Álmokról általában

fortis írta:Amikor Carlos találkozott La Catarinával és a gyűjtőpontja alá tolódott , akkor egy óriási hernyó vagy kukac képében szemlélték a világot . Carlos akkor azt hitte , egy másik világba került , de mint utólag kiderült , nem egy másik világban volt , hanem ugyan abban , és csupán csak az érzékelési tartománya változott meg . Azaz egy hernyó szemein keresztül látta a világot . . Az ősi varázslók képesek voltak bár milyen állati formát magukra ölteni , ezeket az eseményeket hívják alátolódásnak . Az alátolódás a gyűjtőpont bizonyos fajta befelé való húzódásának eredménye .
Szóval itt nem a világ változik , hanem az érzékelés .

Az emberi tartományban maradtak. Vagy tudatos álomban. Azért akarom megkeresni don Juan alá-és eltolódásra vonatkozó magyarázatát, hogy ezt eldönthessem. Most nem vagyok annyira benne konkrétan ebben a témában.

fortis írta:A Bérlőről amit hoztál köszi Áprilia , elég jól le vannak írva a pontok , de a gyakorlatban elég bonyolult lehet ez az egész . Hmm .

Nem ismersz rá a korábbi kalandoros kísérletre?? (ezt épp te mondtad!)
Gyakorlatilag csak két pont a lényege: itt megfigyelsz, majd itt és ott vizualizálsz.

Áprilia írta:

fortis írta:A Bérlőről amit hoztál  köszi Áprilia , elég jól le vannak írva a pontok , de a gyakorlatban elég bonyolult lehet ez az egész . Hmm .

Nem ismersz rá a korábbi kalandoros kísérletre?? (ezt épp te mondtad!)
Gyakorlatilag csak két pont a lényege: itt megfigyelsz, majd itt és ott vizualizálsz.

   De igen . Csak úgy érzem ehhez egy kicsit még több kell .

fortis írta:

Áprilia írta:

fortis írta:A Bérlőről amit hoztál  köszi Áprilia , elég jól le vannak írva a pontok , de a gyakorlatban elég bonyolult lehet ez az egész . Hmm .

Nem ismersz rá a korábbi kalandoros kísérletre?? (ezt épp te mondtad!)
Gyakorlatilag csak két pont a lényege: itt megfigyelsz, majd itt és ott vizualizálsz.

   De igen . Csak úgy érzem ehhez egy kicsit még több kell .

Gyakorlás. (Szemlélődésé).

Áprilia írta:Az emberi tartományban maradtak. Vagy tudatos álomban. Azért akarom megkeresni don Juan alá-és eltolódásra vonatkozó magyarázatát, hogy ezt eldönthessem. Most nem vagyok annyira benne konkrétan ebben a témában.

Áprilia, jó összefoglalót találsz a gyűjtőpontról és az érzékelésről az Álmodás művészete bevezetőjében, de a legrészletesebben a Belülről izzó tűz foglalkozik a témával.

Ma álmomban ismét repültem, de az eddigiektől jelentősen eltérően. Általában a talaj felett szoktam suhanni és emberi alakban, de most dimbes-dombos táj felett szálltam egy fehér sárkány alakjában. Tele voltam agresszivitással és megtámadtam egy várat. Az emberek menekültek, de hiába, mert sorra levadásztam őket.

Az álomnak volt előzménye, melyben egy rémisztő alak próbált megölni. Egy pincébe futottam és bezártam magam után az ajtót, de a lény nem adta fel, annyira püfölte az ajtót, hogy az behorpadt. Már majdnem betört, mikor a bal oldalamon kissé hátra megjelent egy szellemszerű alak és higgadtan azt tanácsolta, ne féljek, nyugodjak le és ha a szörny beront lőjjek a jobb kulcscsontja alatti területre. Erre egy sörétes puska jelent meg a kezemben. Az ajtó is megadta magát én pedig azonnal tüzeltem. A lény összeesett, de látszott csak elkábítottam és hamarosan felkel.

