Re: Álmokról általában

fortis Szer. 25 Jan. - 11:42

Médea is említette az álombéli álmosságot. Vajon mi lehet ennek az oka?
- én amikor álmomban elálmosodom, és elalszom, annak két lehetséges kimenetele szokott lenni. vagy felébredek itt, vagy pedig egy másik álomban.
Már ez is roppant érdekes, hogy miért itt, vagy miért egy másik álomban? Mi határozhatja meg, hogy a gyűjtőpont tovább csúszik e egy másik irányba, vagy vissza az eredeti kiindulási pontba?

Blueeye Pént. 27 Jan. - 7:42

Akkora baromságot álmodtam ma éjjel, hogy az hihetetlen. Very Happy

Azt álmodtam, hogy jöttem haza, és egy csomó régi szar bútor volt a lakásban. A rokonaim bútorai. Az enyémet meg átvitték magukhoz. Very Happy

Átmentem, ( mivel szomszédok is vagyunk), láttam ott feszítenek az antik bútoraim között. Azt mondtam, sőt, ordibáltam, hogy azonnal vigyétek vissza!!! Hiszen eladtad!!! - mondták. Very Happy

Én meg mondtam, ha nem viszitek vissza, kihívom a rendőrséget! Egy percetek van rá. Very Happy

Arra ébredtem, hogy jó hangosan mondom: egy percetek van rá! kacag

Utána egy óráig nem tudtam elaludni, annyira röhögtem. kuncog

Áprilia Szomb. 28 Jan. - 3:41

Blueeye írta:
Arra ébredtem, hogy jó hangosan mondom: egy percetek van rá!

Hátha ők is meghallották a szomszédban. Very Happy

Áprilia Hétf. 27 Feb. - 17:48

Áprilia írta:
Találtam egy nagyon érdekes idézetet Gurdjiefftől, melyben aztán minden benne van, amit Castanéda is ír: látás, erő, dupla, szerepjátszás/uralt bolondság, jézusi út, azaz a szeretet útja, mint AZ ÚT (így, nagybetűvel):

"You cannot say anything or do anything for another. You do not know what you need for yourself, you cannot know what he needs. Work with purpose for him. But play your role. Be apart internally: See. Eternally speak as he does, so as not to hurt him. You must acquire the force to do this. Play a role. Become double. For the present you work as overseer. Do what I tell you, you cannot do more. Love of your neighbor; that is the WAY. Bring to everyone that which you felt for your parents."

"Semmit sem mindítasz, vagy tehetsz másokért. Még azt sem tudod, hogy neked magadnak mire van szükséged, honnan tudnád, hogy másnak mire van szüksége. Másokért dolgozz magadon, céllal. De játszd a szerepedet. Belül ne azonosulj a szereppel: láss. Beszélj, miként ők teszik, de ne sértsd meg őket. Ehhez meg kell szerezned az erőt, ami ezt lehetővé teszi. Játszd a szereped. Válj duplává. A jelenlét érdekében tégy úgy, mint aki kívülről nézi magát. Csak annyit tégy, amit mondok, többet nem tehetsz. Szeresd felebarátodat; ez az ÚT. Add mindenkinek azt, amit a szüleid iránt érzel."

Forrás:
http://www.gurdjieff-internet.com/article_details.php?ID=285&W=19

A következőkön gondolkodtam el:
- ha nem azonosulsz a szereppel, az a látás. Van benne valami, mivel ha nem azonosulunk, az azt jelenti, hogy olyankor jelenlétben vagyunk. Amikor jelen vagyunk, tisztán látunk, mert olyankor csak a pillanat van. Semmi más nem zavar be.
- ha azonosulás nélkül játsszuk a szerepünket, ez azt jelenti, hogy van egy duplumunk, "duplánk" (Castaneda). Castanedai értelemben a dupla a megszilárdított energia test. Amikor azonosulás nélkül játsszuk a szerepünket, ez úgy lehetséges ha közben mintegy különálló lényként, megfigyelőként, "duplaként" figyeljük magunkat kívülről. Ez csak akkor lehetséges, ha sok gyakorlással kellőképpen kifejlesztettük magunkban ezt a megfigyelő ént.

