Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:14

Az árnyék tudatosítása

Akár segítő, akár negatív formában jelenik is meg kezdetben a tudattalan, egy idő után általában felmerül az az igény, hogy a tudatos magatartást újra átdolgozzuk oly módon, hogy az a tudattalan tényezőkhöz jobban illeszkedjen, azazhogy elfogadjuk a tudattalan kritikáját. Az egyén álmokon keresztül kapcsolatba kerül saját személyisége azon részeivel, melyekkel eddig különféle okok miatt nem szívesen nézett szembe. Ezt nevezte Jung "az árnyék tudatosításának". A személyiség tudattalan részét azért nevezte árnyéknak, mert az az álmokban gyakran megszemélyesített formában jelenik meg. Az árnyék a tudattalan személyiségnek csak egy része: az egó olyan ismeretlen, vagy kevéssé ismert tulajdonságait képviseli, amelyek túlnyomórészt a személyes szférába tartoznak és akár tudatosak is lehetnének. Másrészt viszont az árnyék olyan kollektív alkotóelemeket is tartalmazhat, amelyek az egyén személyes életén kívüli forrásokból származnak, például amikor tömeges fertőzések az emberekből csőcseléket csinálnak, és az árnyékkal szemben kiszolgáltatottá teszik.

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:22

Amikor az egyén kísérletet tesz arra, hogy megismerje saját árnyékát, gyakran szégyenkezve azon késztetései és tulajdonságai tudatára ébred, amelyeket önmagában elutasít, de másokban felismer, mint például az egoizmus, szellemi lustaság, felületesség, realitást nélkülöző álmodozások, tervezgetések, túlzott pénzszeretet és birtoklási vágy. Röviden, mindazok a kis bűnök, amikről esetleg korábban azt mondta magának megnyugtatásként: "Nem számít, hiszen senki nem veszi ezt észre, egyébként mások is ezt teszik."

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:23

Ha túlzott haragot érzünk, amikor valamelyik barátunk szemünkre veti egyik-másik hibánkat, akkor bizonyosak lehetünk benne, ezen a ponton húzódik meg saját árnyékunk egyik, tudattalan része. Mit mondhatunk akkor, amikor a saját álmainktól, saját belső bíránktól kapjuk a szemrehányást? Ez az egó tettenérésének pillanata, az eredmény pedig általában zavart hallgatás. Ezután hosszú és fájdalmas önnevelő munka kezdődik, olyan, amely Herkules 12 munkájának pszichológiai megfelelője. Ennek a tragikus hősnek az első munkája Augiász istállójának kitakarítása volt, meghozzá egy nap alatt. Ám az évtizedek óta halmozódó trágya kitakarítása olyan hatalmas feladat, aminek a puszta gondolata is elrettentheti az egyszerű halandót.

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:26

Az árnyék nemcsak mulasztásokból áll, de épp oly gyakran impulzív és felelőtlen viselkedésekből is építkezhet. Kicsúszik a szánkon a gonosz megjegyzés, még mielőtt időnk lenne meggondolni. Meghozunk egy helytelen döntést és olyan következményekkel vagyunk kénytelenek szembenézni, amelyekre soha nem törekedtünk.

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:28

Az árnyék a tudatos személyiségnél sokkal nagyobb mértékben van kitéve a káros kollektív befolyásnak. Ha egy férfi például egyedül van, viszonylag egészen jól érezheti magát. Ám amint "mások" sötét és primitív megnyilvánulásait látja, elfogja az attól való félelem, hogy ha nem csatlakozik hozzájuk, bolondnak nézik a többiek. Ilyen módon olyan impulzusoknak enged, amelyek valójában egyáltalán nem az övéi (kollektív impulzusok).

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:29

Főként az azonos neműekkel való érintkezés során ütközhetünk bele saját és más emberek árnyékába. Bár a másik nemhez tartozó emberek árnyékát is képesek vagyunk észrevenni, az számunkra sokkal kevésbé bosszantó, és könnyebben meg tudjuk bocsátani. Ezért van az, hogy az álmokban és a mítoszokban az árnyék az álmodóval azonos nemű személy.

