Könyvajánló

Én is örülök Sylvia, hogy ismét találtunk egy közös vonást. Nekem Lőrincz L. László összes könyve megvan, jelenleg épp az általad is említett Lebegőket olvasom. Szerencsére könyvei többsége fellelhető elektronikus formában is, de jó pár kötete díszíti a polcaimat is. Ezen az oldalon rengeteg könyvét megtalálod:

http://missyblogja.wbh.hu/leslie-l-lawrence-gyujtemeny/

Különben nem árt vigyáznunk, mert egyesek szerint mi azonosak vagyunk, pedig csak hasonló az érdeklődési körünk.

bah...
már megint máglyára mindennel, ami nem a Biblia...
  

hatalmas misztikus tudás nyugszik mind Keleten, mind Nyugaton... és ennek semmi köze a fekete mágiához.

Az alábbi részlet az egyik kedvencemből, Terry Pratchett  Sofőrök c. könyvéből való.
A könyv olyan pici élőlényekről szól, akiket a kicsiségük és a gyorsaságuk miatt az emberek nem vesznek észre. Ők a manák. Egy nagy mana-nemzet él egy áruházban a padlók alatt és a szervizjáratokban. A vezetőjük az Apát. Azt vallják, hogy nincs más világ, csak az Áruház. Azonban egyszer más manák érkeznek hozzájuk Odakintről, vagyis arról a helyről, ami a hitük szerint nem is létezik. (A kintiek nevét megkülönböztetésül pirossal írtam, hogy érthetőbb legyen a történet.)
...
De nagyon nehéz olyasvalakivel találkozni, aki még abban sem hisz, hogy létezel.
...
Az Apát a székhez botorkált, és lassan helyet foglalt, miközben a kísérete körülötte sürgött-forgott. Amikor kényelmesen elhelyezkedett, előrehajolt.
- Ó - mondta. - Cse'Mege, ha nem tévedek. Feltaláltál valamit az utóbbi időben?
- Mostanában nem, uram. - vallotta be Dorcas. - Uram, engem ért a megtiszteltetés, hogy bemutassam...
- Nem látok senkit! - vágott közbe az Apát könnyedén.
- Biztosan vak is - horkant fel megvetően Nagyi.
- És nem is hallok - tette hozzá az Apát.
- Maradjatok csendben! - pisszegte le őket Dorcas. - Valaki már beszámolt neki az érkezésetekről! Nem engedheti meg magának, hogy észrevegyen titeket!
…
Dorcas oldalba lökte Masklint.
- Most – suttogta.
Masklin előre lépett, és földre tette az Izét.
…
- Nagyon érdekes – mondta az Apát. – Miből készítetted?
- Nem én készítettem, uram. Ők hozták magukkal, akik…
- Kicsodák? – nézett az Apát egyenesen Masklin szemébe.
- Mi történne, ha odamennék hozzá, és meghúznám az orrát? – kérdezte suttogva Nagyi.
- Nagyon fájdalmas lenne – világosította fel Dorcas.
- Akkor jó.
- Úgy értem, neked.
Az Apát remegve talpra állt.
- Toleráns manának számítok – jelentette ki. – Még azt is elnézem, hogy időnként az Odakintről spekulálsz. Mindig is remek szellemi tornának tartottam. Nem is lennénk igazi manák, ha nem hagynánk néha szabadon kalandozni a szellemünket. De azt állítani, hogy mindaz valóság, nos, ezt nem lehet eltűrni. Apró, trükkös játékok… - bicegett előre, és amikor az Izé mellé ért, erősen rácsapott az egyik botjával. – Tűrhetetlen! Nem létezik odakint, és nem is él ott senki! Élet más Áruházakban! Piha! Ezzel vége a kihallgatásnak! Távozz.
- Kétezer-ötszáz tonnást is kibírok – jelentette ki az Izé önelégülten, annak ellenére, hogy senki sem figyelt rá.
- Kifelé! Kifelé! – kiáltott az Apát, és Masklin látta, hogy reszket a felindultságtól.
…
Végül elfogyott Morkie Nagyi türelme, ami amúgy sem volt arról híres, hogy sokáig tart. Megragadta a hozzá legközelebb álló pap fekete csuháját, és olyan közel rántotta magához, hogy az orruk csaknem összeért. A szerencsétlen szemei szinte keresztben álltak, annyira igyekezett, hogy ne kelljen Nagyira néznie, aki vadul bökdösni kezdte a mellkasát.
- Érzed az ujjam? – kérdezte ellentmondást nem tűrően. – Érzed? Most itt vagyok, vagy sem?
- Őslakó. – fitymállta le Torrit.
A pap úgy oldotta meg a hirtelen felmerült problémát, hogy remegve elájult.
- Tűnjünk el innen – igyekezett Dorcas. – Szerintem nincs túl nagy szakadék aközött, hogy nem látni valakit, és aközött, hogy az a bizonyos illető nem is létezik.
- Nem értem – mondta Grimma. – Miért nem vettek minket észre?
- Mert tudják, hogy Odakintről érkeztünk – világosította fel Masklin.
- De más manák igenis látnak bennünket! – emelte fel Grimma a hangját. Masklin nem hibáztatta ezért. Ő maga is kezdett elbizonytalanodni.
- Szerintem azért, mert nem tudták – fejtegette -, vagy nem hitték el, hogy valóban Odakintről valók vagyunk..

