Az álmodás művészete

Az ősi idők varázslói kidolgoztak egy olyan gyakorlatcsoportot mely arra hivatott, hogy újrakondicionálja energetikai lehetőségeinket az érzékelésre. Ezt a gyakorlatcsoportot az álmodás művészetének nevezték. Az álmodás gyakorlati módszer, hogy az átlagos álmokat használatba fogjuk.

Az álmodás mindenki számára hozzáférhető, mert ahhoz, hogy nekikezdjünk, csupán egy minimális fokú elszántságra van szükség épp csak annyira, mint amikor elhatározzuk, hogy megtanulunk gépelni vagy autót vezetni.

Amikor álmodsz, nem vagy ura önmagadnak. Látomásaid elszigetelt buborékok, egymással való mindenféle kapcsolat és az én emléke nélkül. Természetesen szokásaink ereje majdnem mindig olyan álmokba visz, ahol önmagunk lehetünk, de még ekkor is lehetsz bátor vagy gyáva, fiatal vagy öreg, férfi vagy nő. Valójában csupán a gyűjtőpont vagy, amely véletlenszerűen mozog. Az egész teljesen személytelen.

A hétköznapi ember számára a különbség az ébrenlét és az álmodás között az, hogy az előbbi állapotban a figyelme folyamatos, míg a másodikban rendezetlen. De mindkét területen minimális szerep jut az akaratnak. Gyűjtőpontja szokásos helyzetében ébred fel, felölti a személyiségét, mint valami ruhát, majd elindul, hogy elvégezze hétköznapi feladatait. Elalváskor aztán megint darabjaira hullik, mert nem tudja, hogy valami mást is csinálhatna. 
Gyengesége miatt nem képes rá, hogy megálljon és eltűnődjön rajta, hogy az általa érzékelt világ valóban olyan valóságos-e, mint amilyennek látszik. És ugyanezt mondhatjuk el a közönséges álmokról is: míg tartanak, megkérdőjelezhetetlen tényként fogadjuk el őket. Sosem kételkedünk a valóságosságukban, vagy gyakorlatiasabb módon megfogalmazva, sosem szándékozzuk, hogy alvás közben visszaemlékezzünk az ébren meghozott megegyezésekre és parancsokra. 

Az álmodás akkor kezdődik, amikor mindennapi életünkben elérünk egyfajta egyensúlyt, és sikerül elhallgattatnunk a belső párbeszédet. A képzett harcos éppolyan könnyen lép be az álmodásba éber tudatállapotból, mint alvás közben.

Az első kapuban az álmodás célja annak szándékozása, hogy az energiatest tudatára ébredjen annak, hogy elalszunk. Ne próbáld magad kényszeríteni az elalvás tudatára ébredésére. Hagyd, hogy az energiatested megtegye. Szándékozni annyi, mint kívánni kívánság nélkül, tenni tevés nélkül. Csendes elhatározásodat egyetlen gondolat nélkül alakítsd meggyőződéseddé, hogy már elérted az energiatestedet és álmodó vagy. Ha így teszel, ez automatikusan abba a helyzetbe juttat, amiben tudatára ébredsz annak, hogy elalszol. Szándékozni azt jelenti, hogy megkérdőjelezhetetlen testi tudásod van arról, hogy álmodó vagy. A tested minden sejtjével érzed, hogy álmodó vagy.

Az első feladat, hogy álmodban keresd meg, nézd meg a kezed. Az álmodás megalapozása annyit tesz, hogy nem engeded az álomképet átcsúszni egy másikba, ameddig nem akarod. Az álmodás első kapuja az energiának az univerzumban való áramlásával kapcsolatos.

Arra kérni az álmodót, hogy egy bizonyos tárgyat találjon meg álmában, csak egy fortély. Amiről igazán szó van az, hogy a tudatára ébredjünk annak, hogy elalszunk. Különösnek tűnhet, de ez nem attól történik meg, hogy megparancsoljuk magunknak, ébredjünk tudatára az elalvásnak, hanem attól, hogy megtartjuk a látványt, bármit is nézünk egy álomban.

