kitöréseiben vízjeget, metánt és egyszerű szerves molekulákat talált, ezeknek biológiai eredete esetleg kimutatható már ezzel az űrszondával is.[3]
Vénusz – Napjainkban csak az atmoszférában képzelhető el,[4] nem a felszínen. A bolygó történetének elején, talán néhány százmillió évig, lehetett folyékony víz a felszínén, ami később elpárolgott.[5]
Ceresz - A törpebolygó kőzetmaggal és vízjégből álló kéreggel rendelkezik, ellentétben a többi kisbolygóval, melyek a Késői Nehézbombázás során történt ütközések során elvesztették vízjégtartalmukat. Ha kialakult felszínén vagy mélyében az élet, onnan a Földre is juthatott szerves anyag vagy mikroorganizmus. A Cereszről származnak a HED meteoritok is.[6]
Számos más égitest is felmerült, beleértve a feltételezett légköri életet a gázóriásokon. Fred Hoyle feltételezése szerint mikrobiális élet létezhet az üstökösökön. Néhány földi mikroba képes volt évekig életben maradni egy holdszondán. Összetett többsejtes organizmusok léte ezen helyek bármelyikén nagyon valószínűtlen.

Közvetett keresés
A tervezett amerikai Terrestrial Planet Finder program egységei. A program célja a Naprendszeren kívüli Föld típusú bolygók felkutatása lett volna. Az amerikai szenátus nem szavazta meg a NASA-nak a tervhez szükséges pénzt. A programot leállították.
A csillagászok kutatnak olyan Naprendszeren kívüli bolygók iránt is, amelyeken lehetséges az élet. Az esélyek nagyok, hisz tőlünk alig 50 fényév sugarú körben kb. 2000 csillag (1400 csillagrendszer) található.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai olyan exobolygót fedeztek fel a Gliese 581 csillag körül[7], amely a korábban felfedezett exobolygóknál alkalmasabb az élet hordozására (0-40 °C felszíni hőmérséklet, a Föld tömegénél alig 50%-kal nagyobb tömeg, keringési pálya a lakható övezeten belül).
Az exobolygók légkörében vagy felszínén biogén (élőlények által termelt) anyagok kimutatása napjaink műszerei számára szinte megvalósíthatatlan feladatot jelentenek, emiatt olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel a jelenleg elérhető műszerekkel is következtethetünk az exobolygók anyagi összetételére. Fedési exobolygók esetében a csillag előtt történő átvonuláskor a csillagfény egy része a bolygó légkörén halad át, így a csillag sokkal erősebb fényének spektrumát elemezve talán kimutatható a bolygó légkörének összetétele.[8]
Ha egy bolygó a saját tengelye körül forog, akkor a rajta lévő legnagyobb alakzatok (kontinensek, óceánok), ha egyenetlenül oszlanak el, a bolygó fényének (fényerő, színezet) periodikus változását okozzák, ebből következtetések vonhatók le a felszín összetételére. Próbaképpen a Deep Impact űrszonda az EPOXI kísérletsorozat keretében a távolról csak pontszerűen látszó Földet vizsgálta műszereivel. A kísérletet végző kutatóknak sikerült rekonstruálniuk néhány nagyobb felszíni alakzatot (például a Csendes-óceánt).
A Naprendszeren kívül számos helyen fedezhetőek fel szerves vegyületek. A fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongokban a Spitzer űrtávcső segítségével acetilént és hidrogén-cianidot sikerült kimutatni, igaz, ez utóbbit csak az erősebb ultraibolya sugárzással rendelkező, Naphoz hasonló csillagok körül.[9] Rádiócsillagászati módszerekkel a Tejútrendszeren belüli Sagittarius B2 óriás molekulafelhőben sikerült bonyolult szerves molekulákat, többek között etil-formiátot (C2H5OCHO) és az n-propil cianidot (C3H7CN) kimutatni, a kutatások fő célja azonban aminosavak felfedezése a csillagközi gázfelhőkben.[10][11]
Az élőlényekben, nem tükörszimmetrikus szerves molekuláknak csak az egyik kiralitású változata található meg, amely az általa visszavert fény polarizációját befolyásolja, így elvben távolról is kimutatható.[12] A tervezett EELT óriástávcső már alkalmas lehet a polarizációs anomália kimutatására exobolygók esetében is.[13]
Elfogadott elmélet, hogy bármely technológiai társadalom sugároz magáról információt a környező űrbe. Az olyan projektek, mint a SETI, olyan rádiójelek után kutatnak, mely megerősítené az intelligens élet létezését.

A földön kívüli élet lehetséges kémiai alapjai
A Földön minden élet szén és víz alapú, ez igaz lehet bárhol máshol az univerzumban. A szén kulcsfontosságú a földi élethez. Képes kovalens kötés kialakítására a nem-fém atomokkal, különösen a nitrogénnel, oxigénnel és a hidrogénnel. Az élethez a szénnek oxidált és redukált formában is jelen kell lennie. A szerves savakból (-COOH) és a bázikus aminokból (NH2-), képződnek az aminosavak. A szén- és oxigéntartalmú vegyületek egyik megnyilvánulási formái a szénhidrátok (CH2O)n, amelyek átalakításából az élőlények energiájukat fedezik (a hat szénatomos cukor, a glükóz biológiai oxidációja). A szénhidrátok (és származékaik) azonban az élőlények strukturális felépítésében is fontos szerepet játszanak. A poliszacharidok többek között a növényi sejt falának alapanyagai, míg a ribóz és a dezoxiribóz az RNS és a DNS alapkövei.
A nitrogén és származékai szintén nélkülözhetetlenek. Az ammónia és a belőle származtatott vegyületek, az aminok (NH2-), minden aminosavban megtalálhatók, amelyek azután víz kilépése közben egymással kötést alkothatnak, aminek hatására di- és poli- peptidek, illetve fehérjék keletkeznek.
A kén fontos alkotóeleme egyes aminosavaknak (cisztein, metionin), továbbá a fehérjékben diszulfid kötéseket hozhat létre, amely révén stabilizálja a protein szerkezetét. Egyes egyszerű élőlények (baktériumok) a kéntartalmú vegyületek oxidációjából és redukciójából nyerik az energiát.
A foszfor származékai, mint például a foszforsav (H3PO4) a DNS és az RNS építőköve. A már említett biológiai oxidáció során képződik az ATP nevű, foszfor tartalmú vegyület. Energiaraktárként szolgál, minden fejlett földi élőlényben megtalálható.
A víz mindamellett, hogy poláros oldószer és a biokémiai reakciók színhelyéül szolgál, semleges pH-val rendelkezik, köszönhetően a hidroxidionok és oxóniumionok egyenlő koncentrációjának. Képes oldatba vinni a pozitív töltésű fémionokat, és a negatív töltésű nem-fém ionokat. Az élőlények molekulái a vízhez eltérő módon viszonyulhatnak: lehetnek hidrofóbok (vízben nem oldódnak), illetve hidrofilak (vízben oldódnak). Ezen tulajdonságnak köszönhetően alakulnak ki a sejthártyák. A jég kisebb sűrűségű, mint a folyékony víz. Ennek köszönhetően lebeg, így meggátolja a Föld óceánjainak teljes befagyását. A vízmolekulák között másodlagos kötőerők is kialakulhatnak, köszönhetően annak, hogy a kötésen belül a hidrogén (H) pozitívan polározott, így egy másik vízmolekula nagy elektronegativitású oxigénatomja hidrogén-híd kötést létesíthet vele.
Más kémiai elemek is képesek lehetnek az élet alapjául szolgálni (Lásd még: Nem szén alapú biológia), ezek közül a szilícium a legvalószínűbb alternatíva, de ammónia-alapú életformák is létezhetnek, főleg egy bolygó légkörében.
A földön kívüli élet biokémiai alapját kutató tudományágat asztrobiológiának nevezzük.
A legtöbb tudós úgy tartja, hogy létezik földön kívüli élet, melyek evolúciója önállóan ment végbe különböző helyeken az univerzumban. Kevesebben képviselik a pánspermia elméletét, amely azt sugallja, hogy a világegyetemben lévő élet eredetileg egyetlen helyen alakult ki, majd onnan jutott el más bolygókra.

