Vallások

Néhány különbség a keresztény és az iszlám vallás között

Téma	Kereszténység	Iszlám
A Korán	Mohamed műve, nem ihletett, nem Szentírás. Igazolhatatlan a pontos hagyományozódása.	Allah végső kinyilatkoztatása az emberek számára, melyet Gábriel arkangyal vitt el Mohamednek és 23 éven keresztül nyilatkoztatott ki. Tévmentes, Allah megőrizte minden hibától.
Angyalok	Teremtett lények, nem emberek, néhányuk elbukott és gonosszá lett. Azok az angyalok, melyek megmaradtak Istennel, az Ő akaratát teljesítik.	Fényből teremtett lények, melyek szabad akarat nélkül szolgálják Allahot.
Az ember	Isten képmására teremtetett (Gen 1:26). Ez nem azt jelenti, hogy Istennek van teste, hanem, hogy az ember érzelmeiben, képességeiben lett hasonlatos Hozzá (hit, szeretet, értelem stb.)	Nem Allah képmására teremtetett (42:11). A föld porából jött létre (23:12) és Allah belelehellte lelkét, így kelt életre (32:9, 15:29).
Az Ige	„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige… Az Ige testté lett, itt élt közöttünk…” Jn 1:1, 14)	Allah életre hívó parancsa, mely által, Jézus megformálódott Mária méhében.
Biblia	Isten ihletett és tévedhetetlen szava (2Tim 3:16)	A próféták szava, de meghamisították az évszázadok folyamán, és csak akkor hibátlan és igaz, ha az megegyezik a Koránnal.
Engesztelés	Krisztus kereszthalála (1Pt 2:24), ami által a vére elfedezi bűneinket és Isten haragját (1Jn 2:2) akkor, mikor a bűnösök elfogadják (Jn 1:12) hit által (Rm 5:1) Krisztus kereszten elvégzett áldozatát.	Nincs engesztelés az iszlámban, csak őszinte hitvallás és a bűnös bűnbánata.
Eredendő bűn	Ezzel a fogalommal írjuk le Ádám bűnének hatását az ő utódaira (Rm 5:12-23). Minden ember megörökli Ádám bűnös természetét, így természetünk szerint a harag gyermekei vagyunk (Ef 2:3).	Nincs eredendő bűn, minden ember bűntele, amíg fel nem lázad Allah ellen. Nincs bűnös természetünk.
Feltámadás	Minden ember feltámad testben, a nem keresztények örök kárhozatra, a keresztények örök üdvösségre (1Kor 15:50-58).	Mindenki feltámad testben, egyesek a pokolra, mások a Paradicsomba (3:77, 15:25, 75:36-40, 22:6).
Isten	Isten Szentháromság: Atya, Fiú, Szentlélek. A Szentháromság nem három Isten az egyben, sem nem egy személy három formában. A Szentháromság-hívők monoteisták. Nem létezik más Isten.	Istent Allahnak hívják. Allah egy személy, nincs más Isten rajta kívül. A világ teremtője (3:191), szuverén ura mindennek (6:61-62).
Isten Fia	Jézus isteni természetét írjuk le ezzel; nem gondoljuk, hogy biológiai értelemben Isten fia lenne (Jn 5:18).	Szó szerint Allah biológiai fiát jelölik vele, így Jézus nem lehet Allah Fia.
Ítéletnap	A feltámadás napja is egyben (Jn 12:48), mikor Isten megítél minden embert. A keresztények a mennybe jutnak, mások a pokolba (Mt 25:46).	A feltámadás napja is egyben, mikor Allah megítél minden embert. A muszlimok a paradicsomba jutnak (3:142, 183-185, 198), mások a pokolra (3:196-197). Az ítélet az egyén tetteitől függ (5:9 42:26, 8:29).
Jézus (Isa)	A Szentháromság harmadik személye. A testté lett ige (Jn 1:1, 14). Teljesen Isten és teljesen ember (Kol 2:9).	Hatalmas próféta, csak Mohamed nagyobb nála. Nem Allah Fia (9:30) és bizonyosan nem Isten (5:17, 75). Nem feszítették keresztre (4:157).
Kereszt	Így szenvedett Jézus a világ bűneiért. Csak ezen az áldozaton keresztül üdvözülhet bárki és menekülhet meg Isten haragjától (1Pt 2:24).	Jézus nem halt meg a kereszten. Helyette Allah Júdást tette Jézushoz hasonlóvá és őt feszítették meg.
Mennyország (Paradicsom)	A hely, ahol Isten lakik, és az Isten kegyelméből üdvözült keresztények örök lakhelye.	A Paradicsom a muszlimok számára az elképzelhetetlen áldások helye (32:17), egy kert fákkal és gyümölcsökkel (13:35, 15:45-48), ahol a hívő muszlimok vágyai beteljesednek (3:133, 9:38, 13:35, 39:34, 43:71, 53:13-15).
Mohamed	Egy nem-ihletett személy, aki 570-ben született Mekkában, ahonnan elindította az iszlám vallást.	Az utolsó a próféták sorában, a próféták pecsétje, akinek kinyilatkoztattatott a Korán, a legnagyobb ihletett könyv.
Ördög	Bukott angyal, aki mindenben Isten ellen van. Célja, hogy elpusztítsa az emberiséget (Ézs 14:12-15, Ez 28:13-15)	Iblísz, egy bukott dzsinn. A dzsinnek sem nem angyalok, sem nem emberek, hanem szabad akarattal rendelkező teremtmények. Tűzből teremtettek (2:268, 114:1-6).
Pokol	A tűzben való szenvedések helye, ahonnan nincs szabadulás (Mt 25:46).	A végső büntetés és szenvedés helye (14:17, 25:65, 39:26), tűzben (104:6-7), azok számára, akik nem muszlimok (3:131) és azon muszlimok számára, akiknek a munkája és hite nem volt elég az üdvösséghez (14:17, 25:65, 104:6-7).
Szentháromság	Egy Isten, három személy: Atya, Fiú, Szentlélek	Atya, Isa (Jézus) és Mária
Túlvilág	A keresztények az Úrral lesznek együtt a mennyben (Fil 1:21-24), feltámadott testben (1Kor 15:50). A nem keresztények az örök kárhozatra jutnak (Mt 25:46).	Van túlvilági élet (75:12), ami vagy egy tökéletes élet a Paradicsomban (29:64) a hívő muszlimok számára, vagy a Pokol azok részére, akik hitetlenek voltak.
Üdvösség	Isten ingyenes ajándéka (Ef 2:8-9) annak, aki Krisztusban és az Ő kereszthalálában hisz. Krisztus a mi közbenjárónk (1Tim 2:5), mivel semmilyen cselekedetünk vagy érdemünk nem elég, hogy kimunkáljuk az üdvösségünket (Ézs 64:6).	A bűnök bocsánata egyedül Allahé, bármiféle közbenjárás nélkül. Az üdvösséghez a muszlimoknak hinniük kell, hogy Allah létezik, az iszlám alap tanításaiban, Mohamed prófétában, és követniük kell Allah Koránban adott parancsolatait.

