Re: Álmokról általában

Veszna Vas. 28 Márc. - 9:07

fortis írta:Hmm lehet benne valami, de talán nem mi vagyunk az egyetlenek akik álmodni bírnak.

Lehetséges, csak megtetszett.

fortis Vas. 28 Márc. - 9:09

Veszna írta:
fortis írta:Hmm lehet benne valami, de talán nem mi vagyunk az egyetlenek akik álmodni bírnak.
Lehetséges, csak megtetszett.

Nekem is

Veszna Pént. 2 Ápr. - 13:08

Fortis, erről a képről te jutottál eszembe, csak nem tudtam, hova rakjam...

fortis Pént. 2 Ápr. - 20:49

Köszi, nagyon klassz és azt hiszem többnyire jellemző." Mindig egyedül. "

fortis Vas. 4 Ápr. - 21:38

fortis Vas. 11 Ápr. - 7:50

Vajon azok a testetlen hangok amik megszólítanak álmainkban, honnan, kitől, esetlen önmagunktól származhatnak?
-és ha egy ilyen hang nem álomban, hanem éber állapotban mondjuk egy meditatív állapotban szólít meg?
- és ha nem meditatív állapotban, hanem csak úgy egy hétköznapi rutin alkalomnál?

Veszna Kedd 1 Jún. - 6:16

fortis írta:Vajon azok a testetlen hangok amik megszólítanak álmainkban, honnan, kitől, esetlen önmagunktól származhatnak?
-és ha egy ilyen hang nem álomban, hanem éber állapotban mondjuk egy meditatív állapotban szólít meg?
- és ha nem meditatív állapotban, hanem csak úgy egy hétköznapi rutin alkalomnál?

-felettes én
-lelkek odaátról, ha fogékonyabb az illető rájuk
-mesterek, szellemi vezetők
De gondolom a listám bővíthető...

Veszna Kedd 1 Jún. - 6:25

Nagyon szeretem Dr. Weiss - t, olyan földöntúli nyugalmat és békét sugároz...a könyvei pedig elrejthetetlenül tele vannak szeretettel...Itt válaszol pár kérdésre az álmokkal kapcsolatban.
(épp most olvasom a Mesterek üzenetei című könyvét, ami persze regressziós hipnozissal, reinkarnációval foglalkozik. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Ez a könyv nem csak a különböző reinkarnációk felsorolása, esetek ismertetése...de egy szerelmes levél az élethez, a mostanihoz,a mindenkorihoz.)

Áprilia Kedd 1 Jún. - 11:31

Nagyjából lefordítottam, ha valaki nem tudna angolul:
“Amikor álmunkban korábbi évszázadokba, pl. jellemzően az ősi (ancient) korokba megyünk vissza, olyankor az előző életeinkbe nyerünk bepillantást. Ezek ilyenkor nem freudi, vagy jungi szimbólumok, hanem valóságos utazások a múltba. Álom közben mélyebbre tudunk menni a jobb agyféltekével, mint ébren. Olyan ez, mint a meditáció, vagy a regressziós hipnózis. Álomban az egó nincs jelen. Ébren a jobb agyféltekés működés, így az előző életbeli emlék töredékek is blokkolva vannak. Álomban nincs ilyen blokk.
Származhatnak olyan helyszínek és emberek is az előző életeidből, ahol a jelen életedben még nem jártál és akiket jelenleg nem ismersz. Pl. megálmodsz igazi helyszíneket, pedig még nem is jártál ott életedben. Ilyenkor az a helyzet, hogy csak nem emlékszel rájuk, de ettől még lehetnek az előző életeidből valók. Pl. lehet, hogy az ősi Kínában valós helyszínein jársz álmodban, pedig jelen életedben nem is voltál még Kínában.
Lehet olyan is, hogy huszonéve nem találkoztál valakivel, álmodban pedig keresztezitek egymás útját, mivel egy léleknek ugyanaz a két oldala vagytok (?).
Ugyanígy, nem csak a múltadba, hanem a jövődbe is nyerhetsz bepillantást álmodban.
Van olyan is, hogy megtörténik, amit álmodsz. Ezek a prekognitív álmok. Létezik ilyen, sokat ír erről a könyvében.
Az álmokra való emlékezést úgy lehet fejleszteni, ha miután felébredünk, azonnal leírjuk őket, vagy hangfelvételt készítünk. Ez fejleszti az emlékezés képességét.
Amikor álmodunk, kinyílik egy ajtó, fellebben a fátyol, ami éber állapotban blokkolva van, ezért fordulhatnak elő, hogy az előző életeink töredékeibe, vagy a jövőbe bepillantást nyerhetünk, v. a prekognitív álmok, vagy az is előfordulhat, hogy elhunytakkal kapcsolatba léphetünk, találkozhatunk, azok meglátogatnak minket.”