Ha egyszer elértük az első kaput, át kell kelnünk rajta, ami annyit tesz, hogy képesek vagyunk fenntartani álmunk bármely elemének látványát. Ahhoz, hogy az álmok tünékeny tulajdonságát ellensúlyozzuk, eszközként használunk egy elemet, ami a kiindulási pont. Minden alkalommal, amikor elkülöníted és ránézel, kapsz egy energia löketet, ezért az elején ne nézz túl sok dologra az álmodban. Négy elem elegendő. Később, növelheted a hatósugarat addig, amíg be nem fogod mindazt, amit akarsz, de ha a kép elkezd szétcsúszni és úgy érzed, elveszted az irányítást, menj vissza a kiindulási pontot jelentő elemre, és az egészet kezdd elölről.

Röviden
1. kapu elérése: felismerni, hogy álmodunk
1. kapu átlépése: fenntartani a stabil álomteret. Ha visszanézünk egy látott elemre az ne változzon közben át, az álom ne váltson magától álmot

Akkor éred el az álmodás második kapuját, amikor egy álomból egy másik álomra ébredsz. Az álmodónak álmot kell váltania, fegyelmezett és precíz módon. Ami valójában átmegy a második kapun, álomról álomra szökellve, az az energiatest. Az álmodás igazi célja az energiatest tökéletesítése.
 
Kétféle módon lehet megfelelően átmenni az álmodás második kapuján. Az egyik, hogy másik álomban ébredünk fel, azaz azt álmodjuk, hogy van egy álmunk, aztán azt álmodjuk, hogy felébredünk belőle. A másik, hogy az álom elemeit arra használjuk, hogy másik álmot indítsanak el.


Az álmodási figyelem edzése az álmodás nélkülözhetetlen része. Azonban az elme számára felfoghatatlan, hogy valaki gyakorolhatja a tudatosodást az álmok szintjén. Egy ilyen gyakorlás hatékonyságát a kitartás adja, és az elme az összes ésszerű védőpajzsával együtt nem képes a kitartással megbirkózni. Hatására előbb vagy utóbb, mondta, az elme korlátai összedőlnek, és az álmodási figyelem kivirágzik.

A második kapu igazi álmodási feladata az, hogy elszállítassuk magunkat egy felderítővel.

2. kapu elérése: fegyelmezett, szándékos álomváltás (nem számít, ha magától történik meg)
2. kapu átlépése: látogatás a minénkkel szomszédos sötét világba, ahonnan az álmodási energia szivárog a mi világunkba

Az álmodás harmadik kapuját akkor éred el, amikor egy álomban találod magad, és bámulsz valakire, aki alszik. És kiderül, hogy az a valaki te vagy. Az álmodás minden kapujának két fázisa van. Az első megérkezni a kapuhoz; a második keresztülmenni rajta. Ha azt álmodtad, hogy láttad magad aludni, megérkeztél a harmadik kapuhoz. A második fázis, ha már láttad magad alvás közben, hogy menj egy kört. Találd meg a módját annak, hogy igazolni tudd saját magad nézésének tényét. Az álmodó alakmása. 

Észlelési buborékunkban létezik egy erő, amely elkülönül attól a dologtól, amit „önmagamnak” nevezünk, de álmodáson keresztül érzékelhető. Ez az erő tudatában van saját magának, hordozza személyiségünk alapvonásait és önállóan cselekszik. Ezt nevezzük az álmodó alakmásának. Mindannyiunknak van alakmása.

Az álmodás harmadik kapujánál tudatosan elkezded egybeolvasztani az álmodási valóságot a mindennapi élet valóságával. A harmadik kapunál mindent nagy gondossággal és kíváncsisággal vizsgálj. Az a tendenciánk a harmadik kapunál, hogy elveszünk a részletekben. A harmadik kapunál adott feladat az energiatest megszilárdítása. Az álmodók az energiatest kovácsolását az első és második kapu teljesítésével kezdik el. Amikor elérjük a harmadik kaput, az energiatest készen áll a cselekvésre. Sajnálatos módon, ez azt is jelenti, hogy készen áll arra, hogy a részletek megigézzék. Az energiatest számára a legostobább részlet egy világgá válhat. Megdöbbentő az erőfeszítés, melyet az álmodóknak kell tenniük azért, hogy az energiatestet irányítsák.

