álmok 2

A középső álom a legnehezebben érthető nekem, de lehet, hogy olyan részletekre utal, amit nem tudok rólad.
A folyó mindenképp az élet sodrát jelenti. A hajó más körülmények közé visz. Érdemes odafigyelni, hogy "hajójavító műhely" van ott, ahol vagytok. Vagyis az a hajó, ami téged visz, javításra szorul, sőt, szerintem meg is lesz javítva.
Hogy ez konkrétan mit jelent, arról fogalmam sincs.

Még annyit tennék hozzá a három álomhoz, hogy az ugyanakkor álmodott különböző álmok között kapcsolat van, tehát az álmok értelmezésénél figyelembe kell ezt venni. Úgy látom, az én értelmezésemben meg van a kapcsolat közöttük.

efi írta:Valamit nagyon meg kellene értened, mert már legalább negyedszer álmodod azt, hogy valamilyen üvegbe vagy üvegfalú helyre be vagy zárva. Ezúttal viszont új fordulat van a történetben, mert sikerül kijutni. Azt is megtudjuk, hogyan lehet onnan kitörni: az alapokat kell széttörnöd. Ez nekem ugyanazt mondja, mint az az álmod, amelyikben egy magas épület tetején vagy, és rájössz, hogy innen nincs tovább, csak ha visszamégy egészen a földszintre.

Elgondolkodtató . Mik lehetnek az alapok vajon ? Talán maguk a kezdetek ? 
A kezdetek borzasztóan korai időkből származó . Nekem muszály volt tudatosan álmodnom , pontosabban tudatára ébrednem álmomban a helyzetemnek , mert létfontosságú volt . De erről nem szívesen beszélek . 
Aztán később élvezni kezdtem a helyzetet , majd ráuntam az egészre , mert ugye egy tudatos álom sosem olyan izgalmas , mint egy spontán .  Aztán rájöttem , hogy a tudatos álmokat ki is lehetne aknázni és akkor elkezdtem előlről az egészet .
Talán még annyi eszembe jutott a lefelé való kijutással , hogy mi van akkor , ha nem az alapokhoz kell eljutni lefelé , hanem a tudat alattiba , a tudat mélyébe ? Ehhez pedig össze kell tőrni az alapokat hmm ?

efi. A kérdés, hogy az, hogy megrengeted a világ rendjét, az vajon csak annyit jelent-e, hogy hatással vagy, vagy pedig úgy értendő, hogy a rendet megzavarod? írta:
A nálam folytatott beszélgetésben azt mondtam, az álomban nem tudhatjuk, milyen erőnek adjuk oda magunkat, mert nem rendelkezünk a tudat tiszta fényével. Véleményem szerint ez az erő megmutatkozott az álmodban a fekete ember képében. Mert az ugye nem kétséges, hogy az erő, ami akaratod ellenére megragadott, az ettől az alaktól származik?

_nekem a rendről az jutott eszembe akkor és ott , hogy talán a lebegéssel lehet kapcsolatos . Hiszen a viselkedés nem hétköznapi , még ha álom szinten is . Szóval mondhatni ellent mond a törvényszerűségeknek . 

Igen , az erő ami megragadhatott az attol a fekete alaktól származhatott . Ez világosan lejöhetett a számomra . Nem tudtam ellent állni , meg akartam akadályozni , nem sikerült . Engem az foglalkoztatna leginkább , hogy vajon az a fekete alak önmagunk része lehet e , vagy pedig egy idegen entitás . Mi van ha mind csak bábjátékosok vagyunk , és mi van ha nem tetszik a mutatványom annak , aki a drótot rángatná ?

efi írta:A középső álom a legnehezebben érthető nekem, de lehet, hogy olyan részletekre utal, amit nem tudok rólad.
A folyó mindenképp az élet sodrát jelenti. A hajó más körülmények közé visz. Érdemes odafigyelni, hogy "hajójavító műhely" van ott, ahol vagytok. Vagyis az a hajó, ami téged visz, javításra szorul, sőt, szerintem meg is lesz javítva.
Hogy ez konkrétan mit jelent, arról fogalmam sincs.

