Az álom "elmélete(i)"

Áprilia írta:

Nem tudom, ezek itt elég kesze-kusza gondolatok fentebb, Believe. Nyelvtanilag sincsenek mindig befejezve a mondatok. Nincs egzaktul kifejtve a legfelül felsorolt három álomállapot alatta, annak keretében, amiket írsz. Raadasul nemigen jó példa a castanedai hivatkozásod sem, mert fentebb a szövegben pont az van, hogy a tanuló utólag emlékszik, míg Castanédánál mint tudjuk, nem emlékszik, te is ezt ragozod.
Korábban betettem párszor szintén az egyik teozófia könyvből idézve az álmokra vonatkozó fejezet címeket, és azokban az áll, hogy attol meg lehetünk tudatosak, ha nem emlékszünk, továbbá az, hogy emlékszünk-e, az asztrál test fejlettségétől függ. Bár nem tudom, hogy ezek mit jelentenek.

Én sejteni vélem , hogy ez mit jelenthet .
Bár az írás maga amit hoztam nekem is kicsit nyakatekert , de ezek csak részletek , megpróbáltam ezt a különös gondolatot egybe foglalni . Hát így sikerült csak , az érthetőség kedvéért próbáltam a lényegtelennek tűnő részeket kihagyni .

- Tehát , az emlékezetünk , az asztrális test fejlettségétől függ .  Ezt gondold át azon formában , hogy az asztrális síknak a teozófia szerint 7 alsíkja van . A legfelső síkja következő állomása a fejlettségünk fényében a mentális világ legalsó síkja volna . ( de ez most nem érdekes csak megemlítettem )
- Nos tehát kell bizonyos fejlettségi szintet elérnie az asztrális testünknek ahhoz , hogy az asztrális világ felsőbb szintjeit elérhessük . A felsőbb szintek velejárójának egyike az emlékezés . 
Nos ez így nagyjából azt jelentheti , hogy amikor asztrális utazást teszünk a 7 síknak azon részét érhetjük el , ami elérhető a számunkra és ez az asztrális test fejlettségi szintjének függvénye .
Tudatosnak lehetünk a hét szint mindegyikén , de emlékeink csak a felsőbb szinteket elérő fejlettségű asztrális testünk emlékeiből volnának .
Ez talán azért lehet így , mert az alsóbb szinteken túl sok lehet az egyéb benyomás , amik összezavarhatják elködösíthetik a gondolatokat .

A nyál, vagy a hajszál, kulcs lenne a közös ámodáshoz? Na meg persze az afrikai álomgyökér.

http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Álom,_álom,_rémes_álom

Áprilia írta:A nyál, vagy a hajszál, kulcs lenne a közös ámodáshoz? Na meg persze az afrikai álomgyökér.

http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Álom,_álom,_rémes_álom

Érdekesnek tűnik a téma . Ha tudom megpróbálom megnézni a sorozatot .
Amúgy szerintem a hajszál vagy nyál vagy egyéb dolgok amik a másik félhez fűződnek ,  hasznosak lehetnek igen egy közös álmodáshoz .
Ez röhejesnek tűnhet így , de ne feledjétek a woodoo varázslatokat , vagy a szellem idézéseket , amik szintén segédeszközök segítségével történnek , leginkább a kapcsolatfelvételt illetően .

Csak hogy meglegyen:

http://sqhunter-en.blogspot.hu

https://www.facebook.com/pages/The-Squingers-Counter/111821752224583?sk=timeline&ref=page_internal


http://squingers-hunter.blogspot.hu

Castaneda  módszere az álmodás eléréséhez . 