Szilíciumalapú élet
A szilícium alapú életet a legtöbb tudós valószínűtlennek tartja annak ellenére, hogy látszólag a szén és a szilícium kémiai tulajdonságai hasonlóak; például ahogy van a szénnél metán (CH4), úgy van a szilíciumnál szilán (SiH4), és mindkettő alkothat hosszú polimereket.
De a szilícium eléggé indifferens, nehezen reagál az oxigénnel, ami azt jelenti, aligha jönne létre légzésre használható mennyiség. Ráadásul, amíg a CO2 olyan gáz, amelyet könnyen el lehet távolítani a szervezetből, addig a SiO2 szilárd anyag, azonnal kristályrácsba rendeződik, és nehezen lenne eltávolítható a szervezetből.
Mindezeken felül, a szilíciumból sok olyan vegyületet sem lehet felépíteni, amelyekben megjelenik a kiralitás, ami a szén-alapú molekulák alapvető tulajdonsága, és elengedhetetlen az enzimek megfelelő működéséhez.
Csillagászati oldalon is vannak arra utaló jelek, amelyek azt sugallják, hogy a szilícium-alapú élet valószínűtlen. Bármerre kutattak a csillagászok, sehol sem fedezték fel a szilícium-alapú biokémia elővegyületeit. Összetett szén-alapú vegyületekből bőven van az űrben, a szilícium esetében azonban csak az egyszerű oxidjait találták meg, eddig soha nem találtak összetett molekulákat, szilánt vagy a szilikonokat.

Ammóniaalapú élet
A Földön minden élet a vizen alapul, és annak számos kémiai tulajdonságán, és csakugyan, a modern kémia jelentős része foglalkozik a vizes oldatokkal. Mindamellett számos kémiai reakció lehetséges ammóniaoldatban, és néhány szempontból kémiai hasonlóság áll fenn a folyékony ammónia és a víz között. Az ammónia legalább olyan jól oldja a legtöbb szerves molekulát, mint a víz és ráadásul képes sok elemi fém feloldására. Ezekkel a kémiai tulajdonságokkal elméletileg lehetséges lenne az ammónia alapú élet.
Más részről az ammónia alapú élet elmélete felvet néhány problémát. Az ammónia forráspontja csupán fele a vízének, és felületi feszültsége háromszor kisebb. Ez azt jelenti, hogy az ammóniamolekulák közti hidrogénkötések mindig sokkal gyengébbek, mint a víz esetében, így az ammónia sokkal kevésbé képes megkötni az apoláris molekulákat. E képesség hiányában kérdéses, hogy az ammónia mennyire tudja együtt tartani a sejtalkotó molekulákat, amelyek elengedhetetlenek egy önreprodukáló rendszer felépítéséhez.
Egy ammónián alapuló bioszféra olyan hőmérsékleten vagy légnyomáson lenne a legvalószínűbb, mely különösen szokatlan a földi életnek. A földi élet általában a víz olvadás- és forráspontja között lelhető fel; egy atm nyomáson 0 °C (273K) és 100 °C (373K) közt. Ugyanezen nyomáson az ammónia olvadás- és forráspontja -78 °C (195K), illetve -33 °C (240K). Rendkívül alacsony hőmérsékleten azonban a biokémiai reakciók nagymértékben lelassulnak, ezzel egyidőben pedig a magas olvadáspont miatt néhány szerves vegyület kicsapódik az oldatból. Az ammónia folyékony lehet a Földön megszokott hőmérsékleten, de jóval magasabb nyomáson is, például 60 atm nyomáson 98 °C-on forr és -77 °C-on olvad.
Egy ammónia-víz oldat azonban megfelelő közeg volna a víz alapúhoz hasonló vegyületek épüléséhez a víznél megszokott hőmérsékleteken. Ilyen körülmények uralkodhatnak a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán felszíne alatt.

A földön kívüli életbe vetett hit
Az olaszországi Val Camonicában található ősrégi ábra
A földön kívüli élet létezésébe vetett hit már az ókori Egyiptomban, Babilonban és a suméroknál is jelen lehetett. Az első fontos nyugati gondolkodó, aki felvetette más lakott világok ötletét Thalész ókori görög író és tanítványa, Anaximandrosz volt az i. e. 7. században. A görög atomisták is elfogadták az elképzelést, és amellett érveltek, hogy egy végtelen Univerzumban a lakott világok száma is végtelen. Arisztotelész kozmológiája (amely a Földet tekintette a Világegyetem közepének) látszólag a földön kívüli élet elmélete ellen szólt, és amikor a kereszténység elterjedt a nyugati világban, a földön kívüli élet létezéséről szóló elméletet eretnekséggé nyilvánították, mivel ellentmondott a Biblia teremtéstörténetének. A földön kívüli élet elképzelésének legismertebb modern idők előtti pártolója Giordano Bruno volt, akit ezért és más nézeteiért 1600-ban máglyán megégettek.
A 20. században a téma minden addiginál népszerűbb lett, a „kis zöld emberkék” részei a modern mitológiának. Erich von Däniken nyomán újabban elterjedt az a nézet, hogy földönkívüli lények rendszeresen látogatják, vagy látogatták a Földet, esetleg az emberi faj kifejlődése is nekik köszönhető. Egyesek szerint az égen megfigyelhető azonosítatlan repülő tárgyak (UFO) valójában intelligens földönkívüliek űrjárművei, míg mások egyenesen azt állítják, már találkoztak ilyen lényekkel. Néhányan a gabonaköröket is a földönkívülieknek tulajdonítják.
Noha legalább egy újabb keletű tanulmány jelent meg egy elismert, pártatlan tudományos folyóiratban, mely az UFO jelenségek újraértékelését sürgette (Deardorff et al., 2005), a vezető tudományos körök a jelenleg rendelkezésre álló kétes bizonyítékok ismeretében nem támogatják az ilyen igényeket.
A primitív földön kívüli élet lehetősége sokkal kevésbé vitatott a tudósok körében, bár jelen pillanatban erről sincs semmilyen közvetlen bizonyíték. Közvetett bizonyítékok valószínűsítik primitív életformák létezését a múltban (és esetleg a jelenben) a Marson, de perdöntő bizonyítékok még nincsenek. A Mars kutatásának egyik fő célja épp a korábban létezett vagy a felszín alatt talán még ma is létező primitív életformák nyomainak meglelése.

A földön kívüli élet kezelése, bánásmód az idegenekkel
Ha intelligens földön kívüli életre találunk, és képesek vagyunk kommunikálni vele, az emberiségnek meg kell állapodnia, hogyan kezelje ezeket a kapcsolatokat. A földön kívüli élettel foglalkozó irányelvek kidolgozásának ötlete Michael Sallához és Alfred Webre-hez köthető, akik ezeket az irányelveket exopolitikának nevezték el.

