Videószoba

Ez a kutya sírni tud az örömtől



https://www.youtube.com/watch?v=JC5DXGIC8s8#t=75

Az állatok nem ismerik a képmutatást, az ő szeretetük mindig szívből jövő és őszinte. Becsüljük meg őket!

fortis írta:Ezt érdemes lenne megnéznetek

Megható magyar történet emberségről, szeretetről, gondoskodásról.

A 18 éves Ujházi Szandra állami gondozott volt, később nevelőszülőkhöz került, ahonnan 5 hónapja költözött el. Azóta egyedül él Budapesten. Napközben felszolgálónak tanul, délutánonként pedig esti iskolába jár, hogy az érettségije is meglegyen.

A fiatal lány egy hete hallott a 78 éves hajléktalan néniről, aki napközben egy bolt csöveinél melegszik, hogy ne fagyjon meg. Azonnal úgy döntött, hogy befogadja Ica nénit, de sokakkal ellentétben ő nemcsak a levegőbe beszélt, hanem meg is tette. Azóta együtt élnek.

A néni ezt megelőzően több évig élt az utcán. Hitelt vett fel, amire elment mindene, így végül kénytelen volt elhagyni az albérletét is. A néni hosszú hajléktalansága alatt kipróbálta a hajléktalanszállót is, mint egyfajta lehetőséget, de három nap múlva inkább eljött, mert azt a keveset is, amilye volt, ellopták a többiek.

“Kimostam a kis bugyimat, zoknimat, kiterítettem. Másnap reggel kerestem, hűlt helye volt” - mesélte. Ica néni ezután többször akart öngyilkos lenni, de hála a 18 éves lánynak, a története mégis pozitív fordulatot vett. Szandra megmentette, ő pedig már nem akarja eldobi az életét.

A videó itt található
http://www.hir24.hu/belfold/2014/02/14/csoda-budapesten-hajlektalan-nenit-fogadott-be-egy-18-eves-lany/

A hírekben találkoztam ezzel a történettel, igazán megható.
Akkor vettem észre, hogy nénit láttam is néhányszor a munkába menet. Láttam, ahogyan fiatalok és idősebbek elbeszélgetnek vele.
Mivel szinte mindig volt, aki szólt hozzá nem is láttam rajta, hogy hajléktalan, nem emlékszem már, hogy mi okból kifolyólag, mert úgy emlékszem a ruhája nem utalt rá.
Van még néhány hajléktalan itt a téren, akikkel a helybéli dolgozók beszélgetnek, ételt visznek nekik és olykor még bort is ritkán, egyszer hallottam, hogy mennyire hálálkodott az egyik, hogy néha igazi bort is ihat.

Én mikor először adtam nekik egy vödörnyi kekszet még bennem volt a félelem. Emlékszem mennyire de mennyire befolyásolt, az ismeretlen, amit előtte nem mertem megismerni.

Mondhatni előítélet, amit csak az törhet meg ha valahogy mégis nyitni merek, nyitni afelé, hogy akármi is történhet. Vagy nem is tudom. Olykor a félelem valóban csak a mi lesz ha félelme, olyantól való félelem, ami talán nincs is ott, de csak akkor derül ki, ha szembe merünk nézni azzal a lehetőséggel, hogy lehet vagy épp nem lehet, hogy ott is van (erről tudom már sokan beszámoltak).

Mert ha áltatom magam, hogy ááá dehogy nem lesz semmi gond, az is becsapás, mint azt leszögezni, hogy deee lesz gond.
Olykor-sokszor a "mi lesz ha..." félelme erősebb még annál is, ha szembetaláljuk magunkat azzal, amitől rettegünk.

Amikor a Missióval Beregszász mellett voltunk, egy magasított utfutónyi ruhát vittünk. Egy tízéveske fiú odaszaladt és ahogy érte úgy kapkodta a ruhákat és "gyömiszkölte" ingecskéje alá. Még éppen kiszálltam az autóból ő már próbált eliszkolni. Rákiáltottam! Megijedt. Úgy kb 10-12 db ból a felét visszavettem, s elengedtem, hagy menjen.
-
Mvásárhelyen álltunk a mikróbusszal a "szemafornál" ami ott forgalmi lámpát jelent. És éppen pizzát ettünk. A kapulajban egy tízéveske leányka és fiú kistestvére álldogált. A leány odaszaladt és benyúlt, "kikapta" kezemből az étket, s szájába tömte és a kilógó felét leszakítva a legénykének adta. - Nagyon megsirattuk!
-
A Kolozsvári "tömbök" közötti parkolóba beálltunk, hogy a "Magazin"-ba bemenve vásároljunk némi dolgokat. Éppen zárom az autót mikor megérkezik a "szekér". A ff leugrik gumicsizmájával és előre ment a ló fejéhez. Fogja az állat zabláját és "beparkolt" curikkolva mellém, a szekérkerék úgy 20 cm-re gördűlt el lábfejem előtt!...Ügyes...
-
Beregszász melletti települések sorra halomba döntve voltak. A nagy víz mindet "letérdeltette". A "célba" érve egy nagy agyag halom mögül hallottam a hangot. Nézek és semmit se látok. És egyszer csak egy embert veszek észre - ül, lábak nélkül egy szögletes deszkán, ami négy csapágyon mozgott. Két kezén gumiabroncsdarab, s így lökte magát előre. Oda hozzánk....nyomorában...
-
Mvásárhely közeli cigány nyomornegyedbe rögtönzött evangélizációt tartottunk. Én ültem és bámúltam.
A cigány ff. négyszögbe leásott akácoszlopok közzét fonta ki vesszőkkel. Egészen mell magasságig. Aztán elment és cipekedve jött vissza két agyagos vödörrel. És kezével betapasztotta a venyigéket, egész álló nap így dolgozott. Este egy nagy neylon ponyva is előkerűlt.
Megkérdeztem. Azt mondta, igyekszik mert itt hamarosan jönni fog az esős öszi napok hulláma és addig be akar költözni családjával - a sárgunyhóba!
-
Szintén evangélizáltunk.
Egy korombeli cigány ff jött hozzám. Kérem szépen! Tessék már imádkozni mert elveszett a fiam - mondta...Imádkoztam!
-