Rhea Sylvia írta:Nagyon érdekes a tanmeséd!   

Örülnék ennek, ha nem tűnne úgy, hogy a mondatot agyonvágja az a kétkedő kék fej, amit mögé tettél.
 

Zohár, a Ragyogás könyve:
http://www.tradicio.org/libridivini/zohar.pdf

A Zóhár könyve – a Ragyogás könyve a Kabbala széles körben legfontosabbnak tartott írásműve, az időszámítás szerinti 2. században, Rabbi Simon bár Jocháj (Rásbi) és tanítványai által íródott. A Zóhár, amely arámiul lett írva, az ún. Tikkun (magyarul: (ki)javítás) módszerét mutatja be, és noha rejtett formában, de leírja mindazt, amit a természettel egyensúlyba került ember megél. Továbbá, leírást találunk benne az összes jövőbeni helyzetről, amin az emberiség az ego végső kijavítását bezárólag végig kell, hogy menjen.

Qvo Vadis Domine - H Sienkievic......................14-15 éves kormba már kiolvastam....  

Elek írta:Qvo Vadis Domine - H Sienkievic......................14-15 éves kormba már kiolvastam....  

Felvettem a listámra, köszönöm.   
Az ókori Róma és a korai keresztények világáról eddig két könyvet olvastam:

Lewis Wallace - Ben Hur
Mika Waltari - Az ország titka

Az is érdekesség lehet, hogy a videó felénél, mikor a nő arról beszél, hogy "a sumérok kőbe véstek repülő szerkezeteket és ismeretlen fegyverrendszereket", akkor a háttérben egyiptomi hieroglifák láthatók. Nevezetesen ezek:


Elsőre meghökkentőnek tűnhet és gyakran hivatkoznak is rá bizonyítékként Atlantisz vagy a földönkívüliek ittjártának bizonyítékaként, arról azonban elfelejtenek beszámolni, hogy Egyiptomban (és mindenhol és mindenkor a világban) az aktuális politikai vagy vallási nézeteknek megfelelően le, illetve átvésték a templomok és középületek feliratait. Emiatt fordulhatott elő, hogy az új és a régi vésetek összemosódtak.

Énok könyve

Etoile írta:Én innen szedtem le és még egy remek összefoglalót is tartalmaz:
http://www.istenkereso.hu/kepek/letoltheto/20100907044204398501/Hamvas-Bela-Enokh_konyve.pdf

Ádám és Éva könyve (?)

fortis írta:

Hát csak ezt találtam , de lehet ez volna az ?

http://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/75-iras-adam-es-eva-vetke

http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/cikkek/urantia-konyv-kivonat-adam-es-eva-.html

http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/cikkek/urantia-konyv-kivonat-adam-es-eva-2-resz.html

Etoile írta:Magyar fordítása valószínűleg még nincs, de ha jó, akkor itt van angolul:
http://hopes-harbor.com/books/First%20Book%20of%20Adam%20and%20Eve.pdf

Elek írta:Qvo Vadis Domine - H Sienkievic......................14-15 éves kormba már kiolvastam....  