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:36

Példa az árnyékra:

Az álmodó egy 48 éves magánakvaló férfi volt, aki keményen és fegyelmezetten dolgozott, az élvezeteket és a spontaneitást természetellenes módon elnyomta magában. A szokatlan folyosókból, szobákból és nyitott ajtókból álló földalatti útvesztő az alsó világ régi, egyiptomi ábrázolására emlékeztet, ami az ismeretlen lehetőségeket rejtő tudattalan ismert szimbóluma. Egyúttal azt is mutatja, mennyire "nyitott" az egyén saját tudattalanja árnyékodalának hatásaira, valaminthogy mennyire tudnak a rejtélyes és idegen elemek beléhatolni. A pincét tekinthetjük az álmodó pszichéje/lelke alagsorának.
Az álmodó személyiségének eddig nem ismert pszichikus területeként megjelenő szokatlan épület hátsó udvarában hirtelen egy régi iskolai barát tűnik fel (árnyék). Ez a férfi nyilvánvalóan magát az álmodót személyesíti meg egy olyan aspektusból, amely gyermekként része volt életének, de amelyet elfelejtett és elveszített. Gyakran előfordul, hogy bizonyos gyermekkori tulajdonságok - pl. vidámság, lobbanékonyság, vagy esetleg a bizalom - hirtelen úgy eltűnnek, hogy az egyén teljesen tanácstalan velük kapcsolatban. Ez történt az álmodóval is, az elveszített tulajdonságok előtűnnek (mintegy a hátsó udvarból), és ő megpróbál megbarátkozni velük.
Amikor az álmodó kisétál a baráttal az utcára, lovak szabadulnak el. Az álmodó úgy gondolja, a katonaságtól szöktek meg, vagyis az eddigi életét jellemző tudatos fegyelem kontrollja alól. Az, hogy a lovaknak nincsenek lovasaik, azt jelzi, hogy az ösztönös késztetések kiszabadulhatnak a tudatos kontroll alól. A régi barát és a lovak alakjában mindazok a pozitív erők jelennek meg, amelyekre az álmodónak már régen és sürgetően szüksége van. (Az árnyék lehet pozitív erő!!!!!)

Áprilia Szomb. 30 Dec. - 23:38

Ez olyan probléma, amely gyakran felbukkan, amikor valaki találkozik a "másik felével", az árnyékával. Az árnyék többnyire olyan értékeket hordoz, amelyekre a tudatnak szüksége van. Ám ezek különös formája megnehezíti az egyén életébe törtenő integrációjukat. A fenti álomban a folyosó és a nagy ház azt is mutatja, hogy az álmodó még nem ismeri a saját pszichikus dimenzióit, és hogy még nem képes kitölteni azokat.
A kérdéses álomban az introvertált, visszahúzódó egyénre jellemző árnyék jelenik meg. Egy extrovertált esetében, aki inkább a külső élet felé fordul, az árnyék egészen másféle.

Blueeye Vas. 31 Dec. - 8:41

Ezt majd elolvasom ha ráérek! öröm

Vendég Vas. 31 Dec. - 9:35

Ezt a könyvet már olvastam régebben, bár már nem emlékszem belőle semmire. Viszont jó látni Áprilia hogy rád nagy hatással volt és hasznosítani is tudod a belőle nyert tudást. Szeretem olvasni az álomértelmezéseidet.

fortis Vas. 31 Dec. - 9:46

Szerintem nagyon jó a téma, de az eddig olvasottak nekem azt sugallják, hogy az a félelmetes énnek nevezett alak álmomban mégsem lehetett az árnyék lényem, mert a félelmen kívül semmi mást nem nyújtott a számomra, ellenben el sem vett semmit tőlem. Ellenben ha a folytatást tekintjük, és a farkasember bizony ahogy egy hulla testén rágódott, ( ezt nem írtam bele az álmomba) elég gusztustalan és undorító volt. Tehát ő már mutathatott nekem valamit önmagamról, a gusztustalanság és az undorítóság terén, ha ezt venném alapul.

