Könyvajánló
+9
Efi
fortis
ionon
Blueeye
Lea.
Mayra1
Rhea Sylvia
nofertiti
Nilka
13 posters
1 / 10 oldal
1 / 10 oldal • 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 
Könyvajánló
fortis Hétf. 18 Feb. - 12:02
Aki még nem olvasta volna:
Szepes Mária
A vörös oroszlán
Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
innen letölthető
http://slidintune.uw.hu/ebook/index.php?dothe=search
Interneten olvasható : Nem találtam , ami volt törölték .
Szepes Mária
A vörös oroszlán
Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
innen letölthető
http://slidintune.uw.hu/ebook/index.php?dothe=search
Interneten olvasható : Nem találtam , ami volt törölték .
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
fortis Hétf. 18 Feb. - 12:37
JÉZUS LEVELEZÉSE ABGARUS UKKAMA EDESSAI KIRÁLLYAL
Az első hiteles értesülés erről a legszebb levelezésről, amely az emberiség birtokában van, az egyháztörténet atyjának, Eusebiusnak nagy főművében található, aki a 4. évszázad elején, mint püspök a palesztinai Ceasarea-ban élt. /340-ben halt meg / A híres egyháztanító és történetkutató arról tudósít, hogy az edessai /Mezopotámia / királyi őslevéltárban megtalálta Abgarus Ukkama Jézussal folytatott levelezését, és e levelekből néhányat az Úr válaszával együtt szó szerint közölt történeti munkájában.
A későbbi évszázadokban ezt a levelezést a tudós Eusebius félreérthetetlen tanúvallomása ellenére,- talán Edessa iránti féltékenységből- az alexandriai és római egyházatyák apokrif iratnak nyilvánították. Valódiságáról azonban minden kétségen felül szól annak az Eusebiusnak a tanúsítása, akiről az egyháztörténet egyik kutatója ezt mondja: ” Eusebius fáradhatatlan kutató és gyűjtő, szorgalma messze felülmúlja e kor minden egyháztanító mesterét. Helyes tudása és olvasottsága által számos felbecsülhetetlen kivonatot köszönhetünk neki a pogány és a keresztény ókor régen elkallódott iratai közül… “
Interneten olvasható , ha a lapokra klikkeltek az oldalak felnagyíthatók így jobban el lehet olvasni az apró szöveget .
http://tudatbazis.hu/jezus-levelezese-abgarus-ukkama-edessai-kirallyal
Az első hiteles értesülés erről a legszebb levelezésről, amely az emberiség birtokában van, az egyháztörténet atyjának, Eusebiusnak nagy főművében található, aki a 4. évszázad elején, mint püspök a palesztinai Ceasarea-ban élt. /340-ben halt meg / A híres egyháztanító és történetkutató arról tudósít, hogy az edessai /Mezopotámia / királyi őslevéltárban megtalálta Abgarus Ukkama Jézussal folytatott levelezését, és e levelekből néhányat az Úr válaszával együtt szó szerint közölt történeti munkájában.
A későbbi évszázadokban ezt a levelezést a tudós Eusebius félreérthetetlen tanúvallomása ellenére,- talán Edessa iránti féltékenységből- az alexandriai és római egyházatyák apokrif iratnak nyilvánították. Valódiságáról azonban minden kétségen felül szól annak az Eusebiusnak a tanúsítása, akiről az egyháztörténet egyik kutatója ezt mondja: ” Eusebius fáradhatatlan kutató és gyűjtő, szorgalma messze felülmúlja e kor minden egyháztanító mesterét. Helyes tudása és olvasottsága által számos felbecsülhetetlen kivonatot köszönhetünk neki a pogány és a keresztény ókor régen elkallódott iratai közül… “
Interneten olvasható , ha a lapokra klikkeltek az oldalak felnagyíthatók így jobban el lehet olvasni az apró szöveget .
http://tudatbazis.hu/jezus-levelezese-abgarus-ukkama-edessai-kirallyal
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
Vendég Hétf. 18 Feb. - 12:43
a Vörös Oroszlánt ismerem, nagy kedvenc.
Jézus levelezéseit köszi
Jézus levelezéseit köszi
Vendég- Vendég
Re: Könyvajánló
fortis Pént. 20 Szept. - 23:45
Ezt a videó előadást azért tenném ide , mert akit a téma érdekel , annak voltaképpen egyúttal ez egy könyv ajánlat is volna .
Trianon és a Szabadkőművesség - Raffay Ernő előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=UZHzXeoeTY8
Nos ahogy itt kiderül ebből a történetből , bár néha sokat köszönhetünk az egyes páholyoknak , sajnos elég nagy romboló munkát is végeztek egyúttal .
