Re: álmok 2

fortis Vas. 7 Feb. - 17:31

Hát Efi szerintem nem mindegy , hogy azt mondjuk , a tudatosság önpusztító , vagy pedig azt , hogy egy önpusztító tudatosságról lenne e szó .
A szövegben pedig ez szerepelt : önpusztító tudatosság . amit ha a szövegkörnyezetben nézzük , azonos kell hogy legyen a harmadik démonnal . Tehát itt a tudatosság nem mint fogalom , hanem mint egy megszemélyesített azaz valamire vonatkoztatható entitásként volna jelen .
Nos köszi , nagyon kíváncsi voltam a véleményedre , mert jó megvizsgálni a dolgokat az ellenkező szempontokból is , de valahogy nekem nem smakkol az , hogy a tudatosság önpusztító lehetne e , hiszen tudjuk jól , hogy maga a tudatosság nem egy visszatartó erő , hanem inkább olyasmi , ami felemel .

Szeretném ha továbbra is mindig elmondanád a véleményedet !

Vendég Vas. 7 Feb. - 17:41

fortis írta: " Herman János , a harmadik démon ., önpusztító tudatosság . "

Mielőtt ez elhangzott volna középkori hangulatot árasztó helyre kerültél. Magának a névnek is régies csengése van, bennem egy kódexmásoló, tonzúrás szerzetes képét idézi fel, vagy egy kőművesmestert aki templomokat épített a régmúltban.

Aztán ott van még Hermann Hesse, Demian című műve amit korábban már ajánlottam ezen a fórumon is:

“Nincs, nem volt, s nem is lehet a tudatra ébredt embernek más kötelessége, mint, hogy önmagát keresse, belül megerősödjék és a saját útján tapogatózzon előre, akárhova vezet is az az út."

fortis Vas. 7 Feb. - 17:42

Áprilia írta:Ahhoz képest, hgy Herman János név szerint benne volt az álmodban, hamar leírtad. Konkrét név elég ritkán hangzik el az ember álmában. Ez meg még raadasul apostol is volt, az álmodban meg még a démon és a tudatosság is elhangzott a névvel együtt, hát szóval érdekes, hogy számodra ennek semmi jelentosege, de ettol még lehet, hogy tényleg feleslegesen hangzottak el ezek az álmodban.
(Amúgy én sem ismerem, csak az álmod elolvasása után vettem a fáradtságot es meggugliztam a "Herman János, a harmadik démon, önpusztító tudatosság", és azt a linket dobta ki elsőként....de ettől még mit tudom én, miért merült fel az álmodban ez a név. Erre neked kell rájönnöd.)

Én is utána néztem Áprilia , de sok mindent nem találtam sajnos amiből bővebben ki lehetne indulni , ezért főként a saját logikám alapján tudtam csak következtetni , és ebből a szempontból Efinek valószínűleg igaza is van , hogy ebbe keményen belefonódhat a saját elképzelt világom .
Én is meglepődtem a név hallatán és pláne azon hogy kiről is lenne szó , mert az szerintem is tuti , hogy nem akár melyik személyről az utcáról .
Sajnos nem maradt más , mint maga a név és a hozzá fűződött folytatás összefüggéseiben való következtetés , aminek e személy ismeretében úgy érzem igen is , hogy kell , hogy legyen kapcsolat . Más név hallatán talán nem , de e módon másra nem tudnék következtetni .
Egyszerű álomnak tűnt , de a benne lévő információk arra késztetnek , hogy kicsit vegyem komolyabban , de sajnos másra nem jutottam mint ami a következtetésem volt

fortis Vas. 7 Feb. - 17:55

Médea írta:
fortis írta: " Herman János , a harmadik démon ., önpusztító tudatosság . "

Mielőtt ez elhangzott volna középkori hangulatot árasztó helyre kerültél. Magának a névnek is régies csengése van, bennem egy kódexmásoló, tonzúrás szerzetes képét idézi fel, vagy egy kőművesmestert aki templomokat épített a régmúltban.