Kedves Elek, köszönöm neked ezt a könyvet, ma kezdtem el olvasni, nagyon-nagyon tetszik! Ha tudsz még hasonló jókat ajánlani, ne fogd vissza magad!

Etoile írta:

Elek írta:Qvo Vadis Domine - H Sienkievic......................14-15 éves kormba már kiolvastam....  

Kedves Elek, köszönöm neked ezt a könyvet, ma kezdtem el olvasni, nagyon-nagyon tetszik! Ha tudsz még hasonló jókat ajánlani, ne fogd vissza magad!  

Ugyan Eleket szólítottad meg, de ha nem bánod,  én is szívesen ajánlanék pár könyvet. Úgy veszem észre, hogy szereted a történelmi regényeket, és a korai kereszténységről is szívesen olvasol.

Valahol létezik a Ben Hur folytatása - Ben Hur fia címmel, de már elég régen olvastam. Ez kimondottan a kersztényüldözésről és Pompej pusztulásáról szól, természetes kapcsolódva az eredeti műhöz.

Ezen kívül szívesen ajánlom figyelmedbe B.Prust Fárao c. könyvét, ami az időszámításunk előtt a 11. századi Egyiptomról szól, és életem egyik meghatározó műve volt annó. (ez irányította a figyelmemet az egyiptomi történelem felé....)
Szintén e korban játszódó mű Hegedüs Géza tollából az Irnok és a fáraó c. regény.
Ha azonban Mika Waltari műveit szereted, a Szinuhe c. műve szintén a fentebb említett korszakot mutatja be.
Ha elmerülnél H. Sienkiewicz irodalmi munkásságában, ajánlom az író lengyel történelmi trilógiáját: Tűzzel-vassal, Özönvíz, Kislovag, illetve az egyik legismertebb művét a Kereszteslovagok-at.


Ha hazai írókat is bevállalsz, meleg szívvel ajánlom Kodolányi János műveit - az író egyik kedvencem.

Történelmi regényei közül érdeklődésedre számot tartható művek:

Égő csipkebokor - Mózes életét bemutató szintén ókori egyiptomi időket idéző, két részes alkotást
Julianus barát   - a magyarok eredetét kutató, domonkosrendi páternek állít feledhetetlen emléket
Boldog Margit - Árpádházi szt. Margit életéről és a XIII. századi magyar viszonyokról szól a remekmű

Külön érték számomra a magyar nyelvnek a régi időket idéző használata, ami a két utolsó művében élvezhető.

Ha pedig érdekelnek a római idők, szeretettel ajánlom az ókori Rómát és érintőlegen a keresztények üldözését is bemutató csodálatosan szép  Móra Ferenc regényt, Aranykoporsó címmel.


Nem tudom  milyen széles spektrumot felölelő az érdeklődési köröd, ezért egyenlőre csak ezeket a könyveket vagyok bátor a figyelmedbe ajánlani.

 !

Köszi Sylvia!
Most egész nyárra lesz olvasnivalóm. A Szinuhét már olvastam és az Aranykoporsó és a Fáraó is meg van a könyvtáramban. Tervezem még Graves, Claudis az isten című könyvét, továbbá Gergely Sándor, Dózsa György trilógiáját. Minden érdekel ami történelem és nem válogatok hazai és külföldi írók között.

Etoile írta:Köszi Sylvia!
Most egész nyárra lesz olvasnivalóm. A Szinuhét már olvastam és az Aranykoporsó és a Fáraó is meg van a könyvtáramban. Tervezem még Graves, Claudis az isten című könyvét, továbbá Gergely Sándor, Dózsa György trilógiáját. Minden érdekel ami történelem és nem válogatok hazai és külföldi írók között.

Látom Graves is az érdeklődési körödben van, próbáld megtalálni az Isten király c. könyvét is, érdemes! 

Van egy érdemtelenül keveset emlegetett írónk, Makkai Sándor. Csodálatos szép történelmi műveket olvastam tőle, István királyról (Magyarok csillaga), a tatárjárás időszakáról (Táltoskirály, Sárga vihar) illetve a Báthori testvérekről- Gáborról és Annáról (Ördögszekér címmel). Ha esetleg érdekel....

Tao te King - Az út és erény könyve:
http://mek.oszk.hu/00100/00191/00191.htm

Weöres Sándor fordításában, kit Hamvas mesterének tekintett, szóval megbízható.   

