Álmokról általában

Áprilia írta:

fortis írta:
1.  Ha a látást használja az ember és találkozik az álom során magából energiát kisugárzó lényekkel , akkor ezt nem itt a fizikai világban fogja érzékelni , hanem azon az adott helyen , ahol éppen akkor tartózkodik . Az álom akár szét is hullhat , de a hely ahol vagyunk valós , ezért lehetünk képesek meglátni az izzást  a más valós lényeket .
2. ... mert ugye az álmok sem a fizikai térben játszódnak . Akkor szerintetek mégis hol ?  Ha bár mit is válaszolni fogtok erre és azt fogjátok mondani , hogy nem a fizikai térben , akkor megértitek ehhez a gondolathoz miért is ragaszkodom .

1. Ebben egyetértek veled, csak nem veszed észre.
2. Hogy hol? Az álomtérben, amit te álmodsz. Egy fantom térben. Ami megszűnik létezni, ha felkelsz, hiszen csak álmodtad.

Áprilia írta:
Viszont továbbra sem értünk egyet abban, hogy az "álomműhelyt" még mindig valóságnak gondolod.

efi írta:Kicsit jobban értelek már, Fortis. Csak régebben mintha erősködtél volna amellet, hogy talán a valóságban is megélte volna az a nő a függöny elhúzását. Kicsit lemaradtam arról, hogyan változott a gondolkodásod. De legalább erre jó volt a kötekedős megjegyzésem, hogy ezt a lemaradásomat kicsit behozzam.

efi írta:Most nem mondtál semmi ilyesmit, hanem még eonokkal azelőtt, de az is lehet, hogy akkor sem, csak nem értettelek jól.

fortis írta:
Azt mondod maga az álom is tér szerinted . Tér , de hol ? -az agyadban ?

fortis írta:
És ha álmodol , a fizikai valóság tere hová tűnik el a számodra ?  Ha ott vagy , akkor ez a sík is csak egy fantom tér semmi több a számodra .

fortis írta:

Áprilia írta:
Nos akkor a gyűjtőpont elmozdulása csak a képzelet terméke , vagy valóban elmozdul e egy valós helyre ?

Persze, hogy elmozdul, de nem minden esetben valós helyre. Egész fejezetek szólnak erről Az álmodás művészetében!

Áprilia írta:

fortis írta:
Azt mondod maga az álom is tér szerinted . Tér , de hol ? -az agyadban ?

Próbáld meg úgy megközelíteni, hogy az álomtér olyasvalami, ami megszűnik létezni, amikor felkelsz. ebből a szempontból tökmindegy, hogy hol van (mit tudom én, hogy az ember fantáziája hol van? Miért, szerinted a te álmodban az energiával nem rendelkező fantázia elemek - amelyek állításod szerint is a fantázia művei - hol helyezkednek el? Ami nem valóságos, annak nem kell valóságos tér!). Míg a korábban általad hozott don Juanos példában pedig az a város, ahol ő Castanédával járt, a felkelésük után nem szűnt meg létezni. Ezen van a hangsúly.

Áprilia írta:

fortis írta:

Áprilia írta:
Nos akkor a gyűjtőpont elmozdulása csak a képzelet terméke , vagy valóban elmozdul e egy valós helyre ?

Persze, hogy elmozdul, de nem minden esetben valós helyre. Egész fejezetek szólnak erről Az álmodás művészetében!

fortis írta:
1. Legyen az álomtér akár milyen illúzió is , egy valóságos személy mindig van benne , aki külön izzással rendelkezik , és ezek a lények mi magunk vagyunk . Tehát ha álmodol egy valóságos lény mindig jelen van és ez akkor és ott te magad vagy . Most nem az az érdekes , hogy milyen minőségű az álmod , hanem az , hogy ott akkor te valahol jelen vagy . És ez a jelenlét akkor és ott , nem a mi fizikai világunknak nevezett gyűjtőpontunk által  meghatározott helyen vagy , hanem annak egy másik pillanatra rögzült helyén .
2. Ez a hely kb annyira valóságos , mint az a hely , ahol most ebben a pillanatban itt jelen van .
3. Ha a gyűjtőpontod nem mozdulna ki a helyéről soha , nem is lennének sosem álmaid .  Ez esetben rendesen oda lenne ragasztva .

Áprilia írta:

fortis írta:
És ha álmodol , a fizikai valóság tere hová tűnik el a számodra ?  Ha ott vagy , akkor ez a sík is csak egy fantom tér semmi több a számodra .  

Dehogyis! A fizikai tér nem válik fantom térré azáltal, hogy én álmomban nem emlékszem rá, mivel ez egy valóságos világ, ami energiával rendelkezik. Pont ez a lényeg, amit már fentebb is magyaráztam.

fortis írta:Az álomtérben te vagy a valóságosság . Te teszed önmagad számára a valóságot azzá amivé akarod .  Tehát nem az álmod tere a valóság , hanem te magad benne azzal a valósággal , amit a gyűjtőpont helyzetének tekintünk .