A téma kiegészítéseit lásd még kapcsolódó wikipédiás cikkekben:
Élet a Marson
Asztrobiológia
Pánspermia
ALH84001 meteorit
SETI
Fermi-paradoxon
Drake-formula
Hűha! jel
UFO
Marslakó
Szürkék
Paleoasztronautika

Külső hivatkozások
Exopolitics.com szerző: Alfred Webre
Szilícium alapú élet, szerző: David Darling
Ammónia alapú élet szerző: David Darling

Források
J. Schneider (CNRS Párizsi Csillagvizsgáló): The search for life outside the solar system[1]
Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben? – Kulturtrade Kiadó, 1996, ISBN 963-7826-94-7
Berger, Brian (2005). Exclusive: NASA Researchers Claim Evidence of Present Life on Mars. Posted Feb. 16, 2005.
spacetoday.net (2005). NASA denies Mars life reports. Posted Feb 19, 2005.
Michelson, Marcel (2005). European Scientists Believe in Life on Mars. Posted Feb 25, 2005.
John C. Baird. 1987. The Inner Limits of Outer Space: A Psychologist Critiques Our Efforts to Communicate With Extraterrestrial Beings. Hanover: University Press of New England. ISBN 0-87451-406-1
Donald Goldsmith. 1997. The Hunt for Life on Mars. New York: A Dutton Book. ISBN 0525943366
Michael T. Lemnick. 1998. Other Worlds: The Search for Life in the Universe. New York: A Touchstone Book.
Cliff Pickover. 2003 The Science of Aliens New York: Basic Books. ISBN 0-465-07315-8

Lábjegyzetek
Jump up ↑ Kereszturi, Ákos: A DNS építőkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon. [Origo] Világűr, 2009. június 29. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
Jump up ↑ Watery atmosphere discovered on Saturn's moon - space - 17 March 2005 - New Scientist
Jump up ↑ Detecting Life in Enceladus’ Plume (angol nyelven). Centauri Dreams, 2008. július 16. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
Jump up ↑ McKinney, Luke: Scientists Suspect Venus's Atmosphere Might Hide Exo Lifeforms (angol nyelven). The Daily Galaxy, 2008. március 25. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
Jump up ↑ Kereszturi, Ákos: Kontinensek és óceánok is lehettek a Vénuszon. [Origo] Világűr, 2009. január 28. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
Jump up ↑ Pullen, Lee: Could Life on Earth Have Come From Ceres? (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
Jump up ↑ Planet : Gl 581 c
Jump up ↑ Eclipsing Earth (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. június 16. (Hozzáférés: 2009. június 16.)
Jump up ↑ Szulágyi, Judit: Az élet kémiai lehetősége hideg csillagok körül. Hírek.csillagászat.hu, 2009. április 20. (Hozzáférés: 2009. április 20.)
Jump up ↑ Szalai, Tamás: Csillagközi molekulavadászat. Hírek.csillagászat.hu, 2008. július 20. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
Jump up ↑ Szalai, Tamás: Az élet építőkockái a csillagközi térben. Hírek.csillagászat.hu, 2009. május 6. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
Jump up ↑ Waving a Hand Across the Distance (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. április 26. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
Jump up ↑ Schirber, Michael: Looking for the Light of Life (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2009. május 31.)

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Idegen, naprendszeren kívüli társadalmak

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:18

amit talán hozzátennék még a témához:

Általános iskolás koromban olvastam a suli könyvtárában egy csillagászati szakkönyvet, mely a fejlett civilizációk előfordulási valószínűségének meghatározásáról szólt az univeriumban/Tejútrendszerben.
Matematikai levezetésekkel tarkított csoda volt az egész, ám hiába kerestem ezt a könyvet, vagy cikket, vagy csak magát a formulát éveken át, azóta sem sikerült megtalálnom.
Amire kútfőből emlékszem:
Ez a képlet egy szorzat volt, amely több olyan ismeretlen valószínűségi értéket tartalmazott, melyet meg kell határozni ahhoz, hogy egyáltalán becsülhető legyen ez a szám.
1. Olyan naprendszerek előfordulási valószínűsége, melyekben kőzetbolygók találhatók.
2. Az előforduló kőzetbolygók hány százaléka esik a csillaga élhetőségi zónájába. (Ezen kívül a világ befagy, ezen belül felforr, mint a Vénusz a Naprendszerben.)
3. Az élet megjelenési valószínűsége az élhetőségi zónába eső bolygókon.
4. A magasabb rendű élet kialakulási valószínűsége az élettel rendelkező bolygókon.
5. Az értelmes lények megjelenési valószínűsége egy magasabb rendű élettel rendelkező bolygón.
6. A technológiai civilizáció megjelenési valószínűsége az értelmes lények között.
7. Egy technológiai civilizáció várható, átlagos "élettartalma".
8. Annak valószínűsége, hogy a technológiai civilizáció közel ugyanolyan fejlettségi szinten tart, mint mi. (A túlságosan fejletteket nem érdekeljük, a túlságosan elmaradottak meg szerencsés esetben minket nem érdekelnek.)

A témakörben legutóbbi években produkált, szerintem viszonylag megalapozott, alaposan átgondolt sci-fi:
Az Avatár.
Bemutatja azt a tipikus esetet, mikor az emberiség sáska módjára viselkedik nemcsak itthon, hanem odakint is. semleges
A film története szerintem meglehetősen reális, simán elképzelhető lehetséges jövő a a mai alapokból indulva...

Ha a fenti valószínűségi ráták jó részét egynek vesszük (100%-nak), akkor bitang magas szám jön ki a civilizációkra. Ebben az esetben inkább egy amolyan "Galaxis Útikalauz stopposoknak" jövőben találhatjuk magunkat, feltéve, hogy nem a "Csillagok háborújába" csöppenünk.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Klíma katasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:37

Ha így folytatjuk, mindennek vége

Index
2014. január 9., csütörtök 16:52 |
Címkékeurópai bizottság, klíma, szén-dioxid, energetika
Ha az Európai Unió tagországai nem fogadnak el újabb, még szigorúbb tervet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, akkor elvesztik az esélyt arra, hogy megelőzzék a Föld légkörének pusztító felmelegedését, derül ki az Európai Bizottság Trends to 2050 tanulmányából a Napi.hu cikke szerint.

Ha minden úgy megy tovább, mint eddig, 2050-re nem lesz esélye annak, hogy az emberiség megelőzze a Föld átlaghőmérsékletének két Celsius-fokos emelkedését. Szakértők szerint egy ilyen felmelegedés az emberiség pusztulásával fenyegetne. A tanulmány úgy számol, az európai energiaszektor cégei évi 400 millió tonna szén-dioxidot pumpálnak majd a levegőbe, miközben 57 százalékkal nőni fog az energiaimport.

Környezetvédők szerint 2030-ra 40 százalékkal kéne mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást ahhoz, hogy 2050-re összejöjjön a tervezett 80 százalékos mérséklés. Az IEA szakértői szerint ráadásul ez is csak 50-50 százalékos esélyt nyújtana arra, hogy az évszázad végére ne emelkedjen az átlaghőmérséklet két fokkal a mostani fölé.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Klímakatasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:42

Gyilkos lesz a hazai klímaváltozás

Napi.hu
2013. október 24., csütörtök 08:25 |
Magyarországon eddig alig ismert kórokozók terjedésével, a rákbetegségek gyakoribbá válásával és növekvő halálozással számol egyebek mellett a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia vitaanyaga.

Címkékéghajlatváltozás, stratégia, hőmérséklet, csapadék
Drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következő évtizedekben - derül ki a minap közigazgatási egyeztetésre bocsátott második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiából. A szakpolitikai vitaanyag árnyaltabb és a legtöbb vonatkozásban sötétebb képet fest a 2008-ban elfogadott első verzióhoz képest a várható kilátásokról, írja Napi.hu. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) álláspontja pedig szerint egyre inkább bizonyos, hogy e szélsőséges és veszélyes jelenségek egyértelműen az emberi beavatkozás miatti éghajlatváltozás rovására írhatóak.