Áprilia írta:Nem véletlenül mondta William Patrick Patterson, hogy Castaneda, miután megírta az első három könyvét és don Juan eltávozott, hiányosnak érezve a tudást, amit ráhagyott, a san francisco-i Gurdjieff Intézetben egészítette ki tudását, mely a további könyveiben visszaköszön...

Blueeye Hétf. 27 Feb. - 20:15

fortis Csüt. 2 Márc. - 9:44

Kedves Áprilia ezt a sorozatot neked ajánlom, én gyorsan végig néztem őket, mert nekem nagyon tetszett. Kicsit gyerekes , de ettől még nagyon komoly a téma. Egy kislányról szól, akinek profetikus álmai vannak, de a tudatos álom témája is felmerül benne. Sőt még az is, hogy hogyan érheti el álmában az egyik ember a másikat. Ha az első részek gagyinak is tűnnek, érdemes volna végig nézni az egész sorozatot, mert a végére jönnek az igazi csattanók. Szóval nekem tetszett, és ha tudsz rá időt szakítani, talán neked is tetszene.

Akumu-chan sorozat. Japán film feliratos. 11 részes.

https://www.sorozat-barat.club/video/series/4754/Akumu-chan_online_sorozat/01_evad

Áprilia Csüt. 2 Márc. - 10:24

Köszi, meglátom.

fortis Pént. 3 Márc. - 10:28

Egy érdekes cikk a tudatos álmodással kapcsolatosan.
Amit leírnak, annak gyakorlati oldalától elzárkóznék, de előbb utóbb nem tartom lehetetlennek, hogy valóban kitalálnak majd valamilyen okos dolgot.

http://www.origo.hu/egeszseg/20140512-mestersegesen-ideztek-elo-tudatos-almokat.html

fortis Szomb. 4 Márc. - 8:38

Áprilia írta:Köszi, meglátom.

Azért ha úgy adódik, akkor írj légyszi véleményt.
Nekem a legfurább gondolat az volt, hogy az álmok nem a fejünkben születnek, hanem kívülről érkeznek. Very Happy

Amúgy van benne egy úgynevezett álom szörny, amiről nekem az álmodási megbízott jutna leginkább az eszembe. Nos úgy gondoltam mi van ha megkeresem, hátha sikerülhet, miért is ne? öröm

A történet lényege tulajdonképpen egy gép, ami képes az ember álmát mozgófilmként rögzíteni. Ez azért olyan érdekes, mert tudom, hogy a Japánok ezzel a gondolattal valóban komolyan foglalkoztak. Nem tudom meddig juthattak el, de a lényeg, hogy az elgondolás amit a filmben láthatunk, nem csupán fikció, hanem valós alapjai is volnának.

Áprilia Pént. 12 Május - 17:22

Ez egy egészen friss blog a tudatos álmodásról, 2017. májusi. Igényes!

https://tudatosalomtudatosebrenlet.blogspot.hu/2017/01/a-tudatos-almodas-veszelyei.html

Pl. Ezt írja:
Ilyen alkalmakkor késztetést érezhetünk arra, hogy a tudatos álmodás és a spiritualitás között olyan párhuzamokat vonjunk, amelyek alapvetően nincsenek ott. A tudatos álmodás mindössze annyit jelent, hogy álmainkban ráébredünk magára az álmodás tényére – ami azután jobb esetben lehetőséget biztosít számunkra, hogy kényünkre kedvünkre kiszórakozhassuk magunkat, esetleg közelebbről megismerkedhessünk elménk működési mechanizmusaival. Mindemellett a tudatosulás önmagában nem tekinthető a pszichológiai, vagy spirituális fejlődéshez vezető útnak...