Efi Vas. 31 Dec. - 10:55

Fortis írta:Ellenben ha a folytatást tekintjük, és a farkasember bizony ahogy egy hulla testén rágódott, ( ezt nem írtam bele az álmomba)

Hogyan várod el tőlünk, hogy felfedezzünk olyan dolgokat az álmaidban, amit te nem veszel észre, ha csak olyan dolgokat írsz le belőle, amiket te érdekesnek vagy lényegesnek tartasz?

fortis Vas. 31 Dec. - 11:35

Efi írta:
Fortis írta:Ellenben ha a folytatást tekintjük, és a farkasember bizony ahogy egy hulla testén rágódott, ( ezt nem írtam bele az álmomba)

Hogyan várod el tőlünk, hogy felfedezzünk olyan dolgokat az álmaidban, amit te nem veszel észre, ha csak olyan dolgokat írsz le belőle, amiket te érdekesnek vagy lényegesnek tartasz?

A tudatos álmos ablakomba gyere Efi, ott reagálok.

Áprilia Vas. 31 Dec. - 11:41

Az árnyék problémája nyilvánvalóan minden politikai konfliktusban nagy szerepet játszik.
Ha az emberek másokban ismerik fel saját tudattalan törekvéseiket, hiányosságaikat, azt "projekciónak" nevezzük. A politikai agitációk minden országban tele vannak ilyen projekciókkal, éppúgy, mint ahogyan a kiscsoportok és egyének pletykái is. Mindenfajta projekció elhomályosítja az embertársainkról alkotott képet, eltorzítja az objektivitást, és ezáltal megfoszt bennünket a valódi emberi kapcsolatok minden lehetőségétől. Ha felismerjük a projekciót, és félelem, vagy ellenségeskedés nélkül meg tudjuk beszélni a dolgot a másikkal, érzékenyen odafigyelve rá, akkor van esély a közös megértésre, vagy legalábbis a fegyverszünetre.
Jórészt tőlünk függ, hogy az árnyék barátunkká, vagy ellenségünkké válik. Az árnyék nem feltétlenül ellenfél. Valójában pontosan olyan, mint bármelyik emberi lény, akivel ki kell jönnünk. Néha úgy, hogy engedünk neki, néha úgy, hogy ellenállunk. Néha szeretettel, ahogyan a helyzet megkívánja. Az árnyék akkor válik ellenségessé, ha figyelmen kívül hagyjuk, vagy félreértjük.

fortis Vas. 31 Dec. - 12:45

Talán ha kialakul egy hozzáállás a másikkal szembeni kapcsolatban, akkor minden projekciót simán vehetünk. Ilyen lehet az, amikor eldöntjük magunkban, hogy bár mit is tesz, vagy mond a másik, akkor is kedvesen közelítünk hozzá, és szeretjük. ( Talán Jézus is ilyen volt? )
Persze ennek szokványosabb lehet az ellentéte, amikor a másik bár mit is tesz, vagy mond, mi akkor is az utállak kispadra ültetjük. Azt hiszem talán ez lehet a skatulyázás, vagy legalábbis oda sorolhatjuk.

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:03

fortis írta:Talán ha kialakul egy hozzáállás a másikkal szembeni kapcsolatban, akkor minden projekciót simán vehetünk. Ilyen lehet az, amikor eldöntjük magunkban, hogy bár mit is tesz, vagy mond a másik, akkor is kedvesen közelítünk hozzá, és szeretjük. ( Talán Jézus is ilyen volt? )
Persze ennek szokványosabb lehet az ellentéte, amikor a másik bár mit is tesz, vagy mond, mi akkor is az utállak kispadra ültetjük. Azt hiszem talán ez lehet a skatulyázás, vagy legalábbis oda sorolhatjuk.