Aztán ott van még Hermann Hesse, Demian című műve amit korábban már ajánlottam ezen a fórumon is:

“Nincs, nem volt, s nem is lehet a tudatra ébredt embernek más kötelessége, mint, hogy önmagát keresse, belül megerősödjék és a saját útján tapogatózzon előre, akárhova vezet is az az út."

Érdekes gondolat és az idézet is . Talán a Herman János név is ezerszer felbukkanhatott már az életem során , nyugodtan rá lehet mondani , hogy a tudat alattiból jöhetett a felszínre . Akár még ez is igaz lehet , na de a történtek összefüggésében kicsit már bonyolultabb a helyzet .
Ami az idézetet illeti , talán mind önmagunkat keressük folyamatosan , és nem csak az elménkben , vagy lélekben , hanem az általunk megélt tapasztalatainkban is .

Amúgy mit gondolsz Médea a folyosó , vagy az újság bámulásáról , nem volt rám negatív hatással , nem zökkentett ki .

fortis Vas. 7 Feb. - 17:56

Amúgy nem volt , vagy lesz senkinek sem szülinapja vagy névnapja mostanában ?

Vendég Vas. 7 Feb. - 18:23

Fortis írta: "Nos köszi , nagyon kíváncsi voltam a véleményedre , mert jó megvizsgálni a dolgokat az ellenkező szempontokból is , de valahogy nekem nem smakkol az , hogy a tudatosság önpusztító lehetne e , hiszen tudjuk jól , hogy maga a tudatosság nem egy visszatartó erő , hanem inkább olyasmi , ami felemel . "

Én is pont ezt mondtam. Ahhoz képest, hogy még kíváncsi is voltál a véleményemre, sikerült pont az ellenkezőjét kihámozni belőle, mint amit mondtam.

Vendég Vas. 7 Feb. - 18:28

Áprilia írta:"Szerintem nagyonis lehet önpusztító a tudatosság."

Akkor nem ugyanazt nevezzük tudatosságnak.

fortis Vas. 7 Feb. - 18:57

Áprilia írta:

A névvel kapcsolatban, és amit az megtestesíthetne, semmilyen kövezkeztetésed sem volt, nem értem, miről beszélsz, de nem erőltetem.

Na már , arra következtettem , hogy ez az illető bizony szellemi és lelki ember volt . Ezen a néven bizonyára nagyon sok ember rohangál , akik egyáltalán nem élnek szellemi és lelki életet . Ebből következtethetően a démoniság és a tudat nehezen vonatkoztatható , illetve hozható összefüggésbe . Egy szellemi életet élő embernél viszont annál inkább . Ezért is volt annyira meglepő a név és a hozzá fűződő munkássága a mondat folytatásával .
Tehát ha fortis és az álmodást tekintjük összefüggésben ebben semmi csodálkoznivalót nem találnál , de ha fortis és a balett lenne kapcsolatban valamilyen módon , na az már nem igazán smakkolna .
Ilyen összefüggésekben gondolkodtam .

Vendég Vas. 7 Feb. - 18:57

fortis írta:Amúgy mit gondolsz Médea a folyosó , vagy az újság bámulásáról , nem volt rám negatív hatással , nem zökkentett ki .

Mert nem voltál tudatos. De tegyük hozzá hogy egy sima álomban épp a bámulás az ami kiválthatja a tudatosságot. Miért van ez? Mert alapesetben egy normál álomban a figyelmünk szétszórt, kapkodó, nem figyelünk a részletekre, emiatt tudatossá válni is nehezebb. Ha viszont bámulsz, (a kezedet vagy bármit) minden lecsendesedik és lassacskán elkezded kapisgálni a helyzetet. Fura ez mert a következő lépés épp az ellenkezője, immáron tudatosan kell úgy viselkedned mint normál álomban, azaz több dologra figyelned, de semmire tartósan.

fortis Vas. 7 Feb. - 19:05

efi írta:Fortis írta: "Nos köszi , nagyon kíváncsi voltam a véleményedre , mert jó megvizsgálni a dolgokat az ellenkező szempontokból is , de valahogy nekem nem smakkol az , hogy a tudatosság önpusztító lehetne e , hiszen tudjuk jól , hogy maga a tudatosság nem egy visszatartó erő , hanem inkább olyasmi , ami felemel . "

Én is pont ezt mondtam. Ahhoz képest, hogy még kíváncsi is voltál a véleményemre, sikerült pont az ellenkezőjét kihámozni belőle, mint amit mondtam.