fortis Pént. 12 Május - 18:19

Elolvastam az első cikket, érdekes a téma , érdemes lehet böngészgetni benne.
yes

Áprilia Pént. 12 Május - 19:13

Mitől függ, hogy emlékszünk- e álmainkra?

http://www.origo.hu/egeszseg/20140224-mitol-fugg-hogy-emlekszunk-e-almainkra-tudatos-alom-alvas.html

Ki gondolta volna?
"Érdekesség, hogy a kutatások szerint a 10 év alatti gyerekek kevesebbet álmodnak, mint a felnőttek. Egy vizsgálat szerint a kisgyerekek a REM-fázisnak csak 20 százalékában álmodnak, a jelenség okai egyelőre nem ismert."

fortis Pént. 12 Május - 20:05

Áprilia írta:Mitől függ, hogy emlékszünk- e álmainkra?

http://www.origo.hu/egeszseg/20140224-mitol-fugg-hogy-emlekszunk-e-almainkra-tudatos-alom-alvas.html

Ki gondolta volna?
"Érdekesség, hogy a kutatások szerint a 10 év alatti gyerekek kevesebbet álmodnak, mint a felnőttek. Egy vizsgálat szerint a kisgyerekek a REM-fázisnak csak 20 százalékában álmodnak, a jelenség okai egyelőre nem ismert."

Nahát ez tényleg fura.

fortis Vas. 28 Május - 14:51

Az este kicsit elgondolkodtam, hogy tulajdonképpen mi a különbség az ébrenlét, a tudatos álom, és a hétköznapi álmok között.
- Az ébrenlét tudatállapotának az a lényege, hogy tudatában vagyunk a létezésünknek.
- A tudatos álom tudatállapotának az a lényege, hogy tudatában vagyunk annak, hogy éppen álmodunk.
De aztán rájöttem, hogy a TÁ részéről, ez a lényegének csak egy részlete.
Tulajdonképpen a tudatos álom lényege ugyan az volna, mint az ébrenléti állapotunkénak, tehát a lényeg abban rejlik, hogy mindkét állapotban tisztában vagyunk létezésünknek.
Ez a hagyományos álmoknál hiányzik, mert nem lehet konkrétan eldönteni, hogy amit álmunkban megéltünk az egy film volt e csupán, amit esetleg átérezhettünk, vagy bele érezhettük magunkat, vagy valóban a szereplői voltunk e? Tehát ez egy homályos és tudatlan szakasz, akár olyan mint apró gyermekként a homokozóban üldögélni, és azt képzelni, hogy egy hajón üldögélünk, és körülöttünk a tenger van.
Szóval azt hiszem az ébrenlét és a TÁ szempontjából ez az egyezés nagyon fontos lehet.
Tudatában lenni létezésünknek.
Ez most megcsavarhatja kicsit a dolgokat, mert ahol létezünk, azt valóságnak illene neveznünk. Tehát ha TÁ-ban vagyunk, akkor tulajdonképpen a valóságnak az is egy valós területe lehet.
A különbségeket tudjuk a valós életünk, és a valós TÁlmunk között, míg az egyik kötöttebb, addig a másik szabadabb és képlékenyebb természetű.
De van még itt valami. A tyúk, meg a tojás kérdése. A nagy kérdés. A valóság teremti e meg az álmokat, vagy az álmok a valóságot? ( Isten teremtette e meg a világot, vagy a világ teremtette e meg Istent? )
És ismét a tudatában lenni létezésünknek. Ez egy tudati szint, de valójában nem tudjuk , nem lehetünk tisztában azzal, hogy mi a valóság. nem tudhatjuk, hogy nem e egy matrixban élünk, és, hogy a gondolataink a sajátjainké e egyáltalán?
Szóval azt hiszem semmi sem olyan egyértelmű. Sok vallásfilozófia létezik, némelyek hasonlóságot mutatnak, és néha teljesen eltérők. Ezen a tudati szinten nem lehet megállapítani, hogy melyikben érdemes hinni, és melyikben mi volna az igazság. Tulajdonképpen csak annyi marad a számunkra, hogy megtapasztaljuk önnön létezésünket. Ezen lehet mit alakítani, és megerősíteni a létezési formánkat. Ennek pedig az egyik állomása maga a tudatos álmodás.

