Látomások-jelenések

Veszna írta:Számtalan csodálatos dolog van, amit megtapasztalhatok spirituálisan, miért vesztegetném az energiám arra, hogy a 4Dbe utazok. Tudom, mások szívesen vennék ezt a "tehetséget" és hidd el, oda is adnám  ha tudnám.

Én szívesen el is fogadnám.

Nem érem be a 'megtapasztalással', mert értelmezése szubjektív. Én meg akarom ismerni, megérteni, a mélyére hatolni.

Az álmok szerintem nem csak 4D utazások az elménkben. Persze többnyire azok, de esélyt látok arra, hogy néha valódi külső behatások is történnek. Amikor nem csak az éber tapasztalatok szimbolikus átélése történi egy álomban, hanem megjelenik egy sehova sem sorolható bizzar elem az jó eséllyel külső hatás. Többnyire ezeket az álmokat írom csak le az álomnaplómban abban a reményben, hogy egyszer tudatosan is megvizsgálhassam őket, kövessem őket a forrásukhoz.

Amikor én 4D-ről írok, akkor nem csak egy szimbolikus, de egy valós világról is beszélek. Egy energetikai átmenet a 3D és 5D között.
Többször megtapasztaltam már hamis ébredésnél , álom az álomban, vagy az álomnak feltüntetett hipnózis szerű üzenetküldéskor. Egy nagyon, nagyon komplex világ.

Őszintén? Megértelek téged, Ápriliát és fortist is, amiért érdekel titeket ez a világ. Aki már járt ott tudatosan, és nem csak álomban, az érti miért. Valóban varázslatos része a mindenségnek és egyértelmű, hogy van dolgotok vele. 
De engem mindig is az 5D érdekelt.   Ha azt mondom, hogy ezt a célt nem én választottam, hanem a cél engem, akkor lehet, hogy megérted. A megtapasztalás pedig mindkettőnknek ugyanazt jelenti, csak még nem ismerjük egymás nyelvezetét. 
Gyermekkorom óta elkötelezett vagyok az "álmom" iránt.

Egész szép összefoglalót találtál a nagualizmusról. Castaneda könyveiben sokkal gyakorlatiasabban és tárgyilagosan jelenik meg, kevésbé szimbolikusan, de tagadhatatlan a párhuzam.

Nem teljesen értem mit értesz a 4D-n és 5D-n.

Azt gondolom a dimenziók megtapasztalási/fejlődési "fázisok".
Szerintem kétféle párhuzamos evolúció van folyamatosan, az emberi és a világoké. De ezeket nem években, életében, hanem eonokban mérik.
A világunk egy nagyon sűrű 3 D-s világ, ami önmagában foglalja az alatta lévőket is. De. Minden világnak és embernek van egy feljebb pozicionált/harmonikusabb rezgésszámú szintje is. Ahogy a Földnek és neked is. (Az, hogy hogyan keletkezett az egész rendszer, erről még nincs meggyőző tudásom...de a 10D az a Forrás, ahonnan "elindultunk" .) 
Amikor 5D-ről beszélek, akkor egy sokkal éterikusabb, "avatarok" szintjéről beszélek. Ahonnan a Földre is inkarnálódtak a több millió év alatt különböző(sokszor ugyanaz) fénylények, avatarok. Az a különbség közöttünk, hogy ők tisztában vannak a magasabb rezgésszintjüknek, kapcsolatban vannak vele, és azon a szinten tudatosak. (Jézus, Quanyin, Khrisna stb.)
Velünk ellentétben. Mi, itt ebben a dimenzióban csak 3D-ig jutunk el-ezen a szinten tudunk tudatosak lenni. Nem tudjuk kihasználni a felsőbb szintjeinket. Erről pont ma írtam valahol...   Az anyagba olvadás miatt. 
Álmok során eljutunk az alsó asztrális világokba. Néhányan, akár csak ti is, akár tudatosan is. Itt léteznek az általunk kreált entitások, akik megrekedtek a két szint között, de szerintem egy magasabb szinten élnek a tündérek, manók, sárkányok, akik a mi világunkból mentek át oda. (a 4D egy "átjáró szint, valószínűleg történt valami régebben, amivel" kiszakadt"a világunkból.)
Nektek szerintem az a dolgotok-mert sosincs CSAK szubjektív feladat-hogy harmonizáljátok a kapcsolatot a két világ között. Fedezzétek fel. 
Nincs véletlen vonzódás. Ezek eleve elrendelt, ha úgy tetszik beépített vonzalmak(nem gondolnám, hogy vki fentről, Ti építettétek be) , amik magukban rejtik a célt is. 
Ezekről most írtam először, lehet egy kicsit kuszára sikerült.  