3. kapu elérése: látni magad aludni az ágyadban
3. kapu átkelése: igazolni, hogy a való világban vagy,  az álmodó(energia)test mozgatása feletti teljes uralom elérése

Gyakorlati feladat elaludni a jobb oldalon, a balon, hanyatt és hason fekve. Aztán álmodásban az a feladat, hogy azt álmodjuk, hogy másodszor is elalszunk, ugyanabban a helyzetben, mint amiben az álom megkezdődött. Rendkívüli eredményekkel jár, amiket előre lehetetlen megmondani.

Következő feladat egyszerű tárgyat bámulása, memorizálva annak minden részletét. Aztán csukott szemmel vizualizálni a tárgyat, addig javítva a vizualizációt a valódi tárgyhoz képest, amíg képesek vagyunk csukott szemmel látni azt, annak teljességében. A következő feladat ennek továbbfejlesztéseként álmodni a tárggyal és az álomban létrehozni saját érzékelésük szempontjából a tárgy teljes megtestesítését. Ezt a cselekedet a teljes érzékelés első lépcsője. Az egyszerű tárgyról egyre bonyolultabb és bonyolultabb elemekre kell áttérni. A végső cél az, hogy egy teljes világot vizualizáljunk, aztán megálmodjuk azt a világot, így újraalkotva egy teljesen valóságos birodalmat, ahol létezhetünk. Amikor sikerül ezt elérni könnyedén át tudunk húzni bárkit a szándékunkba, az álmunkba.

Átlépni a negyedik kaput és olyan helyekre utazni, melyek csak valaki más szándékában léteznek, nagyon veszélyes, mert egy ilyen álom minden elemének teljesen személyes elemnek kell lennie.

4. kapu: másokat álmunkba behúzni vagy mások álmába belépni

Szerintem a negyedik és az azt követő kapuk (álmodási lehetőségek) már nem szolgálják a mai látók célját, nem szükségesek a szabadság elérésének sikeréhez, felesleges energiát ráfordítani.

Az álmodás az álmok egyfajta tudatos irányítása, olyan mértékben, hogy az álmok során átélt események és jelenségek azonos benyomást keltsenek, és azonos gyakorlati értékűek és érvényességűek legyenek az ébrenlét idején tapasztaltakkal. A varázslók szerint az álmodás hatása alatt érvényét veszíti az az általános elvárás, hogy az álmot megkülönböztessük a valóságtól.

Az egyik álmodást mélyítő egyszerű gyakorlat abból áll, hogy az álmodónak álmában meg kell találnia a kezét. Azaz tudatosan azt kell álmodnia, hogy keresi, majd a szeme magasságába emeli a kezét. Csak akkor járunk sikerrel ezen a téren, ha bizonyos mértékben a mindennapi életem világa fölött is átvesszük az irányítást.

Az előkészületnek ez a kezdeti szakasza kiváltja az elme elszánt ellenállását, és az énem bizonyos része mindenre hajlandó, csak hogy megakadályozzon a feladat végrehajtásában; attól sem riad vissza, hogy búskomorságba, őrületbe vagy öngyilkosságba hajszoljon. 

Minden harcosnak megvan a saját álmodási módszere. Ám mindannyian különféle ravasz cselekkel élünk, hogy a küldetés abbahagyására kényszerítsük magunkat. Ezt pedig csak úgy lehet ellensúlyozni, ha minden akadály és csalódás ellenére kitartunk.

A harcos az elméjében tudatosan megőrzött képpel választja ki az álmodás témáját, miközben felfüggeszti a belső párbeszédét. Azaz, ha egy pillanatig képes nem társalogni magával, és megőrzi azt a bizonyos képet vagy gondolatot, akkor az álmodásában rá fog találni a kívánt tárgy.

Most látom csak, hogy ez nekem milyen magas. (Bár azt mondják, angolul jobb olvasni, mert a magyar fordítás nagyon rossz).
Köszi Ymor az erőfeszítést, hogy ideírod ezeket.