"Viszonylag könnyű helyzetben lennénk, ha őszinteségre törekedve és a belátás révén képesek lennénk integrálni az árnyékot tudatos személyiségünkbe. De az őszinteség, a belátás, sajnos nem mindig elegendő. Az árnyékos részen belül olyan szenvedélyes erők munkálnak, amin az ész nem tud uralkodni. A kívülről jövő keserű tapasztalat alkalmanként segíthet; ha az embert egy tégla fejen találja, ez véget vethet az árnyék belső késztetéseinek és impulzusainak. Néha egy heroikus elhatározás is segíthet megállítani őket, de ez az emberfeletti erőfeszítés általában csak akkor eredményes, ha a Nagy Ember (az ősvalónk) segít a véghezvitelében."

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:05

"Időnként, noha nem gyakran, az egyén késztetést érezhet arra, hogy kiélje természete rosszabb, és elfojtsa jobbik felét. Ilyen esetekben az árnyék az álmokban pozitív figuraként jelenik meg. Az olyan embernél, aki kiéli természetes emócióit és érzéseit, az árnyék hideg, negatív intellektualis alakban jelenik meg; a visszatartott sértő ítéleteket és negatív gondolatokat személyesíti meg.
Bármilyen formát is öltsön, az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, és hogy azokat a tulajdonságokat testesítse meg, melyeket az egyén a többi emberben leginkább nem szeret."

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:16

"Az a tény, hogy az árnyék elsöprő erejű és ellenállhatatlan impulzusokat hordoz, nem jelenti azt, hogy a belső késztetést heroikus módon el kell fojtani. Néha az árnyék azért olyan erőteljes, mert az ősvalónk sürgetése is ugyanabba az irányba mutat és ilyenkor az egyén nem tudja, vajon az ősvalónk, vagy az árnyék áll-e a belső nyomás hátterében. A tudattalan olyan, mint egy holdvilágos táj, minden homályos és egymásba olvad, az ember soha nem tudhatja pontosan, mi hol van; hol kezdődik és hol végződik egy dolog (kontamináció=összeolvadás, összekeveredés)."

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:17

"Amikor Jung a tudattalan személyiség egy részét árnyéknak nevezte el, ezzel egy viszonylag jól körülhatárolt tényezőre utalt. Ám néha minden, ami az egó számára ismeretlen, az árnyékba olvad bele, beleértve a legértékesebb és legmagasabb rendű erőket is. Abban az esetben, amikor maga az álom nem tisztázza a dolgokat, a döntést a tudatos személyiségnek kell meghoznia."

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:19

"Ha az árnyék értékes, vitális erőket hordoz, akkor azokat - az aktuális tapasztalatokat alapul véve - asszimilálni kell és nem elfojtani. Az egótól függ, feladja-e büszkeségét és önhittségét és képes lesz-e elfogadni azt a látszólag sötétnek tűnő dolgot, amely valójában nem is az. Ez éppoly heroikus áldozatot követel, mint az indulat legyőzése, de ellentétes értelemben."

Áprilia Vas. 31 Dec. - 13:22

"Amikor álmainkban valamilyen szándékkal megjelennek a sötét alakok, nem lehetünk biztosak venne, vajon pusztán önmagunk árnyékos részeivel, vagy az ősvalónkkal, esetleg egyidejűleg mindkettővel van-e dolgunk. Előre megjósolni azt, vajon sötét kísérőnk a legyőzendő hiányosságokat szimbolizálja-e, vagy az élet egy olyan részét, melyet el kell fogadnunk - ez egyike azon legnehezebb problémáknak, amellyel az individuáció folyamata során találkozunk. Ráadásul az álomszimbólumok szövevényesek és bonyolultak, ami miatt az értelmezésükben sem lehetünk biztosak. Ilyen helyzetben egyetlen dolgot tehetünk, elfogadjuk az etikai kétségek okozta kellemetlenséget - elhalasztjuk a végső döntést vagy elkötelezettséget és tovább figyeljük az álmokat".

fortis Vas. 31 Dec. - 13:53

Áprilia írta:
"Időnként, noha nem gyakran, az egyén késztetést érezhet arra, hogy kiélje természete rosszabb, és elfojtsa jobbik felét. Ilyen esetekben az árnyék az álmokban pozitív figuraként jelenik meg. Az olyan embernél, aki kiéli természetes emócióit és érzéseit, az árnyék hideg, negatív intellektualis alakban jelenik meg; a visszatartott sértő ítéleteket és negatív gondolatokat személyesíti meg.
Bármilyen formát is öltsön, az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, és hogy azokat a tulajdonságokat testesítse meg, melyeket az egyén a többi emberben leginkább nem szeret."