1 / A nyugodt virrasztás egy bevezető állapot, egy állapot, melyben az érzékek elszunnyadnak, de az ember tudatánál van. Az én esetemben mindig pirosas fényáradatot érzékeltem ebben az állapotban, fényt, ami pontosan olyan, mint amikor valaki erősen összecsukott szemmel a napba néz.
2 / Az álmodás második állapotát dinamikus virrasztásnak hívtam. Ebben az állapotban a pirosas fény eloszlik, mint ahogy a köd oszlik el, és az ember elé egy látvány tárul, valamiféle élőkép, amely mozdulatlan. Az ember egy háromdimenziós képet lát, valaminek a kimerevedett részét – egy tájat, egy utcát, egy házat, egy személyi, egy arcot, bármit.
3 / A harmadik állapotot passzív szemlélődésnek hívtam. Ebben az álmodó már nem egy merev darabját látja a világnak, hanem vizsgálója, szemtanúja egy eseménynek, ahogy az történik. Ez olyan, mintha az audio-vizuális érzékek elsőbbséget élveznének, ettől az álmodás e szakasza főként a szem és a fül érzékelése.
4 / A negyedik állapot volt az az állapot, melyben cselekvésre voltam késztetve. Ebben az állapotban az ember rá van kényszerítve, hogy vállalkozzon, lépéseket tegyen, hogy ideje nagy részét itt töltse. Ezt az állapotot dinamikus kezdeményezésnek hívtam.

fortis írta:1. Aztán ott van az a másik én a szuperhős .  Emlékszem jó ideig meséltél a kettős énről , az áldozatról és a megmentőről . Lehet te kreálod , de lehet a benned lakozó két véglet ismét felbukkant az álmaidban . 

2. Amúgy mi az a Krák ? - lehet rákot akartál írni ? 

1. Ez egy jó gondolat ha mélyebb hatásokat feltételezünk. Most viszont elég spontán volt a megmentő feltűnése. Ki az akinek nincs lehetetlen? Ki az aki bármilyen helyzetből kimenthet? Clark Kent. Csapdába esett énem első gondolata realizálódott ilyeténképpen.

2. Krák: legendás tengeri szörny mely polipszerű csápjaival a mélybe rántja a hajókat. Valószínűleg az óriás tintahal ihlette.

Huh , nem szívesen lettem volna a helyedben .

"Mivel az agyi aktivitás az álomállapotban ugyanaz mint éber állapotban, amit megtanulsz vagy gyakorolsz a tudatos álomállapotban, az ugyanaz, mint amikor az éber világban gyakorolsz vagy tanulsz meg valamit. Az idegsejti mintáid már kondicionáltak."

Én az angol és a szakmámmal kapcsolatos bizonyos dolgok jobb megértését, megtanulását tűztem ki célul. És ti?

