Egyéb különös álmok 2

Nem tudom .  Más közeg életvitel

A falon át
Talán 2 napja álmodhattam, sajnos a részletek feledésbe  vesztek már, de az a lényeges pont megmaradt, hogy a falon keletkezett egy rés, ami átjáróként  funkcionált, egy másik világba.  Többen is voltunk, de a társaságnak csak a fele lépett át a résen, ami leginkább úgy nézett  ki, mint egy falra vetített  színes ember nagyságú folt. Csak azok léptek át rajta, akik elhitték, hogy ez lehetséges. Akik leginkább csak a falat látták a jelenség mögött is, azok vissza maradtak.
A falon túl egy nagy füves mező húzódott, a távolban hegyek kéklettek, békés nyugodt volt a táj.

Kicsit elfoglalt voltam mostanában , de leírok pótlásként  pár álmot, amik ezen a héten voltak. 

A forrás
Hegyvidéken jártam egy csoporttal, az nem derült ki mi lehetett bennünk a közös, de azt tudtam, hogy valami összeköt bennünket. Csak öten hatan voltunk, együtt jártuk az erdőt. Aztán valamiért külön váltam a csoporttól, valami felkelthette az érdeklődésemet, de hamar rájöttem, hogy nem jó irányba megyek, mégis nem változtattam meg az irányt. Hamar oda is értem egy olyan helyre a bozótoson áthatoló keskeny ösvényen, ami egy rejtett sziklák közül fakadó forráshoz vezetett. Elcsodálkoztam rajta, majd lehajoltam hogy igyak a forrásból táplálkozó erecske vizéből, ami kristálytiszta volt. Szinte érezni véltem a benne lévő ásványok ízét, majd vissza fordultam, hogy újra csatlakozhassak a többiekhez. 

A gyíkmadár
Lankás hegyvidéken jártam a társammal, amikor feltűnt számomra egy pár fából álló kis facsoport.  Ezek a fák nem voltak olyan burjánzóak mint a többi a közelünkben, talán épp ezért is tűnt fel nekem. Amint megálltam a fák mellett észrevettem, hogy egy igen pazar nagyon különleges madár álldogáll az egyik ágon.  Oda mentem, hogy még közelebbről láthassam, a madár átröppent egy másik ágra, de úgy tűnt nem zavartatja magát miattam, és esze ágában sincs elhagyni ezt a kis külön álló facsoportot, ok, ez a madár itt lakik gondoltam.  Nos a madár nem egy hétköznapi madár volt. mert ugyan úgy nézett ki mint egy kaméleon, ami szárnyakkal és farok tollakkal rendelkezik. Zöldes színe mellett sárgás, kékes és vöröses foltok is tarkították, és ez egy ragyás kaméleonszerű volt a rajta látható gümők miatt.  Pazar egy látvány volt, ez egy olyan gyík volt, ami madár.  A kaméleon fejből egy madár csőr állt ki, de a lábai szintén madárláb szerű volt, szóval szinte leírhatatlan az egész. 

A másik világból. 
Gondoltam egy megnevezést írnék neki címként, de nem tudom megnevezni azt a látványt amit láttam . Egy kis lakás szobájában voltam, és egy lény állt mellettem. Ezt a lényt én hoztam ide valamilyen másik síkról, de hogy honnan azt nem tudtam magam sem . Valószínűleg valami más módon, nem úgy, hogy magam is ott jártam volna. Szóval a lény olyan volt mint egy hiéna kinézetű, bika nagyságú nem tudom mi. Igen olyan bika méretű, a fejét leszámítva hiéna kinézetű, a hátsó lábai rövidebbek, a mellsők hosszabbak voltak, viszont a feje kinézetre leginkább egy tírex és egy varacskos disznó keverékére hasonlított, szóval leírhatatlan, hogy mi a csuda lehetett ez. A lény elégedetlen volt, mert nem értette, hogyan kerülhetett oda hozzám, és erre nekem sem volt tippem, de ha lett volna sem mertem volna elárulni neki, hogy talán volt némi közöm hozzá.  Miután nem jutott a lény dűlőre a kérdésben, hogy mi az ördögöt keres ő itt nálam ezen a síkon, azt mondta ha akarok, akkor kérdezhetek tőle, főleg Egyiptommal kapcsolatosan sok mindent tud amire válaszolhatna.  Hát sajnos semmi ilyen jellegűt én nem kérdeztem, részben azért mert nem tudtam mit kezdeni ezzel a hihetetlen kinézettel, más részről azon járt az agyam mégis hogyan került ez ide, mit csinálhattam, hogy itt van, harmad sorban pedig ezzel lassan véget is ért az álom, nem volt több időm felébredtem.