Az új évezred első évtizedében - a 2005-ös év kivételével - mindegyik év átlaghőmérséklete meghaladta az átlagot (az 1971-2000-es normál értéket), a 2012-es nyár pedig az elmúlt 112 év második legmelegebb nyara volt. A 2010-es év (959 milliméteres évi csapadékmennyiséggel) 1901 óta a legcsapadékosabb év volt Magyarországon, 2012 márciusban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 6 százaléka, augusztusban pedig 14 százaléka hullott, ezek az 1901 óta észlelt legszárazabb hónapok voltak.

Xavér okozta a márciusi havazást
Az elmúlt évtized bővelkedik az időjárási szélsőségekben, rekordokban, melyek némelyike százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott (a várható gazdasági következményekre egy későbbi cikkben részletesen is kitérünk majd). A Zsófia és Jolanda mediterrán ciklonok 2010 májusában súlyos villámáradásokat hoztak magukkal, és hasonló légköri jelenségek vezettek a 2013. március 15-i rendkívüli hóviharhoz (Xavér ciklon). Szintén a Kárpát-medencében egy másik jellegzetes áramlási kép is gyarapszik, az úgynevezett meridionális (déli jellegű) áramlás, ilyen vezetett a 2013-as, júniusi dunai árvíz kialakulásához.

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál - ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma - különösen az ország középső és északkeleti térségeiben - több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Új fajok, mutánsok, kártevők
Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető. Sovány vigasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából helyzetünk kedvező. Magyarország 2011. évi üvegházhatású gáz kibocsátása 66,2 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, amely az 1990 óta mért legalacsonyabb érték.

Az időjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élővilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint - ez a trend már napjainkban is érzékelhetően erősödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Gyakoribb mutációk, a populációk genetikai struktúrájának fokozatos átalakulása is várható, mindez pedig az ökoszisztémák stabilitására is jelentős hatást gyakorolhat.

Különösen a hőmérsékletemelkedés kedvezhet a kártevők elszaporodásának - különös tekintettel a megnövekedett vegetációs időszakra és az enyhébb telek következtében a túlélő egyedekre, lárvákra. A hőmérsékletnövekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti. Számítani kell - és erre már Magyarország esetében is volt konkrét példa a gyapjaslepke 2004-2006. évi, korábban soha nem látott mértékű tömegszaporodásával - egyes károsítóknak a számukra kedvezőbb időjárási feltételek miatti tömeges elszaporodására, amit az állományok gyengébb ellenálló képessége is elősegíthet.

Balesetek, idegbetegségek, trópusi kórok
A dokumentum közérdeklődésre leginkább számot tartó része az emberi egészségre gyakorolt várható hatásokat fejti ki. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, s ezzel összhangban áll a 2013 áprilisában közreadott Uniós Alkalmazkodási Stratégia is.

A főbb megállapítások a következők:

Elsősorban a hőhullámok következtében növekszik a halálozás, megváltozik a megbetegedések jellegzetes megoszlása a szív- és érrendszeri betegségben, az embólia és agyvérzés kórállapotaiban, metabolikus kórképekben, továbbá a közúti balesetek előfordulásában. A hőségriadós napoknak tulajdonítható többlethalálozás a referencia időszakhoz (1960-1990) képest az éves szinten átlag 121-es esetszámról 2021-2050 között mintegy 121 százalékkal 267-re emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 778 százalékos szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. (Érdekes módon az első éghajlatváltozási stratégia a hőséghullámok, nyári melegrekordok miatt valószínűsíthető többlethalálozási esetek számát 2025-re országos szinten még 800-2600-re tette.)
Emelkedik a vegetatív idegrendszer terhelése, gyakoribbá válhatnak a pszichopatológiai tünetek.
Az élelmiszer ellátási változások és zavarok hatásaira növekszik az alultápláltság, éhezés, élelmiszerekkel terjedő fertőző betegségek.
A gyakoribbá váló nyári típusú szmoghelyzetek hatására számolni kell a légúti megbetegedések terjedésével.
Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek érzékenysége változik. Az összpollenszám emelkedése miatt a hazai parlagfű allergiások becsült száma 2021-2050 között 1,277 millió főre, 2071-2100 között 1,326 millió főre, amely 6,4 százalékos, illetve 10,5 százalékos növekedésnek felel meg.
Egyes kórokozók gyakoribbá válnak a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elterjedésével - elsősorban a Lyme kór, a kullancsencephalitis, hantavírusok, nyugat-nílusi vírus, valamint különböző féregfertőzések jelenthetnek veszélyt. Hosszabb távon a szintén szúnyogok által terjesztett maláriás esetek száma nőhet. Jelentős veszély a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniasis megjelenése, valamint egyéb, Európában a legutóbbi években detektált fertőzések (Chikungunya láz, Dengue láz, Rift-völgyi láz) megjelenése.
Növekedni fog az ivóvízzel, illetve a nem megfelelően kezelt - elsősorban rosszul hűtött - élelmiszerekkel terjedő bakteriális, vírusos és protozoon fertőzések gyakorisága (a salmonellosis campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Például a salmonellosis referencia időszakbeli éves átlagon 8090 esetszáma 2021-2050 között mintegy 8,2 százalékkal, 8489 esetszámra emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 18,7 százalékos szintet ér el, ami évi 9311 esetszámot feltételez.
Az UV sugárzás és a lakosság viselkedésmódjának változása (túlzott napozás, szolárium használata)növeli a bőrdaganatok kockázatát: a tudósok a bőrdaganatok 5 százalékos többlet növekedését jelzik előre 2050-re az északi félteke 45. szélességi fokára vonatkoztatva, míg az USA-ban 10 százalék növekedést jeleznek. A felhőképződés csökkenése, a nyári anticikloniális időjárási helyzetek előre jelzett gyakoribbá válása következtében megnövekedő UV-B sugárzás miatt hazánkban is emelkedhet a melanoma morbiditás: ezt már 2001-2010 között észlelni lehetett (1300 esetről 2398-ra emelkedett az éves új esetek száma).
Növekedni fog a mérgező származékokat termelő gombák aránya. Ez új rosszindulatú daganatok és idült toxikus károsodások kialakulását fogja előidézni.
A klímaváltozás várható egészségi hatásainak becslésében meghatározó szerepet tölthet be a lakosság alkalmazkodási készségének változása, ezzel kapcsolatban azonban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok - fogalmaz az éghajlatváltozási stratégia tervezete.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Klímakatasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:51

Időjárási anomáliák itt-és-most (2014. január eleje):
1. Amerika
2. Ausztrália
3. Magyarország

A fagy életeket veszélyeztet Amerikában

-varga-
2014. január 7., kedd 00:55 |
Életveszélyes, két évtizede nem látott hideggel köszöntött be a hétfő az Egyesült Államok középső és keleti vidékein. A fagy miatt iskolákat és üzleteket zártak be, és repülőjáratok ezreit törölték.

Galéria
Téli vihar bénította meg az USA keleti partját
Címkékfagy, usa, keleti part
A mínusz 18 fokos vagy annál is dermesztőbb hideg ráadásul Kanadától a Mexikói-öbölig leállással fenyegeti az olajkitermelést. Montana, Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa, Wisconsin, Michigan és Nebraska államban 11-22 fokkal mérnek kevesebbet az ilyenkor megszokott hőmérsékletnél. A lehűlés elérte Texast és Florida központi területeit is, írja az MTI.