– Egyszer és mindenkorra meg kell értened, hogy az efféle dolgok teljesen normálisak egy varázsló életében – mondta. – Nem fogsz megőrülni; csak az álmodási megbízott hangját hallod. Az álmodás első vagy második kapuján áthaladva az álmodók elérnek egy energiaküszöböt és elkezdenek dolgokat látni, hangokat hallani. Jobban mondva nem hangokat, hanem egyetlen hangot. A varázslók ezt az álmodási megbízott hangjának hívják.
– Mi az az álmodási megbízott?
– Idegen energia, ami tudatossággal bír. Idegen energia, mely célja az álmodók segítése azáltal, hogy dolgokat mond nekik. Az a probléma az álmodási megbízottal, hogy csak olyan dolgot képes mondani, amit a varázslók már tudnak, vagy tudniuk kellene, ha megérnék a pénzüket.
– Azzal, hogy azt mondod: idegen energia, ami tudatossággal bír, egyáltalán nem segítesz nekem, Don Juan. Miféle energia – jóindulatú, ellenséges, jó, rossz, milyen?
– Csak olyan, amilyennek mondtam, idegen energia. Egy személytelen erő, amit mi nagyon személyessé teszünk, mert hangja van. Néhány varázsló esküszik rá. Még látják is. Vagy, ahogy te magad is, egyszerűen hallod, mint egy férfi vagy egy női hangot. És a hang mesélni tud nekik a dolgok állásáról, amit ők általában szent tanácsként megfogadnak.
– Miért hallja néhányunk hangnak?
– Látjuk vagy halljuk, mert a gyűjtőpontunkat egy új, meghatározón helyen tartjuk rögzítve; minél erősebb ez a rögzítés, annál erősebb a megbízott megtapasztalása. Vigyázz! Meztelen nőnek is láthatod és érezheted.
Don Juan nevetett saját megjegyzésén, de én túl riadt voltam az önfeledtséghez.
– Képes ez az erő megtestesíteni magát? – kérdeztem.
– Természetesen – válaszolta. – Csak attól függ, mennyire rögzített a gyűjtőpont. De nyugodt lehetsz, ha képes vagy fenntartani egy bizonyos fokú függetlenséget, semmi sem történik. A megbízott az marad, ami valójában: egy személytelen erő, ami a gyűjtőpontunk rögzítése miatt hat ránk.
– Biztonságosak és józanok a tanácsai?
– Ezek nem lehetnek tanácsok. Csak megmondja mi micsoda, és mi magunk vonzzuk be a zavaró hatást.
Elmondtam Don Juannak, mit mondott nekem a hang.
– Ahogy mondtam – jegyezte meg Don Juan. – A megbízott semmi újat nem mondott neked. Az állítása helyes volt, de csak úgy tűnik, mintha dolgokat fedne fel előtted. A megbízott pusztán csak megismételte, amit már tudsz.
– Attól tartok, nem állíthatom, hogy mindezt már tudtam, Don Juan.
– De állíthatod. Végtelenül többet tudsz a világmindenség misztériumáról, mint amit racionálisan sejtesz. De ez a mi emberi betegségünk, többet tudni a világmindenség misztériumáról, mint amit feltételezünk.

(Az álmodás művészete)

Médea írta:
- ...Az a probléma az álmodási megbízottal, hogy csak olyan dolgot képes mondani, amit a varázslók már tudnak, vagy tudniuk kellene, ha megérnék a pénzüket.
...
- A megbízott pusztán csak megismételte, amit már tudsz.
– Attól tartok, nem állíthatom, hogy mindezt már tudtam, Don Juan.
– De állíthatod. Végtelenül többet tudsz a világmindenség misztériumáról, mint amit racionálisan sejtesz. De ez a mi emberi betegségünk, többet tudni a világmindenség misztériumáról, mint amit feltételezünk.

(Az álmodás művészete)

Lehet, hogy a bennünk levő " rejtett tudást" tanítja az álmodási megbízott, es nem azt, amit a hétköznapi tudatunkkal tudunk?
Végülis a "világmindenség misztériumárol" van szó, es arrol, amit nem a "racionális elménkkel" tudunk.
Mert így azért más a leányzó fekvése. Ha az álmodási megbízott olyan, az általunk "már tudott" tudásra vonatkozik, amelyet nem a racionális elménkkel tudunk, hanem pl. előző inkarnációkon stb. keresztül halmoztunk fel, ezért rejtve van a mostani tudatunk előtt, akkor lehetséges, hogy az álmodási megbízott egyfajta tanító legyen.
(Eleddig azt hittem, hogy az álmodási megbízott tanítása olyanra vonatkozik, ami a mostani, mai eszemmel már tudok, csak nem tudatosítottam.)

Én is így gondolom. Sok olyan dolog van bennünk aminek normálisan nem vagyunk tudatában és ezek előjöhetnek akár egy sima álomban is (akkor inkább jelképesen), ha a megbízott is jelen van akkor meg pláne.

Áprilia írta:"Mivel az agyi aktivitás az álomállapotban ugyanaz mint éber állapotban, amit megtanulsz vagy gyakorolsz a tudatos álomállapotban, az ugyanaz, mint amikor az éber világban gyakorolsz vagy tanulsz meg valamit. Az idegsejti mintáid már kondicionáltak."

