álmok 1

fortis írta:Nem tudom észrevettétek e már , hogy álmaimban sosem vagyok egyedül .  Többnyire egy nő mindig felbukkan valahol , akár felnőtt akár gyermek képében . Már már arra gondolnék , hogy egy állandó kísérőm lehet ? Elgondolkodtató .
Amit még észre vettem , hogy többnyire a víz is rendszerint jelen van , mint tó , vagy patak , vagy éppen maga az óceán .

Duálpár (lélektárs)

A mai New Age-s és ezoterikus szubkultúrában gyakran használt kifejezés arra utal, hogy minden embernek egyidejűen létezik egy olyan lélektársa, akivel metafizikai értelemben teljes, harmonikus egységet alkot, bár ez a találkozás a valóságban ritkán realizálódik. Sok nézet szerint, a duálpárok távolból is kiegészítik egymást, egy nagyobb, számunkra láthatatlan tudati szférában alkotva meg sajátos egészüket. A férfi-nő kettős ősegységének (androgün), kettéválasztásának és egymásra találásának a felbukkanása a legősibb mitológiákban is megfigyelhető, bár ezek a mitikus képek általánosak a nemek tekintetében, míg a duálpár adott személyek egymásra hangoltságát jelenti. Egyes ezoterikus elképzelések szerint egy-egy embernek több lélektársa is lehet, továbbá nem feltétlenül szükséges hozzá a testi forma sem. A kérdéskörrel tudományos kutatás nem foglalkozik.
http://parapszichologia.hu/index.html?scw=1366&sch=728&page=K02040001

A víz lehet vízválasztó két világ (álom-ébrenlét; élet-halál) vagy két eltérő tudatosság között.

Hát igen Médea ez mind benne lehet a pakliban , köszi , hogy felhívtad rá a figyelmemet !

Nemrég volt egy érdekes álmom , ahol minden embert egy rácsháló kötött tulajdonképpen össze , ezzel a képpel illusztráltam . Kicsit fentebb találjátok , de már olvastátok . 




A minap amikor a templomban jártam és ezt láttam az oltár felett , önkéntelenül is  hasonlatot , kapcsolatot véltem felfedezni a látottakban
 



Tulajdonképpen minden össze van kötve és az a kerék vagy kőr amiből látszólag minden kiindul , érdekes gondolatokat ébresztett bennem . 










Ujjkoncentráció . 

Nahát , lett volna némi törekvésem amiket nem igazán sikerült elérnem az elmúlt napokban , de talán majd holnap . Ez biztató , hogy mindig lesz holnap ha ma valami nem sikerült . 
Ellenben meglepő eseményre emlékszem vissza amit nem szívesen sorolnék sehová , csak mint érdekesség leírom . 
- Szóval meglepő dolgot cselekedtem akaratomon kívül . Nem tudom hogy lehet ez , de megtörténik , hogy az ember csinál valamit , tudatában van annak , hogy csinálja és mégis mintha rajta kívülálló akaratból tenné , nem önszántából , vagy legalábbis lehet , hogy önszántából , csak mondjuk nem tud róla . 
- Szóval a szobában sétáltam  álmomban , a jobb karom magam elé nyújtva , és a hüvelyk újam felfelé tartva ,  arra összpontosítva haladtam előre felé . 