Még annyit tennék hozzá a három álomhoz, hogy az ugyanakkor álmodott különböző álmok között kapcsolat van, tehát az álmok értelmezésénél figyelembe kell ezt venni. Úgy látom, az én értelmezésemben meg van a kapcsolat közöttük.

Sajnos ehhez én sem tudnék mit mondani . Azt , hogy hajójavító műhely lehetett , csak gondolat szintjén van , mert én nem mentem oda be , csak a nő és a gyerekek . Gondolatomban viszont felvillanásként megjelentek ottani belső nagy gépek . Ezért gondolhattam azt amit . 
Amikor kilőttem a magasba ez sem önszántamból volt és nem akartam átkerülni a folyó túloldalára , de ha már ott voltam eszembe jutott amit nem írtam le , hogy azon gondolkodtam , kell lennie egy hídnak amin vissza juthatnék . Gondolom sikerülhetett , mert ugye jött a következő álom . Esetleg még egy momentum , hogy azzal , hogy átkerültem a folyó túloldalára , tulajdonképpen az az erő elválasztott engem a családomtól . Hmm ez is elgondolkodtató . 

Esetleg még értelmezésként Castanedai értelemben a hajó és annak dokkolása esetleg arra is utalhatona , hogy lehorgonyoztam egy adott gyűjtőponton , ez utalhatna arra , hogy miért is volt folytatásos az álom és miért nem vált kaotikussá .

Amúgy nagyon érdekeseket írtatok és sokat segítettetek is , köszönöm nektek szépen !

Nagyon mérges vagyok , nekem most egyáltalán nem lenne szabad betegnek lennem  , de úgy tűnik anyunak sikerült megfertőznie , így hasmenés hányás rosszullét van rajtam .  Ami viszont érdekes a történetben az a következő . 
Reggel amikor még semmi bajom sem volt  ( délután lettem rosszul ) azt álmodtam , hogy anyu szobájában vagyok és apu is ott volt . Apu viszont nem érezte jól magát és hányingere volt . Pontosabban okádott egy vödörbe . Nem néztem oda , de a hangról felismertem mi a szitu  , arról nem is szólván , hogy álmomban rákérdeztem a gyerektől mi ez a hang és ő megerősítette a tényeket . 
Délutánra beteg lettem és hányingerem van erőteljesen . 
Ez tuti , hogy egy előrejelzés , vagy figyelmeztetés lehetett , mást el sem tudnék  képzelni ez esetben  .

Áprilia írta:Hát igen, szerintem is előrejelzés volt.

Lényegében azt lehetne elkönyvelni ebből , hogy ilyesmi is előfordulhat . Szóval az álmok nem csupán puszta képzelgések , hanem némelyiknek valóban üzenet jelentése , volna .

Én ezt nem sorolom a jósálmok közé, hiszen már megfertőződtél, a betegség már benned volt, csak még a tünetek nem jelentkeztek. Működik bennünk egy nem tudatos testi érzékelés. Ti nem szoktatok úgy járni, hogy nem éreztek semmit, valamiért mégis odanyúltok a testetek egy pontjára, és ott van valami, mondjuk egy kezdődő pattanás, ami csak később válik érezhetővé? Mert én sokszor. Vagy gyakran van, hogy nem fáj a térdem, mégis óvatosan lépek, mert valahogy tudom, hogy odabenn nincs rendben az ízület. És ha ilyenkor tapogatózom, tényleg ki tudom tapintani a kis porcdarabot, ami kiúszott a helyéről. (Na, ilyenkor vagyok bajban, mikor megkérdezik, hogy mi van, fáj a lábam? Mert ha azt mondom, hogy nem, akkor miért sántikálok, ha meg igent mondok, akkor egyrészt hazudok, másrészt sajnálni kezdenek, ami nem jogos, mert nem szenvedek.)

efi írta:Én ezt nem sorolom a jósálmok közé, hiszen már megfertőződtél, a betegség már benned volt, csak még a tünetek nem jelentkeztek. Működik bennünk egy nem tudatos testi érzékelés. Ti nem szoktatok úgy járni, hogy nem éreztek semmit, valamiért mégis odanyúltok a testetek egy pontjára, és ott van valami, mondjuk egy kezdődő pattanás, ami csak később válik érezhetővé? Mert én sokszor. Vagy gyakran van, hogy nem fáj a térdem, mégis óvatosan lépek, mert valahogy tudom, hogy odabenn nincs rendben az ízület. És ha ilyenkor tapogatózom, tényleg ki tudom tapintani a kis porcdarabot, ami kiúszott a helyéről. (Na, ilyenkor vagyok bajban, mikor megkérdezik, hogy mi van, fáj a lábam? Mert ha azt mondom, hogy nem, akkor miért sántikálok, ha meg igent mondok, akkor egyrészt hazudok, másrészt sajnálni kezdenek, ami nem jogos, mert nem szenvedek.)