Veszna Kedd 1 Jún. - 12:03

Wow, Áprilia, ez nagy munka volt! Köszönjük yes

Efi Szer. 2 Jún. - 10:22

Én nem értek egyet ezzel a fickóval. Nem jelennek meg előző életek képei az álmokban sem, mert azokhoz nincs hozzáférésünk. Csak nagyon-nagyon ritkán, keveseknek.

fortis Szer. 2 Jún. - 14:50

Én azzal nem tudok egyet érteni, hogy nincs jelen álomban az egó. Szerintem jelen van.

Efi Csüt. 3 Jún. - 9:40

fortis írta:Én azzal nem tudok egyet érteni, hogy nincs jelen álomban az egó. Szerintem jelen van.

Azt hiszem, tisztázni kellene, hogy az egó nem azonos az éntudattal.
Éntudat az, ami a nevében benne van, hogy tudok magamról, arról, hogy én létezem, az élményeket a sajátomnak élem meg. Ez gyakran jelen van az álmokban.
Az egó nagyjából az, aminek ébren gondolom magamat. Ez kevésbé van jelen szerintem, bár el tudom képzelni, hogy a közönségesebb álmokban (azokban, amikben csak a nappal átéltek jelennek meg újra, más formában), azokban az egó is jelen van. Ami azt jelenti, hogy ezekben az álmokban úgy élem meg magamat, ahogyan azt a nappali életben teszem. Minél közelebb vagyok az ébrenléthez, ez annál erősebben jelentkezik.

fortis Csüt. 3 Jún. - 15:33

Efi írta:
fortis írta:Én azzal nem tudok egyet érteni, hogy nincs jelen álomban az egó. Szerintem jelen van.

Azt hiszem, tisztázni kellene, hogy az egó nem azonos az éntudattal.
Éntudat az, ami a nevében benne van, hogy tudok magamról, arról, hogy én létezem, az élményeket a sajátomnak élem meg. Ez gyakran jelen van az álmokban.
Az egó nagyjából az, aminek ébren gondolom magamat. Ez kevésbé van jelen szerintem, bár el tudom képzelni, hogy a közönségesebb álmokban (azokban, amikben csak a nappal átéltek jelennek meg újra, más formában), azokban az egó is jelen van. Ami azt jelenti, hogy ezekben az álmokban úgy élem meg magamat, ahogyan azt a nappali életben teszem. Minél közelebb vagyok az ébrenléthez, ez annál erősebben jelentkezik.

Ha tisztázzuk azt, hogy az egó nem azonos az éntudattal, akkor a következőket gondolom.
Épp hogy ha nem közönséges álmod van, hanem némileg tudatos is vagy benne, akkor ugyan úgy tudod ki vagy mint ébren, vagyis ugyan annak gondolod magadat mint ébren, ezért mondom azt, hogy azzal nem tudok egyet érteni, hogy az álomban nincs jelen az ego.
Hmm a hétköznapi egyszerű álmok szerintem pont azok, ahol az egyszerű én tudat, szerepel, ahol csak pusztán megéljük a dolgokat.

Aztán ha gondolod tehetünk egy csavart, és mondjuk azt, hogy a tudatos álmok pl egyszerű hétköznapi álmok, míg a hagyományos mindenfélék a komoly mély álmok, akkor teljesen egyet tudok érteni veled.

ymor Csüt. 3 Jún. - 18:00

Az álomban nincs jelen az ego kijelentéssel csak azzal a megszorítással értek egyet, hogy nincs jelen a lefekvéskor létező aktuális ego. Viszont álmomban is jelen van egy ego, néha egy korábbi életszakaszomban létező, néha teljesen ismeretlen. Tudatos álomban nagyon ritkán, de megtapasztaltam az aktuális egomat. A nem aktuális egom változott át rövid időre éber önmagammá. Szerintem minden reggel egy új egóval ébredünk, előző napi tapasztalatainkat beleszőjük a lefekvéskori egoba amitól többé kevésbé az módosul. Ez a célja az alvásnak.