A fagyok miatt akadozik a gabona- és az élőállat-szállítás, több államban veszélybe került az őszi vetés is. Illinois-ban, Indianában és Ohióban több húsfeldolgozó és csomagolóüzem leállt. A hideg miatt január 2. óta 4-5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Részletek, vázlatpontokban.

460965337
Így takarítják az utcákat Detroitban
Fotó: Joshua Lott / Europress / Getty
Az ohiói Clevelandben, ahol nappal mínusz 14 fokot mértek és éjszakára mínusz 22 fokot jósoltak, megteltek a hajléktalanszállások, ezért tartalék épületeket kellett megnyitni a rászorulók előtt.
Észak-Dakota és Wisconsin egyes területein hétfőn mínusz 51 fokot mértek.
A Nagy Tavak vidékén a lehűlés megközelítette a mínusz 25-30 fokot. A rendkívüli hideg súlyos fagyásokat okozhat, és néhány percen belül akár a szervezet kihűlését is előidézheti.
Minneapolisban és Észak-Dakota egyes területein rendkívüli vészhelyzetet hirdettek ki. Indianapolisban „vörös” figyelmeztetést adtak ki, amire 1978 óta nem volt példa.
Az északkeleti partvidéken, ahol hétfőn felmelegedés volt tapasztalható, az előrejelzések szerint keddre akár 33 fokot is eshet a hőmérséklet. New Yorkban, ahol 10 fok volt, kedden mínusz 22 fokos fagy is lehetséges, Washingtonban pedig, ahol hétfőn gyakorlatilag az egész múlt heti hótakaró maradványai is elolvadtak, mínusz 9 fok körüli hőmérséklet várható.
Hétfő estig az Egyesült Államokban országszerte 3400 repülőjáratot töröltek, ezek több mint felét Chicagóban. A JetBlue fapados légitársaság közölte, hogy a torlódások miatt kedd délutánig nem indít több repülőgépet a New York környéki három nagy repülőtérre és Bostonba. Az intézkedés csaknem 700 le- és felszállást érint. Lambert és St. Louis repülőterén 400 járat esett ki a napi menetrendből.

Nehezen viselik a hőséget a denevérek

Index
2014. január 9., csütörtök 15:58 |
Címkékausztrália, hőség, denevér
Óriási hőség van a déli féltekén: Ausztráliában csütörtökön több helyen 50 Celsius-fokot mértek (árnyékban), Brazíliában 49-et. Rio de Janeiro állatkertjeiben jégkrémet kapnak a vadak, hogy könnyebben viseljék a kánikulát, ausztráliában denevérek potyognak a fákról, kenguruk csuklanak össze, papagájok pusztulnak el hőguta miatt, írja az MTI.

K AP20140109075
Denevérklinika Queenslandben
Fotó: Trish Wimberley
Denevérből legalább 100 ezer pusztult el Queensland állam délkeleti részén a hőség miatt, gyakorlatilag megsültek. Az állatok bomló tetmének szaga mostanra problémát jelent a lakóknak, írja a dailymail.co.uk. Az állatok, hogy enyhítsék szenvedésüket saját magukat vizelik le, miközben fejjel lefelé lógnak a fákról, ezzel is hűtve testüket.

Ötven Celsius-fokos hőségre Ausztráliában 1960 óta nem volt példa, akkor 50,7 fokot mértek a déli Oodnadattában. December 27-e óta 34 helyen dőlt meg abszolút melegcsúcs. A meteorológusok előrejelzései szerint a hőség a jövő héten sem enyhül.

Figyelem, köd!

Index
2014. január 6., hétfő 19:00 |
Címkékköd, omsz, meteorológia
A tartós, sűrű köd miatt az ország egész területére figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn. A veszélyjelzés szerint még kedden is az egész országban számítani kell tartós ködre, amben csak pár száz méteres lehet a látástávolság.

Az előrejelzés szerint kedden legfeljebb a Dunántúlon vékonyodik el időnként a felhőzet. A köd mellett általában erősen felhős, párás lesz az idő, helyenként szitálás is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet plusz 1 és plusz 6 Celsius-fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 5 és plusz 10 fok között alakul.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Klímakatasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:55

A legjobb tudományos ismeretterjesztő film a témában:

Az a kritikus hat fok
(Six Degrees could change the world)
színes, amerikai ismeretterjesztő film, 90 perc, 2008

rendező: Ron Bowman
forgatókönyvíró: Mark Lynas
operatőr: Erich Roland
narrátor: Alec Baldwin

A film korunk talán legaggasztóbb, az egész Föld jövőjét érintő problémájának, a globális felmelegedésnek az okait, következményeit és orvoslási lehetőségeit elemzi - népszerű formában, mégis a legszigorúbb tudományos igényességgel. A természet, benne a részét képező emberrel, minden egyes foknyi átlaghőmérséklet-emelkedésre érzékenyen reagál - de milyen geológiai, meteorológiai, biológiai, technikai és társadalmi vonatkozásai vannak mindennek? A meglepő összefüggésekre is rámutató gondolatébresztő műsor látványos grafikai megoldások segítségével az előttünk álló dráma legvalószínűbb eseményeit tárja elénk, fokról fokra haladva.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Klímakatasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 18:58

Persze ide tartoznak még olyan nyalánkságok is, mint:
A Jeges tenger metán kibocsátása
Az Egyesült Államok metán kibocsátása
A Fülöp-szigeteket beborító tájfun
Illetve a gyorsan olvadó sarki jégtakarók, emelkedő tengerszintek, eltűnő gleccserek, a hegyvidéki hósapkák olvadása, fogyó ivóvíz készlet...
és társaik...


A hozzászólást Nilka összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 10 Jan. - 19:31-kor.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Ökológiai katasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 19:26

Forrás: Katasztrófa információs portál

Ökológiai katasztrófák
A rovarok és a növényvilág aránytalan túlszaporodása az élő és hasznos növényi, állati és emberi kultúrára veszélyes, katasztrofális hatásokat idézhet elő.

Állati inváziók közül a sáskajárás ősidők óta rettegett csapás. A vándorsáska az önállóan élő zöld „olaszsáska” mutáns változata, mely – feltehetően – az UV sugárzás hatására alakul ki.
Szaporító szervei visszafejlődnek, bélcsatornája is elcsökevényesedik, szinte lilás-bordóra változik és óriási falkákba gyűlve felzabál minden növényi anyagot.

A legnagyobb sáskarajt egy Dél-Amerikából származó feljegyzés tartja számon. Ez a raj kb. 100 km hosszú és 20 km széles volt. Egy ilyen rajban a sáskák milliárdjai zsonganak, és utánuk semmi sem marad.


Hazánkban két olyan feljegyzés maradt, amely drámai sáskajárásról tanúskodik.
1892-ben Debrecen és környéke, illetve 1748. Nógrád megye.
A sáskajárás – kémiai védekezés nélkül is – előbb-utóbb megszűnik, mivel a vándorsáska (mint mutáns) néhány napi hatékony élet után spontán elpusztul.

Példák a közelmúltból:

Kazahsztánban 9 millió hektáron pusztított sáskajárás, ami 1999. július végére Oroszországra is átcsapott. Olyan területeket érintett, amelyeken 1920. óta nem láttak sáskát. Oroszországban egymillió hektárt borítottak sáskarajok, és mindent letaroltak.

2000. augusztus elején szintén Oroszországban végezte óriási pusztítást a sáskák, ezúttal a Volga mentén. A hatalmas sáskafelhőnek átlagosan 2 óra elég volt ahhoz, hogy egy 60 hektárnyi területen mindent elpusztítson. A sáskák ellen akkor a repülőgépes rovarirtás sem bizonyult eredményesnek.