Na várjál csak, ha én egy tudatos álomban odamegyek egy két nőcihez, és pusztán kíváncsiságból megtapizom a mellüket, akkor ez most hogyan, milyen viszonylatban minősül az árnyék lényemmel?

Áprilia Vas. 31 Dec. - 14:00

fortis írta:
Áprilia írta:
"Időnként, noha nem gyakran, az egyén késztetést érezhet arra, hogy kiélje természete rosszabb, és elfojtsa jobbik felét. Ilyen esetekben az árnyék az álmokban pozitív figuraként jelenik meg. Az olyan embernél, aki kiéli természetes emócióit és érzéseit, az árnyék hideg, negatív intellektualis alakban jelenik meg; a visszatartott sértő ítéleteket és negatív gondolatokat személyesíti meg.
Bármilyen formát is öltsön, az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, és hogy azokat a tulajdonságokat testesítse meg, melyeket az egyén a többi emberben leginkább nem szeret."

Na várjál csak, ha én egy tudatos álomban odamegyek egy két nőcihez, és pusztán kíváncsiságból megtapizom a mellüket, akkor ez most hogyan, milyen viszonylatban minősül az árnyék lényemmel?

Ez meghaladja a szellemi képességeimet.

fortis Vas. 31 Dec. - 14:00

Áprilia írta:
"Ha az árnyék értékes, vitális erőket hordoz, akkor azokat - az aktuális tapasztalatokat alapul véve - asszimilálni kell és nem elfojtani. Az egótól függ, feladja-e büszkeségét és önhittségét és képes lesz-e elfogadni azt a látszólag sötétnek tűnő dolgot, amely valójában nem is az. Ez éppoly heroikus áldozatot követel, mint az indulat legyőzése, de ellentétes értelemben."

Tulajdonképpen szerintem az indulat legyőzése az azonnali megbocsájtás. Most e téren beszélhetünk az önmagunknak való megbocsájtásról is egyben, mert e nélkül nem működhet a dolog. Elképzelhető az is, hogy az ilyesmi kívülről nézve feladásnak, vagy megalázkodásnak tűnhet, holott szerintem pont az ellenkezője volna.

fortis Vas. 31 Dec. - 14:06

Áprilia írta:
fortis írta:
Áprilia írta:
"Időnként, noha nem gyakran, az egyén késztetést érezhet arra, hogy kiélje természete rosszabb, és elfojtsa jobbik felét. Ilyen esetekben az árnyék az álmokban pozitív figuraként jelenik meg. Az olyan embernél, aki kiéli természetes emócióit és érzéseit, az árnyék hideg, negatív intellektualis alakban jelenik meg; a visszatartott sértő ítéleteket és negatív gondolatokat személyesíti meg.
Bármilyen formát is öltsön, az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, és hogy azokat a tulajdonságokat testesítse meg, melyeket az egyén a többi emberben leginkább nem szeret."

Na várjál csak, ha én egy tudatos álomban odamegyek egy két nőcihez, és pusztán kíváncsiságból megtapizom a mellüket, akkor ez most hogyan, milyen viszonylatban minősül az árnyék lényemmel?

Ez meghaladja a szellemi képességeimet.