Így mászkáltam egy ideig és mintha kívülről is meg belülről is láttam volna egyszerre , de a lényeg mégis azon volt , hogy bár ahogy haladtam a hüvelyk ujjam végig élesen láttam , a környezet mintha képlékenyebb lett volna és homályos , mintha illúzió lett volna  és ezzel egyidejűleg én magam és az ujjam amit bámultam pedig a valóság . 
Most délelőtt kipróbáltam ugyan ezt amit az álmomban tapasztaltam és ha az ember ezen a módon az ujjára koncentrál és úgy halad , valóban olyan , mintha a környezete illuzórikus volna .
- Az álom nem volt tudatos , de hétköznapinak sem mondható . Különös  hangulata volt és azt hiszem csak kicsin múlott , hogy tudatossá ne legyek , bár ez esetben inkább olyan érzéssel töltött el , hogy a tudatosság mintha a felébredéssel járt volna .
Nem tudom miért csináltam amit csináltam , olyan ez , mintha mondjuk az ember egy helyben ugrálna a nélkül , hogy ugrálni akarna .  Hmm talán a testem akarta ezt tenni  és nem pedig a tudatos énem ?  Ez esetben olyan ez , mintha a testi tudatosságom működött volna .

fortis írta:Így mászkáltam egy ideig és mintha kívülről is meg belülről is láttam volna egyszerre , de a lényeg mégis azon volt , hogy bár ahogy haladtam a hüvelyk ujjam végig élesen láttam , a környezet mintha képlékenyebb lett volna és homályos , mintha illúzió lett volna  és ezzel egyidejűleg én magam és az ujjam amit bámultam pedig a valóság . 
Most délelőtt kipróbáltam ugyan ezt amit az álmomban tapasztaltam és ha az ember ezen a módon az ujjára koncentrál és úgy halad , valóban olyan , mintha a környezete illuzórikus volna .

A látás álomban is hasonlóan működik mint ébren. Amire fókuszálod a tekinteted az kiélesedik, a háttér pedig elmosódik. Nem tudom hogy mennyire törekedsz megtalálni a kezed vagy ezen már túl vagy, de nekem a kéznéző gyakorlat jutott róla eszembe. A kinyújtott kar és a felfelé mutató hüvelykujj egyébként egy rajzolási technika az arányok felméréséhez, még a rajztanárom mutatta anno.

Nekem az jutott eszembe , hogy elvileg ha álmában az ember valamin sokáig tartja a tekintetét , pláne ha arra fókuszál , az válik képlékennyé , de ez esetben nem így történt . Végül is számomra ez lett volna a leg lényegesebb , hogy igazán sokáig képes voltam egyetlen dologra összpontosítani , anélkül , hogy szétesett volna minden .

fortis írta:Nekem az jutott eszembe , hogy elvileg ha álmában az ember valamin sokáig tartja a tekintetét , pláne ha arra fókuszál , az válik képlékennyé ,  de ez esetben nem így történt .  Végül is számomra ez lett volna a leg lényegesebb , hogy igazán sokáig képes voltam egyetlen dologra összpontosítani  , anélkül , hogy szétesett volna minden .

Végül is a cél az hogy minél tovább fenn tudd tartani a látványt, a kéznéző gyakorlat ebben segít. Nekem is volt egy hasonló élményem a minap, melyben az utcán sétáltam és egyre csak a lábfejemet néztem ahogy lépegetek. A látómezőmet szinte teljesen kitöltötte a cipőm és erősen elkezdtem furcsálkodni hogy miért ezt a régi ütött-kopott tornacipőt vettem fel. Közel voltam a tudatossághoz, de helyette felébredtem.

Ez jópofi , mert eszembe juttatja , hogy egyszer volt egy  olyan tudatos álmom , ahol én meg futottam és a lábaimat néztem .  Ez a mozgás volt tulajdonképpen az ami tudatossá tett .   . Még arra is emlékszem , hogy amikor úgy éreztem kiesek az álomból , ismét a lábaimra néztem amint futok és ez segített .

fortis írta:

"Mindenki, aki a csillagokhoz visszavezető ösvényen jár, megérinti a többieket.
Létezik egy olyan minta, mely minden szívet összekapcsol...
In Lak'ech: "Én egy másik Te vagyok." "