1998-ban Kolumbiában különösen szívós vörös hangyák mintegy 4.000 hektár cukornádültetvényt és kukoricát pusztítottak el.
A kutatóintézet adatai szerint a hangyák havonta 200 km-es utat tesznek meg és a szó szoros értelmében holdbéli pusztaságot hagynak maguk után.

A lepke az egyik legkedvesebb rovar, mégis, ezek a kis kedveskék óriási pusztítást képesek véghez vinni, nagyobb kárt tudnak okozni, mint a patkányok. Egyetlen lepkétől akár 200.000 hernyó is származhat, a történet folytatása a kiskertekben is nyomon követhető.

Ugyanakkor az emberiség felelőtlenül pusztítja azt is, amit nem kéne.

2000. elején súlyos olajszennyezés miatt 18.000 madár pusztult el Franciaország partjainál. A tengeren három hétig úszott a part közelében elsüllyedt Erika nevű tankhajóból kiömlött olaj, és sűrű, ragacsos masszával borította be a madarak tollát.


ismét egy wikipédiás cikket hoznék a Természeti-katasztrófák magyar bejegyzésből:

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
az azbeszt egészségkárosító hatása
DDT
az ólmozott benzin egészségkárosító hatása
ózonlyuk
Londoni szmog, 1952
a Minamata-katasztrófa, a japán Minamata Bay-nél, 1932-1968
Majak, a Kizitim-tragédia, 1957. szeptember 29.
Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
Agent Orange és más dioxintartalmú növényirtószerek használata a vietnami háborúban, 1961-1971
Bányatűz, Centralia, Pennsylvania, USA 1962- [5][6]
A walesi Aberfant elöntötte a közeli szénbánya meddőhányójáról lezúduló sárlavina, 1966. október 21.[7]
Ötszázezer köbméter szürkeiszap ömlött ki a Pittston Bányatársaság egyik zagytározójából a nyugat-virginiai Buffalo Creeknél, 1972. február 26.[7][8]
Dioxinszennyezés az olaszországi Sevesóban a svájci Hoffmann–La Roche cég leányvállalata, az ICMESA vegyi üzem telephelyén, 1976. június 10.[7]
Az amerikai Union Carbide Bhopáli vegyi üzemének katasztrófája, India, 1984. december 3.[7]
Az olaszországi Stava nevű hegyi falunál átszakadt a közeli bánya ülepítőmedencéinek gátja, 1985. július 19.[7]
Csernobili atomkatasztrófa, Csernobil, Ukrajna, 1986. április 26.
Az Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989. március 24.
Öbölháború: a Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
Savas esők miatti erdőpusztulás
Amazóniai esőerdők kiirtása
A tengerek túlhalászata[9][10][11]
A Tisza cianid- és nehézfémszennyezése, Verespatak, 2000. január 30.

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Veszélyes vegyszerek szabadulnak fel az olvadó gleccserekből [12]
Végnapjait éli az Aral-tó [13][14]
Olajkatasztrófa a Mexikói-öbölben, a BP Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása, 2010. április 20. [15]
Nigériai olajszivárgás [14]
Kínai szénbányatüzek [14]
Erdőirtás Haitin [14]
Erdőirtás Délkelet-Ázsiában (Indonézia és Malajzia)[16]
A nagy csendes-óceáni szemétfolt [14]
Egymillió köbméter vörösiszap ömlött ki a Magyar Alumínium Zrt. zagytározójából, Ajkai vörösiszap-katasztrófa, Kolontár, Devecser, 2010. október 4.
Fukusimai atomerőmű-baleset, 2011. március 11.
A hi-tech iparágak számára fontos ritkaföldfémek bányászatával összefüggő környezetrombolás, Baotou, Kína [5]

Jövőbeli katasztrófák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katasztrófák, amelyekre nem számítunk - "fekete hattyú"-vészhelyzetek 2012-ben [6]
A tengerszint-emelkedés miatt eltűnő szigetországok: Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu [7]
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipari katasztrófa
Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jump up ↑ Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6, 9-10. o.
Jump up ↑ Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Budapest, Medicina, 1992, ISBN 963-243-376-9, 5. o.
Jump up ↑ Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6, 11. o.
Jump up ↑ [1]
Jump up ↑ [2]
Jump up ↑ http://www.origo.hu/idojaras/20110912-szenkitermeles-banyatuz-centralia-kiolthatatlanul-eg-otven-eve-egy-szenbanya-az.html
^ Jump up to: a b c d e Isten esőjét okolták a katasztrófáért
Jump up ↑ Megúszták a felelősök az ajkainál 30-szor durvább iszapömlést
Jump up ↑ A tengeri túlhalászat évszázados tapasztalatai
Jump up ↑ Az emberiség balfogása: veszélyben a halak
Jump up ↑ Bede Márton: Halat enni = NEM MENŐ
Jump up ↑ Veszélyes vegyszerek szabadulnak fel az olvadó gleccserekből
Jump up ↑ Végnapjait éli az Aral-tó
^ Jump up to: a b c d e Öt környezeti katasztrófa, ami durvább, mint az olajfolt
Jump up ↑ Megdőlhetett az olajkatasztrófa-rekord a Mexikói-öbölben
Jump up ↑ [3]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6
Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Bp., Medicina Könyvkiadó, 1992 ISBN 963-243-376-9
A világ legnagyobb katasztrófái, Bp., Android Lap- és Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-8377-09-7
A világ legnagyobb természeti katasztrófái 1., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005 ISBN 963-7378-01-4
A világ legnagyobb természeti katasztrófái 2., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005 ISBN 963-7378-02-2
Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége?, Bp., Akadémiai Kiadó, 1987 ISBN 963-05-4492-X
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katasztrófavédelem.lap.hu - linkgyűjtemény
Klímaváltozás, globális felmelegedés Hogyan kerülhető el az ökológiai katasztrófa.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Ökológiai katasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 19:36

Tömeges fajkihalás szélére sodródott a földi élővilág
DULAI ALFRÉD 2011. 03. 02. 19:02

A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.
Mivel a békáktól a tigrisekig számos állatfaj populációja meredek létszámbeli hanyatlást mutat, több kutató is arra figyelmeztet, hogy földünk egy olyan tömeges kihalás szélére került, amelyhez hasonló ötször fordult elő az elmúlt 540 millió év során. Az "öt nagy"-nak nevezett kihalások súlyosságát mutatja, hogy minden esetben a fajok háromnegyede vagy még nagyobb hányada tűnt el a bolygónk felszínéről, méghozzá földtörténeti szempontból viszonylag rövid idő alatt.

A Nature legújabb számában közölt tanulmányban a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy hol tartanak most az emlősök egy lehetséges kihalási eseményláncban, ha az elmúlt 540 millió év történéseit vesszük összehasonlítási alapul. A kutatók felemás eredményeket kaptak: az adatok egy része bizakodásra ad okot, a másik része viszont megszólaltatja a vészcsengőt.

Ha csak a kritikusan veszélyeztetett emlősöket vették figyelembe - amelyeknél legalább 50% esélye van annak, hogy három generáción belül kihalnak -, akkor is egyértelműen adódott a következtetés, hogy a hatodik nagy kihalási hullám már nagyon közel van. Még ijesztőbb lett a kép, amikor a többi, jelenleg fenyegetett (veszélyeztetett és sérülékeny) fajt is bevonták az elemzésbe: ha ezek is kihalnának, illetve ugyanilyen ütemben kerülnének be új fajok ezekbe a kategóriákba, akkor a tömeges kihalási esemény 3-22 évszázadon belül bekövetkezne.