Tulajdonképpen ha a vastagon kijelöltekre koncentrálok, akkor elképzelhető, hogy ez lenne a válasz?
Mondjuk azt a tulajdonságot másokban biztosan nem szeretném, hogy odajöjjenek engem megtapizni egy intim helyemen. Nos ha az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, akkor mivel ha az egóm azt mondja a tapizás nekem nem esik jól, de ha én tapizok az igen, de ezt ne szabad mert erkölcstelen, akkor az árnyék lény ennek ellenkezőjét fogja kiváltani álmomban, és arra buzdít, hogy mégis csak tapizzak, ha már megtehetem?

fortis Vas. 31 Dec. - 14:11

Áprilia írta:
"Amikor álmainkban valamilyen szándékkal megjelennek a sötét alakok, nem lehetünk biztosak venne, vajon pusztán önmagunk árnyékos részeivel, vagy az ősvalónkkal, esetleg egyidejűleg mindkettővel van-e dolgunk. Előre megjósolni azt, vajon sötét kísérőnk a legyőzendő hiányosságokat szimbolizálja-e, vagy az élet egy olyan részét, melyet el kell fogadnunk - ez egyike azon legnehezebb problémáknak, amellyel az individuáció folyamata során találkozunk. Ráadásul az álomszimbólumok szövevényesek és bonyolultak, ami miatt az értelmezésükben sem lehetünk biztosak. Ilyen helyzetben egyetlen dolgot tehetünk, elfogadjuk az etikai kétségek okozta kellemetlenséget - elhalasztjuk a végső döntést vagy elkötelezettséget és tovább figyeljük az álmokat".

Na ez az, ez egy nagyon jó rész!!!
Erre utaltam valahol, annál az álmomnál, amikor a farkasemberrel, a vámpírral és a boszorkával hadakozhattunk a havas hegyek között.

Efi Vas. 31 Dec. - 14:15

fortis írta:
Áprilia írta:
"Időnként, noha nem gyakran, az egyén késztetést érezhet arra, hogy kiélje természete rosszabb, és elfojtsa jobbik felét. Ilyen esetekben az árnyék az álmokban pozitív figuraként jelenik meg. Az olyan embernél, aki kiéli természetes emócióit és érzéseit, az árnyék hideg, negatív intellektualis alakban jelenik meg; a visszatartott sértő ítéleteket és negatív gondolatokat személyesíti meg.
Bármilyen formát is öltsön, az árnyék szerepe az, hogy az egó ellentétes oldalát képviselje, és hogy azokat a tulajdonságokat testesítse meg, melyeket az egyén a többi emberben leginkább nem szeret."

Na várjál csak, ha én egy tudatos álomban odamegyek egy két nőcihez, és pusztán kíváncsiságból megtapizom a mellüket, akkor ez most hogyan, milyen viszonylatban minősül az árnyék lényemmel?

Nincs köze hozzá, szerintem. Aki tapizik azt önmagadként éled meg az álomban, míg az árnyék az egy másik lényként jelentkezik, még ha ismerősnek, hozzád tartozónak is találod.

fortis Vas. 31 Dec. - 14:19

Jó, akkor tulajdonképpen ez az egyik legfontosabb lényege: " az árnyék az egy másik lényként jelentkezik"
Tehát akkor ne önmagunk cselekedeteiből induljunk ki, hanem abból amit egy másik álomalak formájában szemléltetnek a számunkra.

Efi Vas. 31 Dec. - 14:21

Igen.

Áprilia Vas. 31 Dec. - 14:31

fortis írta:Jó, akkor tulajdonképpen ez az egyik legfontosabb lényege: " az árnyék az egy másik lényként jelentkezik"
Tehát akkor ne önmagunk cselekedeteiből induljunk ki, hanem abból amit egy másik álomalak formájában szemléltetnek a számunkra.

Ja. Írtam is. Plusz azonos nemű veled:

Áprilia írta:
Az árnyék tudatosítása

A személyiség tudattalan részét azért nevezte árnyéknak, mert az az álmokban gyakran megszemélyesített formában jelenik meg.

Áprilia írta:

Főként az azonos neműekkel való érintkezés során ütközhetünk bele saját és más emberek árnyékába. Bár a másik nemhez tartozó emberek árnyékát is képesek vagyunk észrevenni, az számunkra sokkal kevésbé bosszantó, és könnyebben meg tudjuk bocsátani. Ezért van az, hogy az álmokban és a mítoszokban az árnyék az álmodóval azonos nemű személy.

Ajánlott tartalom

Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)

Re: Az árnyék (Jung "Az ember és szimbólumai"-ból)