Trianon és a Szabadkőművesség - Raffay Ernő előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=UZHzXeoeTY8
Nos ahogy itt kiderül ebből a történetből , bár néha sokat köszönhetünk az egyes páholyoknak , sajnos elég nagy romboló munkát is végeztek egyúttal .
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
Áprilia Szomb. 21 Szept. - 7:35
A Jegyzetekből kiderül (Steiner: A szabadkőművesség feladatai), hogy az ilyeneknek semmi közük a valódi szabadkőművességhez.fortis írta:Ezt a videó előadást azért tenném ide , mert akit a téma érdekel , annak voltaképpen egyúttal ez egy könyv ajánlat is volna .
Trianon és a Szabadkőművesség - Raffay Ernő előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=UZHzXeoeTY8
Nos ahogy itt kiderül ebből a történetből , bár néha sokat köszönhetünk az egyes páholyoknak , sajnos elég nagy romboló munkát is végeztek egyúttal .
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
fortis Szomb. 21 Szept. - 8:11
Ez valahol olyan lehet , mint a keresztényeknél . Vannak igazi keresztények és vannak akik csak annak tartják magukat .
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
Áprilia Pént. 27 Szept. - 11:03
Francis William Bain: A Hajnal leánya
A mesék még a szakértőket is megtévesztették: eredeti alkotásoknak tűntek, s a források nyomába eredő kutatók egy idő múltán megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy szerzőjük Francis William Bain, a szanszkrit irodalmat kiválóan ismerő, azt mély átérzéssel újraalkotó angol tudós és poéta.
Baktay Ervin orientalista és író az I. világháború alatt kezdte fordítani e hindu meséket, vigasztalásul és figyelmeztetésül: még a legszélsőségesebb körülmények között is mindennél fontosabb emberségünk megőrzése, és sosem szabad föladnunk egy jobb jövő reményét. A mesék még a szakértőket is megtévesztették: eredeti alkotásoknak tűntek, s a források nyomába eredő kutatók egy idő múltán megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy szerzőjük Francis William Bain, a szanszkrit irodalmat kiválóan ismerő, azt mély átérzéssel újraalkotó angol tudós és poéta. Az ő átköltésében jelennek meg előttünk az indiai szubkontinens egzotikus tájain e meglepő fordulatokban bővelkedő, gyakran csodás elemeket sem nélkülöző történetek főszereplői, a más és más néven megnevezett örök Nő és örök Férfi, valamint nemzetségeik és ismerőseik, barátaik és ellenségeik, sőt az életüket formáló vagy figyelemmel kísérő isteni pantheon különös alakjai, és persze mindenek mozgatója: a Virágíjas Isten, az örök Szerelem.
Részlet a köteteből:
És ott várakozott a tóparton. Hol leült, hol ismét fölkelt türelmetlenségében és tekintetét szünetlenül arra a helyre irányozta, ahol a csétí eltűnt az erdőben. Közben pedig egyik óra követte a másikat és a nap mind magasabbra szállott az égen.
És növekedett a hőség is, mígnem a lótuszok ezüst fényben ragyogtak az alattuk szunnyadó tó tükrén és a halak is aludtak a vízben és a madarak a fákon és a méhek, belefáradva a zümmögésbe, mámorosan hevertek a virágok kelyheiben, és az erdő alélt félálomban susogott és a levelek elfeledtek rezegni az ágakon. És egyszerre a figyelő király megpillantotta Madhupamandzsarít, amint ismét megjelent, éppen ott, ahol távoztában eltűnt volt. Ott állott, nem messze tőle, mint a falra festett kép, míg a király önkívületében elmerült nézésében. És nem hallatszott más a nagy csöndben, csak szívének dobogása. Kis idő múltán a leány megtörte az igézetet és megmozdult. Nagyon lassan a király felé indult és megállott előtte. De kezében ezúttal nem volt semmi. És szólt:
– Oh, király, úrnőm egy lótuszvirágot szeretne és elküldött urához, hogy vigyek tőle egyet.
A király nézte a leányt, aki ott állt előtte, földre sütött szemekkel, melyeknek hosszú pillái szinte árnyékot vetettek orcáira. És a király szíve fölszállt a torkába, csöndesen állott a leánnyal szemben, megkísértette, hogy szóljon, de a szavak elhaltak ajakán. Így állottak ott ketten az erdőben, körülvéve a nagy csendtől. Végre a király megszólalt:
– Édes csétí – mondta –, szeretnék valamit kérdezni tőled, de félek.