Én az angol és a szakmámmal kapcsolatos bizonyos dolgok jobb megértését, megtanulását tűztem ki célul. És ti?

Nehéz erre válaszolnom , sok ötletem volna . Talán azt szeretném a legjobban , ha eltörölhetném a különbségeket az itt és az ott között , de talán leginkább jó lenne az álmokat behozni a valóságba . 
Tulajdonképpen ilyen a nyelvismeret is . Néha odaát egészen jól beszélek angolul , itt meg szinte semmit . Ha azt a tudást áthozhatnám ide ennek én is örülnék .

Áprilia írta:

Médea írta:
- ...Az a probléma az álmodási megbízottal, hogy csak olyan dolgot képes mondani, amit a varázslók már tudnak, vagy tudniuk kellene, ha megérnék a pénzüket.
...
- A megbízott pusztán csak megismételte, amit már tudsz.
– Attól tartok, nem állíthatom, hogy mindezt már tudtam, Don Juan.
– De állíthatod. Végtelenül többet tudsz a világmindenség misztériumáról, mint amit racionálisan sejtesz. De ez a mi emberi betegségünk, többet tudni a világmindenség misztériumáról, mint amit feltételezünk.

(Az álmodás művészete)

Lehet, hogy a bennünk levő " rejtett tudást" tanítja az álmodási megbízott, es nem azt, amit a hétköznapi tudatunkkal tudunk?
Végülis a "világmindenség misztériumárol" van szó, es arrol, amit nem a "racionális elménkkel" tudunk.
Mert így azért más a leányzó fekvése. Ha az álmodási megbízott olyan, az általunk "már tudott" tudásra vonatkozik, amelyet nem a racionális elménkkel tudunk, hanem pl. előző inkarnációkon stb. keresztül halmoztunk fel, ezért rejtve van a mostani tudatunk előtt, akkor lehetséges, hogy az álmodási megbízott egyfajta tanító legyen.
(Eleddig azt hittem, hogy az álmodási megbízott tanítása olyanra vonatkozik, ami a mostani, mai eszemmel már tudok, csak nem tudatosítottam.)

Egész jó gondolat ! 

Egyes elméletek szerint tulajdonképpen mindent tudunk  , csak nem emlékezünk szinte semmire sem csak a hétköznapi dolgainkra és azokra az ideákra amiket pillanatnyilag megtanulhattunk .

Egy kis idézet az álmodási megbízott és a szervetlen lényekkel és a hangokkal kapcsolatosan , amiket álmodásunkban meghallhatunk .
"
- Előfordul, hogy az Álmodásban minden változásban lesz. Egy nap valami megragadja, megköti a figyelmedet, és nem tudod, miért. Addig képtelen leszel mozdulni, míg el nem ereszt. A figyelmedet egy szervetlen lény fogta meg.
Nekik több tudatosságuk van, mint nekünk, viszont nekünk több az energiánk.
Olyanok vagyunk, mint hatalmas puskagolyók energiából, mely fényesen ragyog. Ők örökké tartóak, és a tudatosságuk megfoghat minket.

Most elkezdjük hallani a Megbízott hangját. Bármilyen kérdésre válaszolni fog. Ha női hangként halljuk őt, akkor halljuk az igaz hangját. Női természetű.

Ne kényeztesd magad az álmodási Megbízottal. Mondd meg neki, hogy tartózkodjon az ügyeidtől. Ne engedd, hogy ingyen tápláljon.