-Előre leszögezem, hogy amit itt leírok az hosszú évek, nem, évtizedek eredménye.
Mindig is rendszeresen leírtam magamnak a tapasztalataim/álmaim, hogy minél pontosabban emlékezzek rájuk; s így lett egy hosszú, fél emberöltős kísérleti anyagom.
-Úgy írom le ezeket, hogy tudom, nagyon kevés hasonló tapasztalattal rendelkező ember van, vagy csak a többiek nem emlékeznek rá. Az okokról lejjebb. 
Tehát semmi gond, ha neked más tapasztalataid vannak, neked azokkal kell megbirkózni.  
-A hosszú kutatásom motivációja egyetlen ok-mert hagyhatnám a francba, és élhetném a biodíszletek gondtalan életét- a tapasztalataim mély érzelmi töltete (többször poszttraumás stresszként bukkannak fel újra). Pl.volt egy 1,5 év, amikor rettegve feküdtem le, épp mi fog történni, ja, nem asztrálutazás vagy lucid dream miatt voltam berezelve. Emiatt elképzelhetetlen, hogy ne keressem az indokot.
Újra átnéztem őket, és motívumokat látok. De nemcsak azokat, mostanában nagyon sok AHA élményem volt, amivel helyrekerült pár puzzle. 

Szóval 3. fajta manipulatív "helyzetet" véltem felfedezni:

1.Az Örvény
Amikor rendszeresen közvetlen ébredés után jelenlétre lettem figyelmes az épp aktuális szobában. Színes/fekete/szürke kavargó, örvénylő mintából álló alakok. Vannak amik egy 2m-nél magasabb alakot formáznak, de a körvonalai elnagyoltak, mintha egy embert egy lepedővel borítottak volna. VISZONT mindegyik- MINDEGYIK ebből a kavargó, örvénylő energiából áll, amibe ha egyszer belenézek, nem tudom a szemem elszakítani tőle. Amerre nézek, ezt látom. (Graham Hancock Természetfeletti könyvében láttam egyedül példát erre.)Olyan mint a pszichológusok fekete-fehér spirálja, egyre mélyebbre és mélyebbre merülök. 

2. Álombéli hipnózis
Nagyon direkt és egyszerű, mint a legutóbbi. Egy üres színházban ülök,a színpadon egy váza (! Hát nem röhelyes?) ami nem engedi el a tekintetem. Tudom, hogy most hipnotizálva vagyok. Majd egy álombéli eszméletvesztés után a gyerekkori szobámban vagyok (csak majdnem sikerült a teljes rekonstrukció, nem pontosan minden olyan, mint kellene) és ülök mereven az ablak előtt, mintha csak odatettek volna, mint egy babát, kifelé bámulok még mindig meredten. Nem tudom a saját akaratom kifejteni, de őszintén, nincs is. Hallom a zúgást, minden, az üveg, a kinti fenyők, a függöny rezeg az energiától. 

3.A "fedősztori"
Erre a legékesebb példa, amikor egy éjjel arra ébredtem, hogy a fürdőszobából besétál a pasim. Aki...épp akkor egy hétvége idejére egy biciklitúrán vett részt.
Itt nem volt zúgásbúgás, se örvények.
Tőle szokatlanul a bal oldalamra feküdt le, egy keskeny sávra (hisz az az én oldalam). Láthatóan nagyon fesztelen, laza volt. Én nem értettem a helyzetet, zavarban voltam, hogy lehet ez? Kavarogtak a lehetséges magyarázatok a fejemben...de az eredmény csak az volt, hogy ő most nem lehet itt. Attól függetlenül, hogy a gondolataim milyen irtózatos sebességre kapcsoltak, meglepően nyugodt voltam, szinte lenyugtatott állapotban voltam. Megkérdeztem:Te ki vagy?
A mutatóujját a szája elé tette, és egy halk, hosszú sssshhh-t suttogott. Én pedig elájultam.
Itt a másnap volt a meglepő. Reggelre teljesen elfelejtettem, de valamikor délután eszembejutott minden, és nagyon mérges és zaklatott lettem.


