Ami a fejben jár vagy másutt

... folyt. köv...

Blueeye írta:A pszichológia osztotta fel a személyiséget több részre, és próbálják gyógyítani  az embereket, kevés sikerrel.

A bennünk élő gyermek nincs. Én egonak mondanám.

Folyamatos VAGYOK állapot van. Persze közben a test változik, ( gyermekkor, fiatalkor, idős kor) de aki benne él, az nem.

A testem nagysága és kora nem befolyásolja a VAGYOK -ot, a jelen létem, amit Isten teremtett, és független a testtől.

Ezt én is hasonlóképp érzem.

nofertiti írta:

Blueeye írta:A pszichológia osztotta fel a személyiséget több részre, és próbálják gyógyítani  az embereket, kevés sikerrel.

A bennünk élő gyermek nincs. Én egonak mondanám.

Folyamatos VAGYOK állapot van. Persze közben a test változik, ( gyermekkor, fiatalkor, idős kor) de aki benne él, az nem.

A testem nagysága és kora nem befolyásolja a VAGYOK -ot, a jelen létem, amit Isten teremtett, és független a testtől.

Ezt én is hasonlóképp érzem.

  

nofertiti írta:

efi írta:Igaz. Félreérthető volt, amit írtam. Nem azt akartam mondani, hogy fossuk a szót, ha kell, ha nem. Tehát nem azt gondolom, hogy mindent ki kell mondanunk, amit igaznak gondolunk. Inkább az lehet a helyes megfogalmazás, hogy amit kimondunk, az igaz legyen.

  

Most már csak az a kérdés, hogy mi az IGAZ.
Kinek mit jelent. Mert tudjuk, hogy kinek-kinek hite szerint más és más vagy elgondolása szerint, vagy filozófiája szerint, neveltetése szerint, stb... stb...

Nem kell hozzá vallás, filozófia, mindegy mit tanítottak,és mindegy ki vagy.

Ha Te úgy érzed itt is helyed van, akkor az IGAZ. Ha úgy érzed holnap, hogy mégsem érzed jól itt magad, akkor az is IGAZ.
Ha egy hét múlva azt érzed, mégis van itt keresnivalód, és jössz, akkor az IGAZ.

Ha azt érzed hogy jönnél, de kijelented, hogy nem jössz, akkor az hazugság.

Mindig az igaz, amit érzünk, és ez változó. Akár óránként is változhat. Az igazság változik, ahogy mi is. Tehát változékony, mint minden.

Amit igaznak hiszünk, érzünk, az sokszor nem felel meg a valóságnak, mert a sötétségünk miatt sokszor melléfogunk, amit érzünk, mégsem lesz később igaz.

Mert a szennyezettség nagy, az érzés téves, rosszul döntünk miatta.

Még nem rendelkezünk a tisztánlátás képességével.

Aki nem megváltott, az a pillanatnyi érzései alapján tájékozódik, választ és dönt az életben.

A Megváltottak Isten akaratát hajtják végre, nem a saját érzéseik alapján tájékozódnak.

Blueeye írta:Nem kell hozzá vallás, filozófia, mindegy mit tanítottak,és mindegy ki vagy.

Ha Te úgy érzed itt is helyed van, akkor az IGAZ. Ha úgy érzed holnap, hogy mégsem érzed jól itt magad, akkor az is IGAZ.
Ha egy hét múlva azt érzed, mégis van itt keresnivalód, és jössz, akkor az IGAZ.

Ha azt érzed hogy jönnél, de kijelented, hogy nem jössz, akkor az hazugság.

Mindig az igaz, amit érzünk, és ez változó. Akár óránként is változhat. Az igazság változik, ahogy mi is. Tehát változékony, mint minden.

Amit igaznak hiszünk, érzünk, az sokszor nem felel meg a valóságnak, mert a sötétségünk miatt sokszor melléfogunk, amit érzünk, mégsem lesz később igaz.

Mert a szennyezettség nagy, az érzés téves, rosszul döntünk miatta.