fortis Kedd 27 Jún. - 13:06

Talán ebben a topikban írtam már, hogy megszoktam figyelni az álom alakok viselkedését. Mostanában ami feltűnt, az pedig a hirtelen eltűnések. Ez régebben nem volt szokványos, sőt nem is igazán emlékszem ilyesmire, de manapság felerősödtek ezek a jelenségek.
Ugye írtam a minap, hogy eltűnt az a nő akivel a tengerben úsztam. Mondjuk ő egyszerűen csak felszívódott, de nemrég volt egy nagyon fura tapasztalatom.
Magára az álomra már annyira nem emlékszem, feltehetően semmi különös, de volt ott két fazon akik mégis csak a figyelmem középpontjába sodródhattak valamiért. Rájöttem, hogy valami nem stimmel velük, és oda is sétáltam hozzájuk, hogy ezt kérdőre vonjam. Erre a két krapek egy egy pukkanás és villanás kíséretében a semmivé váltak . Eltűntek akár a kámfor. Természetesen ezt nem lehetett tudatosság nélkül megemészteni, úgy hogy ott helyben el is töprengtem rajta, míg az álom véget nem ért.

fortis Hétf. 31 Júl. - 18:25

Már akartam kérdezni, szerintetek miért álmodjuk azt néha, hogy valamilyen állati formát öltünk magunkra?
Ide sorolnám még a mitikus fajokat is, mint pl sárkányokat vagy a kentaurokat .

fortis Kedd 1 Aug. - 10:08

fortis írta:Már akartam kérdezni, szerintetek miért álmodjuk azt néha, hogy valamilyen állati formát öltünk magunkra?
Ide sorolnám még a mitikus fajokat is, mint pl sárkányokat vagy a kentaurokat .

Erre nincs ötletetek?

Vendég Kedd 1 Aug. - 10:26

Nincs.

Vendég Kedd 1 Aug. - 10:45

fortis írta:Már akartam kérdezni, szerintetek miért álmodjuk azt néha, hogy valamilyen állati formát öltünk magunkra?
Ide sorolnám még a mitikus fajokat is, mint pl sárkányokat vagy a kentaurokat .

1. A kollektív tudattalan szimbólumai
2. Filmes, játékos élmények hatásai
3. Alátolódás az ösztönök világába.

Utóbbi esetében tudok hozni két példát, bár tényleges átváltozás egyik esetben sem történt:

"...Megálltam az egyik falitükör előtt és belenéztem. Önmagamat ismertem fel, de barna kalap volt rajtam. Egész rendesen visszatükrözött, de a vonásaim élesebbek voltak. Mindenfajta pofát vágtam és valamiért felrémlett bennem Castaneda megállapítása az alátolódásról, mikor a gyűjtőpont az állati ösztönvilág felé mozdul el. Nem tudtam megakadályozni, éreztem hogy a tudatosságom csökken, bár még jelen voltam, de mégis valahogy állativá kezdtem válni, még morogtam is és vicsorítottam. Groteszk élmény volt."