Rohantam le a domboldalon, majd elrugaszkodtam és felemelkedtem a levegőbe. Egész pontosan egy ejtőernyő jelent meg a hátamon, a kezeimben pedig két húzótókötél, melyekkel irányítottam a röptömet. A szél erős volt, ide-oda himbálóztam, de végül sikerült stabilizálnom a helyzetemet. Hamarosan átváltoztam sárkánnyá. A szárnyalás mámorító volt.

Áprilia írta:

Etoile-sama írta:

Áprilia írta:... de a legrészletesebben a Belülről izzó tűz foglalkozik a témával.

Igen tudom, ez az, aminek egyelőre nincs időm utánanézni, mármint kikeresni, de ami késik, nem múlik.

Tessék az alátolódásról

Ha egyszer sikerül elérni a belső csend állapotát, elkezdenek elszakadni azok a kötelékek, amelyek a gyűjtőpontot az adott helyére rögzítik, s a gyűjtőpont mozogni kezd.
Általában balra szokott elmozdulni, mondta; a legtöbb emberi lénynek ez a természetes reakciója, vannak azonban olyan látók, akik képesek a gyűjtőpontot a szokásos helyzet alá vinni. Az új látók ezt az eltolódást "alátolódásnak" nevezik.
– A látók időnként véletlenül is maguk alá esnek – folytatta a magyarázatát don Juan. – A gyűjtőpont nem marad ott sokáig, ami még szerencse, mert ez a pont az állatiasság helye. Alámenni önnön érdekeink ellen való, noha a legkönnyebb megvalósítani.

Don Juan szerint a régi látók sok mindent helytelenül ítéltek meg, de ezek közül is az egyik legsúlyosabb tévedésük az volt, hogy gyűjtőpontjukat levitték a mérhetetlenül nagy alantas területre, amitől is az állati alakok felöltésének valódi mestereivé váltak. Különféle állatokat választottak vonatkoztatási pontnak, amelyeket azután a nagualjuknak neveztek. Azt hitték, azáltal, hogy gyűjtőpontjukat bizonyos meghatározott helyekre viszik át, elsajátítják az általuk választott állat tulajdonságait – erejét, bölcsességét, ravaszságát, fürgeségét vagy kegyetlenségét.
Don Juan közölte, hogy a mai látók körében mindmáig sok szörnyű példája él még ezeknek a praktikáknak. Mivel az ember gyűjtőpontja akármelyik alsó helyzetbe viszonylag könnyen elmozdítható, ezért nagy a csábítás a látók számára, különösen azok számára, akiknek amúgy is vannak efféle hajlamaik. A nagualnak következésképpen a feladatai közé tartozik az is, hogy próbára tegye a harcosait.
Elmondta, hogy egyszer, amikor varázsfű hatása alatt voltam, engem is próbára tett, mégpedig úgy, hogy a gyűjtőpontomat levitte az alantas területre, majd addig kalauzolta az emanációk között, amíg nem voltam képes elkülöníteni a varjak emanációs sávját, amitől varjúvá váltam.
Újra feltettem don Juannak azt a kérdést, amelyet már vagy egy tucatszor. Tudni szerettem volna, hogy vajon fizikailag varjúvá váltam-e, vagy csak úgy éreztem magam, és úgy gondolkodtam, mint a varjú. Don Juan elmagyarázta, hogy a gyűjtőpont alátolódása mindig teljes átalakulással jár. Hozzátette, hogy ha a gyűjtőpont túlmozdul egy választóvonalként szolgáló küszöbön, a világ eltűnik; megszűnik annak lenni, ami az ember szintjén.

Etoile-sama írta:Ma álmomban ismét repültem, de az eddigiektől jelentősen eltérően. Általában a talaj felett szoktam suhanni és emberi alakban, de most dimbes-dombos táj felett szálltam egy fehér sárkány alakjában. Tele voltam agresszivitással és megtámadtam egy várat. Az emberek menekültek, de hiába, mert sorra levadásztam őket.