fortis Csüt. 3 Jún. - 18:57

Persze, az ember mindig változik, napról napra, sőt óráról órára is. Az élet eseményei befolyással vannak ránk, ezért nem lehetünk egészen ugyan azok, mint hónapokkal vagy évtizedekkel ezelőtt.
Ámbár tegyük fel ha tudatos álmokról volna szó, néha előfordul, hogy az önigazultság megegyezik az ébrenlétivel, mondhatni nincs különbség a kettő között. Van úgy, hogy az ember emlékszik arra, hogy hol lakik, hogy hívják, mi a beceneve, mit csinált előző héten, vagy 30 évvel ezelőtt, tudja kik a barátai, hogy hol dolgozik, hol lakik az anyja és minden mást. A spenótot ugyan úgy nem szereti, míg a töltöttkáposztát szívesen elfogyasztja, és hasonlók. Sőt ezt majdnem elfelejtettem, még az előző álmaira is képes visszaemlékezni. Very Happy

Igen, van ilyen, ezért gondolnám, hogy az egó jelen lehet az álomban is.

Áprilia Hétf. 14 Jún. - 17:08

Efi írta:
fortis írta:Én azzal nem tudok egyet érteni, hogy nincs jelen álomban az egó. Szerintem jelen van.

Azt hiszem, tisztázni kellene, hogy az egó nem azonos az éntudattal.
Éntudat az, ami a nevében benne van, hogy tudok magamról, arról, hogy én létezem, az élményeket a sajátomnak élem meg. Ez gyakran jelen van az álmokban.
Az egó nagyjából az, aminek ébren gondolom magamat. Ez kevésbé van jelen szerintem, bár el tudom képzelni, hogy a közönségesebb álmokban (azokban, amikben csak a nappal átéltek jelennek meg újra, más formában), azokban az egó is jelen van. Ami azt jelenti, hogy ezekben az álmokban úgy élem meg magamat, ahogyan azt a nappali életben teszem. Minél közelebb vagyok az ébrenléthez, ez annál erősebben jelentkezik.

Ez egy rádió interjú Taisha Abelarral (nincs több és nem is lesz, Castaneda tanítványa volt és 1998-ban nyoma veszett), amelyben ő is azt állítja az interjú végefelé, hogy igenis ott van az álomban velünk a hamis személyiség/egó, es ha nem tisztítjuk meg magunkat tőle, na akkor csapdába eshetünk az álmodás során (pl. szervetlen lények csapdájába stb):

https://youtu.be/aej8oHv9F74

Érdekes, hogy azt is mondja az álmodás 7 kapujáról, hogy azokat csak a férfiaknak kell teljesíteni ahhoz, hogy jó álmodók legyenek, a nőknek nem, mert a nők eleve el tudnak jutni azokba a világokba. Vagy valami ilyesmi, Castanédások, hallgassátok meg.

asd94 Hétf. 14 Jún. - 18:44

Áprilia írta:

Ez egy rádió interjú Taisha Abelarral (nincs több és nem is lesz, Castaneda tanítványa volt és 1998-ban nyoma veszett),

Wikipedián írták hogy egyiküket, Patricia Lee Partin csontjait megtalálták a sivatagban (Halál Völgye Nemzeti Park). A többiekről nincs hír, bár valószínű hogy halottak. Mondjuk szerintem annak iskolapéldája hogy a kontroll nélküli spiritualitás, vagy bármilyen hit amihez nem társul kellő józanság, mennyire veszedelmes. Gyakori hogy rajongó ezósok, new age mozgalmisták vágnak neki megfelelő óvintézkedések nélkül a sivatagoknak, meg mindenféle isten háta mögötti helyre utaznak hogy "megtalálják önmagukat" vagy az "élet értelmét", aztán csak a halált lelik meg. Holott nem kell sehová menni, a végtelenben élünk, csodák vesznek körül minden pillanatban, de nem tanultuk meg látni őket.