– Mitől fél a király? – kérdezte a leány.
És mosolyogva pillantott föl a királyra, de a mosoly eltűnt arcáról, alighogy megjelent, s ismét a földre csüggesztette tekintetét. Erre a király így szólt:
– Csétí, meg tudnád vajon mondani nekem, szerelmes vagyok-e beléd, vagy sem?
És míg a király a leány arcát figyelte, a pír hol megjelent, hol ismét eltűnt azon.
Végre megszólalt a leány halk hangon:
– Hogyan ítélhetne az orvos, ha nem ismeri a jeleket?
Erre a király közelebb lépett hozzá és megállott előtte. És a háta mögé tette és erősen összekulcsolta két kezét. Aztán egészen a leány arcához hajolt és mondta:
– Azért kérdelek, mert én nem tudom, vajon szerelmes vagyok-e beléd, avagy nem. Mert egykor azt hittem, hogy szeretek, de akkor nem éreztem azt, amit most. És ha akkor szerelmes voltam, úgy nem vagyok az most; vagy ha szerelmes vagyok most, úgy nem voltam az akkor. És talán te meg tudod ezt mondani nekem, mert te nagyon okos vagy, én pedig nem vagyok az. Ha jönni látlak, elhomályosul szemem előtt minden és tűz fut végig testemen. És a hangod zenéje csaknem alélttá tesz és éget és borzongat, mintha jégdarabbal érintenének. És remegés fut végig tagjaimon és siketítő zsongás zeng-bong a fülemben és nem tudom olyankor, hogy mitévő legyek. És könnyek gyűlnek szemembe, de mégis kacagni szeretnék örömömben, és ha beszélni próbálok, reszket a hangom – mint most is –, és valami görcsösen összeszorítja a torkomat, hogy nem bírok lélegezni s a kín összefacsarja szívemet. És hogy mit érzek még, nem tudom elmondani mind, de azt tudom, hogy mikor velem vagy, az az élet és mikor elhagysz, az a halál.
De Madhupamandzsarí hallgatagon állott. Ajka remegett és könny ült ki szempilláira és keble lassan föl s alá hullámzott. Végül fölemelte tekintetét és könnyein keresztül mosolyogva mondotta:
– Oh, király, jobb lesz távoznom, mert szavaid inkább méltók úrnőmhöz, mint hozzám.
A király mély lélekzetet vett és fölegyenesedett. És fejét eszelős módjára hol jobbra, hol balra ingatva, elkezdett kacagni. És így szólt:
– Kétségbeesésbe űztél, de én már nem törődöm vele. Hejh! Én férfi vagyok és még hozzá erős férfi; te pedig nő vagy és méghozzá egészen kicsiny és gyönge. Ezért hát nem fogsz elmenni most!… Mert különben magaddal vinnéd életemet is.
És hirtelenül karja közé ragadta a leányt és erősen magához szorította. Ez pedig ijedten küzdött a szabadulásért. És félig rémülten, félig nevetve kiáltott föl:
– Árjaputra, bocsáss el engem! Nem jöttél még rá, hogy én vagyok a királyné?
•
A király megrezzent és hátraszökellt, mintha kard járta volna át keblét. És amint szinte magánkívül meglepetésében maga elé bámulva állt, a leány, mintegy akarata ellenére, elkezdett kacagni. A férfi pedig csak állott és nézte őt, először meglepetve, majd szégyenkezve, végül pedig kimondhatatlan gyönyörrel. És fölkiáltott:
– Nevess, amíg csak kedved tartja, mert kacagásod zene az én fülemnek és szívesen hallgatom, folyton, míg csak velem vagy. De oh, te álnok csétí, mit jelent mindez? Nem te voltál az, aki nem engedted, hogy hűtlen legyek a királynéhoz? És mégis, mit tettél most velem?
És Madhupamandzsarí szempillantás alatt megszűnt nevetni s könnyek hullottak szeméből. Majd könnyein át mosolyogva ismét urára tekintett és hirtelen hozzálépve, megragadta a kezénél. És magával vonta, leültette a lépcsőre és mondotta:
– Ülj itt, és mindent elmondok neked.
Letérdelt a férfi mellé, átölelte és kezét a kezébe fogva, kezdte:
– Oh, te balga ember, azt hitted, mert egy nő könnyű és üres volt, mint a szalma, azért már minden nő olyan kell hogy legyen? És hitted azt is, hogy eltöltheted életedet a nő nektárja nélkül? Hallgass hát reám és én elmondom, amit nem tudsz.