Azt gondolnám , hogy ez a minta olyan , mint a szappan buborék . Mind ugyan abból a szappanléből keletkezett , mindnek ugyan az a sajátossága , mindre ugyan azok az erők hatnak , így nyílván állíthatjuk szappanbuborékként a másik számára , hogy én egy másik te vagyok .  De ha jobban belegondolunk , az egyik buborékot jobbra , a másikat pedig balra fújja a szél , az egyik áttetszőbb , a másik kövérebb , nem találni két egyforma buborékot . 
Ha meg az egybetapadt buborékok  sokaságára tekintünk , akkor láthatjuk , hogy egy egy buborék részecske szétpukkanása hatást gyakorol az egész buborékrendszerre . Az egész rendszer beleremeg egy buborékocska elvesztésének hatásába . 
Valami ilyesmit illusztrált a számomra a rácsháló is , miután minden összeköttetésben van .  Hogy a mindenbe mi tartozik bele és mi nem , azt nem tudom  , mert lehetnek közeli és távlati kapcsolódások is .

Hamis ébredés  , félig a valóságban . 2015 09 06

-Anyósoméknál voltunk  a hétvégén , és én az egyik ágyon heverésztem , fejemen a fejhallgatóval egy Castaneda könyvet hallgattam éppen MP3- al . Küszködtem  , hogy ébren maradjak , de ez csak nem sikerült , el elaludtam közben , de ami a legérdekesebb az az volt , hogy félig  a valóságot álmodtam . 
- Szóval azt álmodtam , hogy fekszem az ágyon és egy Castaneda könyvet tartok a kezemben , azt olvasom éppen , de fejhallgató is van a fejemen és amit a könyvben olvasok , azt a szöveget a fülemben is hallom közben .   Ez így még rendben is volna , de a poén az , hogy közben meg voltam győződve arról , hogy ébren vagyok .  Hát ez nem jött be , de ne szaladjunk hirtelen a végére .   Nos amint olvasgattam és hallgattam a könyvet ,  egy kicsit előre lapoztam , és láttam , hogy egy teszt van a következő oldalakon .  Ez nagyon izgalmas volt így , de nem akartam oda ugrani , meg akartam várni , amíg az mp 3 is oda nem ér . ( persze a valós könyvben nincsen teszt azon az oldalon én meg alig vártam , hogy oda érjek a hanganyaggal )  Lassan el is értem azt az oldalt , de rájöttem , hogy pisilni kell , így elhatároztam , hogy előbb kimegyek a mosdóba és akkor utána majd elolvasom miféle teszt is van ebben a könyvben , amit meg kellene csinálnom .  Szóval levettem a fejemről a fejhallgatót , letettem a könyvet az ágyra és kimentem a szobából .  Menet közben benéztem a sógorom nyitott ajtaján át a  szobájába , láttam , hogy ki van kapcsolva a tévéje és ő az ágyában alszik .  Tovább mentem  , de miután kiléptem a következő ajtón , hirtelen felébredtem . Ekkor vettem észre , hogy csak álmodtam az egészet és nem ébren voltam .(   nagy meglepődés )   levettem a fejemről a fejhallgatót és gyorsan átmentem a sógorom szobájához , hogy megnézzem mit csinál , de a dolgok nem stimmeltek , mert ő a foteljában üldögélt és a tévét nézte . 
Ebből azonnal tudhattam , hogy még véletlenül sem TKÉ vagy valami álmodó testben közlekedhettem az itteni valóságunkban , hanem csupán csak álmodtam az egészet . Mindenesetre a helyzet eléggé érdekes volt .

Az iménti tapasztalathoz még azt fűzném hozzá esetleg , hogy a bizonyítékok keresése  sokat segít egy tapasztalat besorolásához .