Az álomnak volt előzménye, melyben egy rémisztő alak próbált megölni. Egy pincébe futottam és bezártam magam után az ajtót, de a lény nem adta fel, annyira püfölte az ajtót, hogy az behorpadt. Már majdnem betört, mikor a bal oldalamon kissé hátra megjelent egy szellemszerű alak és higgadtan azt tanácsolta, ne féljek, nyugodjak le és ha a szörny beront lőjjek a jobb kulcscsontja alatti területre. Erre egy sörétes puska jelent meg a kezemben. Az ajtó is megadta magát én pedig azonnal tüzeltem. A lény összeesett, de látszott csak elkábítottam és hamarosan felkel.

Rohantam le a domboldalon, majd elrugaszkodtam és felemelkedtem a levegőbe. Egész pontosan egy ejtőernyő jelent meg a hátamon, a kezeimben pedig két húzótókötél, melyekkel irányítottam a röptömet. A szél erős volt, ide-oda himbálóztam, de végül sikerült stabilizálnom a helyzetemet. Hamarosan átváltoztam sárkánnyá. A szárnyalás mámorító volt.

- Az előzményről : Állítólag  az álmok legnagyobb hányada menekülésről és félelmekről szól . Ez az arány a nőknél sokkal magasabb  hisz a nemek harcában a nők azok akiket bántanak és kizsákmányolnak leginkább .
Látszatra közelítettél a tudatossághoz , kár , hogy nem váltál azzá . A sörétes puska megjelenését ennek jelének tartanám . Viszont a tanácsadó csak játszott veled , adhatott volna sokkal jobb tanácsot is . Pl mondhatott volna csak annyit , hogy ez itt egy álom .  Szóval a jó tündérnek vélt entitás csak egy lény volt , aki eljátszott veled . Ez nem jó jel sajnos . Milyen jópofi amúgy , ha megfigyeljük , azt mondja ne félj , de nem ad igazán jó tanácsot .

- A továbbiakban : Úgy tűnik szereted a repülést . Igen ez elég nagy szabadságot hoz .  Sárkánnyá változtál , ez talán a repülés következményeként jött a felszínre belőled , vagy ott fortyogott még az előzményt kiváltó  ok , hogy erősebbnek , nagyobbnak és vérszomjasabbnak kell lenned , mint az embereknek akik bánthatnak .  Ez tükröződhetett valahol a viselkedésedben .

Sárkány voltam már én is álmomban , de én nem vadásztam emberekre , hanem az emberek lövöldöztek rám  nyilaikkal  félelmükben . Inkább magukra hagytam őket  , hogy béke legyen minthogy felperzseljem őket .

Áprilia írta:

Etoile-sama írta:
lmomban ismét repültem, de az eddigiektől jelentősen eltérően. Általában a talaj felett szoktam suhanni és emberi alakban, de most dimbes-dombos táj felett szálltam egy fehér sárkány alakjában. Tele voltam agresszivitással és megtámadtam egy várat...

Hmm...nem láttad véletlenül a Hobbit c. filmet most karácsonykor a moziban? Abban volt egy pont ugyanilyen jelenet...

A fantasyt csak könyvben szeretem. Nem lehetne rávenni, hogy megnézzek egy ilyen filmet.

Áprilia írta:

fortis írta:

Áprilia írta:
Nem ismersz rá a korábbi kalandoros kísérletre?? (ezt épp te mondtad!)
Gyakorlatilag csak két pont a lényege: itt megfigyelsz, majd itt és ott vizualizálsz.

   De igen . Csak úgy érzem ehhez egy kicsit még több kell .

Gyakorlás. (Szemlélődésé).

Tulajdonképpen most értettem meg a lényegét annak, amit a Bérlő mondott a vizualizációról, közös világok felépítéséről stb.

Áprilia írta:

Áprilia írta:

fortis írta:

Áprilia írta:
Nem ismersz rá a korábbi kalandoros kísérletre?? (ezt épp te mondtad!)
Gyakorlatilag csak két pont a lényege: itt megfigyelsz, majd itt és ott vizualizálsz.

   De igen . Csak  úgy érzem ehhez egy kicsit még több kell .

Gyakorlás. (Szemlélődésé).

Tulajdonképpen most értettem meg a lényegét annak, amit a Bérlő mondott a vizualizációról, közös világok felépítéséről stb.  