A szerzők szerint azonban még nem késő, hogy megmentsük a veszélyeztetett fajok jelentős részét. Ehhez hatékonyan fel kellene lépni a legnagyobb fenyegetések ellen, mint amilyen az élőhelyek szétdarabolódása, a bevándorló (invazív) fajok által okozott problémák, a különböző betegségek terjedése és a globális felmelegedés. A vizsgált emlőscsoportokban az elmúlt ötszáz évben az ismert fajok 1-2%-a halt ki, így a nagy részük még mindig megmenthető. Ehhez viszont jelentős forrásokat kell biztosítani, és a megfelelő törvényi feltételeket megteremteni a fajok konzervációjához, ha nem akarunk mi magunk az a faj lenni, amelynek a tevékenysége tömeges kihalást idéz elő - írják.

Forrás: AFP/Antonio Scorza
Elpusztított esőerdő az Amazonas mellékén Brazíliában

Az emlősökre jellemző eddig észlelt viszonylag kis számú fajkihalás (más élőlénycsoportok, elsősorban gerinctelenek nagyobb ütemű kihalási sebességével összehasonlítva) ugyanis nem azt jelenti, hogy nem vagyunk krízishelyzetben. Bármilyen alacsonynak tűnik az 1-2%-os érték, még mindig nagyobb kihalási sebességet jelent, mint amit a földtörténeti nagy kihalások többségénél észleltek. A folyamatos klímaváltozás és az emberi tevékenység bármikor eredményezhet váratlan és visszafordíthatatlan következményeket a környezetünkben lévő élővilág számára.

A vizsgálat kiindulópontja egy 2009-es szeminárium volt, amikor Anthony Barnosky, a Berkeley Egyetem professzora biológus és paleontológus hallgatókkal próbálta összehasonlítani a napjainkban tapasztalható kihalási sebességet a nagy földtörténeti kihalásokéval. Ez azonban több szempontból is nehéz feladatnak bizonyult. Egyrészt a földtörténeti adatok 3,5 milliárd évig nyúlnak vissza, míg a mai korunkra vonatkozó történelmi megfigyelések maximum néhány ezer évesek. Ugyanakkor a rendelkezésre álló fosszilis anyag nagyon hézagos, így lehetetlen összeszámolni a valaha megjelent és aztán eltűnt fajokat. Többnyire csak a szilárd vázrésszel rendelkező fajoknak fosszilizálódnak a maradványai, a lágytestűekről alig tudunk valamit. Ráadásul az ősmaradványok datálása is sokszor problémás. Ha tömeges kihalásra utaló ősmaradványokat találunk egy rétegben, akkor nagyon nehéz megmondani, hogy mindössze "egy rossz hétvégéje volt az állatoknak", vagy pedig több évtized, vagy akár tízezer év alatt pusztultak el az adott rétegben felhalmozódott maradványok.

Forrás: Wikimedia Commons
Erszényes farkasok a Washingtoni Állatkertben a 20. század elején. A faj utolsó példánya 1936-ban pusztult el egy ausztrál állatkertben

A cikkben a kutatók az emlősöket választották vizsgálatuk tárgyául, mivel a ma élők jól ismertek, és az ősmaradványanyagban is nagyon jól reprezentáltak az elmúlt 65 millió évben. A biológusok számításai szerint az elmúlt 500 évben legalább 80 emlősfaj halt ki az összesen ismert 5570 fajból. Ez a kihalási arány hasonlít a nagy tömeges kihalási eseményeknél becsülhető értékekre. Ráadásul, ha csak a három fenyegetett kategóriába sorolt valamennyi faj kihalna, akár néhány száz vagy néhány ezer év alatt, akkor valóban egy tömeges kihalás kellős közepén találnánk magunkat. A szerzők hasonló vizsgálatokat sürgetnek az emlősökön kívül más állatcsoportoknál is.

Az eddigi öt nagy kihalás

1. Ordovícium végi kihalás (440-450 millió évvel ezelőtt): a második legnagyobb kihalás a földtörténet során, amikor két lépcsőben a rendszertani családok 27%-a, a nemzetségek 57%-a tűnt el. A kihalásban elsősorban a jégkorszakkal együtt járó nagy lehűlés játszotta a főszerepet. A sarkvidéki jégtakaró képződése miatt jelentősen lecsökkent a tengervízszint, és nagyon sok sekélytengeri terület került szárazra.
2. Devon végi kihalás (360-375 millió évvel ezelőtt): kisebb kihalási események elnyúlt sorozata, amely mintegy 15-20 millió évig tartott, és ezalatt eltűnt az akkori élővilágot képviselő nemzetségek fele, és az ismert fajok mintegy 70%-a. A leginkább érintettek a tengeri bentosz szervezetek voltak, mint például a zátonyépítő Tabulata korallok és Stromatoporidák, de az áldozatok közé tartozott számos devon időszaki páncélozott hal is.
3. Perm végi kihalás (251 millió évvel ezelőtt): a földtörténet legnagyobb ismert kihalási eseménye, amely során a nemzetségek 83%-a halt ki. Erősebben sújtotta a tengeri élővilágot, ahol a fajok 96%-a tűnt el, szemben a szárazföldek 70%-os kihalási arányával. A rendkívül súlyos kihalások miatt az élővilág újjáéledése is tovább tartott, mint a többi esetben. Az esemény elején a fokozatos környezeti változások játszották a főszerepet, később a szibériai bazaltvulkanizmus járhatott katasztrofális következményekkel.
4. Triász végi kihalás (200 millió évvel ezelőtt): az ismert nemzetségek csaknem fele eltűnt. A tengerekben a legjelentősebb csapást az ammoniteszek és a konodonták szenvedték el. Ez a kihalási esemény tette lehetővé, hogy a dinoszauruszok szinte vetélytárs nélkül maradtak a szárazföldön. A triász végi kihalás oka még mindig vitatott (klímaváltozás, a Pangea szuperkontinens feldarabolódása miatt fokozódó vulkáni tevékenység, esetleges kisbolygó-becsapódás).
5. Kréta végi kihalás (65 millió évvel ezelőtt): a legismertebb kihalási esemény, amely a fajok 75%-át söpörte el. A tengerekből nyom nélkül tűntek el az addig nagy számban jelenlévő ammoniteszek. A szárazföldeken a dinoszauruszok kihalása után az emlősök és a madarak kerültek előnyös helyzetbe. Bár itt is több okot felhoztak a kutatók, a legfontosabb és legvalószínűbb a Dekkán-bazaltvulkanizmus hatása és egy több kilométeres aszteroida becsapódása (Chicxulub kráter).

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110302-megkezdodott-a-hatodik-tomeges-fajkihalas-a-foldon.html

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Ökológiai katasztrófa

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 19:40

Ide tartoznak az olyan hírek, mint:
Összeomlóban a tengerek, óceánok tápláléklánca a túlhalászat miatt
Kipusztuló korallzátonyok
Hamarosan kihalnak az afrikai oroszlánok, elefántok, stb...

Illetve a környezetszennyezés azon irányvonala, miszerint a "a földi civilizáció célja a szeméttermelés"...

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Gazdasági, társadalmi feszültségek

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 19:55

Na igen, ez az a témakör, ami a legkevésbé megfogható az átcsatolások miatt...

A legnagyobb gond az, hogy míg a piacgazdaság nagyon is kézzelfogható gazdasági hajtóerőt rendel olyan dolgok mellé, mint a fosszilis energiahordozók, a másik oldalhoz, a széndioxid kibocsátáshoz csak akkor kapcsolódik gazdasági szankció, amikor a klímakatasztrófán keresztül valamilyen időjárási jelenség, időjárási anomália katasztrófaként sújtja az adott területet. És az adott terület ritkán egyezik meg a széndioxidot pöfögő országgal...

de ugyanilyen probléma az is, hogy nincs piaci értéke egy kihaló fajnak, de a szőrmebundának, elefántcsontnak vagy a ritka ragadozó által táplálék hiányában bekebelezett kecskének, háziállatnak annál inkább van...