Három dolgot tudnék mondani:

1. A könyvben szereplő teszt jelzés lehetett a tudatalattid részéről hogy nem ártana valóságtesztet végezni.

2. Lefekvés előtt tudtál a tévéző sógorodról? Mert ha nem akkor valamiképp érzékelted hogy szól nála a tévé, de álomban ezt önmagadra vetítetted le. Úgy értem alvó sógorod a saját állapotodra figyelmeztet, de a nyugodt alváshoz zajmentes környezet kell ezért a tévé ki van kapcsolva (itt egy tudatalatti kívánság fogalmazódhat meg az elme részéről hogy kapcsold ki az empéhármat).

3. A hamis ébredésekre jellemző hogy torzított formában adják vissza a valóságot, mivel ezen ébredések nagy része egy olyan időpontban történik mikor az agy már aktívabb és így jobban érzékeli a környezeti ingereket.

Médea írta:Három dolgot tudnék mondani:

1. A könyvben szereplő teszt jelzés lehetett a tudatalattid részéről hogy nem ártana valóságtesztet végezni.

2. Lefekvés előtt tudtál a tévéző sógorodról? Mert ha nem akkor valamiképp érzékelted hogy szól nála a tévé, de álomban ezt önmagadra vetítetted le. Úgy értem alvó sógorod a saját állapotodra figyelmeztet, de a nyugodt alváshoz zajmentes környezet kell ezért a tévé ki van kapcsolva (itt egy tudatalatti kívánság fogalmazódhat meg az elme részéről hogy kapcsold ki az empéhármat).

3. A hamis ébredésekre jellemző hogy torzított formában adják vissza a valóságot, mivel ezen ébredések nagy része egy olyan időpontban történik mikor az agy már aktívabb és így jobban érzékeli a környezeti ingereket.

1 / Hmm ez jó ötlet . Valóban , hogy mekkora marha vagyok ! A teszt  valóban az álmodással függött össze , ennek tudatában voltam . Valamiért mégsem kaptam észhez sajnos . 
2 / Nem , nem tudtam róla  mert amikor ledőltem , a társaság többi tagja mind kint voltak a nyári konyhában beszélgetni . Szóval tulajdonképpen csönd volt . 
Ami az MP3 kikapcsolását illeti , hát nem tudom , nem mondom , hogy a tudatalattinak  ne lehetett volna ilyen jellegű üzenete , de tulajdonképpen nem zavart , mert szinkronban volt a könyv olvasásával , így az álom részévé vált . 
Sajnos sokszor előfordul , hogy hallgatok egy hangoskönyvet és ahelyett , hogy valami is figyelmeztetne , hogy kikapcsoljam sokszor bele alszom . Szóval zavarni ez nem szokott . Mondjuk a tévé már annál inkább zavarni szokott , szóló tévé mellett képtelen vagyok elaludni , pont azért , mert az nem monoton  mint egy Mp3 hangos felolvasó hangja . 
3 / Igen , ez lehet .  Nagy durranás volt annak idején amikor volt egy hamis ébredésem , és felébredvén hamis ébredésben láttam , hogy a nejem meg a gyerek a kanapén ülnek és nézik a tévét . meg akartam ilyeszteni őket , és a kezeimet előre tartva mint egy múmia morogva kezdtem az ágyról felállni . A meglepő az volt , hogy valóban múmiává váltam és ettől felébredtem . A nejem meg a gyerek valóban a kanapén ültek és nézték a tévét . Tehát az én múmiává változásomat kivéve minden stimmelt . 