Én nem így gondolnám Efi . Figyike te nem e inkább olyan vonatkoztatásban gondoltad , amit Áprilia is említett az imént , hogy véleménye szerint a tudatosság miért lehet akár visszatartó erő is ?
Csak azért , mert én egyáltalán nem erről beszéltem , tehát amit én szorgalmaztam az egész másról szólt . Én nem ilyen tudatosságot említettem a mondat alapján , hanem olyan tudatosságot , ami egy megszemélyesített hullámot , egy démoni erőt képvisel .

Ti olyan tudatosságról beszéltek ami a megvilágosodással a figyelemmel volna összefűzhető , én meg olyan tudatosságról beszéltem mint egy entitás , tehát mint egy tudattal rendelkező erő .
Ebből a szempontból én úgy vélem , hogy megütköztünk .

fortis Vas. 7 Feb. - 19:12

Médea írta:
fortis írta:Amúgy mit gondolsz Médea a folyosó , vagy az újság bámulásáról , nem volt rám negatív hatással , nem zökkentett ki .

Mert nem voltál tudatos. De tegyük hozzá hogy egy sima álomban épp a bámulás az ami kiválthatja a tudatosságot. Miért van ez? Mert alapesetben egy normál álomban a figyelmünk szétszórt, kapkodó, nem figyelünk a részletekre, emiatt tudatossá válni is nehezebb. Ha viszont bámulsz, (a kezedet vagy bármit) minden lecsendesedik és lassacskán elkezded kapisgálni a helyzetet. Fura ez mert a következő lépés épp az ellenkezője, immáron tudatosan kell úgy viselkedned mint normál álomban, azaz több dologra figyelned, de semmire tartósan.

Huh , ebben viszont csakugyan igazad lehet . Egyrészről nálam hamis ébredést idézett elő , más részről pedig kiélesedett a figyelem tárgya . Némi tudatosság valóban elkezdett derengeni , hiszen görcsösen ragaszkodtam , hogy meg tudjam jegyezni a mondatot , ne felejtsem el .
Hihetetlen , hogy milyen erőfeszítést kellett tennem , hogy képes legyek a tudatomban fenntartani . Ébredés után nagyon gyorsan elkezdett szétoszlani még ez az egyszerű mondatra való emlékezés is .

fortis Vas. 7 Feb. - 19:31

Áprilia írta:
(Egyelőre annyit, hogy a keresztrejtvény újság egy ismétlődő álom elem nálad. )

Ui. Azt írják, Herman Jánosnak apostoli kenete volt. Fogtál valamit álomban, úgy látszik.

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/tematikus-bemutatok/herman-janos-a-mezoseg-apostola

Az "önpusztító tudatosság", mint kifejezés is elgondolkodtató!

Kíváncsi vagyok, mire jutsz.

Erre gondoltál Áprilia ?
Igen én ebből erre következtettem :
" Sajnos Herman Jánosról sokat nem sikerült megtudnom , a mezőség utolsó apostolaként említették , talán igaza lehet Ápriliának és a név azért szerepelhetett a mondanivaló előtt , hogy a továbbiak ennek az embernek a szellemiségére utalva nyerjen értelmet a számomra . Jó lett volna többet megtudni róla , vagy ha lett volna egy könyve aminek ez lett volna a címe ami ott elhangzott , akkor az tiszta csúcs lett volna és gondolkodóba sem kellene esnem , hanem az írását elolvasni és abból bizonyára sok minden kiderülhetett volna . "

Bizonyára te is ugyan erre gondolhattál . Mindenesetre én erre következtettem a fentebbi írásodból .

fortis Szomb. 13 Feb. - 14:29

Marstúra 2016 febr
Álmomban a Marson jártam . Nem tudom hogy sikerülhetett megtalálni , de ott volt az a kis kütyü , tudjátok ami képeket sugároz a földre , a Marsjáró .
Sok figyelmet nem fordítottam rá , mert éppen nem működött . Gondoltam ez a napfény hiánya miatt lehet , mert napelemes . öröm