Álmodó maga is egy fürkésző kém, egy felderítő lesz. Élő ez az iker világegyetem, a tudatosság világa. A szervetlen lények tanítók egy női univerzumból, amely férfiak után kutat. A nők a szervetlen lények földi megfelelői.
A harc ebben a másik világban van, és mi be fogunk lépni ebbe az univerzumba, akár tetszik, akár nem. Ez elkerülhetetlen. A varázslók gyakorlatiasak. (Mi is pontosan ez a csata, ami a másik világban van?) Miért várni, amíg meghalsz? Most tedd meg, amíg fiatal és erős vagy. Ne légy annyira elfoglalva az önfontosságoddal. Mindig csak én, és ezt akarom, míg túl öreg leszel, hogy mást tegyél. Amíg az egyetlen dolog, amit mondani tudunk: ’nővér’. Most légy tudatos. Ez a pillanat, és az álmodás az út. Az Álmodó, aki elég energiát őrzött meg, élete löketét kapja majd, amikor belép a másik világba. Ez felfoghatatlan. Mik vagyunk igazából? Nem, amit apám mondott nekem. Valami más vagyunk.

Az Álmodásnak hét állomása van. Az első tudatára ébredni, hogy elalszol. Tehát tudatos maradsz az álom- állapot alatt. Egyszerre ott vagy az álmodásban és addig tudod tartani, míg nem bámulsz mereven. Ahogy elkezdesz felébredni álmaidban, úgy kezdesz el több energiával élni. Másnap erősebb leszel.


Éberré válni álmainkban, ez az első lépcső. Ha nem ragaszkodsz és felállítod a szántszándékod, akkor az energiád húzni fog. Hagyd, hogy megtörténjen. A szántszándék húzása megtöri az időrendi érzékelés folyamatát. Ha komolyan összegzed az életed, lesz elég energiád. Csak harcosként döbbenhetünk rá, mik is vagyunk.

Az első állomásban mindent megvizsgálunk, álmunk minden elemét. Ott kezdjük, hogy tudatára ébredsz az elalvásodnak. De ez még nem a végcélja a technikának. Ez csak az elme megtévesztéséhez kell. Az igazi művészet tudatosan megvizsgálni hétköznapi álmaink elemeit.

Álmodásban könnyedén elmozdíthatjuk a gyűjtőpontot. A gyűjtőpontnak már egy kis elmozdulása is új személyt hoz létre. Véget vetünk a réginek, és egy új valakivé válunk.

Don Juan azt mondta, az ’itt’ és ’ott’ felcserélhetőek, ezt tesszük egyfolytában az energiatestünkkel. Az energiatest a végső kivetülésünk.
"

Ha találkozhatnátok Castaneda  csoportjának valamelyik tagjával , esetleg magával Carollal , mit kérdeznétek tőle ?

fortis írta:Ha találkozhatnátok Castaneda  csoportjának valamelyik tagjával , esetleg magával Carollal , mit kérdeznétek tőle ?

Azt, hogy mi a közös álmodás titka.

Áprilia írta:

fortis írta:Ha találkozhatnátok Castaneda  csoportjának valamelyik tagjával , esetleg magával Carollal , mit kérdeznétek tőle ?

Azt, hogy mi a közös álmodás titka.

Megkérdezném , hogy Carlos túlélte e a halálát ?

Leírtam pár módszert, majdnem mind közhely a témában, és nem fog ismeretlenül hangozni nektek, de én ezeket használom legtöbbet.


1. Álomnapló
Ez a legfontosabb, ezért is vettem előre. Mit érsz a legfantasztikusabb álmoddal is, ha nem emlékszel rá? Ha reggel nincs is időd hosszú sorokat írni, elég ha a kulcsszavakat és a fontosabb részleteket jegyzed le, a segítségükkel később felidézheted a teljes álmot. Legyen bekészítve az ágyad mellett papír, toll és valami amivel világíthatsz. De akár a telefonodra is készíthetsz jegyzeteket, de ezt csak akkor csináld ha gyorsan tudsz vele gépelni. Szelektálva írj, idővel megtanulod mi az amire érdemes figyelmet fordítani és mire nem. 