Áprilia Hétf. 14 Jún. - 19:36

Elég sokat tanulmányoztam én is a témát lexikálisan és azt a 3-at, aki eltűnt Castaneda halálával szinte egyidejűleg (Florinda Donner-Grau, Taisha Abelar és Kylie Lundahl) nem nevezném “ezo rajongóknak, new age mozgalmistáknak”, Castanédával élték le az egész életüket, vele együtt is laktak haláláig, komoly könyveket is írtak a témában (Álomban ébren, Absztrakt utazás) Castaneda “felügyelete” mellett. Patrícia Partin némileg más eset, ő az abszolúte, mindenek felett álló kedvence volt Castanédának, és nem ezzel a három nővel tűnt el, hanem pár nappal később beült az autójába, Death Valley-be hajtott és pár évre rá megtalálták a csontjait.
Mindazonáltal ha az OA-ból indulunk ki, abban úgy volt, hogy az “ugráskor” az itteni fizikai test meghal, ha jól vettem ki, azaz én azért remélem, hogy mindannyiójuknak sikerült az ugrás. Az említett 3 eltűnt bosziból meg azt is kinézem, hogy fizikai testestül tűntek el…
Carol Tiggs, a könyvekben említett “naguál asszony” itt maradt, ma is él és virul, ő C. halála után 17 évig eltűnt, de 2017-ben, újra felbukkant és workshopot tartott Oroszországban C. cégének, a Cleargreennek a zászlaja alatt. (Vannak erről képek az egyik topikomban).
Igazából ők mind legendák.
Biztos voltak olyan kis ezós csajok is, akik rácsesztek erre az egészre, nem tudom, de a fentiek kétségkívül nem abba a kategóriába tartoznak.

asd94 Hétf. 14 Jún. - 21:58

Sajnálom azt a nőt akármi történt vele. Csak az esete azt idézte fel bennem, hogy az arra fogékonyakat egy manipulatív személyiség milyen szinten képes befolyásolni. Rengeteg példát lehetne erre sorolni, elég ha csak a szektákra gondolunk.

Hozzám közelebb áll a realizmus, mert az esetek 99%-ában a titokzatos eltűnések és jelenségek mögött egy prózai ok áll, nem misztikus. Továbbá mindent csak másodkézből ismerünk, olvastunk róla, nem tapasztaltuk. Castaneda könyvei sem kivételek ez alól, ahogy a Bibliában írtakat is ajánlott fenntartással kezelni. Hát még amit az ember a neten talál.

Könnyebb azt állítani hogy elmentek egy másik világba, mint elfogadni hogy szomjan haltak a sivatagban, vagy álnév alatt Dél-Amerikában élnek és szándékosan költöttek maguk köré legendát.

Harcosok voltak? Nem lett volna méltó hozzájuk a hazugság? Nem tudom, nem ismertem őket, és ez minden amit el lehet róluk mondani, a többi csak porszem a szélben.

Áprilia Kedd 15 Jún. - 14:28

Gondolkodtam. Azt, hogy valaha bárkinek is sikerül-e az ugrás, azt gyakorlatilag soha senki nem fogja megtudni (csak maga az illető, meg a társai, ha azonos helyre kerülnek). Fogalmilag kizárt.

Áprilia Pént. 16 Júl. - 7:45

Ma reggel azon gondolkodtam, hogy milyen nehéz is a tudatos elalvás (próbálgatom továbbra is a kísérletet, de a solfeggioba belealszom és hihetetlenül jókat alszom, hát sok sok baja lehet a csakráimnak), és milyen jó lenne megtanulni, mert az összes álmodási problémát megoldaná. Valamelyik ősi kultúrában nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudatos meghalásnak. Akinek ez sikerül, az odaát tudja, hogy halott. Míg akinek nem sikerül, az nem tudja, tudattalanul bolyong (?). Azt hiszi, még mindig él. Viszont aki tudja, hogy halott, az egy olyan “tudatos álom”, amiből nem lehet felébredni. Ez elég sz@r lehet, nem? A “tudatos álmot” azért tettem idézőjelbe, mert az nem az álomvilág, hanem valóságos világ.

asd94 Pént. 16 Júl. - 9:21

Áprilia írta:
Ma reggel azon gondolkodtam, hogy milyen nehéz is a tudatos elalvás (próbálgatom továbbra is a kísérletet, de a solfeggioba belealszom és hihetetlenül jókat alszom, hát sok sok baja lehet a csakráimnak), és milyen jó lenne megtanulni, mert az összes álmodási problémát megoldaná.