Erőszak 

Dimbes -dombos üdülőövezetben mászkáltam , szerettem volna eljutni valahova , de rossz irányba mentem így vissza fordultam .  Egy réten sok gyerek rohangált , a szülök grilleztek a nyaralóik mellett , én meg amint a lábam elé néztem megpillantottam egy tőrt a fűben .  Lehajoltam , hogy felvegyem , a gyerekek meg észrevevén , hogy találtam valamit , a közelembe szaladtak . Ez egy fegyver volt , egy katonai tör , nagyon éles és veszélyes . A gyerekek kérleltek , hogy adjam oda nekik is , had nézzék meg , de én elutasítottam őket , hogy nem szabad .  A szülők is felfigyeltek a jelenségre és amikor felém néztek , intettem nekik , hogy jöjjenek oda , gondolván az ő nyaralójuk környékén talált dolgok hozzájuk tartozhatnak .  Egy erősebb testalkatú férfi állt elém , magas és izmos , és hogy a tőr átadásakor meg ne sérüljön a keze , a penge résznél fogtam meg a tőrt , hogy a nyelénél fogva biztonságosan kivehesse a markomból .  De a férfi nem így tett . Erőszakos mozdulatot tett , a markomnak szorította a kést , pengét és úgy rántotta ki a kezemből , egyértelmű volt , hogy meg akart sebezni vele .  De nem így történt , a tenyeremre pillantottam gyorsan , és konstatáltam , hogy a törnek nem az éles hanem a tompa része nyomódott a markomnak , így pusztán egy vörös vonalat hagyott maga után a benyomódás révén , de a kezemet nem vágta el . 
Fura érzés volt ezt így átélni , a szándékos rossz akarat megnyilvánulását . 
A kezemet bámulva tovább mentem és megállapítottam , hogy nem egészen olyan , mint a valóságban . Inkább tűnt olyannak , mintha egy viaszfigura keze lett volna . 

megjegyzés :  Ébren eszembe jutott , hogy esetleg a szándékosság mögött nem e az állhatott , hogy az az alak rá akart kényszeríteni arra tettével , hogy igen is , hogy nézzek rá a kezeimre , bár ha ez is volt  a gondolatában , pillanatnyilag sok hatása a kéznézésemnek ez úttal nem igazán volt .

fortis írta:megjegyzés :  Ébren eszembe jutott , hogy esetleg a szándékosság mögött nem e az állhatott , hogy az az alak rá akart kényszeríteni arra tettével , hogy igen is , hogy nézzek rá a kezeimre , bár ha ez is volt  a gondolatában , pillanatnyilag sok hatása a kéznézésemnek ez úttal nem igazán volt .

Hasonlít a medvés álmodra, ott is támadás érte a kezeidet.

Húh , valóban ! 
Hmm lehet itt lenne az ideje , hogy ismét több figyelmet fordítsak a kezeimre az álmodásban .

Tudatosság és félelem . Szept 27
A tudatosság egyik fő visszatartó ereje a félelem .
Medvék üldöztek az épületek között , én menedéket kerestem nem sok sikerrel . Miután belefáradtam az egészbe jutott eszembe , hogy talán nem kellene menekülnöm . Eszembe jutott , hogy hasonló esetekben jól jöttem ki ezekből a helyzetekből , de időm a tudatosságra már nem maradt , mert felébredtem .
Felébredtem és ekkor már tudtam , hogy a tudatosság egyik fő visszatartó ereje maga a félelem .

Szellem okt 4
Egy hosszúkás helységben találtam magamat , amit hosszanti irányban jóformán kitöltött egy különös gépezet . A gép csupa mozgó alkatrészekből állt , fogaskerekekből , éles csappantyúkból , és ki tudja még mikből egy biztos , hogy fogalmam sem volt róla , hogy mire való .
Én a gépezet előtti tágasabb helyen álltam , mikor feltűnt a gépezet mögötti keskenyebb hely fölött egy narancssárgásan izzó folt , vagy ködpamacs , és lassan lebegve közeledett a hozzám közelebb eső mennyezeti sarok felé . Ekkor egy rég valószínűleg már elhunyt ismerősöm emléke ugrott be , és valamiért vele azonosítottam a ködpamacsot . Gondoltam elbújok , nem kívántam ezt a találkozást , de a ködpamacs gondolatokat sugallt felém , jelezvén , hogy már észrevett . Ekkor kiegyenesedtem a búvóhelyem mögül , és megszólítottam a ködpamacsot . Ez így nem jó , ölts alakot , hogy láthassalak ! - mondtam
A ködpamacs felvette rég látott ismerősöm arcformáját és testetlenül lebegett előttem tovább .
Eztán némi udvariaskodó párbeszéd zajlott mire azt vettem észre , hogy valahogy magam is a gép mögé kerültem valamilyen módon . A ködszerű arc felfigyelhetett észrevételemre , mert a következő megjegyzései már arról szóltak , hogy valóban elég veszélyes lenne itt a gép mögött mászkálni , ha hústestből lennénk és nem abból amiből vagyunk .