Tulajdonképpen kinél lehettem? ( Ápriliás álom)

Álmomban mintha a  Nagyvárad térnél vártam volna Ápriliát, megbeszéltünk egy találkozót, hogy együtt elmegyünk valahova. Még volt bőven időm, ezért császkáltam egy kicsit, és bementem egy várónak tűnő helyiségbe, hogy leülhessek valahova.  Egy idősebb nő volt ott, meg egy fiatal lány, a néni üldögélt, a lány állva várt valakire. Hamarosan meg is  érkezett egy srác, kicsit idősebb volt a lánynál, és a szituból azonnal lejött a számomra, hogy ez közöttük egy első randi volna. A srác kicsit feldúlt volt, bár nem látszódott rajta, de én átéreztem mindkettőjük lelki állapotát. Úgy vettem észre a srác valami komolyabb megjelenésű nőre számíthatott, a lánynak meg olyan gondolatok futottak át az agyán, hogy ha ez nem jön be, akkor majd lesz valaki más, aki jobban elfogadja. Kimentek a váróból, a villamos megálló felé, én is kimentem utánuk. A srác előre ment, a lány utána loholt, és a srác felugrott a villamosra, de a lány orra előtt becsukódott az ajtó.  A lány futott az elinduló villamos után, az ablakban még láthatták egymást, valamit mutogattak egymásnak a kezükkel, de nem értettem a fiú viselkedését, egyáltalán nem volt udvarias. 
Hamarosan jött még egy villamos, arra szállt föl a lány és én is. Csak egy megállót akartam menni, így ez a történet véget ért, a lány tovább utazott. 
Ahogy leszálltam a villamosról, egy néni kért segítséget, első pillanatra haboztam egy kicsit , hogy segítsek e, de aztán csak megfogtam a kezét, és segítettem eljutni neki egy épületig, ott már a falnál kapaszkodhatott.  Arra gondoltam felmegyek Ápriliáékhoz, mert pisilnem kellett, de igazából nem tudom hogyan sikerült hozzájuk bejutnom. Talán a gondolat oda teleportálhatott, vagy valami ilyesmi. Az ajtón belül álltam, sötét volt. Amint haladtam beljebb, észrevettem, hogy a lakásban tér vagy mozgás érzékelők vannak, amik egy automatikusan bekapcsolnak dolgokat. A lakás nem olyan volt mint rég, kicsit ismeretlennek tűnt a számomra. Egy tévé elé értem ami magától bekapcsolt, és egy pornó reklám jelent meg a képernyőn. Néztem egy darabig, de nem akartam foglalkozni vele, a tv magától ki is kapcsolt.  Kerestem a mosdót, de nem találtam, ezért leültem egy kanapé szerűségre. Ekkor vettem észre, hogy velem szemben fekszik valaki egy heverőn, arra gondoltam Áprilia férje lehet ott talán. Ez egy hülye szitu gondoltam, mit fogok mondani ha felébred? Azt fogja hinni betörő vagyok. A férfi ébredezni kezdett, de nem ébredt fel teljesen, álmodhatott valamit, mert halkan beszélni kezdett. Arról beszélt, hogy két gyereke van, gondoltam a lányára meg mint gyerekként Ápriliára gondolhat, vagy valami ilyesmi. Felhívtam Ápriliát telefonon, suttogva beszéltem neki arról, hogy mi történt, és hogy itt vagyok a lakásában, és a férje a szemközti ágyon alszik. Áprilia is suttogva felelt, bár neki nem kellett volna suttognia, ezen el is gondolkodtam egy pillanatra.  Közben odakint támadt némi fény, és a függönyön keresztül rávilágított a férfi arcára, aki ettől felébredt. 
Nem vett észre azonnal, hiszen félhomály volt. A haja rövid tüskés volt, és nem volt szakálla sem . Elgondolkodtam azon, hogy talán nem is jó helyen vagyok ? A férfi aztán csak észre vett, és kiugrott az ágyból és felém haladt.  Nagyon nem jó, hogy itt vagyok mormogta, mert 18-ára nincs időpontom. Ezt nem értem villant át rajtam, mit hadovál ez időpontról?  Vagy lehet ez tényleg nem is Áprilia férje és nem jó helyen vagyok?  A telefon közben végig be volt kapcsolva, Áprilia hallhatta a jelenetet végig.  A férfi egészen közel állt már hozzám, amikor mondtam neki, hogy lépjen hátrébb másfél lépést, akkor elmagyarázom neki, hogy mi ez az egész. Elmondtam neki, hogy nem az ajtón keresztűl jöttem be, és hogy Áprilia és én olyan dolgokkal foglalkozunk, amik nem hétköznapi dolgok.  Misztikum ezoteria álmodás és hasonlók.  Ez az oka annak is, hogy egyszerűen ide teleportálódtam, nem a hétköznapi valóság szintjén működnek a dolgok.  A férfi izgatott volt, de mintha kicsit lenyugodott volna. Én pedig még mindig kétségek között voltam, hogy jó helyen vagyok e, és a férfi valóban az lehet e, akinek eleinte gondoltam ?