2. Aludd ki magad!
Mikor lefekszel tudatosítsd magadban hogy szeretnél az álmaidra emlékezni mert fontosak számodra, mert tanulni szeretnél belőlük, majd feküdj le és 5-6 órát aludj. Ennyi már elég hogy kipihend magad, csinálhasd a gyakorlatokat és másnap ne a földről kelljen összekaparni. Fáradtan semmihez sem lehet kezdeni. Miután összegzed magadban az emlékeidet és írtál pár jegyzetet, feküdj vissza és próbálj meg újra elaludni.

3. Fantáziálgass
A képzelet a tudatos álmodás motorja. Képzelj el egy történetet, bármi lehet, de ne legyen túl komplikált, két-három szereplő bőven elég. Lehetőleg olyan legyen ami az érzékeidre hat, izgalomba hoz, de nem annyira hogy ne tudj tőle visszaaludni. Az a jó ha belealszol a történetbe. A látáson kívül a többi érzékszervedet is bevonhatod a játékba, például ételeket kóstolsz, zenét hallgatsz, illatokat szagolsz, akár szexuális fantázia is lehet, de ne túl obszcén mert ha túl izgatott leszel, nem fogsz tudni aludni, ezért csak finoman adagold. Fontos még hogy váltogasd a nézőpontot, hol egyik, hol másik szereplő bőrébe búlj. A gyakorlat lényege hogy megtanuld az irányítást egy olyan játékban, ahol te vagy a rendező és egyedül a te akaratod számít. Idővel azt fogod észrevenni hogy mind több befolyásra teszel szert az álmokban is, mert mindkettőnek ugyanaz a veleje: kedved szerint, tudatosan befolyásolni egy történetet.

4. Mozdulatlanság
Csak annyit mondhatok róla hogy nekem bevált. Mikor visszafekszem, egy bizonyos pózt választok, általában a hátamra vagy az oldalamra fekszem. A fej legyen magasabban, a párna ne legyen se túl puha, se túl kemény, megfelelő legyen! Értem ez alatt hogy rendesen tartsa a fejet, hogy ne dőlhessen oldalra, ne nyomja fájdalmasan, és a fülek kényelmére is figyelni kell, mert ha elfekszed az felébreszthet. Akármennyire meg szeretnél is mozdulni, ne tedd, még az ujjaidat se, csak lazíts, engedd el magad és gondolj a történeted eseményeire. A képzelgés elvonja a figyelmedet az esetleges kényelmetlenségről. Gyakori eset hogy a póz beszivárog az álomba, amelyben fekve találod magad valahol, ez is segítheti a tudatodra ébredést (Mit keresek itt, miért fekszem itt?).

5. Éberség!
Hagyj fel azzal a szokásoddal hogy megkérdőjelezhetetlennek tartod a valóságod. Semmi sem biztos, csak ez a biztos. Napközben többször is gondolkozz el azon nem álmodsz-e, vizsgáld meg a környezeted alaposan, keress ellentmondásokat. Emlékezz önmagadra, önmagad vagy-e? Az emlékeid rendben vannak, hol is voltál ezt megelőzően, mit ebédeltél, mit csináltál, lehetőleg időrendi sorrendben összegezd a közelmúltat, hátha felfedezel valami furcsát. Ne vedd könnyedén a dolgot, ha megkérdezed magadtól álmodsz-e, az ne egy rutinkérdés legyen és semmiképp ne válaszold meg a kérdést se igennel, se nemmel. Kérdezz vissza: Miért is ne? Vannak olyan álmok amik annyira megtévesztőek lehetnek, hogy szinte esélytelen leleplezned, viszont ha az örökös kétely és a "Miért is ne?" oldaláról közelíted meg, sikerülhet tudatodra ébredned.

6. Legyen terved!
Sosem tudhatod mikor jársz sikerrel, de ha megtörténik nincs sok időd eldönteni hogy mit tegyél. Jó ha spontán vagy, végül is minden helyzetre nem lehet felkészülni, de legjobb ha egyértelműen tudod hogy mit fogsz tenni. A cél bármi lehet, kezdetnek a kéz megtalálása például, vagy bármi amihez vonzódsz. Egész cselekvéssorokat is kitalálhatsz, lényeg hogy amint lehet alkalmazd őket, csak így tudsz hatékonyan jelen lenni és így lesz nem elvesztegetett idő az álmodás. 