Ez oké Efikém , de ez egy valós érzékelés amiről írsz , az álombéli meg úgy vélném inkább egy üzenet , még ha a testtől azaz a testi tudatosságtól származó is . 
Igen , van úgy , hogy az ember az arcához kap és kiderül ott van valami kezdődő pattanás , de hogy az ilyesmi álomba szőve legyen az szerintem egy kicsit más .

Más, persze. Én csak azt indokoltam meg, miért NEM JÓS álomnak tartom.

efi írta:Más, persze. Én csak azt indokoltam meg, miért NEM JÓS álomnak tartom.

Igen én sem tartanám jós álomnak , olyanom volt már  kb 8 éve és a 2021 -es időszakról szólt . Ez egészen más , ez inkább csak egy üzenet volt .

Mireisz László mondta az egyik előadásában, hogy ha pitta túlsúlyos valaki, vagyis az ártó tűz energia elszabadult, pontosabban a düh, az indulat, a gyűlölet, a türelmetlenség az uralkodó érzés valakiben, azokat az egyéneket éri mindig baleset.

Azt is mondta, hogy pár nappal előbb meg szokták álmodni a balesetet, és arra az álomra figyelni, kell, és tudatosnak lenni, hogy elkerülhető legyen a baj.

fortis írta:

efi írta:Én ezt nem sorolom a jósálmok közé, hiszen már megfertőződtél, a betegség már benned volt, csak még a tünetek nem jelentkeztek. Működik bennünk egy nem tudatos testi érzékelés. Ti nem szoktatok úgy járni, hogy nem éreztek semmit, valamiért mégis odanyúltok a testetek egy pontjára, és ott van valami, mondjuk egy kezdődő pattanás, ami csak később válik érezhetővé? Mert én sokszor. Vagy gyakran van, hogy nem fáj a térdem, mégis óvatosan lépek, mert valahogy tudom, hogy odabenn nincs rendben az ízület. És ha ilyenkor tapogatózom, tényleg ki tudom tapintani a kis porcdarabot, ami kiúszott a helyéről. (Na, ilyenkor vagyok bajban, mikor megkérdezik, hogy mi van, fáj a lábam? Mert ha azt mondom, hogy nem, akkor miért sántikálok, ha meg igent mondok, akkor egyrészt hazudok, másrészt sajnálni kezdenek, ami nem jogos, mert nem szenvedek.)

Ez oké Efikém , de ez egy valós érzékelés amiről írsz , az álombéli meg úgy vélném inkább egy üzenet , még ha a testtől azaz a testi tudatosságtól származó is . 
Igen , van úgy , hogy az ember az arcához kap és kiderül ott van valami kezdődő pattanás , de hogy az ilyesmi álomba szőve legyen az szerintem egy kicsit más .

Eléggé sajnálatos, hogy a körülményeken még mindig egy hónap múlva lehet csak változtatni.
Nem hinném, hogy jósálom volt, sokkal inkább utalt arra, hogy -veled nem foglalkozik senki, megint háttérbe szorultál-. Úgyhogy megint csak azt mondhatom, hogy most nem az az idő van, hogy Te legyél a középpont. Most J-é ez a szerep.

