Felderítő utakon

A hold project:

-A holdon jártam. Nem volt könnyű kiszakadni a föld szférájából, de ez talán egy beidegződés miatt lehetett, a gravitációt illetően, de aztán túljutottam rajta. Sikerült elérnem a hold felszínét, de kicsit meglepődtem amit ott láthattam. Oszlop szerű képződmények, és éles szirteket sziklákat láttam, és az egész olyan homályos ködös volt. Nem volt világos annyira mint sejteni mertem volna, de az ég az koromsötét volt. Tovább nem jutottam sajnos.
Megjegyzés, elvileg sík homokszerű felszínre számítottam, kráterekkel tarkítva.

Ez álom volt vagy aktív fantázia?

asd94 írta:Ez álom volt vagy aktív fantázia?

Erre nem könnyű megadni a választ,inkább elmondom magát a folyamatot, hogy történhetett. 
- Első soron lefekvéskor elhatároztam, hogy el akarok jutni a Holdra. 
- Aztán elaludtam,így a jelenség nem tudom mikor történhetett meg, az elalvástól számított melyik időpontban.  
Amikor bekövetkezett  tudatában voltam annak, hogy ez valami egészen különleges dolog.  Olyan, mintha álmodnék, de inkább mondanám úgy, hogy nem azzal voltam igazán tisztában, hogy az egy álom, hanem inkább azzal voltam tisztában, hogy ébren nem vagyok.  Ezt nem tudom minek nevezhetném, hiszen ha álmodom és tudatos vagyok, akkor irányíthatom a dolgokat. Itt viszont nem egészen így történt. Olyan volt, mintha a hold húzna magához, de a gravitáció vissza tartana. Volt némi ellenállás, de aztán valahogy mégis oda kerülhettem, és a látásom nem volt valami tiszta. Homályosan láttam, mintha minden ködös volna.  Az egész nem tartott sokáig, azt a néhány részletet eltekintve mást nem igazán tapasztaltam. A visszatérést sem.  Azt hiszem nem is ébredtem fel az események után, hanem később emlékképekként tért az egész utazás vissza.

Ezúttal rájöttem pár apróságra, de ezek megváltoztatják az eddigi véleményemet. 
Az akaratomba vettem, hogy el akarok jutni a holdra, és előttem fel is tűnt magasan a hold képe.  Ez esetben nem aludtam még, de rájöttem valamire. Suhantam volna felfelé a hold irányába, de valami vissza tartott. Rájöttem, ehhez a gravitációnak vagy annak beállítottságának , hogy mit gondolok erről, a jelenséghez semmi köze nincs, mint ahogyan azt az előző tapasztalatnál gondolni mertem volna.  Valami egyszerűen vissza fogott, mintha bele kapaszkodnának egy madár lábába, és nem engedik, hogy elrepüljön.  Valami ehhez hasonló az érzés.  
Arra is rájöttem, ha ez a visszahúzó erő megszűnik, akkor következett volna be a váltás, és csúsztam volna át ébrenlétből álomba.  Ha ez valóban így történt volna, akkor Asd kérdésére ezúttal jobban meg tudtam volna adni a választ, hogy álom volt e vajon, vagy aktív imagináció?  Az válaszom ez esetben ha minden normálisan működött volna azt feleltem volna, hogy mindkettő.

Zarándoklat (2018.11.04.)

Paralízisben feküdtem mikor magamhoz tértem. Tudtam itt a lehetőség egy testen kívüli tapasztaláshoz. A testemre figyeltem, majd hamarosan éreztem hogy egyre könnyebbé válok és valami bennem elszakad a fizikai testemtől. Egy szellemszerű testben találtam magam ami a fekvő testem felett lebegett. Rögtön eszembe jutott a Hold projekt, ezért utasítottam magam hogy egyre feljebb szálljak, a Hold felé. Fel, fel, mondogattam magamnak erősen koncentrálva, és előbb a házat hagytam el a mennyezeten át, majd az atmoszféra felé szálltam. Minél magasabban jártam, annál jobban erősödött bennem egy szorongató érzés a tériszony miatt, de erőt vettem magamon és felfelé törtem. Nem emlékszem az átmenetre, de egyszer csak a Holdon találtam magam. Egy romos kőpusztaság vett körül. Úgy tűnt számomra hogy a kövek faragott épületek maradványai. Egyszer csak feltűnt egy vezető, akit nem tudnék jobban leírni csak az biztos hogy férfi volt. Arra kért hogy kövessem. Egy oszlopokon nyugvó kapuhoz vezetett, melynek oromdísze egyiptomi stílusban készült és középen Tutankhamon maszkjához hasonló faragás díszítette. Egy kis, töredezett lépcsősor vezetett fel a kapuhoz, nem volt ajtó, csak egy téglalap alakú sötét nyílás. Balfelé, a kapuhoz vezető úton sima kőoszlopokat vettem észre és elgondolkoztam rajta nem ezeket látta-e Zoli..? Lehet hogy ugyanazon a helyen járunk? Az oszlopok töve négyzet alakú volt, melynek szélei letöredezettek voltak.

