Az álom "elmélete(i)"

fortis írta:Ez a gondolat egy félkómás félig alvó, félig ébren lévő állapotban érkezett, és így szólt:
Az álom világa valyon a képzelet valósága, vagy a valóság képzelete volna?

Talán még az sem lehetetlen, hogy a valós világunk maga egy kollektív álom. Miért ne lehetne az, hogy ezt a nagy álmot  7 milliárdan álmodjuk?

fortis írta:Ez a gondolat egy félkómás félig alvó, félig ébren lévő állapotban érkezett, és így szólt:
Az álom világa vajon a képzelet valósága, vagy a valóság képzelete volna?

Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
És felébredtem… És most nem tudom,

most nem tudom, – folytatta eltünődve, –
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –

Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! –
Ő mosolygott: – Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.

  De jó volt, tetszett!

Danny Blue mondta egyszer az egyik előadásán, hogy a siker kulcsa az ismétlésben van. Semmi mást nem kell tenned, mint követned azokat az instrukciókat amiket az előtted járók megalkottak. Ezek okos emberek voltak, sok éves tapasztalattal, tudták mit beszélnek. Pontosan tedd azt amit mondanak, másold le a mozdulataikat. Pontosan, ugyanúgy. Ez nemcsak a mentalizmusra és bűvésztrükkökre igaz, ha az élet bármely területének szakértője akarsz lenni, végig kell járnod a mesterek által kikövezett utat. Bizalommal és hittel. Ne vigyél bele semmi egyediséget, ne térj le az útról, még a járásod is legyen előírásos. Csak ha már te magad is mesterré válsz az adott területen, csak akkor alakíthatod ki a saját rendszeredet. Utánozni, ismételni, gyakorolni.
Természetesen ez a tudatos álmokra is alkalmazható. Mégis, az a leggyakoribb hiba hogy az emberek  mennek a saját fejük után. Sri Aurobindo mondja:

"Fogadd gyanakvással a tökéletesnek látszó sikert, de ha utána még sok tennivalód marad, örülj és menj elõre, mert hosszú lesz még a munka az igazi tökéletességig. Nincs annál bénítóbb tévedés, mint hogy már a célnak tartunk egy lépcsõfokot, vagy hogyha túl soká idõzünk egy pihenõnél."

Magam is nagyon jól tudom mennyire mámorító és felszabadító érzés tudatosnak lenni egy álomban. Levetsz magadról minden terhet és az előtted álló végtelen lehetőségek gyermeki izgalommal töltenek el. Minden vágyadat kielégítheted. De mindennek megvan a maga módja, helye és ideje. Castaneda alkotta meg az "álmodási kapuk" fogalmát. Ezek a don Juan által adott útmutatásokon alapulnak, melyeket egy sok száz vagy ezer éves hagyomány szellemében alakítottak ki. Maga don Juan is megjegyzi hogy sokféleképpen lehet közelíteni a tudáshoz, de a leghatékonyabb ha az ember követi a már bevált és kipróbált módszereket. A castanedai álmodás első kapuja tulajdonképpen felöleli az egész tudatos álmodás klasszikus gyakorlatát. De sokan nem is mennek  ennél tovább. Megelégszenek a tudatosság lelkesítő állapotával és az ember vagy nem csinál semmi értelmeset vagy az elemi ösztönök kielégítését hajszolja. Még talán a  lélekbúvár ezoterikusok akik a legtöbbet profitálják az álmaikból, de számukra sem több ez mint önismereti tréning.

Eddig 200 tudatos álmom volt, sok vagy kevés magam sem tudom, azt viszont leszűrtem belőlük hogy jól elücsörögtem azon a bizonyos lépcsőfokon. Sok mindent kipróbáltam és nagyon sok dolgot megtudtam önmagamról - ez már mindenképpen eredmény - de hiszem hogy van ennél tovább is. Ösztönösen és a tapasztalatok útján az ember maga is rájön egy idő után hogy mik azok az alapvető szabályok az álmodásban amelyekhez igazodni kell ha nem szeretne idő előtt felébredni. De végtelenül könnyebb és hatékonyabb ha hallgat a mesterekre. Az önfejűség hosszútávon nem gyümölcsöző, különösen akkor nem ha minden szükséges információ elérhető. Pár dolgot szeretnék elmondani ami számomra és talán mások számára is hasznos lehet:

A REM fázisban álmodunk. Ilyenkor a szemünk gyors szemmozgást végez. Nem történik más minthogy a szemünk leköveti azokat a képeket amiket álmunkban látunk. Ezek pedig sokszor nagyon kaotikusak. Mikor tudatossá válsz, a figyelmed rögzül az adott szituáción. Megállítod a változást és az álomkörnyezet rövid időre stabilizálódik. Ha ilyenkor fixálod a tekinteted egy tárgyra, azzal tulajdonképpen megállítod a szemmozgást is. És jön a felébredés. Hogy ezt elkerüljük mindössze mozgásban kell maradni. Ne bámuljunk semmit hosszan, rövid pillantásokat vetve haladjunk egy irányba, vagy egy helyben állva mozgassuk a tekintetünket a környezet egyik eleméről a másikra. A sima szemforgatás is segít.

Az első kapu technikája is a fentiek gyakorlásáról szól. Először ébren elhatározzuk hogy megcselekszünk valamit álomban és ettől tudatossá válunk. Tipikusan ez a kéznézés szokott lenni, de megfelel bármilyen egyszerű cselekvés vagy tárgy. Ha ez megtörtént és tudatos vagy, ne engedd hogy az izgalom urrá legyen rajtad, maradj higgadt. Nézz körül és válassz ki három pontot magad körül. Váltogasd a tekinteted közöttük és időnként nézz újra a kezedre is. Ezt kell gyakorolni, anélkül hogy engednéd elkalandozni a figyelmed. Idővel fokozatosan növelheted a pontok számát, amíg végül már könnyedén fenn tudsz tartani egy egész világot a széthullás veszélye  nélkül. Csak ha az álomtér kellően stabil, akkor van időd és lehetőséged hogy egyéb dolgokat is kipróbálj a szemlélődésen kívül. Ekkor már jöhet az interakció tárgyakkal, személyekkel és a többi érzékszerv bevonása az álomba. Bármilyen közhelyesen hangzik is, de igaz hogy csak kellően erős alapokra lehet építkezni.

Így jön képbe a második kapu, ami már új világok teremtését jelenti. Megváltoztatod az álomteret, a legszürreálisabbtól a leghétköznapiig és addig maradsz benne amíg akarsz. Ezek után pedig a szervetlen lényekkel való munka következik, ám ezek a dolgok már nagyon messzire vinnének és talán nem is mindenkinek valók.  Akárhogy legyen is, többet ér egy hosszú, uralommal teljes élmény, mint sok rövid ami felett nincs teljes hatalmad. Természetesen amit megszereztél korábban tudást, az már a tiéd, és ha megéred a pénzed alkalmazni is tudod őket a későbbiekben.
Az álmodás nemcsak az álmok irányításra tanít meg, hanem általuk nagyobb hatékonysággal kezelheted ébrenléti életedet is. A tudatosság növelhető és kell is növelni, mert ez a legjobb módja hogy a saját döntéseid hozzad meg és ne mások határozzanak az életed felett.

Igen ezek okos információk, ajánlanám magam is mindenkinek. 
Amit esetleg hozzá fűznék, hogy az ember nem hiheti azt, hogy valamiben tökéletes, mert olyan mint tökéletes, nem létezik.  Önhittség lenne azt gondolni, hogy valamiben is tökéletesek vagyunk, mert ez nagyon relatív, és mindig felmerülhet a kérdés a viszonyítási alaphoz, hogy mihez, vagy kihez képest. 
Más részről itt volna a szív útja.  Nem vagyok benne biztos, hogy ami az egyik embernek a szív ösvényét, az a másiknak is ugyan azt jelentené.  Ezért bár sokat lehet tanulni a mesterektől, le lehet utánozni minden egyes mozdulatukat, és lehet ez roppant hasznos is a számunkra, de nem biztos, hogy az utunk célja ugyan az volna.