Indián tánc 
Azt nem mondhatnám , hogy hú de érdekes álom volt , de így pár nap elteltével is jó még rá visszagondolni .
Egy zöld mezőn szaladtunk , lehettünk tízen is talán , de lehet többen , és futás közben időnként magasra ugrottunk a levegőbe karjainkat oldalra széttárva akár a madár , majd rohantunk tovább és újra felugrottunk kezeinket széttárva , így futottunk a zöld mezőn tovább és tovább . 
Aztán álmot váltottam és a fura tánc folytatódott tovább 
Egy kiszáradt folyómeder felé szaladtunk , de ezúttal már igen közel egymáshoz , egymás háta mögött futván , és a kígyó mozgásához hasonlóan kanyarogva futottunk a meder felé .  Amikor oda értünk az első a kígyó feje hirtelen oldalára fordulva levetette magát a földre , fordult egyet az oldalán , majd tovább rohant , és ezt a műveletet sorban mindenki véghez vitte . Távolról úgy tűnhetett , mintha egyetlen élő organizmus volnánk .  Aztán az előttem lévő hirtelen rám nézett és én felismertem ki volt ez az alak . Régi jó ismerősöm még fiatal koromból aki valóban indián tiszta vérű indián volt , és ekkor tudatosult bennem , hogy ezúttal én voltam az utolsó a sorban , azaz a kígyó farka .

Háát nekem csak táncnak tűnt , és mintha leginkább  az együvé tartozást  jelképezte volna , bár igaz elég fura volt a váltás , hogy míg a mezőn rohanás  inkább külön külön mozgás lett volna egy csoportban , a második álomban a csoport végül is mintha már eggyé vált volna és nem külön külön figurák halmaza . Mintha a mozgás összekötött volna . 
Ez jó érzés volt , vagyis tulajdonképpen az egész álom úgy ahogyan volt .
Persze emlékszem valamelyik Castaneda könyvben valóban volt  hogy a csoport kígyóvá vált , bár arra nem igazán , hogy a mozgásban ezt követték volna . Mindenesetre persze akár lehetne összefüggés is , majd utána nézek .

Talán szeretnél egy csoport tagja lenni ahol mindenki felszabadult és az embereket összeköti a közös cél. De az is lehet hogy a felszíni különbségek látszólagosak csupán és minden egy, mindenben az Egy lakozik. A saját farkába harapó kígyó is jelképezi az örök körforgást, az élet táncát és hogy minden visszatér a kezdőpontra mert kezdet és vég ugyanazon dolog két állapota.

Részlet a Sas ajándékából


Azt mondta
Gorda, hogy van némi halovány esélye annak, hogy sikeresen működjünk együtt, mint csoport, ha követjük a
párokba-rendezettség természetes rendjét. La Gorda elmagyarázta, hogy mióta párokra szakadtunk, egy elő
organizmust hoztunk létre. Egy csörgőkígyót. A kígyó négy részre tagolódott, hosszá-
ban pedig ketté. Egy férfi és egy női félre. Azt mondta, hogy ő és én voltunk az első tag, a fej. Egy hideg,
számító, mérgező fej. A második tagot Nestor és Lydia alkotta: a kígyó erős és igazságos szívét. A harmadik tag,
Pablito és Josefina a kígyó megbízhatatlan, mozgékony, hangulat befolyásolta hasa. A negyedik tag a farok, ahol
a csörgő van, Benigno és Rosa, akik órákig tudnak fecsegni a maguk tzotzil nyelvén.
La Gorda felegyenesedett a testhelyzetéből, amiből eddig a fülembe sugdosott. Rám mosolygott és gyengéden
hátba veregetett.
– Eligio mondott egy szót, ami végül az eszembe jutott – folytatta. – Josefina egyetért velem, hogy Eligio az
ösvény szót ismételgette újra és újra. Ösvényen fogunk majd menni.
Esélyt sem adott, hogy kérdezzek valamit, közölte velem, hogy aludni fog egy kicsit, majd pedig összeszed
mindenkit, mert túrára megyünk.
Éjfél előtt, holdvilágnál, gyalog indultunk neki. Először ugyan vonakodott mindenki, de la Gorda nagyon
ügyesen felvázolta Don Juan állítólagos kígyómodelljét. Mielőtt elindultunk, Lydia azt javasolta, hogy szereljük
fel magunkat ezzel-azzal, arra az esetre, ha a kirándulás hosszúra nyúlna. La Gorda azonnal visszautasította a
javaslatot, mondván, hogy fogalmunk sincs az utazás természetéről, s hogy Juan Matus nagual egyszer mutatott
neki egy helyei, egy ösvény elejét, és azt mondta, hogy a megfelelő alkalommal menjünk oda és engedjük, hogy
az ösvény ereje felfedje magát előttünk. La Gorda hozzátette, hogy az nem egy hétköznapi, kecskék járta
gyalogút volt, hanem egy természetes vonal a földfelszínen, ami erővel és tudással tölthet fel bennünket, ha
követni tudjuk, és eggyé tudunk válni vele.
La Gorda és Nestor közösen vezetett bennünket. La Gorda volt a lelkesítő erő, de Nestor ismerte ki magát a
terepen. Gorda vezetett el bennünket a hegyekbe egy helyre, majd Nestor ment előre és talált egy csapást, amin
haladhattunk. Alakzatunk magától értetődően a kígyó anatómiai felépítését követte. Elöl a fej, a vezető
szerepében, majd sorra a többiek, a szív, a belek és végül a farok. Férfiak a nők jobbján, minden pár másfél
méterrel az előtte lévő után.