Még nem rendelkezünk a tisztánlátás képességével.

Az is lehet igaz megnyilvánulás ha felvállalom a hazug állapotom. Csak ezen felismerés után nem mindegy, hogy abban leragadok, vagy a felismerés merre VISZ TOVÁBB. Felismerés által igazi bocsánat kérése vagy azért való ima pl.

Az is lehet igaz, ha tudom, hogy az érzés vagy érzelem egy múló illúzió és ama vágy mozgat, hogy a végső igazság mozgasson, ami ellent mondhat egy érzésnek, de a kérés által tisztulhat. Nem kategorizálnám hazugnak. Lehet felismerése annak, hogy egy szinten nem akar leragadni valaki. És ezt most nem fizikai helyhez kötésre értem, hanem adott helyen ne az érzelmek rángassanak ide vagy oda. Lehet annak kérése imában, hogy ne az érzelmek vezéreljenek, hanem a VÉGSŐ IGAZSÁG. Vagy mondjuk ISTEN.

Alapvetően a kettősség állapotában él mindkét oldal, nem tagadhatom le egyiket sem, tehát létezhet olyan állapot, mikor mindkettő igaz, mármint abból kiindulva, ha elfogadom, hogy az is igaz, amit érez az ember, de nem csak az igaz az emberben.
Az egy állapot megvallása de a valódi IGAZ állapothoz vezető út egyik része.

Az is lehet igaz állapot, ha valaki hezitál,
ha valaki fél,
ha valaki megtorpan, mert ez van belül
ha valaki valamit tenne mégis valamiért azt nem teszi meg nem biztos, hogy hazugság lehet MÁS is.
Nem azt mondom, hogy biztos más, hanem azt mondom nem biztos, hogy hazugság.
de az is igaz állapot, ha felvállalom bennem nevezzük hazugságnak, hazugság van, kettősség, mert ha azért teszek úgy, ahogy az első érzés által tennék, mert nem akarok hazug lenni, akkor meg a hezitálás igaz állapotát tagadom le.
Pont abból kiindulva, hogy még nem rendelkezünk a tisztánlátás képességével nem határoznám meg egy dologról, hogy az melyik vagy micsoda. Lehet ez is az is.

Az, hogy nem kell hozzá vallás, filozófia, és mindegy mit tanítottak, és mindegy ki vagy pont letagadja ha belül mégis él vagy mozog egy vallás, filozófia vagy egy tanított dolog, és hogy kik vagyunk.

Ha mindegy lenne, hogy kik vagyunk, akkor nem kéne úgy cselekedni, ahogy érzünk.
Egyébként talán az ember az, ahogy érez?

nofertiti írta:
Most már csak az a kérdés, hogy mi az IGAZ.
Kinek mit jelent. Mert tudjuk, hogy kinek-kinek hite szerint más és más vagy elgondolása szerint, vagy filozófiája szerint, neveltetése szerint, stb... stb...

Az igazság egy kijelentésnek, vagy állításnak a saját tárgyához való viszonyát jelenti. Az igazság ebből a viszonyból származik.

Az, hogy kinek-kinek mit jelent az :” igaz”, az elsősorban a saját morális beállítódáson, értékítéletén, és önmaga megbecsülésén múlik.
Nem feltétlenül szükséges a másik igazát magunkénak tekinteni, feltételek nélkül elfogadni.
A másik véleményének tudomásul vétele, tiszteletben tartása viszont elsősorban tolerancia kérdése.

Minél jobban bonyolítja valaki a dolgot, annál szövevényesebb helyzetben találja magát.

Igen, azonban az is a toleranciához tartozik, hogy nem feltételezem a másikról, hogy csak a saját igazsága létezik csupán azért, mert kitart a amellett, amit igaz-nak nevez.