. Aztán körül néztem , a talajnak valóban volt némi jellegzetes vöröses árnyalata . Gondolkodtam mit csináljak és az jutott az eszembe , írok a homokba egy üzenetet , hátha észre veszi a kütyü kamerája amikor életre kel . A szöveg ez volt . Üdvözlet Földlakók . taps

Hú de ügyes vagyok ! Aztán eszembe jutott még , hogy azt kellene írni , hogy vigyázzatok a Földre , de aztán megelégedtem az első gondolatommal , majd odébb mentem .

Vendég Szomb. 13 Feb. - 15:07

Ha nem vigyázunk a Földre, a végén a Mars lesz az otthonunk. Amúgy írás közben láttad a kezed? Milyen volt?

fortis Szomb. 13 Feb. - 15:28

Médea írta:Ha nem vigyázunk a Földre, a végén a Mars lesz az otthonunk. Amúgy írás közben láttad a kezed? Milyen volt?

Nem sajnos nem láttam , a tudatommal írtam a szöveget .
Ellenben önmagamat láthattam amint eltávozom , leginkább a sivatagi beduinokhoz hasonló öltözetet viselhettem talán sötét kék árnyalatút .
Ja igen , csak hátulról láttam magamat amint távolodom és nyomot nem hagytam magam után , úgy tűnt , hogy lebegtem .

Vendég Szomb. 13 Feb. - 16:33

A sivatagi öltözék asszociáció, olyan ruhában voltál ami illett a környezetbe, ebből én arra gondolok hogy ez lehetett az eredeti környezet és nem a Mars, mert akkor űrruhában lettél volna. A Mars képzetét a vöröses talaj idézhette elő és mintegy megerősítésként hogy ott vagy jelent meg hozzá a marsjáró is.

fortis Szomb. 13 Feb. - 16:43

Médea írta:A sivatagi öltözék asszociáció, olyan ruhában voltál ami illett a környezetbe, ebből én arra gondolok hogy ez lehetett az eredeti környezet és nem a Mars, mert akkor űrruhában lettél volna. A Mars képzetét a vöröses talaj idézhette elő és mintegy megerősítésként hogy ott vagy jelent meg hozzá a marsjáró is.

Hát vörös sivatagok a földön is vannak , igaz . A szkafander téma nekem is eszembe jutott , de ha egy energia testre gondolnék , azaz mondjuk egy duplánkra , annak nem biztos , hogy ártani tudna a Marsi környezet .
Az öltözet maga valószínűleg valóban asszociáció lehetett , de hát így működik ez , bár az is igaz , hogy voltak már sivatagos álmaim , és nem minden áron alkalmazkodtam ruházatilag a környezethez .
Amúgy szép lett volna , ha nem puszta álom lett volna , de az volt magam is tudom ,

fortis Szer. 17 Feb. - 10:21

Kényeztetés
Micsoda kényeztetésben volt részem ! taps

Valahol egy homokos tengerparton voltam apámmal , én kb 10 -12 éves lehettem és a hullámokat fürkésztem . A görgető hullámok egymás után érkeztek és egyre nagyobbakká váltak . Belevetettem magam a hullámok közé oldalról elhasalva , hogy azok felkaphassanak és kigörgethessenek a partra . De aztán jöttek olyan hullámok is , amik már túl magasra tornyosultak . valahogy rájöttem , hogy ezek nem görgetnek , hanem átbuknak fölöttem és ahelyett , hogy kilöknének a partra , inkább vissza rántanának a tengerbe , ezért abba is hagytam a játékot .

Később már felnőttként a fűben hanyatt feküdve bámultam az eget . Velem szemben egy ismeretlen ismerős nő feküdt , a lábaink némileg össze értek . Aztán a nő gondolt egyet és kicsit megemelve magát megtapogatta a bugyiját , mert félő volt , hogy nem e vizes lett neki valamitől , de nem volt baj , így visszadőlt a fűbe . Az ég szép kék színű volt és tűzjátékhoz hasonló égi jelenség zajlott a szemeink előtt . A látvány megragadta a figyelmemet , mert az álom további része csupán csak erről szólt . Jól éreztem magam , kellemes álom volt .

fortis Szer. 17 Feb. - 11:26

Áprilia írta:Na, vajon mitől volt nedves a bugyija a nőnek....el sem tudom képzelni.
Legalább rád mászott? Vagy mi volt ebben a kényeztetés?

