2018 tudatos álmai

Efi írta:De nem az álma leírásában írta, hogy ingatag, hanem az elemzésben.

Zoli írta:
1. Áprilia idézete Gurdjiefftől is érdekes, kicsit el is gondolkodtam.jó lenne tudni a mondanivaló miértjeit. 
2. Szóval köszi, jó munka volt!

Áprilia írta:Amúgy is irtózom ettől a vállveregetős stílustól. Nem idevaló. Ilyet egy főnök mond a beosztottainak.

Áprilia írta:

Efi írta:De nem az álma leírásában írta, hogy ingatag, hanem az elemzésben.

Szerintem az ingatag szó ugyanazt jelenti, amit az álmában leírt (amit idéztem is.) Erről szólt az előző hsz-em.

Zoli írta:
A hordós feladvány egy valós kísérlet, régebben videón láthattam. A poénja az volt, hogy a víz valóban visszafolyt a felső edénybe, ami a közlekedő edények élve alapján nem kellene, hogy működjön.

Efi írta:

Áprilia írta:

Efi írta:De nem az álma leírásában írta, hogy ingatag, hanem az elemzésben.

Szerintem az ingatag szó ugyanazt jelenti, amit az álmában leírt (amit idéztem is.) Erről szólt az előző hsz-em.

1. Az enyém meg arról szól, hogy nem mindegy, milyen szavakat használ az álom leírásában, mert a szavaknak jelentősége van. 2. Hányszor futjuk még le ezt a kört?

Efi írta:

Áprilia írta:Amúgy is irtózom ettől a vállveregetős stílustól. Nem idevaló. Ilyet egy főnök mond a beosztottainak.

Ez sajnos jogos megállapítás.

Zoli írta:A váróban
Ez az álom egyszerű is, féltudatos is, meg tudatos részt is tartalmazott. A teljesen tudatost majd jelzem, a többinél vékony volt a határ. 

Egy váróban üldögéltem, valamiféle orvosi rendelő, de nem magam miatt, hanem valakit csak elkísértem. Hogy kit, az nem derült ki, mert csak olyan volt mintha elkísértem volna, végül is nem volt ott velem senki. 
Üldögéltem a folyosón, ami T alakban ágazott el, és én nem ott tartózkodtam ahol a többi ember sorban állt, hanem a másik szakaszán ahol emberek üldögéltek. 
Eleinte nagyokat kacagtam, mert jött két cigány fiatal, és krumplis hálót fogtak a kezükben, amelyben négy nagyobb szemű krumpli volt.  A mulatságos az volt benne, hogy az egyikőjük a zsák két sarkát fogva megrázta azt, és a krumplik mint a rugók ugráltak a zsákban, és ez számomra roppantul mulatságos volt.  Ezt észre is vették a srácok, és direkt nekem megismételték a mutatványt, egészen közel hozva az arcomhoz, és én ismét csak nevettem, de eszembe jutott közben az is, hogy mintha meg akarnának hipnotizálni, így örültem neki, amikor tovább sétáltak a folyosón. 
Aztán leült mellém egy tőlem kicsit idősebb fazon, aki újságot olvasott. Aztán gondolt egyet és odébb ült, de két régifajta személyi igazolványt ott hagyott a padon. 
Gondoltam oda szólok neki, mert elég intelligensnek és okosnak tűnt a megjelenése által, hogy volna itt egy rejtély, amit jó lenne, ha megoldana. 
Kíváncsian nézett rám, és várta a kérdésemet.  Én pedig belefogtam , hogy kifejtsem a kérdésemet. 
" Szóval van három hordó, amik egymás alatt tartózkodnak, és amik csövekkel vannak összekötve. A legfelső hordóba vizet töltök, ami aztán a csöveken keresztül lefolyik a legalsó hordóba, de egy idő után a víz egy vékonyabb csövön ismét megjelenik, ami ezen a csövön keresztül ismét képes visszafolyni a legfelső hordóba. Hogy lehetséges ez? "
Az ember gondolkodóba esett, majd elkezdett egy papírlapra rajzolgatni. Elég sokáig gondolkodott, így én egy kis sétára indultam, de felelősségteljesen mindig visszanéztem az ülésekhez, nehogy lenyúlja valaki a férfi igazolványát, mert most a gondolkodással van amúgy is elfoglalva.  .
A folyosó eme szárnya egy üvegajtóba torkollott, amin ki lehetett látni a szabadba. Odakint nagy köd gomolygott, és én megláttam ott Mayrát. 
Néha belement a ködbe és eltűnt, de egy idő után visszajött és újra láthattam. 
Egy érzés futott át rajtam, és megkérdeztem Mayrától, mi lehet a baj?
A válaszát magamra vonatkoztattam. 
Mayra azt felelte, hogy a tetővel és a padlózattal lehetnek gondok, és hogy érdemes lenne a beavatkozás, mert a bajok csak gyűlnek, és nem kellene megvárni amíg elhatalmasodnak.  ( Ez a rész már féltudatosba ment át, bár a rejtvényt illetően is már némileg tudatosulhattam.)
Mayra miután elmondta a magáét eltűnt ismét a ködben. 
Gondoltam utána megyek, de hiába léptem ki az épületből, és néztem körül a vad természetben, ködöt sehol sem találtam. 
Ez nagyon meglepett, és mikor visszább sétáltam volna, kis ágak és fűcsomók akadtak bele a lábamba. Négykézlábra estem úgy kúsztam tovább, úgy éreztem, mintha a természet fogva akarna ejteni, de sikerült kiszabadulnom. 
Immár a lábamon állva ismét nekilódultam, mert ismét megláttam Mayrát a kutyájával. Volt ott egy másik nő is, szintén a kutyáját sétáltatva, így nem szóltam közbe a beszélgetésükbe, hanem a kutyákkal kezdtem el játszani. Aztán egy kis tető nélküli épületre bukkantam, aminek olyan kicsi ajtaja volt, hogy le kellett görnyednem, hogy beférjek rajta. A falai fehérek voltak, és mikor kiléptem ismét a szabadba, még meg is jegyeztem Mayrának, hogy milyen kicsi ez az egész, de akkor esett le a tantusz, hogy ez épp olyan, mintha egy különös játszótér volna.  Aztán tovább kergetőztem a kutyákkal, és nagyokat kezdtem el ugrálni. Ez a rész volt az, amikor tudatossá válhattam. Élveztem a magasra ugrálást, amiikor épp arra jött egy idegen, aki a rendelőhöz sietett volna. Amikor meglátta az ugrásaimat, felszólalt. 
' Azta mekkora ugrások! kiállotta, fel fogom írni a nevedet folytatta. 
Én nem tudtam mire gondolhatott, de iszonyú ugrásokkal visszaugráltam a rendelőhöz, és még az épület belsejében is a plafonig ugrálhattam. 
Aztán megtelepedtem egy nagyobb asztalon, talán pelenkázó lehetett vagy valami hasonló, egy csaj feküdt már rajta, én meg mellé heveredtem, de ez senkit sem zavart. 
Az embert figyeltem, aki még mindig a rejtvényemen töprengett a széken ülve, és fölébredtem.