A cél természetesen különböző lehet, de a mesterség elsajátításának megvannak a megszabott lépései. A kovácslegény jól teszi ha hallgat mesterére, különben megégeti magát. Ugyancsak a legényen múlik hogy a későbbiekben fegyver vagy szerszámkészítésre használja-e a tudását. A módszer és az eszközök ugyanazok, de amíg az egyik a teremtést, a másik a pusztítást szolgálja. A magam részéről eleget kalandoztam, visszatérek az alapokhoz amíg el nem érem benne a tökéletességet. Másként nem megy, az ember nem végezhet félmunkát, mint ahogy a kovács sem ütheti a vasat félszívvel különben eltörik. "Légy semleges és csendben szemlélődj" - ezt fogom szem előtt tartani.

Igen, akartam is kérdezni, melyik alapokra gondolnál, de itt a végén meg is adtad a választ.

Törölt felhasználó írta:Danny Blue mondta egyszer az egyik előadásán, hogy a siker kulcsa az ismétlésben van. Semmi mást nem kell tenned, mint követned azokat az instrukciókat amiket az előtted járók megalkottak. Ezek okos emberek voltak, sok éves tapasztalattal, tudták mit beszélnek. Pontosan tedd azt amit mondanak, másold le a mozdulataikat. Pontosan, ugyanúgy. Ez nemcsak a mentalizmusra és bűvésztrükkökre igaz, ha az élet bármely területének szakértője akarsz lenni, végig kell járnod a mesterek által kikövezett utat. Bizalommal és hittel. Ne vigyél bele semmi egyediséget, ne térj le az útról, még a járásod is legyen előírásos. Csak ha már te magad is mesterré válsz az adott területen, csak akkor alakíthatod ki a saját rendszeredet. Utánozni, ismételni, gyakorolni.
Természetesen ez a tudatos álmokra is alkalmazható. Mégis, az a leggyakoribb hiba hogy az emberek  mennek a saját fejük után. Sri Aurobindo mondja:

"Fogadd gyanakvással a tökéletesnek látszó sikert, de ha utána még sok tennivalód marad, örülj és menj elõre, mert hosszú lesz még a munka az igazi tökéletességig. Nincs annál bénítóbb tévedés, mint hogy már a célnak tartunk egy lépcsõfokot, vagy hogyha túl soká idõzünk egy pihenõnél."

Magam is nagyon jól tudom mennyire mámorító és felszabadító érzés tudatosnak lenni egy álomban. Levetsz magadról minden terhet és az előtted álló végtelen lehetőségek gyermeki izgalommal töltenek el. Minden vágyadat kielégítheted. De mindennek megvan a maga módja, helye és ideje. Castaneda alkotta meg az "álmodási kapuk" fogalmát. Ezek a don Juan által adott útmutatásokon alapulnak, melyeket egy sok száz vagy ezer éves hagyomány szellemében alakítottak ki. Maga don Juan is megjegyzi hogy sokféleképpen lehet közelíteni a tudáshoz, de a leghatékonyabb ha az ember követi a már bevált és kipróbált módszereket. A castanedai álmodás első kapuja tulajdonképpen felöleli az egész tudatos álmodás klasszikus gyakorlatát. De sokan nem is mennek  ennél tovább. Megelégszenek a tudatosság lelkesítő állapotával és az ember vagy nem csinál semmi értelmeset vagy az elemi ösztönök kielégítését hajszolja. Még talán a  lélekbúvár ezoterikusok akik a legtöbbet profitálják az álmaikból, de számukra sem több ez mint önismereti tréning.