Talán mondhatnám úgy is , ahol az érzékelés ott  a valóság .

fortis írta:  Tehát nem az álmod tere a valóság...

fortis írta:
Fizikai földi világunk amúgy olyan mint egy tömegek által létrehozott közös kollektív álom . Ez tartja fent a folytonosságát , míg az egyszerű álmokból ha kilépünk nem marad utánunk senki , ezért szűnik meg az a világ . / álomvilág / De a lényeg nem a világokon , hanem a gyűjtőpontunk elhelyezkedésében van .

fortis írta:Fizikai földi világunk amúgy olyan mint egy tömegek által létrehozott közös kollektív álom . Ez tartja fent a folytonosságát

Áprilia írta:

fortis írta:
Azt mondod maga az álom is tér szerinted . Tér , de hol ? -az agyadban ?

Próbáld meg úgy megközelíteni, hogy az álomtér olyasvalami, ami megszűnik létezni, amikor felkelsz. ebből a szempontból tökmindegy, hogy hol van (mit tudom én, hogy az ember fantáziája hol van? Miért, szerinted a te álmodban az energiával nem rendelkező fantázia elemek - amelyek állításod szerint is a fantázia művei - hol helyezkednek el? Ami nem valóságos, annak nem kell valóságos tér!). Míg a korábban általad hozott don Juanos példában pedig az a város, ahol ő Castanédával járt, a felkelésük után nem szűnt meg létezni. Ezen van a hangsúly.

Áprilia írta:

fortis írta:  Tehát nem az álmod tere a valóság...

Ezzel meg már megint ellent mondasz önmagadnak! Azaz eddig pont ennek az ellenkezőjét kommunikáltad! Emlékezz vissza, amikor folyamatosan azt hangoztattad, hogy Hollywood, azaz az álomtér, az álom "műhely" valóság! (még ha a benne teremtett dolgok nem is).
Summa summarum, akkor jelen állás szerint velem értesz egyet, a kiemelt idézet szerint: az álomtér nem valóság.

Áprilia írta:
Tulajdonképpen te a világmindenséget egy egyterű valaminek képzeled el, és a világok azon belül attól függenek, hogy hányan tartják fenn őket? És mi képezi a határukat, ami által elkülönülnek egymástól?
Egyébként sejtem, hogy hova akarsz kilyukadni: szerinted egy tér/világ valóságát maguk az energiát létrehozó lények adják. Ennélfogva ha csak egyvalaki van egy térben, akkor ott csak az az  egyvalaki a valóság, a tér többi része nem. És ha az az egyvalaki sincs már ott abban a térben/világban (mert pl. egy tudatos álomból felebred), akkor az a vilag, amit addig fenntartott, az is megszűnik létezni. Míg egy olyan térben/világban, ahol sok energiát létrehozó dolog van, pl. sok lény tartja fenn, ott az egyiknek az onnan való távozása nem szunteti meg azt a világot, mert a többiek még ott vannak és a lenyükkel fenntartják.
De mint mondtam, nem értem, hogy akkor viszont mi a választó vonal, mi a határ az egyes világok között?
Szóval szerinted egy tudatos álmot pusztán az különböztet meg más valós világoktól, hogy azt egyvalaki tartja fenn?

efi írta:

Tudod mit, én inkább azt gondolom, hogy az a nyersanyag a létező, amiből az álmainkat megteremtjük. Lehet, hogy te is valami ilyesmit érzel, hogy amiben/amiből teremtünk, az mégiscsak valami létező dolog, és ezt a létező szubsztanciát nevezed álomműhelynek.  

nofertiti írta:

Áprilia írta:

fortis írta:
Azt mondod maga az álom is tér szerinted . Tér , de hol ? -az agyadban ?

Próbáld meg úgy megközelíteni, hogy az álomtér olyasvalami, ami megszűnik létezni, amikor felkelsz. ebből a szempontból tökmindegy, hogy hol van (mit tudom én, hogy az ember fantáziája hol van? Miért, szerinted a te álmodban az energiával nem rendelkező fantázia elemek - amelyek állításod szerint is a fantázia művei - hol helyezkednek el? Ami nem valóságos, annak nem kell valóságos tér!). Míg a korábban általad hozott don Juanos példában pedig az a város, ahol ő Castanédával járt, a felkelésük után nem szűnt meg létezni. Ezen van a hangsúly.

hűűűűűűű, eddig olvastam már erről, de olyan homály voltam hozzá, most meg ez valahogy érthető, micsoda témákról beszélgettek. Ez tök jó. Végre nem csak olvasom, hanem történésében láthatom a gondolatok kialakulását vagy másét... Ezt szerettem a vándorban is.
Jó persze egy könyv is lehet érdekes, de mikor a szemem előtt többen beszélgetnek egy dologról, az még érdekesebb.

fortis írta:

Áprilia írta:

fortis írta:  Tehát nem az álmod tere a valóság...