Szellem okt 4
Egy hosszúkás helységben találtam magamat , amit hosszanti irányban jóformán kitöltött egy különös gépezet . A gép csupa mozgó alkatrészekből állt , fogaskerekekből , éles csappantyúkból , és ki tudja még mikből egy biztos , hogy fogalmam sem volt róla , hogy mire való .
Én a gépezet előtti tágasabb helyen álltam , mikor feltűnt a gépezet mögötti keskenyebb hely fölött egy narancssárgásan izzó folt , vagy ködpamacs , és lassan lebegve közeledett a hozzám közelebb eső mennyezeti sarok felé . Ekkor egy rég valószínűleg már elhunyt ismerősöm emléke ugrott be , és valamiért vele azonosítottam a ködpamacsot . Gondoltam elbújok , nem kívántam ezt a találkozást , de a ködpamacs gondolatokat sugallt felém , jelezvén , hogy már észrevett . Ekkor kiegyenesedtem a búvóhelyem mögül , és megszólítottam a ködpamacsot . Ez így nem jó , ölts alakot , hogy láthassalak ! - mondtam
A ködpamacs felvette rég látott ismerősöm arcformáját és testetlenül lebegett előttem tovább .
Eztán némi udvariaskodó párbeszéd zajlott mire azt vettem észre , hogy valahogy magam is a gép mögé kerültem valamilyen módon . A ködszerű arc felfigyelhetett észrevételemre , mert a következő megjegyzései már arról szóltak , hogy valóban elég veszélyes lenne itt a gép mögött mászkálni , ha hústestből lennénk és nem abból amiből vagyunk .

Hát az biztos , hogy a helyzet elég különös volt . Arra gondolok , hogy végül is a narancssárgán izzó ködpamacs mindegy , hogy az ismerősöm volt e , és szellem volt e vagy sem , de a mondanivalója amire utalhatott talán lényeges lehetett . Azaz , hogy nem fizikai a test maga , és ezzel vagy tudatosságra akarhatott késztetni , vagy valami egészen másra .

Harmadik nekifutás , ha most is elvész a szöveg akkor feladom .
Több részletben írom be , hátha harmadjára megúszom .

Húzóerő 2015 okt 7
Egyszerű álomnak indult de valami igazán fura tapasztalat lett belőle .
Álmomban a munkahelyemen találtam magamat és csak idővel vettem észre , hogy valaki ott áll tőlem nem messze és engem figyel .
Eleinte azt hittem ismerem , és ennek meglelően is köszöntöttem , a karomat kézfogásra lendítvén , miközben azt kérdeztem tőle , hogy - Te meg hogy kerültél ide ?
A fickó nem viszonozta gesztusomat , hanem hátrafelé suhanva eltűnt a mögötte magasodó falban , egyszerűen átlebegett rajta .
Ekkor futott át rajtam a kétség , hogy. miért is érezhettem , vagy gondolhattam azt , hogy ismerem , amikor egyáltalán nem tudom ki lehetett az ( ? ).
Eztán eszembe jutott , ha. valaki most látná mit művelek itt a falnál , azt hihetné megbolondultam .
Ezen viszont nem filózhattam túl sokat , mert valmmi igazzán fura dolog történt velem .
A következő pillanatban. elvesztettem a kontrollt a testem fölött .
Hirtelen lebegni kezdtem , majd a testem megfordult a tengelye körül .
Egy húzó erő vont maga után , pont arra amerre az imént látott fickó eltűnt egy pár pillanattal a szemem elől . Valószínűleg ez már sok lehetett a számomra , mert hirtelen felébredtem .
Az ébredés viszont túl gyorsan következhetett be , mert még érezhettem , amint a húzó erő hirtelen abba marad és mintha a koponyámon keresztül zuhantam volna vissza a testembe .