Eddig 200 tudatos álmom volt, sok vagy kevés magam sem tudom, azt viszont leszűrtem belőlük hogy jól elücsörögtem azon a bizonyos lépcsőfokon. Sok mindent kipróbáltam és nagyon sok dolgot megtudtam önmagamról - ez már mindenképpen eredmény - de hiszem hogy van ennél tovább is. Ösztönösen és a tapasztalatok útján az ember maga is rájön egy idő után hogy mik azok az alapvető szabályok az álmodásban amelyekhez igazodni kell ha nem szeretne idő előtt felébredni. De végtelenül könnyebb és hatékonyabb ha hallgat a mesterekre. Az önfejűség hosszútávon nem gyümölcsöző, különösen akkor nem ha minden szükséges információ elérhető. Pár dolgot szeretnék elmondani ami számomra és talán mások számára is hasznos lehet:

A REM fázisban álmodunk. Ilyenkor a szemünk gyors szemmozgást végez. Nem történik más minthogy a szemünk leköveti azokat a képeket amiket álmunkban látunk. Ezek pedig sokszor nagyon kaotikusak. Mikor tudatossá válsz, a figyelmed rögzül az adott szituáción. Megállítod a változást és az álomkörnyezet rövid időre stabilizálódik. Ha ilyenkor fixálod a tekinteted egy tárgyra, azzal tulajdonképpen megállítod a szemmozgást is. És jön a felébredés. Hogy ezt elkerüljük mindössze mozgásban kell maradni. Ne bámuljunk semmit hosszan, rövid pillantásokat vetve haladjunk egy irányba, vagy egy helyben állva mozgassuk a tekintetünket a környezet egyik eleméről a másikra. A sima szemforgatás is segít.

Az első kapu technikája is a fentiek gyakorlásáról szól. Először ébren elhatározzuk hogy megcselekszünk valamit álomban és ettől tudatossá válunk. Tipikusan ez a kéznézés szokott lenni, de megfelel bármilyen egyszerű cselekvés vagy tárgy. Ha ez megtörtént és tudatos vagy, ne engedd hogy az izgalom urrá legyen rajtad, maradj higgadt. Nézz körül és válassz ki három pontot magad körül. Váltogasd a tekinteted közöttük és időnként nézz újra a kezedre is. Ezt kell gyakorolni, anélkül hogy engednéd elkalandozni a figyelmed. Idővel fokozatosan növelheted a pontok számát, amíg végül már könnyedén fenn tudsz tartani egy egész világot a széthullás veszélye  nélkül. Csak ha az álomtér kellően stabil, akkor van időd és lehetőséged hogy egyéb dolgokat is kipróbálj a szemlélődésen kívül. Ekkor már jöhet az interakció tárgyakkal, személyekkel és a többi érzékszerv bevonása az álomba. Bármilyen közhelyesen hangzik is, de igaz hogy csak kellően erős alapokra lehet építkezni.

Így jön képbe a második kapu, ami már új világok teremtését jelenti. Megváltoztatod az álomteret, a legszürreálisabbtól a leghétköznapiig és addig maradsz benne amíg akarsz. Ezek után pedig a szervetlen lényekkel való munka következik, ám ezek a dolgok már nagyon messzire vinnének és talán nem is mindenkinek valók.  Akárhogy legyen is, többet ér egy hosszú, uralommal teljes élmény, mint sok rövid ami felett nincs teljes hatalmad. Természetesen amit megszereztél korábban tudást, az már a tiéd, és ha megéred a pénzed alkalmazni is tudod őket a későbbiekben.
Az álmodás nemcsak az álmok irányításra tanít meg, hanem általuk nagyobb hatékonysággal kezelheted ébrenléti életedet is. A tudatosság növelhető és kell is növelni, mert ez a legjobb módja hogy a saját döntéseid hozzad meg és ne mások határozzanak az életed felett.

Törölt felhasználó írta:A cél természetesen különböző lehet, de a mesterség elsajátításának megvannak a megszabott lépései. A kovácslegény jól teszi ha hallgat mesterére, különben megégeti magát. Ugyancsak a legényen múlik hogy a későbbiekben fegyver vagy szerszámkészítésre használja-e a tudását. A módszer és az eszközök ugyanazok, de amíg az egyik a teremtést, a másik a pusztítást szolgálja. A magam részéről eleget kalandoztam, visszatérek az alapokhoz amíg el nem érem benne a tökéletességet. Másként nem megy, az ember nem végezhet félmunkát, mint ahogy a kovács sem ütheti a vasat félszívvel különben eltörik. "Légy semleges és csendben szemlélődj" - ezt fogom szem előtt tartani.

Ez értelmes és egyenes beszéd!

"Légy semleges és csendben szemlélődj."