Ezzel meg már megint ellent mondasz önmagadnak! Azaz eddig pont ennek az ellenkezőjét kommunikáltad! Emlékezz vissza, amikor folyamatosan azt hangoztattad, hogy Hollywood, azaz az álomtér, az álom "műhely" valóság! (még ha a benne teremtett dolgok nem is).
Summa summarum, akkor jelen állás szerint velem értesz egyet, a kiemelt idézet szerint: az álomtér nem valóság.

Túl sok a kérdés az lehet a baj . Összefoglalnám akkor még egyszer .

- ha alszunk , a tudatunk nem a testünkben van , hanem egy olyan sajátságos helyen amit hollywoodnak , vagy álomtérnek neveztem . De lehetne nevezni a gyűjtőpont egy sajátságos helyének is , vagy véleményem szerint akár az asztrálisnak nevezett helyek egyikének a sok közül . Ebben a térben amit valósnak tekintünk a szellem vagy tudatunk teremt egy világot amit álomszíntérnek nevezhetnénk és ami illúzió csupán , díszletekkel . Az álomban mi jelen vagyunk , de ez a tér amit magunk köré teremtünk illúzió csupán .

Hogy még jobban megértsd , ahhoz a 3 D-s játékhoz tudnám hasonlíttatni , ahol a fejedre húzol egy sisakot ami egy háromdimenziós teret vetít a szemeid elé . Ez a tér csak illúzió lesz körülötted , de te a fejeden a sisakkal egy valós érzékelő maradsz még ettől egy valós helyen . Ezt a teret neveztem álomtérnek , Holliwódnak , álomműhelynek , bár minek , de egy dolgot véleményem szerint kizárhatunk , hogy nem az ágyban fekvő pihenő fizikai testednek . Mert feltételezném , hogy a tudatunk az és nem a test ami érzékel .

fortis írta:

nofertiti írta:

Áprilia írta:Próbáld meg úgy megközelíteni, hogy az álomtér olyasvalami, ami megszűnik létezni, amikor felkelsz. ebből a szempontból tökmindegy, hogy hol van (mit tudom én, hogy az ember fantáziája hol van? Miért, szerinted a te álmodban az energiával nem rendelkező fantázia elemek - amelyek állításod szerint is a fantázia művei - hol helyezkednek el? Ami nem valóságos, annak nem kell valóságos tér!). Míg a korábban általad hozott don Juanos példában pedig az a város, ahol ő Castanédával járt, a felkelésük után nem szűnt meg létezni. Ezen van a hangsúly.

hűűűűűűű, eddig olvastam már erről, de olyan homály voltam hozzá, most meg ez valahogy érthető, micsoda témákról beszélgettek. Ez tök jó. Végre nem csak olvasom, hanem történésében láthatom a gondolatok kialakulását vagy másét... Ezt szerettem a vándorban is.
Jó persze egy könyv is lehet érdekes, de mikor a szemem előtt többen beszélgetnek egy dologról, az még érdekesebb.

Megélni pedig még érdekesebb . Sokan kérdezték már , a tudatos álmoknak mi értelme van egyáltalán ? Hát többek között  pl ez , hogy megismerhesd , megláthasd amit amúgy hétköznapi tudatosságoddal nem lehet .

nofertiti írta:

fortis írta:

nofertiti írta:hűűűűűűű, eddig olvastam már erről, de olyan homály voltam hozzá, most meg ez valahogy érthető, micsoda témákról beszélgettek. Ez tök jó. Végre nem csak olvasom, hanem történésében láthatom a gondolatok kialakulását vagy másét... Ezt szerettem a vándorban is.
Jó persze egy könyv is lehet érdekes, de mikor a szemem előtt többen beszélgetnek egy dologról, az még érdekesebb.

Megélni pedig még érdekesebb . Sokan kérdezték már , a tudatos álmoknak mi értelme van egyáltalán ? Hát többek között  pl ez , hogy megismerhesd , megláthasd amit amúgy hétköznapi tudatosságoddal nem lehet .

hát nem tudom, olykor a még érdekesebb dolgok a vágy forrásából táplálkoznak, ez olyan túl fizikai megjegyzés számomra, ahogy például a rosszalkodni is, sokan azt hiszik, ha nem rosszalkodnának unatkoznának. Mintha fogalmuk sem lenne arról a világról, ahol a rosszalkodás és a jókodáson kívül van egy másik állapot, ahol nincs unalom de az ellenkezője se. Csak lét van, hogy valami létezik és kész, úgy ahogy épp van cselekszik és kész, és nem azért mert unja vagy imádja, vagy kedveli vagy stb...