Benigno és Rosa voltak a farok . Azt lenne még jó kideríteni , hogy miért pont ők  ?

Médea írta:Talán szeretnél egy csoport tagja lenni ahol mindenki felszabadult és az embereket összeköti a közös cél. De az is lehet hogy a felszíni különbségek látszólagosak csupán és minden egy, mindenben az Egy lakozik. A saját farkába harapó kígyó is jelképezi az örök körforgást, az élet táncát és hogy minden visszatér a kezdőpontra mert kezdet és vég ugyanazon dolog két állapota.

Azt  hiszem a vastagon kiemelt lényeges lehet . Ki ne szeretné ? 
Én biztosan , hogy igen , szeretek tartozni valahova , valakihez , vagy valakikhez . Nem szeretek magányos farkas lenni .

Hű ha Áprilia , nagyon sok mindent összeszedtél , nem is gondoltam volna , hogy ez az álmom ilyen következtetésekre sarkall majd bennünket , de letagadhatatlanul bizonyos részek összevágnak és vannak hasonlóságok igen . 
Valóban elgondolkodtató , ha mi fórumozók egy kígyót alkotnánk , ki melyik része lenne ? Én a farok ez már úgy tűnik elkönyvelt , hiszen az álom ezt mutatta 
Amúgy a jellemvonások a kígyó részeit illetően adottak , szóval melyik részt ki vállalná vajon fel , ez nagyon izgalmas .

Ektoplazma reggelire 
Szóval ott volt az az egyszerű , de elég primitív kinézetű , mégis működképes  gép .  Leginkább a szélmalmokra emlékeztetett a forgó lapátjaival , amik elektromágneses teret hozhattak létre , és a két mágneses tér egymásban 90 fokos szögben foroghattak .  Eleinte nem tudtam mi célt szolgál a gép , de később egy konferencián rájöttem , hogy a hatóság a projectet leállította  és saját kutatóinak bevonásával a saját hasznukra akarta fordítani , bár nem tudom mi célból .  Tehát rátették a kezüket és  az ehhez vonatkoztatható minden anyagot titkosítottak .  Az ötlethez nekem nem igazán lehetett sok közöm , azon is csodálkozom , hogy az eredetit honnan is láthattam ?
A kísérleteknek egyetlen hátulütője volt , hogy az eredménye kiszámíthatatlan , legalábbis abból a szempontból , hogy előre nem lehetett tudni , hogy mi is az  tulajdonképpen  amit  és ahol eredményezhet a világunkban . 
Ketten voltunk , egy ismeretlen ismerős nővel ,  balról kertes házak , jobbról semmi különös csak valami puszta .  Lassan az utolsó házhoz értünk , és megálltunk az előtte lévő  kis füves sarokban . Mindjárt észrevettem amiért jöttünk , úgy tűnt nekem volt képességem mindenféle műszer nélkül is meglátnom .  Az épületből viszont máris riasztották a megfelelő járőr szolgálatot és el akartak bennünket onnan terelni , de elkéstek , mert a fűben lévő ott  zöldesen derengő valamibe nyúltam .  Felemeltem a kezemet és bámultam a rajta lassan lecsurgó masszát , majd belőle valamennyit a társnőm felé nyújtottam .  Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve megnyaltam az anyagot , aminek finom édeskés íze volt . 
Ne , csak azt ne , kiabált a járőr , nehogy a szánkba vegyük a masszát !
Társnőm is megkóstolta és az anyag mintha végigszivárgott volna egész testünkön  , de folytatás nem volt , mert felébredtem sajnos . 
A masszáról az ektoplazma jutott az eszembe , zöldes takonyszerű forma . 
Talán esetleg érdemes lenne még megemlítenem , hogy álom közben bennem volt egy olyan gondolat , hogy a gép álltal gerjesztett mágneses térnek olyan hatása lehetett , hogy más világok anyagait magához ránthatta . A kiszámíthatatlan csak az volt , hogy azt előre nem lehetett tudni , hogy  az anyagot hol helyezi el , hová is rakhatja . Szerkentyűkkel be lehetett mérni , de valamiért én magam egyszerűen megtalálhattam  , persze mint kívülálló .