Ez nem lesz mindig könnyű, az érzelmek és korábbi beidegződések visszahatnak. Az álomélmények időnként nagyon felkavaróak tudnak lenni és nem is hiszem hogy mindig helyes megbolygatni őket. Az ideális az ha elkülönülsz és úgy szemléled a dolgokat ahogy vannak. Ne vigyél bele "ént". Nem kell hogy megértsd (még!) csak figyeld meg mi történik. Most ez a filozófiám, a passzív szemlélődést részesítem előnyben az aktív cselekvéssel szemben. Egyelőre. Eleinte féltem hogy nem lesznek elég érdekesek így az álmaim, hogy elvesztegetem a tudatosság lehetőségét, de szerencsére az ellenkezőjét tapasztalom. Legalább ezt az évet szeretném az alapok megerősítésre szánni, még ha a könyökömön jön is már ki és mikor kellően felkészült leszek továbblépek, de csakis akkor.

Jó munkát hozzá!

Nem igazán hiszek a mesterséges kapcsolatteremtés létjogosultságában, az álmok terén.

Zoli írta:Nem igazán hiszek a mesterséges kapcsolatteremtés létjogosultságában, az álmok terén.

Egyetértek!
(Mindig) két út van, egy technikai, és egy humán.
Amit itt leírtak, abba belegondolni is rettenetes, bár nem igaz, amit itt írnak, hogy ki tudják olvasni az álmokat.
A másik út az, amit te is járni akarsz, hogy a közös álmodást az emberi képességek felfejlesztésével érjék el. Bár én ez ellen is tiltakozni szoktam, mégis a kettő közül ez az, ami rendben van.

Igen ez a mesterséges dolog elborzaszt, és nem is igazán hiszem, hogy megvalósítható lehetne.  A természetes út viszont talán járható, és bár  ismeretlen terület, azért volnának egyszerű megközelítései, amiket mi magunk is próbálgathattunk. 
Ilyenek pl a kapus kísérletek.  
Ha mondjuk ugyan azzal a dallammal a fülünkben, ugyan azt a képet helyszínt nézegetve egymásra és egy adott feladatra koncentrálva alszunk el, ez talán némileg összehangolhatja az emberek tudatát. Képessé válhatnánk egymásról ugyan abban a helyzetben álmodni.  A további lehetőségek még rejtettek előlünk, de szerintem lehetne , vagy volna folytatás, lehetőségek sora.

Itt egy másik cikk is a tobozmirigy méregtelenítéséről.

http://atlantiszfenyfia.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1195814

Arról már tudunk, hogy a tobozmirigy által termelt DMT hormon a felelős a testen kívüli élményekért, tudatos álmokért stb.

Ha elfogadjuk, hogy hormon okozza a testen kívüli élményeket, ezzel azt állítjuk, hogy nincsenek testen kívüli élmények, csak az idegrendszer szórakozik velünk.

Efi írta:

Arról már tudunk, hogy a tobozmirigy által termelt DMT hormon a felelős a testen kívüli élményekért, tudatos álmokért stb.

Ha elfogadjuk, hogy hormon okozza a testen kívüli élményeket, ezzel azt állítjuk, hogy nincsenek testen kívüli élmények, csak az idegrendszer szórakozik velünk.

Ezek az én szavaim voltak. Ne rám hagyatkozz, hanem a cikkekre, amiket hoztam.

A japcsik rengeteg halat esznek. Ezt csak azért említettem meg, mert ők olyan népség, akik igen nagy erőfeszítéseket tettek már eddig is a tudatos álmok kutatásában, és feltehetően azért, mert érdekli őket a téma. Szóval a halevés úgy tűnik náluk nem vetette vissza a tudatosság elérését álmukban. 
Aztán nagy tömegekben gondolkodva nem tudom hogy működhet ez, de manapság már olyan világban élünk, hogy az egyik tudományos megállapítás agyon csapja a másikat, és ez működik pro és kontra.

Én nem állítottam azt, hogy élen járnának, de attól, hogy nem hallottál még róla, az még nem jelenti azt, hogy ne lenne benne igazság. 
Én speciel láttam egy két jó filmet tőlük aminek ez volt a témája.