Nem ez volt a kényeztetés , hanem a játék és az édes semmittevés , és az égen játszódó plusz műsor .
Amúgy mitől lehetett volna a nőnek a bugyija nedves ? Pl bepisil az örömtől az égi játék láttán , ami a szemünk elé tárult . Mi mástól ? Very Happy

fortis Pént. 19 Feb. - 7:59

Áprilia írta:
fortis írta:Indián tánc
Azt nem mondhatnám , hogy hú de érdekes álom volt , de így pár nap elteltével is jó még rá visszagondolni .
Egy zöld mezőn szaladtunk , lehettünk tízen is talán , de lehet többen , és futás közben időnként magasra ugrottunk a levegőbe karjainkat oldalra széttárva akár a madár , majd rohantunk tovább és újra felugrottunk kezeinket széttárva , így futottunk a zöld mezőn tovább és tovább .
Aztán álmot váltottam és a fura tánc folytatódott tovább
Egy kiszáradt folyómeder felé szaladtunk , de ezúttal már igen közel egymáshoz , egymás háta mögött futván , és a kígyó mozgásához hasonlóan kanyarogva futottunk a meder felé . Amikor oda értünk az első a kígyó feje hirtelen oldalára fordulva levetette magát a földre , fordult egyet az oldalán , majd tovább rohant , és ezt a műveletet sorban mindenki véghez vitte . Távolról úgy tűnhetett , mintha egyetlen élő organizmus volnánk . Aztán az előttem lévő hirtelen rám nézett és én felismertem ki volt ez az alak . Régi jó ismerősöm még fiatal koromból aki valóban indián tiszta vérű indián volt , és ekkor tudatosult bennem , hogy ezúttal én voltam az utolsó a sorban , azaz a kígyó farka .

Na tessék, még a kígyó is benne van, meg hogy indián....meg a madár, mint Kukulkán-ábrázolás, tollas kígyó....
AZ ÁLMODBAN IS BENNE VAN UGYANAZ A MONDAT, MINT AMI A KÖNYVBEN: A KÍGYÓ ALAKZATTAL EGYETLEN ÉLŐ ORGANIZMUST HOZTAK LÉTRE.

fortis írta:Részlet a Sas ajándékából

Azt mondta
Gorda, hogy van némi halovány esélye annak, hogy sikeresen működjünk együtt, mint csoport, ha követjük a
párokba-rendezettség természetes rendjét. La Gorda elmagyarázta, hogy mióta párokra szakadtunk, egy elő
organizmust hoztunk létre. Egy csörgőkígyót. A kígyó négy részre tagolódott, hosszá-
ban pedig ketté. Egy férfi és egy női félre. Azt mondta, hogy ő és én voltunk az első tag, a fej. Egy hideg,
számító, mérgező fej. A második tagot Nestor és Lydia alkotta: a kígyó erős és igazságos szívét. A harmadik tag,
Pablito és Josefina a kígyó megbízhatatlan, mozgékony, hangulat befolyásolta hasa. A negyedik tag a farok, ahol
a csörgő van, Benigno és Rosa, akik órákig tudnak fecsegni a maguk tzotzil nyelvén.
La Gorda felegyenesedett a testhelyzetéből, amiből eddig a fülembe sugdosott. Rám mosolygott és gyengéden
hátba veregetett.
– Eligio mondott egy szót, ami végül az eszembe jutott – folytatta. – Josefina egyetért velem, hogy Eligio az
ösvény szót ismételgette újra és újra. Ösvényen fogunk majd menni.
Esélyt sem adott, hogy kérdezzek valamit, közölte velem, hogy aludni fog egy kicsit, majd pedig összeszed
mindenkit, mert túrára megyünk.
Éjfél előtt, holdvilágnál, gyalog indultunk neki. Először ugyan vonakodott mindenki, de la Gorda nagyon
ügyesen felvázolta Don Juan állítólagos kígyómodelljét. Mielőtt elindultunk, Lydia azt javasolta, hogy szereljük
fel magunkat ezzel-azzal, arra az esetre, ha a kirándulás hosszúra nyúlna. La Gorda azonnal visszautasította a
javaslatot, mondván, hogy fogalmunk sincs az utazás természetéről, s hogy Juan Matus nagual egyszer mutatott
neki egy helyet, egy ösvény elejét, és azt mondta, hogy a megfelelő alkalommal menjünk oda és engedjük, hogy
az ösvény ereje felfedje magát előttünk. La Gorda hozzátette, hogy az nem egy hétköznapi, kecskék járta
gyalogút volt, hanem egy természetes vonal a földfelszínen, ami erővel és tudással tölthet fel bennünket, ha
követni tudjuk, és eggyé tudunk válni vele.
La Gorda és Nestor közösen vezetett bennünket. La Gorda volt a lelkesítő erő, de Nestor ismerte ki magát a
terepen. Gorda vezetett el bennünket a hegyekbe egy helyre, majd Nestor ment előre és talált egy csapást, amin
haladhattunk. Alakzatunk magától értetődően a kígyó anatómiai felépítését követte. Elöl a fej, a vezető
szerepében, majd sorra a többiek, a szív, a belek és végül a farok. Férfiak a nők jobbján, minden pár másfél
méterrel az előtte lévő után.