Áprilia írta:

fortis írta:Részlet a Sas ajándékából

1. Egy hideg, számító, mérgező fej.
2. A második tag a kígyó erős és igazságos szíve.
3. A harmadik tag a kígyó megbízhatatlan, mozgékony, hangulat befolyásolta hasa.
4. A negyedik tag a farok, ahol a csörgő van...akik órákig tudnak fecsegni...

Akkor nézzük. A 8 aktív tag: fortis, Blueeye, Mayra, Efi, Médea, Elek, zplus és én.

Szerintem a hideg, számító, mérgező fej: Mayra és én.
A kígyó erős és igazságos szíve: Blueeye és Efi.
A kígyó megbízhatatlan, mozgékony, hangulat befolyásolta hasa Médea és Zplus.
A farok, akik órákat tudnak fecsegni: Elek és fortis.

Ha a párokat nézzük , úgy is lehetne osztályozni , hogy a tanítványok ha jól emlékszem , mind a jótevőik másolatai voltak . Így ha a farkot nézem , Benigno és Rosa  Silvio Manuel hasonmásai voltak , amit talán úgy kellene értelmezni , hogy Silvió Manuel szellemiségéből bennük található a legtöbb , míg a többi tanítvány pl D Juan , vagy Genaro szellemiségét örökölhették . 
Ez a gondolat igazán érdekessé teheti a felosztást , mert ugye nem lehet a párokat csak egy egy jellemvonás falai közé szorítani . Ha jól emlékszem Silvio Manuel meg egyáltalán nem volt az a beszédes fajta .

Áprilia írta:

Silvio Manuelnek nem voltak tanítványai.

Nahát , lehet , hogy tévedtem , de azért ezek a részek ettől függetlenül még igen érdekesek volnának :

" 

La Gorda és én ottmaradtunk, mint akik odaragadtak a hídhoz, nem tudtunk sem előre menni, sem a biztonságba
visszavonulni.
La Gorda azt súgta a fülembe, nincs félnivalóm, mert valójában én voltam, aki vártam őket a másik oldalon. Azt
is mondta még, hogy meg volt róla győződve: tudom, hogy én voltam Silvio Manuel segítője, csak nem mertem
felfedni senkinek sem.
Ekkor kontrollálatlan őrjöngés rázta meg a testemet. Úgy éreztem, nincs joga la Gordának ilyen kijelentéseket
tenni. Megragadtam a hajánál fogva és körbepörgettem. A dühöm tetőpontján észrevettem magam, és megálltam.
Bocsánatot kertem és átöleltem. Egy józan gondolat jött segítségemre. Elmondtam neki, az idegeimre ment, hogy
a vezetőjük vagyok; és ez a feszültség az események folyamán egyre erősebb lett bennem. Nem értett velem
egyet. Szilárdan kitartott álláspontja mellett, hogy Silvio Manuel és én nagyon közel álltunk egymáshoz, és a
mesteremre való emlékeztetés miatt reagáltam ilyen dühvel. Még az a szerencse, hogy a gondjaira lettem bízva,
máskülönben talán lelöktem volna a hídról.( Itt mint mesterre Silvio Manuelre gondolnak ami Carlost illeti ) 

- A férfiak szintén don Juan harcosainak másolatai voltak; Nestor Vincent mása, Pablito Genaróé, Benigno Silvio
Manuelé, és Eligio olyan volt, mint Juan Tuma.  "

Volt még egy jó rész amit nagyon kerestem , de sehogyan sem találtam meg sajnos , ahol arról beszéltek , hogy Benigno és Rosa Sylvio Manuel másolatai .