Áprilia írta:

Arról már tudunk, hogy a tobozmirigy által termelt DMT hormon a felelős a testen kívüli élményekért, tudatos álmokért stb.

A tobozmirigy jelen állapotunkban el van meszesedve, nem működik. A tobozmirigy méregtelenítésének 7 lépéséről szól ez a link. A rendszeres meditáció a 8. lépés (ezt egy másik cikk írja. A jelen cikk csak a fizikai megtisztításról szól). Érdekes, hogy pl. halat sem javasolt enni, mert sok higany van benne, ami leginkább mérgezi a tobozmirigyet (a fluor csak a 2. helyen áll.) Gondolom nem véletlen, hogy a média fősodrása ezerrel nyomatja a halevést, hogy milyen egészséges, meg hogy elterjesztették, hogy csak a fluoridos fogkrémtől nem rohad szét a fog....(holott manapság már van olyan, modern fogászati klinika, ahol a bio dolgokat, így pl. a fluor mentes homeopátiás fogkrémet ajánlják, csak erről nem szól a fősodor.   )  

http://boldognapot.hu/blog/hogyan-takarithatod-ki-a-tobozmirigyedet-het-lepesben/

Véletlenül elém került ma, hogy mit mind az antropozofia a tobozmirigyről.

"Ha az ember csak a Földön uralkodó erőkhöz igazodnék, akkor arra volna ítélve, hogy csak a Földön élhessen, csak itt tengethesse életét; sohasem lehetne az egész világ polgára és még csak nem is beszélhetne a Földön túli dolgokról. Bár külső alakja a földi viszonyokhoz igazodik, magasabb rendű erőivel mégis részt vesz a Földünkkel kapcsolatban levő magasabb lények életében. Ami az embert a Földön korlátok közé szorítja, az a testiség; a benne gyökerező szellemi erők azonban visszavezetik őt a Földön túli világba. Az egyes szellemi erőket meg kell egymástól különböztetnünk. Beszéljünk először - hogy megérthessük egymást - azokról az erőkről, amelyek könnyen csoportosíthatók. Legelőször is arról az erőről beszélünk, amely úgyszólván szellemi szemünk előtt fejlődött ki az Atlantisz előtti időkben. Láttuk, hogy az embernek földre jövetelekor képtudata volt és csak a földi lét folyamán jutott el arra a fokra, hogy a külső tárgyakat tárgyi tudatával észlelhesse. Ez a tárgyi tudat, ami a mai érzékelhető világban úgy nyilatkozik meg, hogy a színeket láthatjuk, a hangokat hallhatjuk, szagolunk, ízlelünk, - amint láttuk - a hő észlelésből, a lámpáshoz hasonló tobozmirigy működéséből differenciálódott. Ez a tárgyi tudat, ez az érzékelés, tisztára földi, s csak a Földön található meg. Bármilyen különösen hangzik is: minden észlelésünknek - a hangok hallásának, a színek látásának - csupán földi léte van, s ha a többi bolygók mivoltát megismernénk látnánk, hogy közvetlenül nem tudjuk magunkat megértetni. Ha valamit mondunk az ott lakó lényeknek a piros színről, ők nem tudnak róla semmit, bolygóikon a tárgyak és a lények észlelésének egészen más módja van. Amit mi érzékelésnek nevezünk, az csakis a mi bolygónkon érvényes."