Áprilia írta:

Csak azt nem értem, hogy ha az álom elején arról van szó, hogy rám vársz és mindjárt jövök, akkor minek császkálsz el?
Jelenlegi lakásunkban vannak érzékelők, de tv nincs.
Jó álom volt mindenestre. Kezdesz formába jönni!

Azért császkáltam, mert még marha sok időm volt az érkezésedig.

Telekinézis
Nem tudom hogy jött, csak volt.
Azt álmodtam, hogy amikor a tárgyakat lebegtetik vagy mozgatják, akkor nem is a tárgyra hatnak, hanem a körülötte levő energia mezőre.

Hideg a víz.
Ismeretlen volt a hely, kesze- kusza kis árkádos utcácskákban sétáltam, szerettem volna lejutni a folyóhoz, ahol két barátommal találkoztam volna. Az utcák többsége zsákutcának  bizonyult, de végülis csak sikerült oda jutnom. A lány fehér ruhában volt, és éppen begázolt a vízbe. A srác is ruhástól ment a lány után. Várták hogy én is utánuk menjek, de a víz túl hideg volt, így én nem szántam rá magam. A folyó parton szaladtam utánuk, míg olyan akadályokba nem ütköztem, hogy szem elől tévesztettem őket. Ez nem volt nagy baj, mert tudtam merre haladnak és hol jönnek ki a vízből. Emberek között kellett végig szaladnom, hol egy cigány társaság állta az utamat. Egyiknek véletlenül neki mentem, ezért felháborodva rohanni kezdtek utánam. Kicsit később feladták, én célirányosan haladtam az utamon, de mivel felébredtem már nem érhettem oda sajnos.

Ma álmomban egy tükröt tartottam a kezemben, és forgattam egyik oldaláról a másikra. Éreztem, hogy valami nem stimmel , a  tükörkép egy kicsit fáziskésésben volt.

Áprilia az országút szélén.
Ápriliával haladtunk a forgalommal szemben. Én egy biztonságosabb helyen, egy alacsonyan fekvő felüljáróról jöttem, Áprilia még a tőlem kb 2 méterrel lejjebb lévő országút szélén  gyalogolt. Néha szóltunk egymáshoz amint párhuzamosan egymás mellett haladtunk, a kis szintbeli eltéréssel. Aztán Áprilia egyszer csak hirtelen megállt, a kezébe temette arcát , és legugolt, éreztem valami baj lehet. Éreztem rajta a félelmet az ilyedtséget, a szörnyülködést. Kicsit előrébb mentem, és lenéztem a feltorlódott autók közé, akkor láttam még azt a testet, ami egy férfi alsó teste volt, deréktól lefelé, félbe vágottan, és a lábai még rángtak az idegtől , a felső teste meg sehol sem. Tudtam Áprilia ezt láthatta meg.

Meghaltam
  Este álmomban kétszer is meghaltam. Egyszer valamilyen kis gyöngyöket akartam felhozni a tenger fenekéről , kellett mind, mert valamilyen spirituális  kellékek voltak, Az utolsót is felszedtem, de a felszínre már nem érhettem fel, mert elfogyott a levegőm és megfulladtam . Lehetett volna még egy esélyem az ismétlésre, hogy amikor megvan mind egy légzsákkal emelkedtem volna a felszínre, de mindenképpen meghaltam volna, csak abban az esetben talán lett volna esély rá, hogy újraélesszenek akik odafent vártak
A másik álomban karddal küzdöttünk valakivel egymással, és az ellenfél hasba szúrt egy hosszú tőrrel. Újra és újra és újra döfőtt vagy tízszer amikor végre összecsuklottam.

Áprilia írta:Vagy 3 napja nekem is benne voltál az álmomban. Közeledtem feléd, de elutasító voltál. Nem is annyira álom volt, hanem álom és ébrenlét között hajnalban, abban az állapotban, amikor behunyt szemmel is átlát az ember a szemhéján.