A harmadik démon  2016 febr

Sok kesze kusza előzménye volt  ennek az álomnak , mint pl egy  fedél alatt laktunk a barátainkkal , egy hölgy tag aki visszatért és meghívta egy társunkat  és engem ebédre , amiből aztán végül is kiderült , hogy szülinapi ünnepség lett , de nekem nem volt mit adnom , mert semmim sem volt , bár azt , hogy adjak igazán nem is várták el . 
Szóval ennek a meghívásnak eleget téve jutottunk el arra a másik helyre , amiről  később rájöttem , hogy tulajdonképpen Kínában vagyunk és egy voltaképpeni  szállodának az alagsorában lévő étteremben foglaltunk asztalt   .  Csak hárman voltunk , de később miután átültünk egy másik helyre kiderült , hogy már a többiek is ott vannak itt gyűlt össze a társaság  .  Tulajdonképpen a lényeg itt kezdődik , amiről igazán mesélni szándékoztam volna . 
- Hülyéskedésnek tűnt ,  hogy egyikőnk a másik után odaugrott ahhoz a falhoz , mintha csak  keresztül  akarta volna magát vetni rajta és ezeket a pillanatokat meg akartuk örökíteni . A körülöttünk ülő asztaloknál jókat vigyorogtak a jeleneteken , aztán én voltam a soros .  Úgy gondoltam én nem ugrok neki a falnak , hanem oda sétáltam . Ha a falon át akarunk jutni , nem muszáj neki ugrani , egyszerűen át is lehet  nyúlni rajta . Megpróbáltam , de nem sikerült , majd a könyökömmel tettem egy újabb próbát . Úgy tűnik ez most nem megy mondtam és visszasétáltam az egyik asztalhoz . A körülöttünk ülő többi vendég akiknek a zöme kínai volt ismét csak rajtunk vigyorogtak .  Vége lett  a műsornak, a társaság beszélgetésbe elegyedett . Én egy különálló kis  asztalnál maradtam , ahová  leültem és arra lettem figyelmes , hogy egy sötét ruhás köpönyeget viselő alak hátulról fölém hajol , és valamit magyarázni kezdett nekem , de nem is nagyon értettem és nem is igazán emlékszem már , hogy mit mondott . Kellemetlenkedő volt , ezért hátra legyintettem a karomat , és az alak a szomszédos  asztalnál  ülő kínai vendégek közé zuhant .  Ez egy méregkeverő sunyi veszélyes alak volt ismertem fel benne , és gondoltam most jobban teszem , ha odébb állok sétálni egy kicsit .  Elsétáltam egészen  a teraszhoz vezető kijáratig , ahol egy idősebb asszony magyarázott valakinek kifelé , de amikor oda értem rámkérdezett , hogy ki akarnék e menni esetleg , mire én válaszként azt mondtam , köszönöm nem . Gondoltam esetleg meglepődik a válaszomon , na de nem így történt , feltehetően többen is lehettünk itt akik magyarul beszéltek .  Elindultam visszafelé a többiekhez , amikor végigjárattam a tekintetemet a falakon és a lépcsősorokon .  Nahát ennek az épületnek a belseje egészen olyan , a belső boltíves ablak utánzataival , a falak vastagságával a lépcsősorokkal és tulajdonképpen  az egész felépítésével , mintha egy középkori vár belsejében lettünk volna . Hosszasan bámultam a falat a lépcsősor felé , mert megragadott annak hangulata , mire egy szokatlan dolog történt amire muszáj volt oda figyelnem . 
Egy hang szólalt meg valahonnan a semmiből , bár az sem kizárt , hogy egyenesen a fejemben , mégis külső forrásnak véltem . 
Idézem : " Herman János , a harmadik démon ., önpusztító tudatosság . "
Nah ez pont úgy hangzott mint egy könyvnek a címe annak szerzőjét is megnevezvén ,  és tulajdonképpen hogy ezt meg tudjam jegyezni és ne felejtsem el , gondoltam fel kell ébrednem és mindenképpen  le kell írnom valahová .  Ez így is történt (  de hamis volt ez az ébredés mint utóbb kiderült ) és kerítettem valahonnan egy tollat meg egy keresztrejtvény újságot és az újság egyik lapjának tetejére oda írtam az adott szöveget .  Ezzel el elidőztem egy darabig , mert valami nem stimmelt nekem az újsággal , nem tudom mi , talán attól tartottam , hogy meg fogom e találni azt az oldalt , nem tudom .  Többször is elolvastam , hogy sikerült e jól feljegyeznem , aztán az álom folytatódott volna tovább , ismét a folyosót és az éttermet  bámultam és arra gondoltam , hogy ott a falnál elég lett volna csak egy kis tudatosság és azon a karomat átnyújthattam volna . Az is eszembe jutott , hogy a gúnyos tekintetek hogy meglepődtek volna , ha mind átugráltunk volna a falon , hiszen megtehettük volna , bár igaz akkor úgy tűnt , nem azért cselekedtük , hogy valóban meg is csináljuk az átjutást , ezt mintha leginkább csak én vettem volna komolyan  .    ,Na mindegy , ismét a szövegre koncentráltam  és attól tartottam el fogom felejteni az egészet , mire hirtelen csak csak felébredtem .  Ekkor tudatosult bennem , hogy az adott szöveget csak álmomban írtam le , így igyekeztem most már itt is a fejemben tartani . 
Éreztem , hogy el akart felejtődni , de addig ismételgettem , amíg csak csak megmaradt . Az érdekes az , hogy már éber állapotban voltam és úgy is el akart tűnni az emlékezetemből .