http://antropozofia.hu/ga105/9?k=tobozmirigy

"Volt azután a Holdon még egy harmadik birodalom is, amely az állatvilág és az emberi világ közé esik: az állat-emberi birodalom. Egészen másképpen kialakított lények voltak, mint amilyeneket a mai materialista tudomány elképzel. Csak azért állat-emberek, mert lényük fontos részeit nem hordozták még magukban, saját lényükben. Az alvó ember fizikai- és éterteste ma idelent fekszik az ágyban, asztrálteste pedig kívül van. Alapjában véve tehát csak lényének az egyik felével van a fizikai világban, és nem is a fontosabbal; fizikai és étertestével mintegy régebbi, kozmikus tudatállapothoz tartozik. A szellemi látás ennek az állapotnak az állandó uralkodását látja a Holdon. Ott az asztráltest sohasem húzódott be teljesen a fizikai és étertestbe, de alaposabban és kifejezettebben kapcsolódott az emberhez, mint a mai alvás idején. A holdbéli ember feje nem volt önmagában zárt egység, mint ma. A fej akkori szerveiből csak a csecsemő fejének egy helye maradt fenn, amely hosszú ideig lágy és nyitott. Akkor az emberi fej felfelé teljesen nyitott volt még, és volt a Holdfejlődésnek egy nagyon fontos szerve, amelyre úgy találnak rá, ha ettől a lágy résztől függőleges vonalat húznak lefelé: ez a tobozmirigy, amely mára mindenesetre kiszáradt és elsatnyult. Akkor viszont olyan érzékszerv volt, amely az ember fizikai és étertestének az asztráltesthez való kapcsolatát közvetítette. Ez a szerv finom, fénylő testhez hasonlított, és az emberi asztráltest ezen keresztül küldte sugarainak legfontosabb erőit az ember többi részébe. Az embernek nem volt sem éber, sem alvó tudata. Nem észlelte a külső tárgyakat. Tudatát mintegy a mai áloméhoz hasonlíthatjuk. A tobozmirigy a hő szerve volt, hatalmas, fénylő hősugarat bocsátott ki. Amikor az ember a régi Holdon a külvilágban mozgott, ez a szerve szolgált arra, hogy irányt mutasson neki. Észlelését az ember eleven álomkép felmerülésének élte át a Holdon. Tárgyi látás vagy észlelés még nem létezett, csak eleven képek belső hullámverése. A mai álomképek ennek csak gyenge árnyékai. Ezeknek a képeknek a segítségével történt az ember minden holdbeli cselekvése, a táplálék-keresés és a többi. Ezek a Hold-képek kapcsolatban voltak a külső világgal, irányították és vezették az embert. Táplálékának keresésében bizonyos képek felmerülése vezette; a káros jelenségeket is meghatározott képek jelezték. Asztrálteste messzire túlért fizikai és étertestén, csak fizikai testének volt emberinek nevezhető alakja."

http://antropozofia.hu/ga109/20?k=tobozmirigy

Áprilia írta:

Efi írta:

Arról már tudunk, hogy a tobozmirigy által termelt DMT hormon a felelős a testen kívüli élményekért, tudatos álmokért stb.

Ha elfogadjuk, hogy hormon okozza a testen kívüli élményeket, ezzel azt állítjuk, hogy nincsenek testen kívüli élmények, csak az idegrendszer szórakozik velünk.

Ezek az én szavaim voltak. Ne rám hagyatkozz, hanem a cikkekre, amiket hoztam.

A cikk sem mond mást.
Sőt, azt írja, azért jó a tobozmirigyet megtisztítani, mert akkor TÖBBÉ MÁR NEM LESZ SZÜKSÉGÜNK KÍVÜLRŐL MAGUNKHOZ VETT SZERRE A SPIRITUALITÁSHOZ. És ez azért jó, mert nem lesz hasmenésünk.

Szerrel spirituális élményekhez jutni (akárhonnan is származik), ez az antropozófia szerint lehetséges, de Ahrimán útja. Az ő ördögi tervét hajtja végre, aki ilyen cikkeket ír, és terjeszt. Az így szerzett élményekkel mindenki mást tapasztal, egy-egy szeletet kap csak az érzékeken túli világból, amit nem tud helyesen értelmezni, hisz nincs rálátása. Arra való, hogy az emberek jól összevesszenek azon, melyikük tapasztalata a helyes.
Ezért fontos az az idézet, amit egyszer hoztam, hogy az igazság minden felébredettnek ugyanaz.

Néha elképedek, hogy mi mindent tudnak egyes emberek.Honnan valók ezek az ismeretek?

Efi írta:

Áprilia írta:

Efi írta:
Ha elfogadjuk, hogy hormon okozza a testen kívüli élményeket, ezzel azt állítjuk, hogy nincsenek testen kívüli élmények, csak az idegrendszer szórakozik velünk.