Midőn atyám követet küldött hozzád, hogy fölajánljon engem néked, én is elküldtem megbízottamat, ki elhozta arcképedet és mindent elmondott nekem felőled. És már régen szerettelek, mielőtt megpillantottalak volna.
S elhatároztam, hogy te is így légy vélem; ezért vágyat keltettem benned, mikor még nem tudtad, ki vagyok. Egy napon gyöngének éreztem magam. Aznap volt, mikor nem jöttem el hozzád – és én ama napot utánad epedve, zokogva töltöttem, s a távolmaradás csaknem több volt, mint amennyit el tudtam viselni. És most meg akarom neked mutatni azt, amit sohasem ismertél: életed édességét.
Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol – s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. És ha előtted halok meg, úgy rendjén van az és le kell mondanod rólam – ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem. Mert miként az álomkép, a holdfény, az árnyék, vagy a tükörkép a tó színén, a semmibe kell hogy oszoljak én is, ha az, mi nékem lényeget és valóságot adott, eltávozott. Mert mi volnék én más, ha nem másolata és tükörképe és visszhangja a Lénynek, aki benned él? És mi lenne más az én kötelességem, az én hitvallásom, ha nem az, hogy én legyek számodra Dhruva és Arundhatí, Rati és Rádhá, Csakrí és Ksétrabhúmi, Sakti és az Iker? És miként az istenek kiköpülték a tenger vaját, a nektárt, úgy fogja szerelmed a fölszínre hozni lelkem lényegét, és meg fogod érteni, hogy a hűséges hitves a szépség édes vaja, az ifjúság tüzes bora, a gyönyör édes gyümölcse, a kacagás sava és hasonló a gyöngyhöz, mintha hullámhabból és tengertajtékból született volna. És én leszek a te nektárod és kámforod és lótuszvirágod és édességed – és megismertetem veled életed ízét és tartalmát.
És látni fogod, hogy nélkülem puszta volt az, üres szó értelem nélkül és éjszaka holdvilág nélkül!
•
Ekkor a király két kezébe fogta arája fejét. Szemébe nézett és megértette, hogy amit mondott, az a valóság hitvallása volt. És hirtelen, heves erőszakkal elszakítva magát tőle, fölugrott helyéről; mert szenvedélye és öröme csaknem erősebb volt, mint amennyit szíve el tudott viselni. Ám azonnal ismét visszatért hozzá és mondotta:
– Édes csétí, elfeledkeztél valamiről.
– Miről? – kérdezte amaz.
És a király felelt:
– Nem viszel úrnőd számára lótuszvirágot a tóról?
Madhupamandzsarí édesen fölkacagott gyönyörében. És mondta:
– Oh, király, igazad van.
És együtt indultak a tópart felé.
És útközben a király rátekintett és megremegett. S így szólt magában:
– Még eddig nem csókolt meg – ez még hátra van.
Ezalatt odaértek a tó vizéhez és találtak egy szép lótuszt a víztükör szélén. És a király mondotta:
– Te leszakítod a virágot, én pedig karomban tartalak, nehogy a vízbe essél.
És két karjával átfogta a derekát és mindketten a víz fölé hajoltak. És Madhupamandzsarí kinyújtotta kezét a lótuszvirág után. A király pedig a fülébe suttogott:
– Lásd, ide hoztalak a víz fölé, hogy kétszeresen láthassam arcodat egy helyett. És most melyiket csókoljam meg és melyik fog megcsókolni engem – a csétí vagy a királyné?
Madhupamandzsarí leszakította a lótuszt. És a király felé fordítva édes arcát, mondotta:
– Mind a kettő.
Szerkesztő: Francis William Bain
Cím: A Hajnal leánya
Hindu elbeszélések a szanszkrit kézirat nyomán
Fordította: Baktay Ervin
Kiadó: Magvető; A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Oldalszám: 688
Kiadás éve: 2008
Bolti ára: 3 990 Ft
A mesék még a szakértőket is megtévesztették: eredeti alkotásoknak tűntek, s a források nyomába eredő kutatók egy idő múltán megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy szerzőjük Francis William Bain, a szanszkrit irodalmat kiválóan ismerő, azt mély átérzéssel újraalkotó angol tudós és poéta.