Megjegyzés .
Értetlenül állok az esemény előtt , hogy akit az egyik pillanatban még ismerősként ismertem föl , hogy válhatott a következő pillanatban egy teljesen idegenné ? - bár megfordult a fejemben , hogy lehet csak azz emlékezettel volna a.baj . vagyis azzal a résszel aki emlékezik és azzal amekyik kívül esik az emlékezésen .

Áprilia írta:Alapvetően tké lehetett (húzó érzés, kikerultél a testedből, a fejed tetején keresztül pedig vissza). Esetleg köze lehetett hozzá annak az árnynak is. A kezed nyujtottad felé, mert ismerősnek álcázta magát. Aztán visszaélve a helyzettel - azaz kéznyújtásoddal - már húzott is magával. 
Talán. De ki tudja.

A visszatérés valóban olyan volt , mintha egy tkéből jöttem volna vissza . Ennek viszont maga a környezet mondana ellent , azaz a munkahely és éppen mintha valamit dolgoztam volna .
Mindennek ellenére az az alak viszont egyáltalán nem úgy nézett ki és nem úgy viselkedett mint egy normál álom alak . Eleinte semmit sem éreztem , aztán kicsit ellenszenvesnek is tűnt a számomra . Annak a húzó erőnek pedig szinte biztosra vettem , hogy köze lett volna hozzá .
Elképzelhető , hogy esetleg valóban elkapott volna az álmodásban ?

Hamis tudatosság 2015 10 10
Tágas utcán sétáltam , amikor eszembe jutott , hogy valóság tesztelnem kellene . Felugrottam a levegőbe és lám a normálistól jóval magasabbra szökkentem . Ez fura gondoltam magamban , tudni vélem , hogy ébren vagyok , mégis a dolgok úgy működnek , mintha egy. Tudatos álomban lennék . De én nem álmodom , hanem ébren vagyok , könyveltem el magamban és még magasabbra szökkentem , sőt reppentem is egy kicsit , Hát ez hihetetlen , hisz bár mit megtehetek akár csak álmomban .

Megjegyzés . Nem tudom mi lehetett ez . Nem tudatos álom , mert azt felismertem volna akkor . Ébren sem voltam , hiszen álmodtam . Egyszerű álom sem volt , mert attól sokkal tudatosabb voltam .
Hmm szóval érdekes volt . Leginkább egy hamis ébredéshez lett volna hasonló annyi különbséggel , hogy a helyszín ismeretlen volt a számomra és álomszerű képességeim voltak ami a szökkenéseket illeti legalábbis .

Hát igen , a bizonyosság még ködfalba burkolódzik .

Azért nem egészen értenék egyet . Úgy vélném ( azt hiszem úgy helyes , ha csak magamról beszélnék ez esetben , mert minden eset más ) , szóval úgy vélném sok minden történik és olyan tapasztalatok is történnek amik még nem voltak , vagy ritkák .
A köd oka a nagual hiánya , azaz , hogy a legtöbb tapasztalat miértjeire személyesen kell , hogy rájöjjünk , és nincs aki elmagyarázná . A könyvek ugyan sokat segíthetnek , de borzasztóan sekélyes és hiányosak . Ki merném jelenteni , hogy leginkább csak arra valók , hogy közhírré tegyék , hogy ilyen is van , minden más egyedül csak rajtunk múlik . Meg az sem lenne egy utolsó szempont , ha csoportban lennénk és nem magányos farkasok módjára .