Ja, hogy az összeomló tápláléklánc miatt bekövetkező ökológiai katasztrófa olyan mezőgazdasági krízist okozhat, ami miatt millióknak nem lesz ennivaló a képzeletbeli asztalán? Hát, kérem szépen, általában ez a jelenség sem annál az egyénnél realizálódik, aki okozta...

Tengerszint emelkedés: jelenleg a csendes-óceáni szigetvilágot sújtja leginkább, mire olyan helyekre is érezhetően sújt le, mint New York vagy Hollandia, már késő...

Ivóvíz hiány: a gleccserek olvadása, a hegyvidéki hósapkák eltűnése, és a szélsőséges csapadék-eloszlás együttesen édesvíz hiányhoz vezet. Ha ehhez még hozzávesszük a környezetszennyezést, amivel sikeresen elszennyezzük a meglévő ivóvízkészleteinket, nos egy maximális öngyilkossági hajammal megvert faj összképe rajzolódik ki előttünk...

Túlnépesedés, elöregedő társadalom: na, erre a témakörre Dunát lehetne rekeszteni a cikkmennyiséggel. A magam részéről azonban egy igencsak elgondolkodtató párhuzamot hoznék a bioreaktorok, fermentációs ipar témaköréből. Ez arról szól, hogy apró mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) számunkra hasznos terméket állítanak elő (pl: alkoholt, gyógyszert, élelmiszert, stb.). Ahhoz, hogy a mikroorganizmusaink jól dolgozzanak, nekünk kell úgy beállítani a reaktorban lévő mini ökológiai rendszert, hogy a kis dögök jól érezzék magukat. Mikor érzik jól magukat? Ha sokan vannak és szaporodnak... mármint egy ideig... A szaporodási görbéje egy ilyen csapatnak eleinte lassan emelkedik, majd hirtelen exponenciálisan kezd el felfelé szaladni, aztán elér egy csúcspontot, majd meredek zuhanásba kezd, amíg az összes kis dög ki nem pusztul...
Zárt rendszerben, mindegy, milyen tuti jól átgondolt módon, minden lehetséges, kevésbé valószínű és teljesen abszurd tényezőt figyelembe véve tervezett a biomérnök, a buli kimenetele mindig ez. A magyarázat pedig egyszerű: elfogyott a kaja, vagy a hely, vagy valami olyan egyéb kiindulási anyag (levegő), ami nélkül a mikroorganizmusaink nem tudnak létezni.
Megoldás:
1. egy a mini ökológiai rendszerünk által még fenntartható létszámra beállítani kis dögök létszámát
2. zárt rendszer helyett nyílt rendszert létrehozni, és a hiányzó komponenseket kívülről folyamatosan pótolni. (illetve a termelődött hulladékot, mérgeket meg folyamatosan elvenni)
Miért hoztam ezt a példát? Mert a Föld bolygón az emberiség összlétszámának görbéje pontosan úgy néz ki, mint a bioreaktoraink kis dögeinek szaporodási görbéje... és nagyon úgy néz ki, hogy közel járunk a görbe csúcspontjához, ahonnan már csak lefelé vezet az út...

A Föld egyetlen egy összefüggő nagy rendszer. Ha belepiszkálunk ebbe a rendszerbe, akkor annak következményei vannak. Az árat végül valamennyien megfizetjük.
A klímakatasztrófa és az ökológiai katasztrófa együttes hatásaként előttünk áll egy új népvándorlási hullám, melyet gazdasági krízisek tarkítanak, illetve háborúk szegélyeznek.
Feltéve, hogy túléljük...


A hozzászólást Nilka összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 10 Jan. - 20:53-kor.

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Technológiai fejlődés, világűr gyarmatosítás

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 20:47

Technológiai fejlődés:
űrhajózás, számítástechnika, robotika, genetika, biológia, ökológia, csillagászat.
alternatív energiaforrások

Háttér gondolat: mivel az emberiség jelenlegi energiafelhasználásához kb. három Földre lenne szükségünk, ha nem akarunk hatalmasat zuhanni, valahogyan meg kell oldanunk a fenti problémákat.
Vagyis valahogyan nyílttá kéne varázsolnunk egy zárt rendszert, illetve meg kéne tanulnunk felelősségteljesen viselkedni, gondolkodni.
Ehhez ahogyan én látom, a jelenlegi egyetlen kiugrási lehetőségünk a világűr gyarmatosítása. Először a naprendszer, majd ki tudja hova tovább...
Mindenesetre a technológiai fejlettségi szint már majdnem adott ehhez. A kérdés az, hogy gazdaságilag kihúzzuk-e addig, amíg sikerül a naprendszer egy másik bolygóján önfenntartó kolóniát létrehozni, vagy hamarabb összeomlik az egész kártyavár, amit ma globális gazdaságnak csúfolunk...

Ezen a téren jelenleg Kína áll a legjobban: ők akarják létrehozni az első holdi kutatóbázist, míg a NASA egy lehetséges Mars misszión töri a fejét, m ez még mindig a távoli jövőbe vész...

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Re: Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

Témanyitás  Nilka Pént. 10 Jan. - 20:48

Ti mit gondoltok?

Várom a hsz-eket, általatok talált, kapcsolódó cikkeket, hitbéli meggyőződéseket, tudományos, vagy misztikus Apokalipsziseket, stb.
 öröm

______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka
Nilka

Hozzászólások száma : 283

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Re: Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

Témanyitás  Vega-42 Szer. 16 Júl. - 13:32

Nilka írta:Ti mit gondoltok?

Várom a hsz-eket, általatok talált, kapcsolódó cikkeket, hitbéli meggyőződéseket, tudományos, vagy misztikus Apokalipsziseket, stb.
 öröm

Szerintem a válasz már megfogant a jelenben....már a tudatalattinkban,a Krónikákban van.
...pl. megnézhetitek a mostani filmeket,sci-fiket. Szándékosan oltják a fejünkbe a jövőt,vagy ők is csak szörföznek a krónikában....ki tudja. De megtörténik.
A filmek előre jósolnak 5-12-20-30 évet.
Vega-42
Vega-42

Hozzászólások száma : 151

Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Re: Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

Témanyitás  Vendég Szer. 16 Júl. - 14:37

A számunkra jelentős két bolygó a nap és a hold....persze ha, éjjel kapál a fickó és felnéz az égre!
Esetleg nem húzza el a függönyt, s a denevérek mellet a vén "ezüstös" is benézhet az ablakon!
-
De, ott van az "esthajnalcsillag is, ami az én feltételezéseim egyikeként úgy szerepel mint Jézus királyi  székhelye....

-
Viccesen nincs sem kémény sem távcső ránk "varrva" - hát, ne is kutakodjunk - túlzottan!
Ami azt jelenti, hogy kicsit ne lehetne!
-
KICSIT!
-
Jézus.
Több alkalommal öltött magára alakzatot.
Vagy varázsló volt őkelme, vagy az ég küldötte.
Ez gondolkozásra ad okot de, arra nem, hogy úgy hussanjon az ember a hold körűl űrhajójával mint nádasban a szúnyog a "füleid" körűl!
Annyit tudok az űrhajósok ordítoztak valamifélét annak idején, láttak ezt + azt!
-
Ennyike... Very Happy  Very Happy  Very Happy

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre? Empty Re: Milyen jövő vár az emberiségre, a földi ökoszisztémára, az életre?

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.