Beszélgetős oldal

Péntek 13
Szóval nekem nem hozott szerencsét. Eleve később ébredtem, mint ahogyan szerettem volna. Ez mondjuk még nem volt gond, de vissza kellett forduljak a telefonomért, mert otthon felejtettem. Ez mondjuk nem járt nagy erőfeszítéssel, mert csak a bejárati ajtót kellett újra kinyitnom. 
Aztán lesétáltam a lépcsőn és kiléptem a szabadba. Úgy tűnt nincs gond az időjárással, minden csendes volt és sötét. 
Aztán kiléptem a fedett terasz alól és hatalmasat zuhantam. A járda tiszta jégpálya volt, és ennek következtében hanyatt fekve csúsztam le a járdának azon a három méteres szakaszán, ami a kerti részbe torkollott. 
Jól lehorzsoltam a tenyeremet, de megálltam szitkozódás nélkül, gondoltam a gondnok még nem sózhatta fel a járdát, hiszen még csak hajnali öt óra volt. 
Feltápászkodtam és elindultam a parkoló irányába, közben megtapogattam a zsebemet, hogy előhalásszam belőle a slusszkulcsot. Nos nem sikerült, eltűnt, nem volt sehol.   Nem kellett sokat töprengenem rajta hová lehetett a kulcsom, elővettem a zseblámpámat a táskámból, és kutatni kezdtem a balszerencsém helyszínét, így hamar rá is találtam egy fagyott hókupac  tövébe csúszott. 
Mostanra okulva már sokkal óvatosabban lépkedtem, miközben eszembe jutott az egyik szomszéd csaj, aki magas sarkú kopogós cipőben szokott járni, és hamarosan ő is megtapasztalhatja a jégpályát, ami a csúszdává alakult járdánkon húzódhatott. Nem kétséges mi lesz a következmény, de hát hátha rá nem úgy hat ez a péntek 13, amit eddig számomra mutathatott. 
nagyon óvatosan végre beértem a munkahelyemre, ahol az épület folyosójára érve gondoltam felkapcsolom a villanyt, de nem számítottam rá, hogy az oda tett műanyag kuka utamba áll majd, így az egész kukát nagy robajjal felboríthatom. 
Azt hiszem ma nem kellett volna felkelnem az ágyból, de a nap további szakaszában szerencsére minden a helyére csúszott és szerencsésen haza érhettem, itthon vagyok ! 

Mit gondolnátok azokról a férfiakról, akikre azt mondják, hogy romantikusak?

fortis írta:Mit gondolnátok azokról a férfiakról, akikre azt mondják, hogy romantikusak?

Ha úgy romantikus, ahogy én(klasszikus értelemben)akkor jöhet.
Jane Eyre-n nőttem fel, romantikus vagyok.

Veszna írta:

fortis írta:Mit gondolnátok azokról a férfiakról, akikre azt mondják, hogy romantikusak?

Ha úgy romantikus, ahogy én(klasszikus értelemben)akkor jöhet.
Jane Eyre-n nőttem fel, romantikus vagyok.

Ez egy szerelmes történet,   de a romantika vajon csak a szerelemről szól?

Péntek 13 - olyan mint a kínai mesében a történet a lóval, se nem szerencsétlen, se nem szerencsés.

Jane Eyre. Tini koromban olvastam, nagyon jó könyv. A filmet pedig meg kellene néznem, mivel megvan itthon.

Szerintem egy férfi vagy egy nő önmagában nem romantikus.

Vannak romantikus pillanatok az életben, amikor az ember sétál a szerelmével a csillagos ég alatt, a nyári éjszajában,

vagy egy szép erdei séta, ahol beszűrődik a napfény, stb.

Ebben nagy szerepet játszik a természet, de amit az ember magának talál ki sokszor, az giccses is lehet.

Jó jó, szép a gyertyafényes vacsora, néha, de ha mindig, akkor ki a fenét érdekel.

Az igazi romantika, természetes, nem kiagyalt mű akármi. 


Rossz esetben érzelgős lehet valaki.    Akkor futás...

Megkerestem a filmet, rég láttam... Ma vagy holnap megnézem.

Fent van a YouTube n .
Vajon volna másnak is véleménye? Kicsit később leírom miért kérdeztem ezt a romantikus kérdést.