Efi írta:Kezd az az érzésem lenni, hogy már nem is az álom miatt vitázunk. Én kiszálltam ebből az értelmetlen huzavonából.

Zoli írta:

Efi írta:Kezd az az érzésem lenni, hogy már nem is az álom miatt vitázunk. Én kiszálltam ebből az értelmetlen huzavonából.

Nem értelmetlen Efi. Szerintem megjött a válasz.
Ma a munkahelyen igen rosszul éreztem magamat. Tetőtől talpig Sajgott minden porcikám, fáj a fejem, és hányingerem is van. Ez is eröltetett, hogy ezt beírjam. Lehet napszúrást kaphattam, vagy valamilyen vírus. Nem tudom, de elég szarul érzem magamat.
A tető nélkülisêg utalhatott az árnyék hiányára. Szóval ez van.

Efi írta:Nem gondolnám, hogy a napszúrásra vonatkozott az álmod, plusz hiába volnának is fontosak az álmok (nem tudom, hogy azok-e), ha úgysem értjük őket.

Zoli írta:
Nahát, szóval az álmok ennyire fontosak.

Zoli írta:Rosszalkodjunk!

Végül is az utat jártam, egy középkori jellegű én inkább úgy mondanám, hogy fantasy környezetben. Hogy mi volt benne a fantasy?- nos tulajdonképpen semmi, mert minden olyan élethű és valóságos volt, az épületek, a csűrök .,maga az út, a fák  az erdő, tudtam, hogy ez lehetetlen volna a mi valóságunkban, hiszen nem a középkorban élünk.
Mindenek tetejébe ráadásul az erdei úton találkoztam Ápriliával. és ennek mindketten annyira megörültünk, hogy nem szégyeltük kifejezni örömünket, és elmondani, hogy mennyire szeretjük egymást. ( Megjegyzem kár, hogy a valóságban ez nem így van, hiszen imádott Ápriliám ki is fejezte ezt valamelyik topikban, hogy vörös posztó vagyok a számára, szóval kár érte, na de ez van. 
Együtt haladtunk tovább az erdőben, majd egy ötlettől vezérelve letértünk az útról, mert még láttunk egy a fák között húzódó épület együttest, olyan régimódit. Benéztünk az egyik kisebb fatákolmányba, és láttuk, hogy odabent három galamb is volt, de úgy be voltak drótozva, hogy képtelenek voltak kirepülni. Gondolom nem véletlen. Erre jött az ötlet, ha már úgyis álmodunk, akkor rosszalkodjunk egy kicsit, és nyissuk ki a galambduc ajtaját, had repülhessenek el a galambok. Ápriliának tetszett az ötlet, úgy láttam külön is élvezheti, hogy valami rosszaságot  csinálhatunk. 
Úgy éreztem marha nagy buli lesz .mert még eztán fogunk bemenni a lakott terület részre, és komolyan hatalmas és meglepően élethű ez a világ. Elindultunk hát a legközelebbi épület felé, örömünk határtalan volt, de sajnos itt kiestem az álomból, és egy másik környezetben találtam magamat .ami már nem tudatos volt.

Zoli írta:Bugyi. 
Ez itt most elég rövid volt.  Eleve tudatosan kerültem az álomba.  Egy utcán találtam magamat, ahol néhány ember kódorgott, mások meg végezték hétköznapi  dolgaikat.  Ott láttam meg azt a vöröses színű ruházatú nőt, aki valamiért éppen lehajolt, és a fenék domborzata egyenesen rám kacsingatott.  Nem volt mit tennem, odasétáltam, és benyúltam a ruházata alá, hogy megállapítsam van e rajta bugyi? Nos nem volt. A nő csak egy kicsit volt meglepett, retorzió az incidens miatt nem volt, de hát nekem sem volt más szándékom, csak meggyőződni erről az apró mozzanatról. Tovább mentem az utcán, és itt meg is szakadt a szál valahol.

Motan írta:Bele lehet ezekbe a gondolatmenetekbe gabalyodni, főleg álomban.
Valaki, akinek agyvérzése vokt, átélte a gondolatnélküliség àllapotát. Állítása szerint ijesztő de egyben felszabadító volt.