Baktay Ervin orientalista és író az I. világháború alatt kezdte fordítani e hindu meséket, vigasztalásul és figyelmeztetésül: még a legszélsőségesebb körülmények között is mindennél fontosabb emberségünk megőrzése, és sosem szabad föladnunk egy jobb jövő reményét. A mesék még a szakértőket is megtévesztették: eredeti alkotásoknak tűntek, s a források nyomába eredő kutatók egy idő múltán megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy szerzőjük Francis William Bain, a szanszkrit irodalmat kiválóan ismerő, azt mély átérzéssel újraalkotó angol tudós és poéta. Az ő átköltésében jelennek meg előttünk az indiai szubkontinens egzotikus tájain e meglepő fordulatokban bővelkedő, gyakran csodás elemeket sem nélkülöző történetek főszereplői, a más és más néven megnevezett örök Nő és örök Férfi, valamint nemzetségeik és ismerőseik, barátaik és ellenségeik, sőt az életüket formáló vagy figyelemmel kísérő isteni pantheon különös alakjai, és persze mindenek mozgatója: a Virágíjas Isten, az örök Szerelem.
Részlet a köteteből:
És ott várakozott a tóparton. Hol leült, hol ismét fölkelt türelmetlenségében és tekintetét szünetlenül arra a helyre irányozta, ahol a csétí eltűnt az erdőben. Közben pedig egyik óra követte a másikat és a nap mind magasabbra szállott az égen.
És növekedett a hőség is, mígnem a lótuszok ezüst fényben ragyogtak az alattuk szunnyadó tó tükrén és a halak is aludtak a vízben és a madarak a fákon és a méhek, belefáradva a zümmögésbe, mámorosan hevertek a virágok kelyheiben, és az erdő alélt félálomban susogott és a levelek elfeledtek rezegni az ágakon. És egyszerre a figyelő király megpillantotta Madhupamandzsarít, amint ismét megjelent, éppen ott, ahol távoztában eltűnt volt. Ott állott, nem messze tőle, mint a falra festett kép, míg a király önkívületében elmerült nézésében. És nem hallatszott más a nagy csöndben, csak szívének dobogása. Kis idő múltán a leány megtörte az igézetet és megmozdult. Nagyon lassan a király felé indult és megállott előtte. De kezében ezúttal nem volt semmi. És szólt:
– Oh, király, úrnőm egy lótuszvirágot szeretne és elküldött urához, hogy vigyek tőle egyet.
A király nézte a leányt, aki ott állt előtte, földre sütött szemekkel, melyeknek hosszú pillái szinte árnyékot vetettek orcáira. És a király szíve fölszállt a torkába, csöndesen állott a leánnyal szemben, megkísértette, hogy szóljon, de a szavak elhaltak ajakán. Így állottak ott ketten az erdőben, körülvéve a nagy csendtől. Végre a király megszólalt:
– Édes csétí – mondta –, szeretnék valamit kérdezni tőled, de félek.
– Mitől fél a király? – kérdezte a leány.
És mosolyogva pillantott föl a királyra, de a mosoly eltűnt arcáról, alighogy megjelent, s ismét a földre csüggesztette tekintetét. Erre a király így szólt:
– Csétí, meg tudnád vajon mondani nekem, szerelmes vagyok-e beléd, vagy sem?
És míg a király a leány arcát figyelte, a pír hol megjelent, hol ismét eltűnt azon.
Végre megszólalt a leány halk hangon:
– Hogyan ítélhetne az orvos, ha nem ismeri a jeleket?
Erre a király közelebb lépett hozzá és megállott előtte. És a háta mögé tette és erősen összekulcsolta két kezét. Aztán egészen a leány arcához hajolt és mondta:
– Azért kérdelek, mert én nem tudom, vajon szerelmes vagyok-e beléd, avagy nem. Mert egykor azt hittem, hogy szeretek, de akkor nem éreztem azt, amit most. És ha akkor szerelmes voltam, úgy nem vagyok az most; vagy ha szerelmes vagyok most, úgy nem voltam az akkor. És talán te meg tudod ezt mondani nekem, mert te nagyon okos vagy, én pedig nem vagyok az. Ha jönni látlak, elhomályosul szemem előtt minden és tűz fut végig testemen. És a hangod zenéje csaknem alélttá tesz és éget és borzongat, mintha jégdarabbal érintenének. És remegés fut végig tagjaimon és siketítő zsongás zeng-bong a fülemben és nem tudom olyankor, hogy mitévő legyek. És könnyek gyűlnek szemembe, de mégis kacagni szeretnék örömömben, és ha beszélni próbálok, reszket a hangom – mint most is –, és valami görcsösen összeszorítja a torkomat, hogy nem bírok lélegezni s a kín összefacsarja szívemet. És hogy mit érzek még, nem tudom elmondani mind, de azt tudom, hogy mikor velem vagy, az az élet és mikor elhagysz, az a halál.