Nekem inkább ne legyen egy férfi romantikus. Ha romantilus helyzet teremt, úgy érzem, kötelezően romantikusan kell magam érezni. Ez feszélyez.

Na szóval arról volna szó, hogy azt álmodtam, hogy egy buszra szálltam fel, és leültem egy csaj mellé. Aztán a csaj egy idő után felállt, és oda lépkedett egy ismerős barátnője mellé, készültek mindketten a leszállásra. Én lenéztem a lábaim elé, és megláttam, hogy van ott egy ezüst színű szemüveg tok, benne egy napszemüveggel. Felvettem és a lányokhoz léptem , mondván, hogy ott maradt a napszemüveg. A csaj aki mellettem ült, azt mondta, hogy nem az övé, és elfordította az arcát. Vissza ballagtam a helyemre a szemüveggel, és leültem. 
A lányok felé néztem, és a két csaj mielőtt leszálltak volna, szintén felém fordultak, és amelyik mellettem ült lesajnálóan azt mondta a másiknak. Szerencsétlen ( vagy szegény, erre nem emlékszem pontosan)  romantikus.- és leszálltak a buszról. 
Kicsit később megnézegettem a napszemüvegnek tűnő valamit, és fel is próbáltam. Kiderült, hogy csak külsőleg tűnt napszemüvegnek, közben meg egy hipermodern komputer volt, ami kivetített valamit elém, legalábbis a szemüvegen keresztül úgy tűnt, mintha a térben volna, és az újaim segítségével a levegőben mutogatva és nyúlkálva tudtam használni virtuálisan. 

Szóval az egész történeten elgondolkodtam, nem tartom magamat romantikusnak, de ettől függetlenül átfutott rajtam az a gondolat, hogy talán a romantika hiányzik és nincs is igény rá ebben a jelenlegi világban.

Ja igen, tulajdonképpen azt akartam megkérdezni, miért kell valakit lesajnálni, ha romantikus?

Törölve

Áprilia írta:

fortis írta:Ja igen, tulajdonképpen azt akartam megkérdezni, miért kell valakit lesajnálni, ha romantikus?

Hiszen az álom alakjaid sajnáltak le! Ne keverd már a valóságot az álmoddal!  Őket kellett volna megkérdezned!

Áprilia nem az volt a lényeg, hogy álom volt e, vagy valóság. A kérdésre adandó válasz volna a lényeg és nem a körülmények helyszíne.

Fortis,
Nem értem miért érdekel,mit gondolnak rólad?
Légy büszke arra,ami vagy,mert megismételhetetlen vagy!
A többiek le vannak sz€%&**!
A kérdés inkább az,álmodban miért nem vágtál vissza?
Ha te nem tiszteled magad...másoktól se várd!


Ami ennél borzasztóbb....elfelejtettem a neved....tudod Melyiket!!! És miért felejtettem el?!

Törölve

Veszna írta:Fortis,
Nem értem miért érdekel,mit gondolnak rólad?
Légy büszke arra,ami vagy,mert megismételhetetlen vagy!
A többiek le vannak sz€%&**!
A kérdés inkább az,álmodban miért nem vágtál vissza?
Ha te nem tiszteled magad...másoktól se várd!


Ami ennél borzasztóbb....elfelejtettem a neved....tudod Melyiket!!! És miért felejtettem el?!

Ó nem, az nem zavar, hogy mit gondolnak, csak az érdekelt volna, hogy miért? 
A szituációhoz nem illett amit mondtak, ez tette számomra érdekesebbé. 

Az, hogy titeket megkérdeztelek róla, hogy ti mit gondolnátok a romantikus emberekről, annak nem sok köze volna ahhoz  ami az álomban történt, csupán annyi, hogy próbálnám megérteni a nők hozzáállását és gondolkodását, mit jelent a számukra egy romantikus emberrel való találkozás.

Hogy miért nem vágtam vissza? Minek?  Akkor ott ez nem igazán érdekelt, sokkal inkább lefoglalt maga a szemüveg, és amit nyújtani tudott.

fortis írta:Ja igen, tulajdonképpen azt akartam megkérdezni, miért kell valakit lesajnálni, ha romantikus?