Mindenkinek máshol vannak a határok, ha tudomásul veszem, hogy a másiknak hol van, akkor tiszteletben tartom azt is, ha neki nem ott van, ahol nekem.
Kölcsönösen.
Ez is a tolerancia.
A problémát az okozza, ha a másik határait mi akarjuk megszabni.
Hiszen az is a másik véleményének tudomásul vétele, ha más a véleménye a határokról vagy magáról a tiszteletben tartásról.

Blueeye írta:Minél jobban bonyolítja valaki a dolgot, annál szövevényesebb helyzetben találja magát.

Igen sokkal egyszerűbb kategórikusan ítéletet gyártani, hogy valami ez vagy az, a többi túlbonyolítás, holott mellette ott a kijelentés, hogy nem vagyunk tisztán látók.
Minél bonyolultabbnak hiszünk valamit, annál inkább nem látjuk a fától az erdőt.

Ez csupán egy másik vélemény.

Na látod, ezért kell hasonlókkal lenni.

Milyen élet az, amikor 70-80 évig arról szólnak az ember napjai, és kapcsolatai, hogy hidat építsen a szakadék fölött?

Az ember összes energiáját felőrli ez.

Én pl. akkor vagyok fejlődőképes, ha hozzám hasonlóval vagyok. Ahol nem lehet békességben lenni, mert a másik nem fogad el semmit, csak a sajátját, akkor búcsút kell mondani, tolerancia ide, vagy oda.

Blueeye írta:Na látod, ezért kell hasonlókkal lenni.

Milyen élet az, amikor 70-80 évig arról szólnak az ember napjai, és kapcsolatai, hogy hidat építsen a szakadék fölött?

Az ember összes energiáját felőrli ez.

Én pl. akkor vagyok fejlődőképes, ha hozzám hasonlóval vagyok. Ahol nem lehet békességben lenni, mert a másik nem fogad el semmit, csak a sajátját, akkor búcsút kell mondani, tolerancia ide, vagy oda.

Nem látom, te látod így   , én másképp gondolom.   

És kit érdekel, hogy másként gondolod? Elfogadom.   

ezért nem fejtettem ki, mert megvártam, hogy érdekel - e   

Nefer, most már beugrott, hogy miért nem tudunk egyetérteni vagy beszélgetni mi ketten (sem).

Röviden: még a Téged érdeklő témákba sem mélyedsz bele, vagy leglább egybe, kiveszel tanításokat innen, onnan, és mivel nem érted, és nem látod át, ezer kérdést teszel fel másoknak, hogy ők hogy látják azt a bizonyosat, meg Te hogy látod. Ez véget nem érő szófosásban merül ki, és nem lesz belőle énekes kódis se.

Csak szemléltem a véleményemet.

Ha Téged érdekel a Bhagavad gita, akkor elolvasod 1 x, 2 x 3 x, aztán aki szintén ugyanígy belemélyedt, azzal tudsz a Bhagavad gitáról beszélni, de nem a saját véleményt.
Ha engem a Bhagavad gita érdekel, addig tanulmányozom, amíg meg nem értem, és amíg át nem látom. Ha megakadtam, keresek egy hozzáértő személyt, aki elmagyarázzam, mi a helyes.

De sokan úgy kezdeményeznek beszélgetést, hogy halvány lila fingjuk sincs az egészről, de egy-két kiemelt részlethez több száz kérdés és meglátás van, de nem mástól kell megtudni, miről szól a Bhagavad gita, hanem két évet rá kell szánni.
Akkor már kapisgálhat valamit az ember, kivéve, ha már ott tart értelmileg, hogy felfogja az olvasottakat, hallottakat. Kérdezésből, vélemények ütköztetéséből nem lehet tanulni.

A tanítások, nem szerintem így vagy úgy vannak, hanem úgy vannak, ahogy van. Ez is a címe, Bhagavad gita, úgy, ahogy van.

Úgyhogy, munka, munka, és belemélyedés.

Már ne haragudj Blueeye, de valóban.
Pont erről beszéltem, hogy a tanítás nem csak az, amit mi gondolunk róla.