Ezek az én szavaim voltak. Ne rám hagyatkozz, hanem a cikkekre, amiket hoztam.

A cikk sem mond mást.
Sőt, azt írja, azért jó a tobozmirigyet megtisztítani, mert akkor TÖBBÉ MÁR NEM LESZ SZÜKSÉGÜNK KÍVÜLRŐL MAGUNKHOZ VETT SZERRE A SPIRITUALITÁSHOZ. És ez azért jó, mert nem lesz hasmenésünk.

Szerrel spirituális élményekhez jutni (akárhonnan is származik), ez az antropozófia szerint lehetséges, de Ahrimán útja. Az ő ördögi tervét hajtja végre, aki ilyen cikkeket ír, és terjeszt. Az így szerzett élményekkel mindenki mást tapasztal, egy-egy szeletet kap csak az érzékeken túli világból, amit nem tud helyesen értelmezni, hisz nincs rálátása. Arra való, hogy az emberek jól összevesszenek azon, melyikük tapasztalata a helyes.
Ezért fontos az az idézet, amit egyszer hoztam, hogy az igazság minden felébredettnek ugyanaz.

Ne tereld a SZEREKRE!
A tobozmirigyről van szó! A cikk kicsengése a tobozmirigy szerepe, a tobozmirigy pedig DMT nevű anyagot termel. A természetfeletti élmények közvetítő szerve a tobozmirigy. És ez akkor is így van, ha te kifogásolod és csupa nagybetűvel írsz, mintha kiabálnál (de oké, felőlem bevezethetjük). Ez ellen nem tehetünk semmit. Ha neked természetfeletti élményeid vannak, azokat neked is a tobozmirigyed közvetíti. A cikk egybecseng a TOBOZMIRIGY SZEREPÉRŐL azzal, amit az antropozófia ír (ami köztudottan az egyetlen igazság a számodra), azért hoztam azt is.

Zoli írta:Néha elképedek, hogy mi mindent tudnak egyes emberek.Honnan valók ezek az ismeretek?

1. Vannak, akik képezik magukat.
2. Tudományosan bizonyított tény a tobozmirigyről az, amit hoztam.
3. Az antropozofiai cikkeket pedig Steiner írta aki az Akashában (is) olvas.  Mi meg vagy elhisszük neki, vagy nem. Saját tapasztalat híján a hitünkre van bízva.
4. Ha csak a saját tapasztalatainkat hoznánk ide, bár az lenne az igazi, de akkor jobbára üres lenne a fórum. Ezért bátorkodtam hozni ezeket a cikkeket (holott veletek ellentétben nem volt sose szokásom az ilyesmi, meg is bántam most is!), de legközelebb nem fogom, mert már pár hónapja amúgy is azt fontolgatom, hogy csak saját tapasztalattal jövök. Ajánlom másnak is.

Zoli írta:Néha elképedek, hogy mi mindent tudnak egyes emberek.Honnan valók ezek az ismeretek?

Még annyit, hogy a cikkben található egyik, az elmeszesedett tobozmirigy mésztelenítését szolgáló módszert kipróbáltam. Aznap éjszaka történt a tegnap beírt tudatos álmom, több hónap kihagyás után először.
Efi, legközelebb akkor légy támadó nagybetűvel, ha saját tapasztalatod is van!

Azért írtam nagybetűvel, mert a mobilon nem tudom máshogy kiemelni. Illetve csak nagyon bonyolultan tudnám, ha begépelném a kódokat, de még a [ jelhez is négyet kell kattintani.

Hiába a tobozmirigyről szól mindkettő, és azt hozza összefüggésbe a szellemi látással mindkettő, lényegesen mást mond a kettő.

Zoli írta:Néha elképedek, hogy mi mindent tudnak egyes emberek.Honnan valók ezek az ismeretek?

Egyesek látják a szellemi dolgokat, onnan.
Mások meg elolvassák, amit egyesek írnak, félreértik, és hangzatos elméleteket kutyulnak össze az innen -onnan összeszedett dolgokból. Ilyenekből van a legtöbb könyv. Meg netes oldal.