Kellene a könyvből a végkifejlet! Valahova az égbe megy a kígyó, nem? Don Juan és társasága a tollas kígyo alakzatában tűnt el, vagyis ment át a harmadik figyelembe, nem?
Addig is feketével bejelöltem a kulcsokat (szerintem), már ha magunkra, a fórumra vonatkoztatjuk, az aktív 8 emberre.
A felsorolt tulajdonságok alapján, na ki kicsoda?
Tudjuk, hogy fortis a(z egyik) farok, és való igaz, hogy szeret fecsegni.
Megvan a következő fórumos tali programja. Ösvényt keresünk, és kígyó alakzatban azon megyünk holdvilágban.
Stb.
Nem szabad ezek mellett az álmok mellett csak úgy elmenni.

Találtam egy ide vonatkozó írást Armando Torrestől , talán még ez a legjobb kielemzése a kígyó formma tagjaira vonatkozóan, Ami engem illet bocsánat , kiemeltem a rám vonatkoztatható részt .

" Ennek a formának köszönhetően don Juan a társaságot „kígyó elrendezésnek” hívta. Ez az elképzelés a harangkígyó bőrén található négyszögletű foltok miatt alakult ki és ő a régi látóktól örökölte. Azt állította, hogy az állat feje, melyen a mozdulatlan és hipnotikus szemek vannak, a nagual-párt jelképezi. A mellkas az álmodó női harcosokhoz hasonlatos, akik feladata, hogy belélegezzék a víziókat, és szétosszák azt a csoport tagjai között. A gyomor a női cserkészőkhöz hasonlatos, aki képesek megemészteni bármilyen elképzelhető szituációt. A segítőkből áll a farok, akik felelőssége, hogy mozgékonyságot adjanak a csoportnak. Ez egy nagyon folyékony testalkat. "

Áprilia Pént. 19 Feb. - 21:33

fortis Szomb. 20 Feb. - 6:49

Áprilia írta:Hehe. Nem nyugodtál ugye, amíg valami olyat nem találtál, ami azt írja rólad, hogy te igenis nem egy közönséges fecsegő farok vagy, hanem egy különleges farok. Leborulok a farkad előtt, így ni:
(De vajon tényleg be is töltöd ezt a szerepet, amit itt írsz magadról?....Merthogy ez a csapat minden, csak nem mozgékony...főleg olyan értelemben nem, ahogy azt az általad kiemelt rész szerint érteni kell.)

Éppen erről is olvastam , nincs ebben semmi fura , hogy hozzá csatoltam az álmomhoz , hiszen tágítja az ismeretségeket , én örülök neki , hogy erre az idézetre is rátalálhattam .
Amúgy ez csak egy álomról szólt és nem a mindennapjainkról gondolom .