Előtte aludd ki magad. Fáradtan nem lehet semmit csinálni. Minimum 6 órát mindig alszom mielőtt bármibe kezdenék. Utána is ha felébredtem, ki kell rázni az álmot a szememből. Tornázom, megnézek egy videót a témával kapcsolatban, zenét hallgatok, esetleg olvasok. Fél óra után ha már teljesen frissnek érzem magam, visszafekszek és mehet a móka. Tudom nem mindenki tud visszaaludni, a környezet se mindegy, másoktól se lehet elzárkózni teljesen. Ezeknek a gyakorlatoknak azonban a kulcsa a teljes relaxáció, ez pedig csak akkor valósítható meg ha ki tudsz magadnak vágni az időből egy szeletet mikor tényleg senki nem zavar és a tested sem túl fáradt. Egy órácska elég szokott lenni. Ha mondjuk ötkor visszafekszem, hatra már megvan a tapasztalat.

asd94 Pént. 16 Júl. - 10:58

Áprilia írta:
Valamelyik ősi kultúrában nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudatos meghalásnak. Akinek ez sikerül, az odaát tudja, hogy halott. Míg akinek nem sikerül, az nem tudja, tudattalanul bolyong (?). Azt hiszi, még mindig él. Viszont aki tudja, hogy halott, az egy olyan “tudatos álom”, amiből nem lehet felébredni. Ez elég sz@r lehet, nem? A “tudatos álmot” azért tettem idézőjelbe, mert az nem az álomvilág, hanem valóságos világ.

Arthur E. Powell, Az asztrális test című könyvének több fejezete is foglalkozik a halál utáni léttel.

ymor Szomb. 17 Júl. - 23:32

Én nagyon bizalmatlan vagyok a halál utáni elméletekkel.

Egymásnak ellentmondóak.

A vizsgáló módszerek kétségesek.

Az eredmények nagyon tükrözik az emberi elvárásokat, reményeket.

Áprilia Vas. 18 Júl. - 7:05

ymor írta:Én nagyon bizalmatlan vagyok a halál utáni elméletekkel.

Castaneda elméletével is?

Áprilia Vas. 18 Júl. - 17:04

Az jutott eszembe, hogy nem azért mondják az anyagi világot illúziónak, álomnak, mert nem vagyunk benne tudatosak? Így persze, hogy nem észleljük a valóságot. Illetve olyannak észleljük, mintha álom lenne (nem látjuk objektíven, amilyen az valójában, hanem szubjektíven). Azaz az anyagi világ valójában nem illúzió, hanem létező valóság, csak mivel nem vagyunk tudatosak/nem vagyunk jelen/nem önemlékezünk, nem olyannak látjuk, mint amilyen az valójában.

Veszna Vas. 18 Júl. - 17:31

Áprilia írta:
Az jutott eszembe, hogy nem azért mondják az anyagi világot illúziónak, álomnak, mert nem vagyunk benne tudatosak? Így persze, hogy nem észleljük a valóságot. Illetve olyannak észleljük, mintha álom lenne (nem látjuk objektíven, amilyen az valójában, hanem szubjektíven). Azaz az anyagi világ valójában nem illúzió, hanem létező valóság, csak mivel nem vagyunk tudatosak/nem vagyunk jelen/nem önemlékezünk, nem olyannak látjuk, mint amilyen az valójában.

Ez egy nagyon jó kérdés, és az is jó, hogy egy másik nézőpontból tekintesz rá.
Erre nekem két válaszom van:
1.igen,így van
2.de ez csak a fele a képnek, a kérdés inkább az, hogy ezt a fajta szerkezetet ki és miért hozta létre...
Mert hogy sántít a rendszer...az biztos...

Áprilia Vas. 18 Júl. - 18:53

Veszna írta:

…a kérdés inkább az, hogy ezt a fajta szerkezetet ki és miért hozta létre...
Mert hogy sántít a rendszer...az biztos...