"...kint találtam magam az elülső teraszon. Félig ültem, félig feküdtem, a falnak támaszkodva, pont mint az alvó testhelyzetem. Megnéztem a kezeimet: fehérek voltak, szellemszerűek, de tömörebbek mint korábban. Enyhe zsibbadást éreztem bennük. Ki-be nyitogattam az ujjaimat hogy felfrissüljenek.
Mozogni akartam és a maga természetességével jutott eszembe a repülés. Kis koncentráció után a levegőbe emelkedtem. Mámorító érzés volt. Kifelé kezdtem lebegni a kapu felé, átrepültem felette, kikerültem a meggyfát, majd hamarosan az utcára értem. Annyira valóságosnak éreztem az egészet hogy fogalmam se volt hogy álmodom vagy asztrális projekcióban van részem. Minden esetre a mámor diadalérzetbe ment át és állatiasan felüvöltöttem az örömtől. Ténylegesen állatiasnak éreztem a reakciót, vagy inkább ősemberesnek. Még némi agresszió is elöntött. Úgy éreztem szét tudnám tépni aki az utamba kerülne. Elkezdtem az út felett repülni, néhány méter után azonban elborított a sötétség és felébredtem."

fortis Kedd 1 Aug. - 11:04

Médea írta:
fortis írta:Már akartam kérdezni, szerintetek miért álmodjuk azt néha, hogy valamilyen állati formát öltünk magunkra?
Ide sorolnám még a mitikus fajokat is, mint pl sárkányokat vagy a kentaurokat .

1. A kollektív tudattalan szimbólumai
2. Filmes, játékos élmények hatásai
3. Alátolódás az ösztönök világába.

Jó kis élményeket hoztál, bár nem könnyű a hova tartozást behatárolni, de amit érzel, természetesen mint a jelenségek átélője, azzal párosíthatjuk.
1 / Vajon ha szimbólumokról beszélünk, akkor elképzelhető, hogy valamilyen külső behatás, mint a kettes pontban leírtak alakíthatják, hogy mikor melyik szimbólum furakodjék éppen elő?
2/ Némelyik állati forma olyan időben hozakodott elő, amikor még nem igazán gépeztem, ha volt is nagyon gagyi és alap jellegű, de talán beszélhetnénk könyvekről is, vagy filmekről, sajnos sosem lehet tudni, hogy mikor melyik fejthetett ki hatást, mert akár időben is jócskán eltolódhat.
Pl amikor denevér voltam, összeköthető lehetne vámpíros történetekkel, és bár ilyesmiket nem igen szerettem, de nincs ember a földön legalábbis felnőtt vagy serdülő, aki vámpírokról még ne hallott volna.
3/ Alátolódás, ez lenne a legkézenfekvőbb olykor, de nem minden esetben, de ezek valóban olyan élmények már, amik túlmutathatnak egy egy megélt álmon.

Vendég Kedd 1 Aug. - 11:17

fortis írta:Vajon ha szimbólumokról beszélünk, akkor elképzelhető, hogy valamilyen külső behatás, mint a kettes pontban leírtak alakíthatják, hogy mikor melyik szimbólum furakodjék éppen elő?

Én inkább belső hatásra gondolnék, bár nem értek az álomelemzéshez. Ezek a szimbólumok egyetemesek, de a jelentésük már nem mindig az. Függ az adott embertől és helyzetétől. Lehetnek üzenetértékűek, valamire fel akarják hívni a figyelmet, egy érzésre, egy élethelyzetre valamire amin változtatni kellene. De mondom erről semmit sem tudok. Ja és persze ott vannak még az erőállatok is, a személyiségünk egyes aspektusainak mélyebb kifejeződései, illetve még hangulatokat is jelképezhetnek. Általános a sámánvilágban az ezen állatokkal való kapcsolat. Azt hiszem a megértésükhöz legjobb lenne ha az érzéseidre koncentrálnál, ami akkor fogott el amikor az adott állattal kapcsolatba kerültél.

fortis Kedd 1 Aug. - 12:05

Farkasember. Ez kb 10-15 évvel ezelőtt felszínre bukott már. Akkor ébredés után magam is megnéztem a kezeimet, és megtapogattam az arcomat, mert annyira élethűen éreztem az átváltozást.
A mostani álmomban pl erőt éreztem. nagy erőt a dagadó izmokban.
A kecskebéka álmomban a rejtőzködés érzése lehetett, a hollós álmomban a védettségé, a teknősbékásban pedig a hosszú élet lehetősége. A repülés élménye érdekes leginkább a sárkányban, de ott az emberek butaságát is átérezhettem, hiszen oktalanul próbáltak meg levadászni. A denevér az számomra is rejtély, ott inkább csak ki szerettem volna jutni egy zárt térből.
Hát ilyesmi élmények és hasonlók.

fortis Vas. 27 Aug. - 8:03

Mit gondoltok, volna e különbség a között, ahogyan egy álom helyszínt tapasztaltok( LÁTTOK,) és a valós világunk észlelése között?
Ezt fontos lenne kibeszélni, majd később elmondom, hogy miért.