Úgy érzem a negatív oldalát nézed a dolgoknak , ez nem biztos , hogy jó így Áprilia , de ez csak saját vélemény . Nem kell mindenről rosszat feltételezni hmm ?

Áprilia Szomb. 20 Feb. - 7:21

fortis Szomb. 20 Feb. - 7:32

Párszor már kifejtettem , hogy örömmel veszek minden reagálást , ami az adott témához tartozik .

Áprilia Szomb. 20 Feb. - 7:33

fortis Vas. 21 Feb. - 9:36

Elveszettek 2016 febr

Egy mozivászon jelent meg előttem , azon pedig valamilyen futurisztikus kép . Egy pillanat volt csupán és ott találtam magamat , mint testetlen tudomás . Egy játszóteret láttam , mászókával és mérleghintákkal , két kisgyereket és egy anyukát amint éppen játszanak . Az egyik kislány éppen az egyik mérleghintán mászott ez így különösnek hathat , de érthetővé válik , ha el tudjátok képzelni azt , hogy ez a hinta nem csak hinta , hanem egyben csúzdaként is funkcionált . Aztán azt is megfigyelhettem , hogy valami rejtett motor ön működtette a hintát , így a gyerek nyugodtan egyedül is hintázhatott rajta . Aztán valami történik , nagy gépek jelentek meg az égen , és szétlőtték az egész játszóteret . Szerencsére a gyerekek és az anyjuk addigra már elhagyták a teret . Néztem még egy darabig a pusztítás nyomait , aztán kiestem ebből a különleges állapotból .

Most kisgyerekek voltunk , én kb 6 -7 éves , a lány tőlem talán egy két évvel idősebb és azt a különös házat néztük ami a rejtély kulcsa lehetett . Abba a házba már több gyerek is belépett , de miután kijöttek valami nagyon furcsa dolog történhetett , ugyanis mintha eszméletüket vesztették volna az utcán és mind eltűntek . Végére akartunk járni a dolognak , és mi is beléptünk a házba , egy kis előszobába tértünk , ahonnan jobbra volt egy nyitott szobaajtó .
Úgy döntöttünk én kint maradok az előszobában és onnan figyelek , míg a lány a szobába lépett . Bent egy idősebb hölgy üldögélt egy kanapén , beljebb az elsötétített ablakok miatti árnyékos helyen a kijáratnak háttal a hangjából ítélve úgy 55 év körüli nő ülhetett . A lány hozzá lépett és a nő beszélni kezdett , Magáról mesélt valamit , amire nem emlékszem . Miután befejezte a hosszúra nyúlt monológját énekelni kezdett . Úr Isten , gondoltam magamban , ha ezt a többiek is hallották , nem csoda , hogy eltűntek , kimenekültek a világból . Shocked

Így nem csoda , ha eltűntek vigyorogtam el magam saját gondolatomon .

Ugrik a kép és a lánnyal egy folyosón bujkálunk , még mindig a titok nyomában , de ezúttal különös félelemmel átitatott volt a közeg . Nem , ez nem személyes félelem volt , hanem mintha az áradt volna a falakból , a levegőből , minden honnan .
A lány előre ment , elveszítettem , igyekeztem utána , de nem találtam sehol .

Itt már felnőtt voltam és még mindig a lányt kerestem , a helyszín egy puszta , néhány épület , és a nap éppen lemenőben , de még elég jól láttam ebben a derengésben . Egy épület mellett haladtam , amikor megláttam azt a különös lényt , aki szembe jött velem . A lény leírhatatlanul furcsán nézett ki , leginkább egy óriásra nőtt pompom a meséből , de nekem így utólag mintha ismerős lett volna egy régebbi álmomból , amiben az indiánok ezt a lényt Muhehungnak hívták . A találkozás ereje eléggé megdöbbenthetett , mert a következő pillanatban arra eszméltem , hogy nagy mértékben beszűkülhetett a látásterem , oly annyira , mintha egy kukucskáló lyukon keresztül láthatnék csak ki a világra . Körülöttem minden elsötétült , csak ezen a résnyi helyen láthattam előre és a falat tapogatva haladtam tovább . A lény eltűnt , de valamilyen ismeretlen okból kifolyólag a keresésére indultam . Egy pajtához értem és beléptem a vak sötétségbe . Itt már semmit sem láthattam , csak a kezemmel és a lábaimmal tapogatóztam . Gondolom a pajta végébe érhettem és a lábammal belerúghattam valami puhába . Vissza hőköltem , majd óvatosan ismét arra rúgtam , de ezúttal már semmi sem volt ott , csak a pajta fadeszkái .
Megfordultam , elindultam vissza a bejárat felé és kiléptem rajta .