Hú ez jó , akkor láthatod , hogy lehetséges

Áprilia írta:

fortis írta:Amikor Carlos találkozott La Catarinával és a gyűjtőpontja alá tolódott , akkor egy óriási hernyó vagy kukac képében szemlélték a világot . Carlos akkor azt hitte , egy másik világba került , de mint utólag kiderült , nem egy másik világban volt , hanem ugyan abban , és csupán csak az érzékelési tartománya változott meg . Azaz egy hernyó szemein keresztül látta a világot . . Az ősi varázslók képesek voltak bár milyen állati formát magukra ölteni , ezeket az eseményeket hívják alátolódásnak . Az alátolódás a gyűjtőpont bizonyos fajta befelé való húzódásának eredménye .
Szóval itt nem a világ változik , hanem az érzékelés .

Az emberi tartományban maradtak. Vagy tudatos álomban. Azért akarom megkeresni don Juan alá-és eltolódásra vonatkozó magyarázatát, hogy ezt eldönthessem. Most nem vagyok annyira benne konkrétan ebben a témában.

"Ugyanazt az álmodást végezzük, mint amit a régi varázslók csináltak, de egy ponton új terület felé kanyarodunk. A régi varázslók jobb szerették a gyűjtőpont eltolását, ezért ők mindig többé-kevésbé kiszámítható talajon jártak. Mi a gyűjtőpont elmozdítását részesítjük előnyben. A régi varázslókat az EMBERI (tartományon belüli, azaz a fénytojáson belüli) ismeretlen foglalkoztatta. Minket a NEM emberi (azaz a fénytojáson kivüli) ismeretlen.
...ezekbe a helyzetekbe a varázslók a gyűjtőpont ELMOZDÍTÁSÁVAL jutnak, nem az ELTOLÁSÁVAL Az ezekbe a világokba való belépés olyan fajta álmodás, amit csak a mai varázslók csinálnak. A régi varázslók tartózkodtak ettől, mert nagyfokú elkülönültséget és az ÖNFONTOSSÁG TELJES HIÁNYÁT követeli meg. Olyan ár, melyet ők nem tudtak megfizetni. Azoknak a varázslóknak, akik manapság gyakorolják az álmodást, az álmodás szabadság, hogy olyan világokat érzékeljenek, melyek felülmúlják képzeletünket."
(Az álmodás művészete)

De jó , hogy hoztad ! Világosan kitűnik ebből a régi és az új varázslók törekvéseiben megnyilvánuló különbség .

Gondoltátok volna, hogy ez is összefüggésbe hozható a kéz megtalálásával?

"ÁLMODÁS ÉS SZEMLÉLŐDÉS

Külön említést érdemlő technika az álmodás során látott tárgyak megfigyelése. Ez hasznos lehet a második figyelem fejlesztésében, melyre szükséged lesz, ha egy hagyományos álmot álmodassá akarsz változtatni. Castaneda Az erő második körében részletesen leírja ezt a gyakorlatot [V-281-282], mely a következőképpen épül fel:
Kényelmes, ellazult testhelyzetben ülve órákon át összpontosítsd a figyelmed egy adott tárgyra, mialatt végig a belső csend állapotának fenntartására törekszel. Később, az álmodás során próbáld megtalálni ezt a tárgyat. Ha ez sikerült, folytasd a tárgynak az álmodás állapotából történő befolyásolását. A javasolt lépések a következőek:
1. Szemlélj egy száraz falevelet. Próbáld meg a legapróbb részletekig megismerni azt, egészen addig, míg - pusztán az emlékezeted segítségével -, képes leszel megkülönböztetni bármely másik levéltől. Több napon át végezd ezt a gyakorlatot, minden nap másik levéllel, majd próbáld megtalálni a megfigyelt levelet az álmodás során.
2. Szemlélj egy kupac száraz falevelet, és bal kezed egyik ujjával végezz benne spirális körző mozgásokat. Figyeld meg a kialakuló rajzolatokat és formákat, aztán az álmodás során keresd meg ugyanezeket a formákat.
3. Álmodás közben rajzolj alakzatokat egy száraz levélkupacba, majd keresd meg ugyanezeket a mintákat az ébrenlét során megfigyelt levélkupacban.
4. Folytasd a szemlélődést egyéb dolgokkal: kisebb növényekkel, fákkal, rovarokkal, az esővel, a köddel, és felhőkkel, ebben a sorrendben.
Ez a technika nem csak azt a célt szolgálja, hogy szert tegyél a szemlélt tárgy álmodás során történő megtalálásának képességére, hanem a második figyelem fejlesztését is. Ezért ez a gyakorlat nagy segítségedre lehet abban is, hogy ÁLMODÁS KÖZBEN MEGTALÁLD A KEZEDET."
(Victor Sanchez: don Carlos tanításai)