Átmentünk a kapun és egy sötét barlangba érkeztünk. Középen fehér, ágak nélküli fák meredeztek az ég felé. Semmi más nem volt látható, csak ezek a különös törzsek. Sötét volt, de nem úgy mintha nehéz lett volna látni, nem, mindent tisztán ki tudtam venni, csak egyszerűen a háttér volt sötét, mintha az űrben lettünk volna. A fák nagyon lekötötték a figyelmemet. Különböző vastagságúak voltak, a kérgük leginkább a golflabda matt, lyukacsos felszínére emlékeztetett. A fák köralakban helyezkedtek el, mint egy kis liget. A vezetőm mesélni kezdett. Elmondta hogy egykor a Holdon gazdag civilizáció élt, aminek a Mars népének, a kentauroknak az érkezése vetett végett húszezer éve. Egész pontosan úgy fogalmazott hogy "végzetesnek bizonyult számukra" a kentaurik érkezése, de nem részletezte hogyan történt. Én egész szkeptikus voltam a történettel kapcsolatban - lévén hogy álmodom - és inkább a fák érdekeltek. Az egyik vékonyabbiknak átfogtam a tenyeremmel a törzsét és mint az óramutató forogni kezdtem körülötte. Úgy kell elképzelni hogy vízszintes pózba emelkedtem és a kezemmel a fát markolva úgy repültem körbe mint ahogy az óramutató a tengelye körül. Nagyon élveztem ezt a játékot. De aztán abbahagytam és inkább a vezetőre figyeltem. Sajnos nem tudnék mindent felidézni amit mondott, de hamarosan felváltotta őt egy kosztümös nő, aki egészen emberinek tűnt. Látta rajtam hogy nemigen hiszem amit a vezető mesélt, ezért bizonygatni kezdte hogy a Hold északi részén található fagyott víz, a mélyben pedig szénbánya rejlik.

Ezután a környezet hirtelen megváltozott én pedig egy ismeretlen város utcáján találtam magam. A tudatosságomat sikerült itt is megőrizni. Ennek már semmi köze nem volt a Holdhoz, az utcán sok volt a szemét, mint egy posztapokaliptikus világban és minden kihaltnak tűnt. Először nem láttam rendesen és gyors pislogásba kezdtem. Érdekesség hogy az egyik szemhéjam leragadt, mégis átláttam rajta, mint ahogy a magam elé emelt kezeim is átlátszónak bizonyultak. Aztán egy kapualjhoz érkeztem ahol emberek gyülekeztek. Az egyik ismerősnek tűnt, Michonne volt a The Walking Dead című sorozatból. Az emberek egy zarándoklatra készültek éppen. Elnéztem felettük és messze a távolban gyönyörű hegyeket pillantottam meg, melyekhez egy hosszú földút vezetett. Az úton sok ember már elindult. Izgalmat éreztem, én is csatlakozni akartam a zarándoklathoz. Aztán hirtelen valaki a becenevemen szólított, felismertem anyám hangját. Kedvesen szólongatott, de a hangja annyira kizökkentett hogy felébredtem.

Ez, amit az átéltekről leírt Zoli a mai bejegyzésében, teljes összhangban van azzal, amit az antropozófia állít az alvásról: hogy elalváskor az én és az asztráltest kibújik a fizikai és az étertestből. Még nem vált szét egészen a két rész, ez az, ami fogva tartott, és ezért nem merültél álomba.

Igen Efi, ezek nagy valószínűséggel így történhetnek, és ezt úgy tűnik valóban meglehet tapasztalni. Ezt a visszahúzást, vagy visszafogottságot abszolút érzékelhettem. Mondjuk örülök annak, hogy rájöhettem, a gravitációnak ehhez semmi köze.

Asd ez egy nagyon különös tapasztalat volt.  Testen kívüli élménynek indult, de aztán nem tudom mi történhetett, mert ugye inkább álomszerűvé vált az egész.  Lehet egyszerűen bele zuhanhattál egy álomba?  Szóval nem tudom mit gondoljak, de a kentaurokról eszembe jutott a Centauri csillagkép, mint Alpha, vagy Proxima, mindegy.  Tehát valami jelképes átfedések lehettek, ami nem kifejezetten  a jelenlegi állapotokra utalnak, hanem valami múltbéli, vagy dimenzionálisra, nem tudom.  Akár hogy is van, örültem a tapasztalatodnak, és ha kérhetem próbálkozz vele még, én is rajta vagyok az ügyön.  Ami amúgy az egyenes ágak nélküli fatörzseket illeti, ilyenekkel, vagy ezekhez hasonlókkal magam is találkoztam nem is olyan rég valamelyik álmomban. Furák ezek a hasonlóságok, akár az oszlop szerű képződmények a holdon.

Zoli írta:Asd ez egy nagyon különös tapasztalat volt.  Testen kívüli élménynek indult, de aztán nem tudom mi történhetett, mert ugye inkább álomszerűvé vált az egész.  Lehet egyszerűen bele zuhanhattál egy álomba? 

Ez így van, tké-ből álomba kerültem. Nem képzelem hogy tényleg a Holdon voltam, mert kétlem hogy ott lennének romok. Egyszerűen az a vágy hogy elutazzak a Holdra létrehozott egy álombéli Holdat számomra.

asd94 írta:

Zoli írta:Asd ez egy nagyon különös tapasztalat volt.  Testen kívüli élménynek indult, de aztán nem tudom mi történhetett, mert ugye inkább álomszerűvé vált az egész.  Lehet egyszerűen bele zuhanhattál egy álomba? 

Ez így van, tké-ből álomba kerültem. Nem képzelem hogy tényleg a Holdon voltam, mert kétlem hogy ott lennének romok. Egyszerűen az a vágy hogy elutazzak a Holdra létrehozott egy álombéli Holdat számomra.

De ne add fel, mert egymásnak ezek visszaigazolásúak lehetnének, ha hasonlóak a tapasztalatok.  De persze csak ha szeretnél próbálkozni még, bár a jövőben terveim lennének abból a szempontból, hogy ne ragadjunk le a holdnál, hanem jöhetnének akár távolabbi, akár más jellegű célok.