Lea. Vas. 27 Aug. - 8:34

fortis írta:Farkasember. Ez kb 10-15 évvel ezelőtt felszínre bukott már. Akkor ébredés után magam is megnéztem a kezeimet, és megtapogattam az arcomat, mert annyira élethűen éreztem az átváltozást.
A mostani álmomban pl erőt éreztem. nagy erőt a dagadó izmokban.
A kecskebéka álmomban a rejtőzködés érzése lehetett, a hollós álmomban a védettségé, a teknősbékásban pedig a hosszú élet lehetősége. A repülés élménye érdekes leginkább a sárkányban, de ott az emberek butaságát is átérezhettem, hiszen oktalanul próbáltak meg levadászni. A denevér az számomra is rejtély, ott inkább csak ki szerettem volna jutni egy zárt térből.
Hát ilyesmi élmények és hasonlók.

Érdekes álmok! smile

Mondjuk nekem még hasonló sem volt.
Igaz egyszer repültem egy gyönyörű zöld mező felett, de ember voltam akkor is.

fortis Vas. 27 Aug. - 16:51

fortis írta:Mit gondoltok, volna e különbség a között, ahogyan egy álom helyszínt tapasztaltok( LÁTTOK,) és a valós világunk észlelése között?
Ezt fontos lenne kibeszélni, majd később elmondom, hogy miért.

Oké, akkor talán eljött az a bizonyos később ideje, tehát elmondom miért kérdeztem.
Szóval észrevettem, hogy van egy harmadik látás is. Ez már nem az első alkalom, hogy tapasztaltam ( néha beugrik), de roppant nagy különbség van az álmokban történő látás vagy észleléshez, és az ébrenlétben való látás és észleléshez viszonyítva.
Azt hiszem, hogy az álmokban az ember leginkább a közvetlen környezetére koncentrál, de rájöttem, hogy ez az ébrenléti állapotunkban sem különb. Természetesen ettől jelen van, vagy lehet a távolba nézés vagy látás, de a közvetlen környezetünkhöz viszonyítva elenyésző, ha összegeznénk az arányokat.
- Ebben a harmadik típusban minden annyira más, sajnos eddig még sosem sikerült pár pillanatnál tovább fent tartanom.
Miután felkelek, és kinyitom a fizikai szemeimet, a látvány szinte 2D-s nek tűnik ehhez a másik észleléshez viszonyítva.
Azt hiszem az álmaink is elég részletesek lehetnek, de a fizikai valóságunk azért elvileg még részletesebb lehet, de bármelyikről is légyen szó, ezek a pillanatok olyanok ezekhez képest, mikor egy gyengén látónak hirtelen felteszik a megfelelő szemüveget.
Tulajdonképpen talán ez lenne a természetes, de ha már egyszer nem így látunk és érzékelünk, akkor érezhető, hogy ez valami egészen más. A dolgoknak valahogy mélysége van, mintha csak egy másik dimenzióban látnánk.

fortis Csüt. 7 Szept. - 17:24

Azon is elgondolkodtam, hogy vajon ha álmunkban a tükörbe nézünk, mennyire tükrözheti az álombéli valóságunkat? Persze csak ha valóban látjuk magunkat benne.
Volt pár olyan álmom, ahol kirakat üvegben pillanthattam meg álombéli önmagamat. Néha hasonlítottam önmagamra, néha nem. De ez leginkább az öltözékemre volt igaz. Néha olyan ruhákat viseltem, amilyenek nem is az én stílusom.