7. Csendet a teremben!
A sok zavaros gondolat, napközben és elalvás előtt is, dekoncentrálttá tesz. Hogy is várhatsz sikert, ha nem tudsz kitartóan a célodra összpontosítani? Zárj ki minden mást, keresd a csendet, relaxálj, lélegezz egyenletesen. Ki kell alakítanod egy belső békét hogy akár a legstresszesebb helyzetekben is megőrizd a nyugalmadat. Az álmok során nem egyszer erős érzelmi hatások alá kerülhetsz, ezért meg kell tanulnod kontrollálni magad, hogy higgadtan, a lehető leghatékonyabb módon cselekedhess. A gondolatok lecsendesítésére sok módszer létezik, íme néhány tipp tőlem:

- Számolj képekben. 1, 2, 3... és így tovább. Képzeld el az egyest, majd a kettest, hármast, stb, de ne mond ki magadban a szót, csak lelki szemeiddel lásd magad előtt ahogy a számok egymás után következnek. Juss el addig amíg bírsz, nem könnyű némának maradni.

- Zsonglőrködj három labdával. Könnyű megtanulni és garantálja hogy nem marad helye gondolatnak. Nagy koncentrációt igényel hogy ne ess ki a ritmusból és a szemeidet végig a labdákon kell tartanod. A figyelmed nem fog tudni elkalandozni, ha mégis megtörténik, akkor leejted a labdákat. 

- Keress egy egyszerű tárgyat, nézd meg alaposan, jegyezd meg minden részletét. Most csukd be a szemed és képzeld magad elé amennyire tudod. Tarts fenn a látványt, ne hagyd hogy bármi más gondolat bekússzon, csak a tárgy lebegjen a szemed előtt. Ha öt másodpercig nem gondolsz másra, az már jó, gyakorlással fokozatosan növeld az időt.

  A zsonglörködést én is csináltam , de nem az álmodás végett , hanem csak úgy . 
 Szóval jók ezek a kora reggeli visszaalvások , de véleményem szerint ezek nem olyan mélyek mint az éjszaka közepén jött álmok . Arra gondolok , hogy ha az ember a korai ébredés után fantáziálni kezd , és ebből megy át tudatos álmokba azok elég felszínesek és alig van határ álom és ébrenlét között . 
Úgy vélném , hogy ezeknél a próbálkozásoknál az akarat játssza a fő szerepet  , míg a mélyebb álmoknál inkább maga a szándék . 

- Már egy ideje nem alkalmazom ezt a visszaalvásos eljárást , mert nem igazán van rá lehetőségem , másrészt a mélyebb álmokat  vagyis a spontán tudatosodást valamivel többre értékelem . 
De ettől függetlenül persze nagyon jók ezek a tapasztalatok is és igen , valóban nagyon sokat segítenek a tudatos álmok eléréséhez . 
Sajnos egy ideje nem igazán van ilyesmire lehetőségem , mert mire felébredek , legyen az bár mikor is , J már fönt van és ennek tudata nem hagy nyugodni , nem tudok már vissza aludni . 
Éjjel meg a tévé az ami zavar , mert a család többi tagja olyan hülye szokást vett fel , hogy csak tévénézés közben tudnak elaludni . Néha egész éjjel megy a tévé és ez engem borzasztóan hátráltat . De hát meg kell tanulnom teljesen kikapcsolnom magamat , hogy a legnagyobb zűrzavarban is csendet teremtsek magamnak .  Szóval ez akár egy lecke új feladatok elé állít , de valahogy majd túl teszem rajta magamat . 