Sajnálom. Magammal szemben is többnyire  elutasító vagyok.

Születésnap.
Azt álmodtam, hogy szülinapom van . De fura , sosem szoktam ezt álmodni, mert sosem tartottunk születésnapot. Felébredtem álmomban, és kinéztem a nyitott szobaajtón, és sok ember némán ott álltak kint várva, hogy felébredjek. Felültem az ágyon és megfogtam a két kezemmel a  fejemet a hirtelen felismeréstől. Örülni mégsem tudtam ennek az egésznek, hanem szégyenemben vissza huppantam az ágyra, hogy a kispárnámmal eltakarhadssam a fejemet.

Áprilia írta:

fortis írta:De fura , sosem szoktam ezt álmodni, mert sosem tartottunk születésnapot.

Pedig hármasban is megünnepeltük egyszer a szülinapodat (és nem én kezdeményeztem).

Igen de a sosem az nem kifejezetten arra hajaz hogy sohasem, hanem arra hogy nagyon rég. Igen egyszer a ligetben a fák között pezsgőt bontottunk, az egy örök emlék. Te , a párom és én. Halálra röhögtük magunkat azon, hogy bepisiltél, holott nem is, mert csak  csak vicc volt, de azért te mégis csak leellenőrizted. Ezt soha nem lehet elfelejteni. 

Amúgy arra jöttem rá, hogy ez az álom voltaképpen egy hamis ébredés

Medve
Sűrű erdő volt, ligetes részekkel vegyítve. Mintha valahol Erdélyben lettünk volna, és volt azon a helyen pár kis faviskó, a turistáknak készítve. A tesómmal meg a viskók tulajdonosával sétáltunk a fák között, amikor megláttam azt a nagy barna medvét. A medve is észrevett minket, néhány másodpercig mindenki némán bámulta a másikat, majd a
 medve felágaskodott, lehuppant a földre, és rohanni kezdett felénk. Futni kezdtúnk, a többieket nem tudom merre, de én egy földes hegyomlás széléhez rohantam, és lecsúsztam a majdnem függőleges lejtőn. Némi előnyre tettem így szert, közben felbukkantak a többiek is, és futni kezdtünk a viskók felé. Bezárkoztunk az egyikbe, de éreztem ez egy medve ellen nem egy igazi menedék. Az ajtót ugyan eltorlaszoltuk egy asztallal, de az érzés nem szűnt, így húzódtunk meg odabent.Aztán csend lett, a medve úgy tűnt ráunhatott  az egészre, és a fák közé cammogott
 Kis idő után kijöttünk a viskóból és elhagyva a környéket beszélgettünk még egy kicsit a helyről, a viskókról

Áprilia írta:Jó lenne már rájönnöd, mi ez az örökösen visszatérő medve az álmaidban.

Tényleg nem tudom . 
Az álmos könyvek semmi jót nem mondanak ha az ember menekül egy medve elől. Csupa csupa negatív történés az ember környezetében. Szóval semmi jó, ha így nézzük életem túlnyomó részében eléggé nagy szarban voltam, csupa álnokság , konfliktusok, és bajok játszottak körülöttem. Szóval menekülnöm kellett. Vagyis , erre lehetne következtetni, ha szó szerint veszem.

Áprilia írta:Aki kifelé néz álmodik, aki befelé néz, felébred (Jung)

Szerintem amikor fizikailag álmodunk , akkor befelé nézünk.

A medve egy erős állat. A félelem a medvétől talán nem is magára a félelemre utal, hanem a belső szorongás mértékére
Egész életemet félelemben és szorongásban töltöttem el egészen gyerek koromtól napjainkig, és megértem azokat a szerencsétleneket akik hasonló cipőben jártak.
De nem értem meg a gúnyolódókat, az önelégülteket, a felsőbbrendűeket, a lenézőket, azokat akik a gyengébbeken hatalmaskodnak, mert ezek a gyengébbek a valóságban ezerszer erősebbrk mint ők maguk.
Igazság szerint magam is sokszor megélhettem magát a megaláztatást

Jó az elgondolás Efi . 
Kicsit tovább viszem a gondolatot.
Milyen is igazán tulajdonképpen a jó ember? Egyik kollégámtól hallottam egy ilyet, hogy becsületes ember nincs, csak hülye.
Ez valyon igaz lehet a jó emberekre is ? 
Én azt hiszem nem szeretnék jó emberré válni, mert már eleve az vagyok. Hülyének is érzem magamat miatta.