Vendég Csüt. 7 Szept. - 17:41

fortis írta:Azon is elgondolkodtam, hogy vajon ha álmunkban a tükörbe nézünk, mennyire tükrözheti az álombéli valóságunkat? Persze csak ha valóban látjuk magunkat benne.
Volt pár olyan álmom, ahol kirakat üvegben pillanthattam meg álombéli önmagamat. Néha hasonlítottam önmagamra, néha nem. De ez leginkább az öltözékemre volt igaz. Néha olyan ruhákat viseltem, amilyenek nem is az én stílusom.

Nem is olyan rég volt egy tudatos álmom amiben belenéztem a tükörbe:

"...és egy nagy asztalnál találtam egy négyzet alakú tükröt. Rózsaszínes kisugárzása volt. Belenéztem, elsőre nem volt benne semmi, csak a mögöttem lévő berendezés halovány körvonalai, de a következő pillanatban megjelent benne az arcom.
Felismertem magamat benne. De a hajam rövid volt és a szájszéleknél hosszanti, feltűnő barázdákat figyeltem meg. A képmásom folyamatosan változott, nem külsőre, mert továbbra is önmagam maradtam, hanem színre. Egy hangrobbanás kísérte színeváltozás kezdődött meg. Az arcom kifehéredett és sárgás aura vette körül. Azt hiszem valami sötét, lilás szín is felbukkant. Aztán normalizálódott a képmás és a szokásos arcom nézett velem szembe."

Itt most a hangrobbanás volt számomra az érdekes, olyan volt mintha az összpontosított figyelmem hívta volna elő és a tükör is szinte szét akart volna robbanni. Amúgy legtöbbször külsőleg olyan vagyok mint általában, de fura ruhákat én is vettem már észre.

fortis Csüt. 7 Szept. - 18:11

Szerintem ez nagyon érdekes téma. Annál is inkább, mert ez nagyon érdekelne, hogy a tükörben azt látod e amit önmagunk számára meg akarunk mutatni esetleg, vagy spontán jönnek elő a képek, vagy egyszerűen csak úgy funkcionál mint a fizikai valóságunkban, és azt mutatja amit tükröznie kell?
Az igazság az, hogy néha a fizikai világunkban sem azt mutatja amit látnunk kellene eredetileg, hanem képes fura dolgokra. Amikor annak idején rendszeresen és sokat foglalkoztam a fizikai tükörben való látással, rendszerint azt tapasztaltam, hogy rózsaszín és kék színbe vált át a képmásom arca. Néha meg egyszerűen átalakult egy kopasz tibeti szerzetessé, akinek végül is örülni tudtam, mert annyira megnyugtató kinézete volt.
Na most képzeljük el, ha a fizikai világunkban ilyen változásokat vagyunk képesek látni a tükrökben, akkor az álombéliekben .....szóval jó lenne erre is fényt deríteni.
Szóval szemek színe, és tükörben való nézelődés. Annyi minden feladat volna a kutatásunkhoz.

Vendég Szomb. 21 Okt. - 9:56

Sean Jacobs tudatos álmai (angol nyelvű), most ezeket olvasgatom:
http://www.world-of-lucid-dreaming.com/forum/viewtopic.php?f=6&t=18728

Régen úgy voltam vele hogy frusztrált mások élményeit olvasni. Mindig arra emlékeztettek hogy nem tartok sehol. Aztán miután én is gyűjtöttem némi tapasztalatot, megváltozott a hozzáállásom. Rájöttem hogy milyen hasznos dolog is ez, hogy mennyit tanulhatunk egymástól, inspiráló. Ezért is fontos hogy minél több álmunkat osszuk meg.

fortis Szomb. 21 Okt. - 18:46

Ezzel én is így voltam, legalábbis a megosztást illetően.

Ajánlott tartalom