fortis írta:

Áprilia írta:
Tulajdonképpen te a világmindenséget egy egyterű valaminek képzeled el, és a világok azon belül attól függenek, hogy hányan tartják fenn őket? És mi képezi a határukat, ami által elkülönülnek egymástól?
Egyébként sejtem, hogy hova akarsz kilyukadni: szerinted egy tér/világ valóságát maguk az energiát létrehozó lények adják. Ennélfogva ha csak egyvalaki van egy térben, akkor ott csak az az  egyvalaki a valóság, a tér többi része nem. És ha az az egyvalaki sincs már ott abban a térben/világban (mert pl. egy tudatos álomból felebred), akkor az a vilag, amit addig fenntartott, az is megszűnik létezni. Míg egy olyan térben/világban, ahol sok energiát létrehozó dolog van, pl. sok lény tartja fenn, ott az egyiknek az onnan való távozása nem szunteti meg azt a világot, mert a többiek még ott vannak és a lenyükkel fenntartják.
De mint mondtam, nem értem, hogy akkor viszont mi a választó vonal, mi a határ az egyes világok között?
Szóval szerinted egy tudatos álmot pusztán az különböztet meg más valós világoktól, hogy azt egyvalaki tartja fenn?

Igen azt hiszem most jól látod . Összefoglalom még a kérdéseidet :
1 /- Tulajdonképpen te a világmindenséget egy egyterű valaminek képzeled el,
2 /- és a világok azon belül attól függenek, hogy hányan tartják fenn őket? 3 / -És mi képezi a határukat, ami által elkülönülnek egymástól?
4 /- De mint mondtam, nem értem, hogy akkor viszont mi a választó vonal, mi a határ az egyes világok között?
5 / -Szóval szerinted egy tudatos álmot pusztán az különböztet meg más valós világoktól, hogy azt egyvalaki tartja fenn?

válaszok:
1 / - Úgy képzelem el , hogy világ csak egy van , de annak számtalan síkja , vagy úgynevezett dimenziója ha így jobban tetszik .
2 / - Úgy képzelem el , hogy a világok teremtések , és azok az entitások teremtik azt meg annak folytonosságában , akik ezekben a világokban élnek .
Egy világ fenntartásához egyetlen személy is elegendő lehet , de ha elhagyja az általa teremtett világot , nem marad semmi és senki aki továbbra is fenntartsa azt . Ez csak akkor történhet másképpen , ha egy világot társteremtésben , azaz többen is fenntartják , mert ez esetben van hová visszatérni , de ezt nevezhetjük úgy is , hogy annak a bizonyos teremtett világnak a lakóinak a jellegzetes gyűjtőpontjának elhelyezkedési helyéhez . Lásd fizikai valóságunkat , jelenlegi helyszínünket .
3 / - Castanedát olvasván , a gyűjtőpont sajátságos helyzete .
4 / A gyűjtőpont sajátságos helyzete .
5 / - igen . De ha kollektív álomban mondjuk legalább ketten részt tudnak venni , akkor a gyűjtőpontjuk sajátságos helyzete végett ami ez esetben pontosan ugyan az a hely , akkor már egy közös teremtés részeseiként bár melyikőjük kilépve az álomból , a tér már nem szűnhet meg .
Létezik valami közös megegyezés , szerintem ami egy kollektív tudatosság részét képezheti , hogy a két álmodó ugyan azt lássa és teremtse meg . Ugyan úgy , akár a fizikai valóságunkban .
Az emlegetett példában , ahol Carlos és Don Juan sétáltak , azért láthattak mást , ahogy Don Juan energiát , míg Carlos embereket , mert más lehetett a valóság szemléletük , azaz míg Don Juan látni akart , Carlos csak érzékelni azt a világot .

nofertiti írta:
hát nem tudom, olykor a még érdekesebb dolgok a vágy forrásából táplálkoznak, ez olyan túl fizikai megjegyzés számomra, ahogy például a rosszalkodni is, sokan azt hiszik, ha nem rosszalkodnának unatkoznának. Mintha fogalmuk sem lenne arról a világról, ahol a rosszalkodás és a jókodáson kívül van egy másik állapot, ahol nincs unalom de az ellenkezője se. Csak lét van, hogy valami létezik és kész, úgy ahogy épp van cselekszik és kész, és nem azért mert unja vagy imádja, vagy kedveli vagy stb...

efi írta:Fortis, az elgondolásodat, hogy maga a tér létezik, és azt népesíted be a gondolataid által - egész elfogadhatónak találtam, (illetve még most is annak találom), csak közben eszembe jutott az a gyakorlat, amit  a Lélekvándoron írt le Allgeuer, hogy hogyan teremtsünk teret.