A világ álomban

Mostanában próbáltam megfigyelni az álom világot, és itt az álom álmomról beszélek, az agyi funkcióról, ahogy feldolgozza a napi történéseket, illetve beleszövi a tudatalatti üzeneteit.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de a világ álmomban mindig egy kissé szürreális hely. Valami mindig hibádzik, olyan mint egy modern festmény, látod mit akart mondani a művész, de mégsem ugyanaz.

Viszont amikor valami konkrét üzenet kell hogy átjöjjön, vagy egy előző élet bukkan fel, esetleg külső személy/lény csatlakozik az álomhoz ... Akkor mindig minden kristálytiszta.
A kép éles, mindenre emlékszem, mintha csak most történne. Minden, mondjuk azt, az adott világ szabályai szerint történik, nincs benne ez az elmaszatolt érzés.

Érdekes megfigyelés. Nálam úgy van, hogy olyankor, amikor emlékszem az álmaimra, akkor minden kristály tiszta (az általad vázolt értelemben).

Áprilia írta:Érdekes megfigyelés. Nálam úgy van, hogy olyankor, amikor emlékszem az álmaimra, akkor minden kristály tiszta (az általad vázolt értelemben).

Igen, ezen már sokat gondolkoztam, ahogy olvasgatom az álmaitokat és próbáltam összehasonlítani az enyémekkel.
Legalább 3 féle álomkategória 'működik' bennem, és az, ami erről a világról szól, mindig szinte pszichedelikus trip szerűen pontatlan.

Amiből azt szűröm le, hogy az álomvilág annyira gazdag és burjánzóan sokrétű, hogy bár vannak átfedések, de nagyon személyre szabott.
Ugyanez igaz a szimbólumokra is.

Csak arra gondolj, hogy a 3 D- s valóságunk mennyire burjánzó és gazdag. Ezt az egészet megspékeli még az álomvilág, a maga végtelenségével, szóval fantasztikus.