De Madhupamandzsarí hallgatagon állott. Ajka remegett és könny ült ki szempilláira és keble lassan föl s alá hullámzott. Végül fölemelte tekintetét és könnyein keresztül mosolyogva mondotta:
– Oh, király, jobb lesz távoznom, mert szavaid inkább méltók úrnőmhöz, mint hozzám.
A király mély lélekzetet vett és fölegyenesedett. És fejét eszelős módjára hol jobbra, hol balra ingatva, elkezdett kacagni. És így szólt:
– Kétségbeesésbe űztél, de én már nem törődöm vele. Hejh! Én férfi vagyok és még hozzá erős férfi; te pedig nő vagy és méghozzá egészen kicsiny és gyönge. Ezért hát nem fogsz elmenni most!… Mert különben magaddal vinnéd életemet is.
És hirtelenül karja közé ragadta a leányt és erősen magához szorította. Ez pedig ijedten küzdött a szabadulásért. És félig rémülten, félig nevetve kiáltott föl:
– Árjaputra, bocsáss el engem! Nem jöttél még rá, hogy én vagyok a királyné?
•
A király megrezzent és hátraszökellt, mintha kard járta volna át keblét. És amint szinte magánkívül meglepetésében maga elé bámulva állt, a leány, mintegy akarata ellenére, elkezdett kacagni. A férfi pedig csak állott és nézte őt, először meglepetve, majd szégyenkezve, végül pedig kimondhatatlan gyönyörrel. És fölkiáltott:
– Nevess, amíg csak kedved tartja, mert kacagásod zene az én fülemnek és szívesen hallgatom, folyton, míg csak velem vagy. De oh, te álnok csétí, mit jelent mindez? Nem te voltál az, aki nem engedted, hogy hűtlen legyek a királynéhoz? És mégis, mit tettél most velem?
És Madhupamandzsarí szempillantás alatt megszűnt nevetni s könnyek hullottak szeméből. Majd könnyein át mosolyogva ismét urára tekintett és hirtelen hozzálépve, megragadta a kezénél. És magával vonta, leültette a lépcsőre és mondotta:
– Ülj itt, és mindent elmondok neked.
Letérdelt a férfi mellé, átölelte és kezét a kezébe fogva, kezdte:
– Oh, te balga ember, azt hitted, mert egy nő könnyű és üres volt, mint a szalma, azért már minden nő olyan kell hogy legyen? És hitted azt is, hogy eltöltheted életedet a nő nektárja nélkül? Hallgass hát reám és én elmondom, amit nem tudsz.
Midőn atyám követet küldött hozzád, hogy fölajánljon engem néked, én is elküldtem megbízottamat, ki elhozta arcképedet és mindent elmondott nekem felőled. És már régen szerettelek, mielőtt megpillantottalak volna.
S elhatároztam, hogy te is így légy vélem; ezért vágyat keltettem benned, mikor még nem tudtad, ki vagyok. Egy napon gyöngének éreztem magam. Aznap volt, mikor nem jöttem el hozzád – és én ama napot utánad epedve, zokogva töltöttem, s a távolmaradás csaknem több volt, mint amennyit el tudtam viselni. És most meg akarom neked mutatni azt, amit sohasem ismertél: életed édességét.
Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol – s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. És ha előtted halok meg, úgy rendjén van az és le kell mondanod rólam – ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem. Mert miként az álomkép, a holdfény, az árnyék, vagy a tükörkép a tó színén, a semmibe kell hogy oszoljak én is, ha az, mi nékem lényeget és valóságot adott, eltávozott. Mert mi volnék én más, ha nem másolata és tükörképe és visszhangja a Lénynek, aki benned él? És mi lenne más az én kötelességem, az én hitvallásom, ha nem az, hogy én legyek számodra Dhruva és Arundhatí, Rati és Rádhá, Csakrí és Ksétrabhúmi, Sakti és az Iker? És miként az istenek kiköpülték a tenger vaját, a nektárt, úgy fogja szerelmed a fölszínre hozni lelkem lényegét, és meg fogod érteni, hogy a hűséges hitves a szépség édes vaja, az ifjúság tüzes bora, a gyönyör édes gyümölcse, a kacagás sava és hasonló a gyöngyhöz, mintha hullámhabból és tengertajtékból született volna. És én leszek a te nektárod és kámforod és lótuszvirágod és édességed – és megismertetem veled életed ízét és tartalmát.
És látni fogod, hogy nélkülem puszta volt az, üres szó értelem nélkül és éjszaka holdvilág nélkül!
