Nemtevések.

Ma kipróbáltam néhány nemtevést. 
-Az egyikben úgy járkáltam, hogy folyamatosan forogtam a tengelyem körül. 
( nem szédültem el )
-A másik alkalommal egy helyben álltam a fali tükör előtt és a tengelyem körül forogtam. Érdekes, hogy  itt sem szédültem el és forgás közben egy dolog volt csak ami mintha egy pillanatra rögzült volna forgás közben a tudatomban a saját képem. Aztán hirtelen megálltam, és a tükörbe bámultam. Nem , nem szédültem, de egy fura dolgot figyelhettem meg.  Emlékszetek volt egy olyan játék, hogy egy füzet vagy könyv egyik sarkába rajzoltatok egy figurát és amikor pergettétek a lapokat, akkor mozgófilmszerűen lehetett látni a képet. Nos nálam ugyan ilyen hatás ért a pörgés után, annyi különbséggel, hogy nem mozgó, hanem álló képként. Viszont olyan volt, mintha a lapokat pergetnék mint a játéknál. Fura volt, szerintem a szemem és az agyam viszonyából alakulhatott ez így ki a forgás közben, amint említettem , hogy minden egyes fordulatnál egy kép rögzült benne és az én voltam azaz a tükörképem. Mikor megálltam ez a rögzültség még tovább dolgozhatott , mintha még mindig forognék, pedig már egy helyben álltam. Ezt ráadásul úgy, hogy abszolúte nem is szédültem . Amúgy csodálkoztam is rajta, hogy miért nem szédülök, hiszen szédülnöm kellett volna.

Ma elég fura dolog történt velem. Az ember azt hinné ilyesmi csak álmában történhet meg vele.  Autóval mentem a sötétben, utcai megvilágítás nincsen. A pusztában haladtam.  Kb ezerszer  jártam már erre, akár nappal, akár éjszaka. De most olyasmi történt ami egyszerűen érthetetlen.  Hirtelen eltűnt az út. 
Úgy meglepődtem, hogy 60-ról lefékeztem kb 20-ra, vagy 30-ra. Olyan volt, mintha az út folytatásában az árokba hajtanék.  Persze nem tudtam megállni ilyen hirtelen és a következő pillanatban minden a helyére került. Haladtam tovább a nyíl egyenes úton. Fogalmam sem volt mi lehetett ez, de az futott végig az agyamban, hogy ilyesmi csak álmában történhet meg  az emberrel, én mégis ébren vagyok.

Amikor legutóbb vidéken futottam, olyan nagy volt visszafelé a szél, hogy háttal kellett mennem, és úgy tettem meg sokszáz métert. Korábban csináltam már ilyet, akkor nagyon nehéz volt és zavart is, hogy a mellettem elsuhanó autósok mit szólnak, de most nem voltak ilyen problémák.
Az álmodásomban viszont nem hozott áttörést.

Áprilia írta:Amikor legutóbb vidéken futottam, olyan nagy volt visszafelé a szél, hogy háttal kellett mennem, és úgy tettem meg sokszáz métert. Korábban csináltam már ilyet, akkor nagyon nehéz volt és zavart is, hogy a mellettem elsuhanó autósok mit szólnak, de most nem voltak ilyen problémák.
Az álmodásomban viszont nem hozott áttörést.

Az áttörést talán a gyakoriság hozhatja. Egy nemtevés ugye nem nemtevés.....