Végül is ez lenne az ami érdekelt volna, nem kifejezetten az , hogy ez most álomban történt, az álom maga csak inspirált arra, hogy ezt megkérdezzem. 
Ez a kérdés nem is azt jelenti, hogy bár mi közötök lehetne hasonló gondolatokhoz érzésekhez, de talán ti jobban ki tudnátok fejteni, hogy egy nő ha lesajnál valakit mert az mondjuk egy romantikus személyiség, miért teheti vajon ezt?  
Konkrétan ez  érdekelne. 
A kapott válaszok pedig arra lennének jók a számomra, hogy általánosítva és az álmomra kombinálva talán jobban képes lennék megérteni , milyen gondolatok szülhették ezeket az álombéli oda nem illó  eseményeket.

Másik fejével nem akarok gondolkozni...én tényleg olyannak fogadom el az embereket,amilyenek. Egyszerűen érdekelnek. Élvezem a sokszínűségüket. Nem tudom beleérezni magam ebbe a helyzetbe.
...úgy érzem,kevés információt adtál át...az igazi kérdésről....?

Törölve

Áprilia írta:

fortis írta:

Az, hogy titeket megkérdeztelek róla, hogy ti mit gondolnátok a romantikus emberekről, annak nem sok köze volna ahhoz  ami az álomban történt, csupán annyi, hogy próbálnám megérteni a nők hozzáállását és gondolkodását, mit jelent a számukra egy romantikus emberrel való találkozás.

Nem ezt kérdezted tőlünk, hanem eleve azt, hogy miért kell őket lesajnálni.

Hagyd el Áprilia ! Téged úgysem az érdekel, hogy választ adj egy egyszerű kérdésre.

Veszna írta:Másik fejével nem akarok gondolkozni...én tényleg olyannak fogadom el az embereket,amilyenek. Egyszerűen érdekelnek. Élvezem a sokszínűségüket. Nem tudom beleérezni magam ebbe a helyzetbe.
...úgy érzem,kevés információt adtál át...az igazi kérdésről....?

Köszi Vesz a, megértelek!

Törölve

Törölve

Médea margójáról
" Nem lehet, hogy
mindannyian alvajáróként jutunk el az öregségig, csak várunk,
várakozunk arra a csókra?
Mark Lawrence "


Szerintem igen. Mind alvajárók vagyunk, de legalább megpróbálunk néhányan kitőrni ebből az állapotból. 
Hajrá kalandorok ébresztő!!!

fortis írta:Médea margójáról
" Nem lehet, hogy
mindannyian alvajáróként jutunk el az öregségig, csak várunk,
várakozunk arra a csókra?
Mark Lawrence "


Szerintem igen. Mind alvajárók vagyunk, de legalább megpróbálunk néhányan kitőrni ebből az állapotból. 
Hajrá kalandorok ébresztő!!!

Én már kaptam egy ilyen puszit, ( jó hogy nem csók volt), több év volt mire feldolgoztam.

Melyikre gondolsz Blueeye?

Médea margó:
Beep!  Beep !
 Van ilyen mód a google playeren.

A nő azt üzeni a rádión keresztül a férjének:
" Köszönöm drágám, hogy segítettél megvalósítani az álmaimat ! " 
- Mindjárt az ugrott be számomra, hogy helyes ez így? Mármint, hogy az egyik fél segít megvalósítani a másiknak az álmait?

---

Ha úgy értendő, hogy támogatja a törekvéseiben, akkor szerintem rendben.

efi írta:

---

Ha úgy értendő, hogy támogatja a törekvéseiben, akkor szerintem rendben.

Igen, ez szerintem is rendben. 
Nekem eszembe jutott viszont valami más is. Amikor az egyik a másikkal szemben.  Az egyik segít, a másik megvalósít. Ilyenek lehetnek pl a hegymászók, akik megmásszák pl a Himaláját. Az asszony otthon marad és segít, hogy az illető beteljesíthesse az álmát. Aztán vagy visszajön , vagy fenn marad örökre a hegyen. Nekem  az  ilyesmi önzésnek tűnik. Az ilyen beállítottságú ember minek nősül meg? 
Ez a megvalósítani való segítés oly formában lenne fer, ha mindketten segítik egymás álmait megvalósítani. De szerintem házaspároknál többnyire nem igazán szokott lenni olyan, hogy az enyém, vagy a tiéd. Az álmaik  többnyire közösek szerintem.

Hát nem tudom, közösek-e az álmok házaspároknál. Mitől lennének közösek? Házasságkötéskor megszűnnek önálló személyiségeknek lenni? Az nagy baj volna.