•
Ekkor a király két kezébe fogta arája fejét. Szemébe nézett és megértette, hogy amit mondott, az a valóság hitvallása volt. És hirtelen, heves erőszakkal elszakítva magát tőle, fölugrott helyéről; mert szenvedélye és öröme csaknem erősebb volt, mint amennyit szíve el tudott viselni. Ám azonnal ismét visszatért hozzá és mondotta:
– Édes csétí, elfeledkeztél valamiről.
– Miről? – kérdezte amaz.
És a király felelt:
– Nem viszel úrnőd számára lótuszvirágot a tóról?
Madhupamandzsarí édesen fölkacagott gyönyörében. És mondta:
– Oh, király, igazad van.
És együtt indultak a tópart felé.
És útközben a király rátekintett és megremegett. S így szólt magában:
– Még eddig nem csókolt meg – ez még hátra van.
Ezalatt odaértek a tó vizéhez és találtak egy szép lótuszt a víztükör szélén. És a király mondotta:
– Te leszakítod a virágot, én pedig karomban tartalak, nehogy a vízbe essél.
És két karjával átfogta a derekát és mindketten a víz fölé hajoltak. És Madhupamandzsarí kinyújtotta kezét a lótuszvirág után. A király pedig a fülébe suttogott:
– Lásd, ide hoztalak a víz fölé, hogy kétszeresen láthassam arcodat egy helyett. És most melyiket csókoljam meg és melyik fog megcsókolni engem – a csétí vagy a királyné?
Madhupamandzsarí leszakította a lótuszt. És a király felé fordítva édes arcát, mondotta:
– Mind a kettő.
Szerkesztő: Francis William Bain
Cím: A Hajnal leánya
Hindu elbeszélések a szanszkrit kézirat nyomán
Fordította: Baktay Ervin
Kiadó: Magvető; A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Oldalszám: 688
Kiadás éve: 2008
Bolti ára: 3 990 Ft
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Hétf. 30 Szept. - 13:28
Kiváló példa a castanedai cserkészésre.fortis írta:Kedves történet .
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Nilka Hétf. 30 Szept. - 17:53
Áprilia kérésére:
Robert Moss: Tudatos álmodás
netes böngészésem eredményeként az alábbi linkről elméletben letölthető.
a valóságban nem próbáltam ki, mivel nekem a könyv maga van meg.
http://hhwforum.hu/showthread.php?21213-Robert-Moss-Tudatos-%C3%81lmod%C3%A1s
Robert Moss: Tudatos álmodás
netes böngészésem eredményeként az alábbi linkről elméletben letölthető.
a valóságban nem próbáltam ki, mivel nekem a könyv maga van meg.
http://hhwforum.hu/showthread.php?21213-Robert-Moss-Tudatos-%C3%81lmod%C3%A1s
______________________________________________________
Szél hozott, szél visz el...
Nilka- Hozzászólások száma : 283
Re: Könyvajánló
Áprilia Hétf. 30 Szept. - 19:08
Köszönöm, a letöltéshez regisztrálni kellene azon a fórumon, azt hiszem, inkább én is megveszem a könyvet valahol.Nilka írta:Áprilia kérésére:
Robert Moss: Tudatos álmodás
netes böngészésem eredményeként az alábbi linkről elméletben letölthető.
a valóságban nem próbáltam ki, mivel nekem a könyv maga van meg.
http://hhwforum.hu/showthread.php?21213-Robert-Moss-Tudatos-%C3%81lmod%C3%A1s
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
fortis Hétf. 30 Szept. - 19:26
Mivel ilyen nagy az érdeklődés a tudatos álmodás iránt , ajánlanám a következőket :
- Tudnivalok a tanfolyamról.pdf
- Hogyan almodjunk tudatosan.pdf
- Első het.pdf
-Masodik het.pdf
-Tudatallapot ellenorzes.pdf
http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=9096&page=6
Feltételezem , hogy talán Robert Moss: Tudatos álmodás könyve is fent lehet , ezekben a témákban szerintem kérjétek Mayra segítségét , ő ha jól tudom jelen van tán még azon a fórumon .
- Tudnivalok a tanfolyamról.pdf
- Hogyan almodjunk tudatosan.pdf
- Első het.pdf
-Masodik het.pdf
-Tudatallapot ellenorzes.pdf
http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=9096&page=6
Feltételezem , hogy talán Robert Moss: Tudatos álmodás könyve is fent lehet , ezekben a témákban szerintem kérjétek Mayra segítségét , ő ha jól tudom jelen van tán még azon a fórumon .