Ismét gyerek voltam és ott találtam magamat azzal a félelemmel átitatott helyen . A folyosóról beléptem egy helyiségbe , ahol belül egy tó volt , pontosabban a bejárat mellett volt két heverő egy stégszerű alkalmatosságon , a többi teret pedig faltól falig kitöltötte a víz . A vízben apró kis hosszúkás faládák úszkáltak , úgy 5-6 darab . Az egyiket valahogy elértem és bele másztam , épp hogy elfértem benne . Aztán csak kimásztam , mert arra gondoltam , hogy az a valami vagy az az erő ami áthatja a teret , egy nyitott dobozban nem lehet akadály a számára . Megfordult a fejemben , hogy bemászok az egyik ágyneműtartóba , hiszen gyerek koromban ezt számtalanszor megtettem már , amikor a félelmeimmel egyedül maradtam .
A lányt végül is nem találtam meg , de éreztem , hogy ott van valahol egészen közel , talán ő maga is csak elbújhatott .

Kicsit később az ürességben lebegtem , és a távolban felfedeztem egy apró pontot . Itt nem volt fent vagy lent , csak a tudomásom volt és az a pont amit láthattam . Ebben az állapotban tudatos voltam és eszembe jutott Médea kísérlete a tükörrel . Annál is inkább , mert az a pont hatalmas sebességgel közeledett felém , és végül is az jutott az eszembe , hogy nem a pont közeledik felém , hanem én zuhanok abba az irányba . Kimondtam a jelszót , legyen az a pont egy sziget , hisz Médea is tengerpartra akart volna jutni a tükrön át . A pont ahogy nőtt felfedezi véltem benne már egy nagyjából kőr alakú sziget formáját . Szinte már a fákat is vélni láttam rajtuk , de mire egészen közel zuhantam már az egész valahogy szétoszlott , mintha szétrobbant volna . Felébredtem .

Áprilia Vas. 21 Feb. - 10:00

Vendég Vas. 21 Feb. - 10:17

Elég nyomasztó egy álom lehetett. A kislány nálad gyakori motívum, azt nem tudom mi a jelentősége, de valami fontos biztosan. Egy dolog különösen felkeltette a figyelmemet, mikor belefeküdtél a vízben úszó ládába. Bár a részletek egész mások de ugyanez a kép jelent meg nálam is a minap egyik álmomban: belefeküdtem egy vízben úszó ládába és meghalni készültem. Csak lebegtem és próbáltam elcsendesedni, várni a halált. Becsuktam a szemem, kezemet a mellemen összekulcsoltam és lazítottam. Eleinte elfogadtam ,de aztán feltámadt bennem a tiltakozás, hogy nem akarok még meghalni, de aztán feltűnt egy rémisztő alak, egy múmia, a csontjaira rászáradt a hús és megpróbált belefojtani a vízbe. Dulakodtunk, de végül sikerült eltaszítani magamtól.

Vendég Vas. 21 Feb. - 10:22

Múltkor említetted, hogy volt egy testvéred, aki születése után nem sokkal meghalt. Erről lehetne többet tudni: fiú volt, vagy lány, te éltél-e már, hány év volt közöttetek, mennyi ideig élt, miben halt meg?

Vendég Vas. 21 Feb. - 10:25

Médea hsz-ához: igen, nekem is azonnal a koporsó jutott az eszembe, amikor a vízben úszó kicsi, hosszúkás ládákról olvastam. Mégpedig gyerekkoporsó.

Ajánlott tartalom