Ahogy mondod!
Erre Gurdjieffnek az a válasza, hogy “félkész” teremtmények vagyunk, a magasabb észlelési központjaink szándékosan nincsenek kifejlesztve “gyárilag”, azokat nekünk kell életünk során kiszenvedni. Csak nagyon kevesek képesek rá különböző okokból.
Hogy miért ilyen a szerkezet, erre is biztos kihámozható a válasz a két könyvében. Ő is azt mondja, mint Castaneda, hogy táplálékok vagyunk itt, mégpedig a Hold tápláléka (ez valami kozmikus törvény) és ha könnyű lenne a kiemelkedés, az túl feltűnő lenne és akkor nem lenne lehetséges senkinek. Így legalább páran “megszökhetnek.”
Az is nagyon érdekes, amikor Ouspensky arról ír, hogy a tudás valójában csak nagyon keveseket érdekel. Mivel nagy árat kell érte fizetni (önismeret) és sok erőfeszítést kell tenni. Ezért valójában az igazságra sokkal kevesebben kíváncsiak, mint hinnénk.

Veszna Hétf. 19 Júl. - 3:07

[size=32]"Erre Gurdjieffnek az a válasza, hogy “félkész” teremtmények vagyunk, a magasabb észlelési központjaink szándékosan nincsenek kifejlesztve “gyárilag”, azokat nekünk kell életünk során kiszenvedni." [/size]

Eddig azt tapasztaltam, hogy az okokat keresni nagyon csábító út, de sokat fenn lenni ezen az úton csapda, elveszek a" kincskeresés"mámorában. Az évek alatt számtalan okot találtam, de egy sem vezetett az önismeret felé-ami az egyetlen út....mert az út befelé vezet nem kifelé (erre nagyon szép mese-motívumokat találunk a világ minden táján:az erdő amely tele van szörnyekkel stb.)
A világ mindig kínál ok-okat:a karma, demiurgosz, annunakik, Ádám és Éva, földönkívüliek/Reptilianok stb.
... És ezeket olyan mámorító levadászni...mert az érzés, hogy "okosabb" lettem egy újabb válasszal...de közben ugyanaz maradtam.

[size=32]Csak nagyon kevesek képesek rá különböző okokból.[/size]
[size=32]Hogy miért ilyen a szerkezet, erre is biztos kihámozható a válasz a két könyvében. Ő is azt mondja, mint Castaneda, hogy táplálékok vagyunk itt, mégpedig a Hold tápláléka (ez valami kozmikus törvény) és ha könnyű lenne a kiemelkedés, az túl feltűnő lenne és akkor nem lenne lehetséges senkinek. Így legalább páran “megszökhetnek.”[/size]

A Hold-dal van valami, ez biztos. Lehet-sőt biztos-hogy nem csak fizikailag beszél róla hanem szellemi síkon is.
A bolygók nem csak "fizikai" - létezők , hanem energiák, fejlődési fázisok stb.
Nem tudom milyen módon, de azt gondolom, hogy a Hold az, ami fenntartja ezt az illúziót (lásd pl. tarot-kártya, Főpapnő,a Hold lap maga) aminek a "foglyai" vagyunk. Vagy mondjuk azt, hogy ő a mi kedves vendéglátónk, aki nem akar ereszteni...

[size=32]Az is nagyon érdekes, amikor Ouspensky arról ír, hogy a tudás valójában csak nagyon keveseket érdekel. Mivel nagy árat kell érte fizetni (önismeret) és sok erőfeszítést kell tenni. Ezért valójában az igazságra sokkal kevesebben kíváncsiak, mint hinnénk[/size]

Erre is minden "időben" megvolt a válasz-szimbolikusan.

Ott van pl.a Bibliai 144.000-es szám, vagy a mostani hullám, amiről pl. Dolores Cannon beszél...mégpedig az, hogy az illúzióban nem csak tájak, rendszerek, de emberek is vannak. Nem mindenki "ember" úgy, ahogy képzeljük. Sokan csak az illúziót szolgálják, tartják fenn és ők maguk is azok. Sokan, sokfelől mondják azt, hogy 5-ből 1 ember az, aki valóban "ember", a többi az illúzió része, a rendszer fenntartója...és ebből a kevésből sem akar mindenki most felébredni. Akkor képzeld el, hány valódi "szökni" vágyó van jelenleg ebben a rendszerben.

Ajánlott tartalom