Anthony de Mello, Ébredj tudatára című könyvét kezdtem el olvasni és rögtön az elején találtam egy nagyon találó kis történetet:

Egy ember talált egy sastojást, és egy kotlós alá tette. A sasfiók és a kiscsirkék együtt bújtak ki a
tojásból, együtt nőttek fel.
A sasfiók egész életében azt tette, amit a csirkék; azt hitte, hogy ő csirke. Kapirgált, kukacokat
és rovarokat keresgélt. Kárált és kotkodácsolt. Csapkodott a szárnyaival, és repült egy-két
métert a levegőben.
Évek teltek el, a sas megöregedett. Egy napon a feje felett a felhőtlen égen látott egy nagyszerű
madarat, amely méltóságteljesen vitorlázott az erős szelek között, alig mozgatva izmos,
aranyszínű szárnyait.
Az öreg sas ámulva tekintett fel. "Ki az ott?" - kérdezte.
"Az a sas, a madarak királya!" - válaszolta a szomszédja. "Az ég tartozéka. Mi pedig a földhöz
tartozunk - mi csirkék vagyunk." Így azután a sas csirkeként élt és halt meg, mivel csirkének
hitte magát.

Fájdalmas belegondolni, hogy mennyire igaz ez a történet.

Hamvas Béla: Anthologia humana
http://www.osono.ro/html/uploaded/files/file_6eaba0eebc.pdf

A könyv nem regény, amely az elején kezdődik és a végén befejeződik, hanem minden mondatával újra kezdődik és újra befejeződik. Éppen ezért a könyv lapozni való, és ott kell kezdeni, ahol kinyílik. Nem ajánlatos belőle három lapnál többet egyfolytában olvasni, de feltétlenül minden nap legalább egy mondattal foglalkozni kell. A legalkalmasabb idő erre a kora reggel vagy a késő este. A könyv szövegei ugyanis nem vaktában idézett szép részletek, még csak nem is bölcs tanítások, hanem meditációs objektumok.

"Tökre" Senecca -s...

Ifjú koromba eccé beleolvastam és meg is vettem a könyvét (gyűjteményt).

Etoile írta:Hamvas Béla: Anthologia humana
http://www.osono.ro/html/uploaded/files/file_6eaba0eebc.pdf

A könyv nem regény, amely az elején kezdődik és a végén befejeződik, hanem minden mondatával újra kezdődik és újra befejeződik. Éppen ezért a könyv lapozni való, és ott kell kezdeni, ahol kinyílik. Nem ajánlatos belőle három lapnál többet egyfolytában olvasni, de feltétlenül minden nap legalább egy mondattal foglalkozni kell. A legalkalmasabb idő erre a kora reggel vagy a késő este. A könyv szövegei ugyanis nem vaktában idézett szép részletek, még csak nem is bölcs tanítások, hanem meditációs objektumok.

Hú, ebben minden benne van, még a filozófusok is! Spinoza, Descartes, Voltaire, Rousseau....
Épp szerettem volna tanulmányozni a valamirevaló filozófusokat, de nem tudtam, hogy kezdjek hozzá, hát itt vannak.

Michael Talbot, Holografikus univerzum című könyvét olvasom jelenleg, eléggé áthallásos Castanedával. Ez a részlet például a gyüjtőpontot juttatja eszembe:

"Érdekes módon, a hologram is elképesztő információ tároló képességgel rendelkezik. Számos különböző képet rögzíthetünk egyetlen filmdarabra, a két lézer metszés-szögét változtatva. Egy ily módon rögzített képet egyszerűen előhívhatunk, csupán egy lézerrel ugyanolyan szögben kell megvilágítani, ahogy az eredeti lézerek álltak, amikor a képet rögzítették. Ezt a módszert alkalmazva kutatók kiszámolták, hogy egy négyzethüvelyknyi film képes 50 bibliányi információt tárolni!"

És egy interjú a könyv szerzőjével:

Kiszely István, A magyar nép őstörténete

http://mek.oszk.hu/06400/06403/html/

Az ismert antropológus e könyvében ismerteti a magyarság eredetéről vallott nézeteket, s azokat szembesíti a legújabb tudományos eredményekkel.