megjegyzés . 
- Médea írta az egyik álmánál , hogy amikor elidőzött a tekintette egy tárgyon , vagy ajtón , az kizökkentette az álomból . Ígértem  utána nézek , úgy tűnik nálam nem befolyásolta , hogy hosszan néztem az épület falának szerkezetét . 
A másik érdekesség , hogy azt mondják , nem tudunk álomban egy szövegre  többször úgy ránézni , hogy a szöveg  meg ne változna . Ennek helyességét már magam is tapasztaltam , de úgy tűnik ez nem mindig van így , mert ezúttal többször is elolvastam , hogy mit írtam az újság tetejére és a szöveg nem változott . 
Az adott névnek és szövegnek majd utána nézek , fogalmam sincs , hogy létezik e ilyen írás .

Áprilia írta:
(Egyelőre annyit, hogy a keresztrejtvény újság egy ismétlődő álom elem nálad. )

Ui. Azt írják, Herman Jánosnak apostoli kenete volt. Fogtál valamit álomban, úgy látszik.

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/tematikus-bemutatok/herman-janos-a-mezoseg-apostola

Az "önpusztító tudatosság", mint kifejezés is elgondolkodtató!

Kíváncsi vagyok, mire jutsz.

Nahát , köszi a linket , életemben nem hallottam még róla . Azt hogy megállapíthassam , hogy ennek az embernek a szájából mit is jelképezhetne az a bizonyos mondat , ahhoz el kell olvasnom róla elég sokat . Saját gondolatom volna a jelentéséről , és összefüggést is találnék magával az álommal , de had nézzem elöbb erről az emberről mit is írnak .

A magyarázatod nem passzol a szöveghez, Fortis. Hanem sokkal inkább passzol a kedvenc világnézetedhez.
A szöveg azt mondja, a tudatosság az önpusztító. Te meg a hiedelmeket, kishitűséget nevezed tudatosságnak, pont a tudatosság ellentétét.
Nem tudjuk, mi a harmadik démon, és azt se, hogy miért harmadik. Mi az első kettő.

Nem tudom, mit gondoljak az álmodról, azért nem szóltam eddig hozzá. Leginkább azt gondolom, hogy nem kell jelentőséget tulajdonítani neki.

Az antropozófia óvatosságra int abban, hogy az álmokat komolyan vegyük, különösen a hangokkal szembeni bizalmatlanságot hangsúlyozza.


Néhányszor nekem is szóltak már hangok álmomban, de egyiknek sem bizonyosodott be a jelentősége, sőt legtöbbször az értelme sem.