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
fortis Hétf. 30 Szept. - 19:40
Esetleg akinek kellene ez a könyv nekem megvan , angol nyelvű
lucid_dreaming_robbert_waggoner.pdf
lucid_dreaming_robbert_waggoner.pdf
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
Áprilia Hétf. 30 Szept. - 21:04
Nekem ez van meg angolul, szintén klasszikus, de én Nilkának Castaneda könyveit ajánlom, bárhonnan letölthetők.
http://users.telenet.be/sterf/texts/other/exploring_the_world_of_lucid_dreaming.pdf
http://users.telenet.be/sterf/texts/other/exploring_the_world_of_lucid_dreaming.pdf
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 1 Okt. - 9:37
Ezen a linken felsorolásszerűen megvannak Steiner művei. Efi, ezek közül tudnál olyat hozni, ami megvan PDF-ben neked? (én pl. a János evangéliumra lennék kiváncsi, ki is jegyzetelném, tehát fontos lenne, hogy másolható legyen, valamint a gyerekneveléssel kapcsolatos könyveire).
http://antropozofia.hu/shop/kiadvanyok/rudolf_steiner_muvei/?o=1
http://antropozofia.hu/shop/kiadvanyok/rudolf_steiner_muvei/?o=1
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Hétf. 4 Nov. - 19:34
Gyerekkoromban mély nyomot hagyott bennem ez a könyv, Komjáthy István: Mondák könyve. Majd most is elolvasom, kiváncsi vagyok, milyen hatással lesz rám.
http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=101
http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=101
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Veszna likes this post
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 12 Nov. - 17:25
Álmodásos fantasy regény, 7 kötetes, Harry Potterszerű-siker-gyanús:
http://roni-olvas.blogspot.hu/2013/10/samantha-shannon-csontszuret-blogturne.html
http://roni-olvas.blogspot.hu/2013/10/samantha-shannon-csontszuret-blogturne.html
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
fortis Kedd 12 Nov. - 17:58
Miket nem találsz !Áprilia írta:Álmodásos fantasy regény, 7 kötetes, Harry Potterszerű-siker-gyanús:
http://roni-olvas.blogspot.hu/2013/10/samantha-shannon-csontszuret-blogturne.html
fortis- Hozzászólások száma : 11466
Re: Könyvajánló
Áprilia Vas. 24 Nov. - 8:00
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Vas. 24 Nov. - 8:01
Castaneda: Az idő kereke
(Castaneda által válogatott idézetek saját műveiből)
http://www.slideshare.net/ritkajo/castaneda-azidokereke
(Castaneda által válogatott idézetek saját műveiből)
http://www.slideshare.net/ritkajo/castaneda-azidokereke
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 26 Nov. - 15:09
Nikodemus evangéliuma (18 oldal). Betettem a Jézus, Biblia, Kereszténység topikba is, inkább ott beszélgessünk róla adott esetben.
http://eloige.hu/wp-content/uploads/Nikodemus_evangelium.pdf
http://eloige.hu/wp-content/uploads/Nikodemus_evangelium.pdf
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 26 Nov. - 17:59
Állítólag az utóbbi 10 évben megjelent két könyv, amelyekben a qumrani tekercsek olvashatók magyarul:
Komoróczy Géza: Kiáltó szó a pusztában. 1998.
Fröchlich Ida: A qumrani szövegek magyarul 2000.
Komoróczy Géza: Kiáltó szó a pusztában. 1998.
Fröchlich Ida: A qumrani szövegek magyarul 2000.
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 26 Nov. - 18:04
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Kedd 26 Nov. - 20:15
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Szer. 27 Nov. - 10:53
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
Áprilia Szer. 27 Nov. - 11:00
Na, talán itt több apokrif is megvan a baloldalon jelölt "Könyvtár" cimszóra kattintva, át kell nézni a listát:
http://churchofgod.hu/
http://churchofgod.hu/
______________________________________________________
"Nem szabadulhatunk meg gondolkodással, nem szabadulhatunk meg nevetéssel, vagy sírással; csak önemlékezéssel szabadulhatunk meg. (Robert Earl Burton: Önemlékezés)
Áprilia- Hozzászólások száma : 6588
Re: Könyvajánló
nofertiti Szer. 27 Nov. - 11:43
Én is az apokrifeket kerestem sokágig, ez is párhuzamÁprilia írta:Na, talán itt több apokrif is megvan a baloldalon jelölt "Könyvtár" cimszóra kattintva, át kell nézni a listát:
http://churchofgod.hu/
közöttünk, és amennyit elolvashattam, abból én is arra jutottam, amit írtál a másik topikban.
nofertiti- Hozzászólások száma : 433
1 / 10 oldal • 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
1 / 10 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.