Lehet ez is az is, mivel nem látunk tisztán nem tisztünk róla megmondani. Te kijelentettél én elmondtam, lehet más is.

Az hogy te azt hiszed tudod ki szánt rá egy-egy évet a tanításra nem két évet vagy akármennyit, ez megint a TE megítélésed. Hogy beszélgetett-e erről szakavatottal vagy sem.
Ha azzal szeretnél erről beszélgetni, akiben megbízol és szerinted szakavatott tedd vele.
Ha nem szeretnél beszélgetni, akkor ne beszélgessünk. Ez ilyen egyszerű.
Majd az szól hozzá, aki szeretne beszélgetni.

nofertiti írta:

efi írta: az lehet a helyes megfogalmazás, hogy amit kimondunk, az igaz legyen.

 Most már csak az a kérdés, hogy mi az IGAZ.
Kinek mit jelent. Mert tudjuk, hogy kinek-kinek hite szerint más és más vagy elgondolása szerint, vagy filozófiája szerint, neveltetése szerint, stb... stb...

Nefer, én nem arról beszéltem, hogy csak igaz tanításokat hangoztassunk. Hétköznapi igazmondásról beszéltem. Olyan pici dolgokról, hogy pl. ha meghívnak valahova, és nem akarsz elmenni, akkor azt mondod, hogy nem akarsz elmenni ezért és ezért. Nem pedig valami kifogással jössz, hogy jaj, sajnos nem tudok, mert ez van meg az van. Például.
Ilyen dolgokon múlik az ember tisztasága.

Nofertiti írta:Az is lehet igaz megnyilvánulás ha felvállalom a hazug állapotom.

Erre a fajta igaz megnyilvánulása nem érdemes túl sok szót fecsérelni, könnyen önmagunk előtti tetszelgéssé fajul: hogy lám, milyen őszintén bevallom a hibáimat, én, az állati jó fej, őszinte ember.
  
Inkább a hazug állapottól kell megszabadulni, az a lényeg.

Blueeye írta: Ahol nem lehet békességben lenni, mert a másik nem fogad el semmit, csak a sajátját, akkor búcsút kell mondani, tolerancia ide, vagy oda.

Pedig, Blueeye, ez erre a fórumra is abszolút jellemző. Hogy a másik nem fogad el semmit, csak a sajátját. Engem is beleértve. És téged is.

efi írta:

Nofertiti írta:Az is lehet igaz megnyilvánulás ha felvállalom a hazug állapotom.

Erre a fajta igaz megnyilvánulása nem érdemes túl sok szót fecsérelni, könnyen önmagunk előtti tetszelgéssé fajul: hogy lám, milyen őszintén bevallom a hibáimat, én, az állati jó fej, őszinte ember.
  
Inkább a hazug állapottól kell megszabadulni, az a lényeg.

  

Előzőleg úgy kezdtem ezt a topikot, hogy egy másik szemszög...

És csak azoknak, akiket érdekel vagy kíváncsiak rá.
Nos ebben a hozzászólásban többen félreértik szerintem az Arjunától idézett kijelentés jelentését, ha valaki mégis meg szeretné ismerni egy másik szemszögből az idézet után olvashatja:

Méhecske írta:Re: Tudatkalandorok
HozzászólásSzerző: a_Fiú_Arjuna » 8 perccel ezelőtt

....szóval gyermekszületés....micsoda nagyképűség, tudatlanság, ...bizony a bűn választása...Ó Atyám, bocsáss meg nekik, és világosítsd meg az elméjük sötétségét...Űzd el a TE FÉNYEDDEL....amen

---------------------------------------------------------------------------------
A bűn az bűn, igen, de az élet-vállalás egy lehetőség az imádságra.

Amikor egy gyermek születését felvállalom, egy léleknek adok lehetőséget, hogy visszatalálhasson Istenhez.