Olyan 30 év távlatában azt kell mondjam, hogy rendszeresen hipnózis/tudatmanipuláció alatt vagyok.
Hogy ki/kik fogalmam sincs. Miért fogalmam sincs. 
Miért én? Nem tudom. Vagy csak én vagyok aki emlékszik, a többiek nem?
Ami Graham Hanckok-ot illeti. Tudom, hogy szinte már hihetetlen a szinkronicitás, de leírom. 
Könyvesboltban voltam, ahol a földön is kupacokban állt a cucc. Nem szándékosan belerúgtam egy kupacba, a legfelső könyv leesett a lábamra(több száz oldal)...és pont annál az oldalnál volt nyitva, ahol az örvények, spirálok voltak lerajzolva. Itt épp pár ember osztja meg tapasztalatát, hogy mielőtt idegen/ufo/interdimenzionális lény jelent meg nála, ezek a szimbólumok jelentek meg mindig.

Meggyőződésem, hogy hosszú évek óta velem is ez történik, ezért vannak a fedősztorik, hipnózisok stb.
Van más bizonyítékom is, de azt most nem vagyok képes leírni még.
Nincs vesztenivalóm leírni, csak érzelmileg nem tudom.

Ma ahogy ültem a buszon és bámultam kifelé, megértettem valamit. Olyan kristálytiszta és meggyőző volt a megoldás, hogy szinte érthetetlen, miért nem jöttem rá eddig, pedig már rengeteg teórián átrágtam magam ezzel kapcsolatban, de egyikre sem tudtam azt mondani, hogy ez az! 
Aki régebb óta ismer, már olvasta ezt a történetet :
10 éves voltam, Anyával buszoztunk hazafelé (kb.fél év múlva hal meg).
Csúcsidő volt, Ő megállt a csuklós részben, de én nem szeretek ott állni, szóval tovább mentem az ablakok felé.
Ahogy viszont kiléptem a csuklós részből-beléptem valahova.
Felnőtt szavaimmal fogalmazva egy erős energiatérbe érkeztem, ami zúgott, örvénylett körülöttem. Mintha a tér kitágult, az idő pedig lelassult volna. Úgy éreztem szédülök, mintha nem illettem volna bele a testembe. Mintha az energia testem ezerrel felgyorsult volna, míg a fizikai testem ott maradt. Egy rendkívül ambivalens érzés volt. Körbenéztem, mi történhet, mi az amit nem látok, de érzem! Kell lennie valaminek! Egy fickó ült az ablaknál, aki mintha az origója, vagy okozója lett volna. Egy rövid megálló után le is szállt, és az összes szokatlan érzés megszűnt.
Amit most megértettem az az, hogy amikor kiléptem a csuklós részből egyúttal átléptem egy másik idővonalamba egy időkapun, portálon keresztül.
És az a fickó gerjesztette azt az erőteret, és nem hiszem, hogy ok nélkül, valószínűleg nagy változás lehetett, ha meg is éreztem. 
Egy pici helyen laktunk, és én minden nap arra jártam suliba, de soha többé nem láttam.
Amikor leszálltunk, Anyának azt mondtam, hogy egy angyalt láttam,mert nem tudtam megfogalmazni az érzéseim. (Ami már csak azért is érdekes, mert nem nagyon hiszek az angyalokban, sosem hittem, legalábbis úgy nem, ahogy a közvélemény beszél róluk,de akkor egy angyal jelentette a számomra a legspirituálisabb jelenséget.)

Ki tudja kiféle miféle entitások járhatnak közöttünk.

fortis írta:Ki tudja kiféle miféle entitások járhatnak közöttünk.

Nagyon sokféle különleges dolog történik a világban, de mivel mindannyian egy-egy vélemény/információ buborékban élünk, mindig csak ugyanaz az információ jut el hozzánk. 
Pl.pár napja hallottam ezt a sztorit, középkorú, megbízható nő a városba igyekezett kocsival,azonban az egyik pillanatról a másikra a város túlsó végében találta magát.
A világ őrültebb hely, mint gondoljuk.

És félig meddig mind örültként élünk benne.