Amúgy jók a gyakorlatok és Médea szemmel láthatóan ezen az úton járva szépen haladsz . Én a szándékot erősíteném leginkább , hogy az álmok minél mélyebbről fakadjanak . Sokszor amikor kiesek egy álomból és kényszerítem magamat , hogy igen is , hogy írjam le vagy legalább a fontosabb részleteket vagy mondatokat amik elhangzanak  jegyezzem fel , általában hajnal 1-2 óra felé jár az idő , de persze ettől függetlenül előjöhet minden időszakban .

fortis írta:Szóval jók ezek a kora reggeli visszaalvások , de véleményem szerint ezek nem olyan mélyek mint az éjszaka közepén jött álmok . Arra gondolok , hogy ha az ember a korai ébredés után fantáziálni kezd , és ebből megy át tudatos álmokba azok elég felszínesek és alig van határ álom és ébrenlét között . 
Úgy vélném , hogy ezeknél a próbálkozásoknál az akarat játssza a fő szerepet  , míg a mélyebb álmoknál inkább maga a szándék . 

A fantáziálgatás szerepe csak abban rejlik hogy megtanuld az irányítást, ezért jó ha a történet kicsit elrugaszkodott a valóságtól, csakúgy mint maguk az álmok. Napközben is végezhető a gyakorlat és rám az a jellemző hogy pont nem azzal álmodom amit elképzelek. Visszaalváskor nem a tükrös gyakorlatomra gondolok vagy bármilyen álmodási célra, hanem többnyire szerelmi történetekkel szórakoztatom magam. Azt várná az ember hogy ezzel is fog álmodni, ennek ellenére reggelente inkább a projekciós jellegű álmok a jellemzők. Más a helyzet este, mélyalvás előtt: akkor nagyobb hatása van az elalvás előtti gondolatoknak. 

Ma esti kalandom is ezt támasztja alá, melyben a fürdőszobai tükör előtt dobtam fel egy kis sminket és közben arra gondoltam ha most álmodnék biztos nekiállnék az álomváltási próbálkozásaimnak, meg megnézném a kezemet. A játék kedvéért felidéztem magamban az érzést ami a tudatosság pillanatában fog el és hogy a kezeimre nézek: lelki szemeimmel láttam is magam előtt őket. De aztán jót kuncogtam az egészen, hiszen ébren vagyok...

Szóval kiderült hogy álomban is lehet képzelődni, mikor meg vagy győződve róla hogy ébren vagy, mert minden olyan igaznak tűnik, s mi több emlékezel a szokásos céljaidra. Elalvás előtt ugyanis reméltem sikerül folytatnom a tükörjátékomat.

Igen, álomban. De annyira meggyőző volt hogy komolyan eszembe se jutott hogy álmodhatok. Fentebb írtam az Éberség menüpont alatt, hogy fel kell adni a túlzott magabiztosságunkat, és mindig kételkedni, mert vannak olyan álmok amik a valóságosnál is valóságosabbnak tűnnek. Most én is egy ilyen csapdájába estem.

fortis írta:  A zsonglörködést én is csináltam , de nem az álmodás végett , hanem csak úgy . 

Én se azért kezdtem, de rájöttem hogy hatékonyan leállítja a gondolkodást.

Médea írta:

fortis írta:  A zsonglörködést én is csináltam , de nem az álmodás végett , hanem csak úgy . 

Én se azért kezdtem, de rájöttem hogy hatékonyan leállítja a gondolkodást.

Hát a figyelmet megragadja az már biztos .

Úh , hát nemrég én is pont ezt tapasztaltam , le is írtam valamelyik álmomnál , hogy álomban is lehet képzelődni és hogy az nem álom , hanem valóban képzelődés .   Legalábbis ez esetben nem tudom minek lehetne nevezni , ha volna ennek egyáltalán besorolása , de én úgy véltem , hogy az álombéli képzelődés és a valóságos között nem nagyon van különbség .

A képzelődés is gondolkodás .   Igen igaz !