forás: http://kalvinistaapologetika.hu/mi-a-kulonbseg-az-iszlam-es-a-kereszteny-teologia-kozott/

Nos fentebb olvashattatok néhány példát a keresztény és a muszlim vallás különbségeiről. 
Nekem az ütött szöget a fejemben, hogy mindkét vallás hívei imáikkal próbálnak közeledni istenhez és gyógyulást, kegyelmet, vagy éppen győzelmet remélve általa.  Hmmm milyen érdekes is ez, tételezzük fel, hogy két egymással harcban  álló, de legalábbis egymással szemben ellenséges csoport akik tiszta szívvel hisznek az úrban, és az igazság útját remélve győzelemért vagy megmenekülésért imádkoznak , a sors mennyire különböző  helyzeteket teremt a számukra, függetlenül attól, hogy milyen hitben részesülhettek.  A muszlim azért imádkozik, hogy kiírthassa a hitetleneket az igaz isten útját járva, a keresztény pedig ugyan ezért a másik féllel szemben. Aztán hol az egyik fél pusztul bele, hol a másik, a hitüktől és vallásuktól független. Most mindegy, hogy ez a múlt, vagy a jelen, de szűkebb csoportokra, és akár még két emberre is lebontható ennek  a lehetősége, a végkimenet teljesen bizonytalan.  
Arra gondolnék, hogy talán ha létezik ilyen módon felsőbb hatalom nem igazán avatkozna be, inkább az ember a saját pszichéjére  hat az imáival, ami valamilyen módon vagy szerencsésebbé teszi az embert , így jobban kivédve a rá zúduló nehézségeket, mintsem ha ezzel egyáltalán  nem foglalkozna. Persze a kivétel erősíti a szabályt, de én jelenleg az azonos  erkölcsű és érzületű emberek egymásnak feszülésére gondoltam.