EZEK A KESERŰ SORSOK!... 

Micsoda történetek !

Tudjátok.
Ide már kell a hit, a bátorítás, a buzdítás és a reményt adás!
-
Ide csak vallásosan - nem szabad elmenni, ide "töltet kell"... és készség - amit sáfárként áldott meg bennem belűl az Isten, hogy azzá legyek - AZ Ő SÁFÁRA! / bárki/
-
Eccé megszervezzük és elmegyünk három napra!
Mit gondoltok?

Jó lenne világot látni . Én egyenlőre maradok .

Áh nem maradsz!
Viszünk!

 

Liszt Ferenc, Liebestraum:
https://www.youtube.com/watch?v=-cZCUFKadjg

Hegedűs Endre nagyszerű játéka.  

Áprilia írta:Etoile, és az alábbi zenedarabhoz mit szólsz? Nekem a kedvencem (azért teged szólítalak meg, mert a többieknek régebben, amikor még nem voltál, már mutattam). Kiváncsi lennék a véleményedre:

https://youtu.be/a6ihJhhDgAQ

Köszönöm Áprilia, bearanyozod az estémet!   Habár melankolikus hangzása van, mégis van benne egy csipet pajkosság. Mintha a remény dallama lenne. "Sok bánat ért, sokat kellett szenvedned, de ha hű tudsz maradni önmagadhoz és azokhoz akiket szeretsz, végül rendbe fog jönni minden. Ahol egy cseppnyi fény van, ott nincs helye sötétségnek. Őrizd meg a szívedben a szeretet fényét, ez a legértékesebb kincsed. Szomorúságnak, félelemnek nincs helye. Csak hit kell, semmi más, ne add fel, Isten megsegít." Nekem ez jött le belőle.

Na, ha lesz időm este (ami egyáltalán nem biztos), meghallgatom újra ezt a vízizenét. Asszem, meg van cd-n.

Atya gatya  , ezt csak rockereknek  ajánlom .
A kislány megkérdezi apucitól : Apuci én hogyan születtem ?

https://www.youtube.com/watch?v=_FZVzQ24rwk

   

"Tartalmas"..... 

Elek írta:"Tartalmas"..... 

   A lényeg benne van és mennyivel jobb , mintha petri csészéket mutogatnának meg lombikokat .

Ezt érdemes megnézni , mert igaz .



https://www.facebook.com/photo.php?v=878841305466233&set=vb.100000211158597&type=2&theater

Az egyik komentelő így reagált -  "ha valamit nem tudsz legyőzni állj az élére". id. vége. 
-
Okos megközelítés.
Nem a videóra gondolok - inkább úgy általánosságban, olykor produktív az élet, s a vártnál jobban, melyre reagálni kell, azonnal!
Gyors konkrét döntéssel.


( biztos a latin mondások egyike )))...  

Szerettem ezt a filmet
A találkozás

https://www.youtube.com/watch?v=5EkkdhkCkF0

Érdemes megnézni . Bátorságról , meg ilyesmik .

https://www.youtube.com/watch?v=7-2872lHYb0

A búvárkodás távol áll tőlem, de a háttérbeli zongora muzsika nagyon tetszik!

https://www.youtube.com/embed/mcbHKAWIk3I

Szép .

E mögött is szép a zongoramuzsika (is):

https://www.youtube.com/embed/Hodomt6bBOw

Áprilia írta:E mögött is szép a zongoramuzsika (is):

https://www.youtube.com/embed/Hodomt6bBOw

Hú de gyönyörű videó volt    és a zene is csodás !

Ezeknek a szobroknak föláll a kukijuk pisilés közben .   

https://www.youtube.com/watch?v=ons6vwj896M#t=76

Új Miyazaki film!

http://port.hu/szel_tamad_kaze_tachinu__the_wind_rises/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=145014&i_city_id=3372&i_county_id=1