A földi élet az a szabad hely, ahol nem az idő kimerevített pillanatában várom bűneim idejének leteltét, hanem LEHETŐSÉG a Szeretetben való növekedésre, a Föld Isten Kegyelme, Ajándéka az ember számára, hogy Hozzá a lehetőségek, a kegyelmek, a kimondott igen-ek útján visszatérhessünk.

Erre egy picinyke léleknek lehetőséget adni mindenképpen öröm  

Az emberi élet gyűlölője  a Sátán, mert tudja, hogy sok lélek kerül ki a fogságából.

Szóval a gyermekszületésről olvasható tanítás azon a honlapon, ahonnan idéztél méhecske, de azt nem hoztad.
Tiszteletben tartva egymás hitét, nem vitakeltés szándékával írom, csupán rámutatnék egy apróságra, hogy ez így félinformáció. És ha valaki nem is akarja megismerni másik hitét, akkor arról csupán feltételezései lehetnek. Ez alól én sem vagyok kivétel.
Tehát nem a gyermekszületés - vagy nem az ebből következtetett gyermekáldás - a nagyképűség és tudatlanság és nem az maga a bűn
hanem
micsoda nagyképűség, tudatlanság, ami bizony a bűn választása...
a gyermekszületés pedig esély a bűnből való tisztulásra Jézus Krisztus által

magyarul semmiféle emberi élet gyűlöletéről nem volt szó...

efi írta:

nofertiti írta:

efi írta: az lehet a helyes megfogalmazás, hogy amit kimondunk, az igaz legyen.

 Most már csak az a kérdés, hogy mi az IGAZ.
Kinek mit jelent. Mert tudjuk, hogy kinek-kinek hite szerint más és más vagy elgondolása szerint, vagy filozófiája szerint, neveltetése szerint, stb... stb...

Nefer, én nem arról beszéltem, hogy csak igaz tanításokat hangoztassunk. Hétköznapi igazmondásról beszéltem. Olyan pici dolgokról, hogy pl. ha meghívnak valahova, és nem akarsz elmenni, akkor azt mondod, hogy nem akarsz elmenni ezért és ezért. Nem pedig valami kifogással jössz, hogy jaj, sajnos nem tudok, mert ez van meg az van. Például.
Ilyen dolgokon múlik az ember tisztasága.

Én sem, számos hétköznapi dolgot soroltam fel.

efi írta:

Nofertiti írta:Az is lehet igaz megnyilvánulás ha felvállalom a hazug állapotom.

Erre a fajta igaz megnyilvánulása nem érdemes túl sok szót fecsérelni, könnyen önmagunk előtti tetszelgéssé fajul: hogy lám, milyen őszintén bevallom a hibáimat, én, az állati jó fej, őszinte ember.
  
Inkább a hazug állapottól kell megszabadulni, az a lényeg.

Igen, viszont emellett az is fontos, hogy az sem járul hozzá ha egyszerűen letagadjuk vagy nem merünk róla beszélni. Az megint a másik véglet.
Megtalálni a módját, ami elvezet az őszinte megbánáshoz.

Igen, tetszelgéssé is fajulhat ez is hozzátartozik, mint ahogy bíráskodássá is válhat, ahogy hány ember nem bír tükörbe nézni emiatt, alkoholba fojtják.

Emellett valamikor nem megy az attól való megszabadulás, az is a felsorolás egészéhez hozzátartozik.
Az ego pedig, mint tudjuk mindenből királyi széket képes alkotni.

Igen, megkeresni a módját, hogy hogyan lehet megszabadulni, mi változtatja meg a vágyat, a kiélésig fajuló kirohanást, mitől tudom vállalni a következményt, hogyan tudom, mint szimpla igazság kimondani, és nem tetszelgés által vagy bíráskodás által.


Megtalálni az útját, hogy eljussak a felelősségvállalásig.

-

Miért te nem láttad az általad áthozott hsz-ban a lehetőséget?

 

Nyilvánvaló volt már a hozott idézetből is, hogy félinformáció, és hogy erősen hiányzik mellőle a szövegkörnyezet.

-

-

-

-