De jó ! Bár nem gondoltam rá , de persze összefüggésben van , hiszen mindenképpen a figyelem a lényege a cselekménynek . és a szándékozás .

Szokatlan álmom volt.
Eltérése a többitől, hogy ismétlődően egy témában és legalább öt alkalommal láttam ugyan azt.
Háborús jeleneteket, s ebben rám lőttek minden alkalommal. Hol tömegben, hol egyedűl, hol a már holtat húztam magamra és effélék!
Félelmet keltett, menekülést és megalázó bujkálást, kilátástalanságot.....

Elek írta:Szokatlan álmom volt.
Eltérése a többitől, hogy ismétlődően egy témában és legalább öt alkalommal láttam ugyan azt.
Háborús jeleneteket, s ebben rám lőttek minden alkalommal. Hol tömegben, hol egyedűl, hol a már holtat húztam magamra és effélék!
Félelmet keltett, menekülést és megalázó bujkálást, kilátástalanságot.....

Hasonlóan ismétlődő álmok nekem is voltak párszor már . Vagyis volt egy álom és aztán ismétlődött az egész elölről amíg rá nem jöttem hogy mit kellene tennem és akkor abba maradt . Ez ugye egy álomsorozat során , tehát nem több napon keresztül értendő .

Elek az a véleményem , hogy neked tanulnivalód van , erre hívta fel a figyelmet ez a sorozatosan ismétlődő álom .
Én amikor kb ötször álmodtam ugyan azt , hogy menekülnöm kell két pasas elöl és amikor elkapnak mindig hasba lőttek egy mordállyal , úgy szűnt meg az álomsorozat , hogy a végén úgy döntöttem nem menekülök tovább . Oda álltam eléjük , hogy itt vagyok , nyugodtan lőjenek hasba . nem tették meg többé .
Azt a következtetést vonnám le az álmodból , hogy ne érezd magad üldöztetve és ne menekülj tovább .

Egy kis gondolkodnivaló:

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy ............... világban.

A kipontozott részt kellene kitölteni, kinek-kinek ízlése szerint.

Egy másik gondolkodnivaló (ez valószínűleg csak a castanédásoknak fog mondani valamit, de előtte nekik is javasolt elgondolkodni az előző hsz-ben foglaltakon):

Ha NORMÁL (nem tudatos) álmomban egy "látást" szándékozó entitás rám bök a bal keze kisujjával, akkor szertefoszlok (mint aki csak egy álomkép voltam), míg ha a "látás" szándézoása más entitás részéről az én ÁLMODÁSOMBAN történik, nem foszlok szerte, mivel valóságos vagyok.

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy álom világban.

Én így fejezném be, de hozzá kell tenni még pár dolgot. Az irányított álmodásban habár tudatosan vagy jelen, de attól még a körülötted lévő dolgok csak illuzórikus gondolatformák. Valóságossá akkor válnak, ha a hétköznapi valósággal teljesen megegyező környezetben ébredsz fel, és amelyben energialétrehozó, vagyis tudomással bíró lényeket láthatsz, magadat is beleértve. Ezért fontos, ahogy fortis is említette, hogy próbáljunk meg látni, mikor tudatos álomban találjuk magunkat, mert különben lehet, hogy csak egy képzeletbeli világban kalandozunk a saját tudatunk szintjén. Leírom egy idevágó tapasztalatomat múlt hétről:

A teraszon ébredtem. Éjszaka volt és hideg. Megborzongtam és összébb húztam magamon a pizsamámat. Nem értettem mit keresek kint ilyenkor, kába voltam és ideges. Feltápászkodtam a földről és a bejárati ajtóhoz léptem. Két kulcslyuk volt rajta. Mi a fene?! Egy pillanatra ledöbbentem, aztán dühös lettem és ráncigálni kezdtem a kilincset. Az ajtó kinyílt. Bementem és a szobám felé masíroztam. Az ajtóm be volt téve. Miért, általában nyitva van. Még dühösebb lettem. Valaki hirtelen megállított. Apám volt. Mit akar?! Beszélgetni kezdtünk, zavart, hogy feltart, dolgom van - gondoltam - úgyhogy hamarosan leráztam. Újra az ajtóm felé indultam. Egyszerűen átmentem rajta, de fel se tűnt. Kiesés, képtelen vagyok felidézni mi történt. Felébredek...

Áprilia írta:Egy kis gondolkodnivaló:

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy ............... világban.

A kipontozott részt kellene kitölteni, kinek-kinek ízlése szerint.

Én így fejezném be:

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy ÁLOM, VAGY AKÁR EGY VALÓSÁGOS világban.

Etoile-sama írta:
. Valóságossá akkor válnak, ha a hétköznapi valósággal teljesen megegyező környezetben ébredsz fel, és amelyben energialétrehozó, vagyis tudomással bíró lényeket láthatsz, magadat is beleértve.

Ez esetben viszont már nem álomról, hanem valóságról beszélhetünk. Arról nem is beszélve, amikor NEM "a hétköznapi világgal megegyező környezetben" ébredünk fel és "látunk" (pl. idegen valóságos világok).

Amúgy köszi a választ, és érdekes volt a tapasztalatod. Lehet, hogy egy másik hsz-ben kivesézem.

Áprilia írta:Egy kis gondolkodnivaló:

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy ............... világban.

A kipontozott részt kellene kitölteni, kinek-kinek ízlése szerint.

Normál álomban csak egy álomalak vagyok egy álomvilágban, míg tudatos álomban álomalak vagyok egy álomvilágban.

efi írta:

Áprilia írta:Egy kis gondolkodnivaló:

Normál (nem tudatos) álomban csak egy ÁLOMALAK vagyok egy ÁLOMVILÁGBAN (fantáziavilágban), míg tudatos álomban VALÓSÁGOS alak vagyok egy ............... világban.

A kipontozott részt kellene kitölteni, kinek-kinek ízlése szerint.

Normál álomban csak egy álomalak vagyok egy álomvilágban, míg tudatos álomban álomalak vagyok egy álomvilágban.

Efi, szerinted milyen szituációban vagyok VALÓSÁGOS ALAK?

Ez egy másik felvetés, amiről fortissal beszélgettünk:

Tudvalevő, hogy a szervetlen lények a maguk világához vannak rögzítve, nem mozdulnak onnan. Amit mi felderítőként, vagy álmodási megbízottként látunk belőlük, az a "kivetülésük" és - fortis tapasztalatai szerint, mivel ő szokta próbálgatni a látást az álmaiban - látás esetén izzanak, azaz valóságosak, azaz energiát kibocsátó lények. Ugyanakkor "otthon" is léteznek, ide csak a tudatukat vetítik ki, mely szerintem az ő szempontjukból csak tudatos álom és nem testen kívüli élmény.
A valóságosság/energia kibocsátási képesség a tudattal hozható összefüggésbe. Erre fortis jött rá.
Bocsika, elfelejtettem, hova akartam még kilyukadni ezen kívül...

" Efi, szerinted milyen szituációban vagyok VALÓSÁGOS ALAK?"

Ébren.


Vagy még azt a választ is el tudom képzelni, hogy mindig.

Szerintem akár tudatos az álom, akár nem, mindig ugyanolyan alak vagyok. Annyi a különbség, hogy az egyik esetben a tudatom is velem van, a másik esetben meg nincs.