Tapasztalatok

Ebben nem látom a spirituális beütést, ez tisztán modern kori informatika. Írtál róla fórumbejegyzést, a nyomkövető cookie-k megjegyezték.

ymor írta:Ebben nem látom a spirituális beütést, ez tisztán modern kori informatika. Írtál róla fórumbejegyzést, a nyomkövető cookie-k megjegyezték.

Mielőtt írtam volna róla jelent meg.

(kiegészítés 2021.07.03.:ez mostanában nem egyszer fordult elő. 
Tegnap álmodtam egy színésszel/férfi, ma ahogy kinyitottam az egyik app-omat, ott volt. Egy általam igen régen látott sorozat egyik mellékszereplője. A sorozatot soha nem emlegetem, nem álmodozom , nem nosztalgiázok róla. 
Sztem ez egy glitch/hiba a mátrixban...mármint szerintem az a "hiba" hogy észreveszem.)

Aki erre jársz "véletlenül" a jövőben...
Olvass amennyit csak tudsz (klasszikusokat, moderneket, mindkettőt), vagy ne , hallgass gurukat, legyél magányos farkas, légy része csoportoknak, emeld a rezgésszintedet/kövess el hibákat...bármit,amit csak szeretnél, hisz ez a Te életed, a Te tervezőasztalod, a Te szerződésed erre a helyre/időre. 
  
  Amit én tapasztaltam-egyetérthetsz vagy sem-a legbiztosabb útja a kapuk kinyitásának, az önismeret. 
De mielőtt belevágnál a tonnányi szak és kevésbé hivatalos irodalomnak, fogadj el egy tanácsot: írj naplót.
Nem, nem arra gondolok, hogy "ma is felkeltem és újra dolgozni mentem..." 
Amiről én beszélek, az az egyik-ha nem a legnehezebb dolog az életben. Szembenézni magunkkal, az életünkkel. 
Ha filmes analógia, akkor ez: amikor a még zöldfülű Luke Skywalker besétál a Dagobah-n abba a bizonyos erdőbe...ahova fegyvertelenül kellene mennie...Na erről beszélek. 

Mikről írhatsz? 
-rendszeres, visszatérő álommotívumok az életedben (miért ezek? Mi a jelentőségük számodra? mit jelentenek NEKED? ) 
-gyerekkor, első emlékek
Nézz vissza, olyan mélyen, ahogy csak tudsz...miért azok az emberek vannak veled egy családi közösségben, akik? Mik a szerepük? Mivé lettél általuk? Ugyanez barátokkal, iskolai tanárokkal (a tanáraidnak mit kellett átadniuk neked-persze a tananyagon kívül?). 
Milyen rendszeres, esetleg fura szokásaid voltak gyerekként? 
Kisgyerekként mik voltak fontosak számodra ebből a világból először? (mesék, filmek, hiedelmek, színek, ízek, fények, illatok, nyelvek, napszakok stb.) 
Átéltél olyan szokatlan eseményt, ami nem illeszthető ennek a világnak a szabályai közé? (pl.láthatatlan barát, szellem, UFO stb.) 
-hogyan reagálsz különböző helyzetekben? Őszintén. 
Pl.ha dicsérnek, ha átvernek, amikor olyan emberek között vagy, akik épp nagyon haragosak/idegesek, ha biztonságban vagy? 
Miért ezt a reakciót választod? Vissza tudsz menni ennek a gyökeréhez? 
-az elképzelésed a világról
Lapos a Föld vagy gömbölyű? Van e értelmes élet a Földön kívül? Mi az élet értelme? Hogyan kezdődik és hogyan fejeződik be? Van e szabad akarat vagy nincs? Stb. Ez egy hatalmas halmaz.... 
-miért vagy itt? 
Véletlen csupán vagy van célja? 
-milyen tanítások hatottak rád? Miér pont azok? Hol van a gyökere a tanításnak amit elfogadsz a múltadban? 

...és sorolhatnám...
Ha teleírtad az első vagy második füzeteket, akkor elkezdesz váratlanul mintákat felfedezni. Onnantól kezdve, a homályosan megrajzolható, megfogható létezésed egyre markánsabban fog megjelenni...és olyan dolgokra is választ fogsz kapni, amire a legnagyobb guruk sem taníthatnak... Mégpedig ez a titkos tudás TE vagy! Soha senki sem fog teljesen megérteni, így a tanítások sem jutnak el teljesen hozzád, amíg nem ismered meg önmagad. 
Ott van a válasz a titkaidra és kérdéseidre benned mélyen elrejtve,keresd meg!

Hogy Efit idézzem:

“Igen, igen és igen!”

Non plus ultra! Quinta essentia!

Ma hajnalban egy igen érdekes tapasztalatban volt részem.
Hajnalban felriadtam, és egy férfi hang hangosan jól érthetően...mi a jó szó..."megfeddet", "megrovott" "finoman beszólt".
Ugyanis pár napja gondolkozok azon, hogy fél évre (nem hosszabb időre) áttérek-visszatérek a vegetáriánus életmódra. Csak tisztulás célzattal. Itt amúgyis rengeteg alternatíva van arra, ha ezt az életmódot szeretném folytatni.
Szval pár napja gondolkozok rajta,ezért is lepett meg ez a "sürgető" hozzáállás. 
De ami nagyon érdekes számomra, az a nyelvezet volt.
Egy mondat volt, kristálytisztán értettem...de sajnos nem tudom leírni...ugyanis valamiféle nyelvek feletti formája volt.
Egyértelműen magyar hangzása volt, és úgy is reagáltam rá, de ahogy most felidézem egyértelműen angol szót használt benne, ami teljesen máshogy hangzik magyarul.
Akkor nem éreztem azt hogy itt valami nemzetközi nyelvtani hiba van...mert a mondat tökéletes volt.

Azon gondolkozom, hogy az üzenet lehetett kristálytiszta...de/és az én agyam fordította arra a nyelvre ami éppen a "kezénél" volt. Ezért lehet számomra az üzenet tökéletesen érthető, míg átadni nem tudom, mert úgy nincs értelme kimondva.

Ha úgy tetszik, újabb szinkronicitás, hogy kislányom kb két hete a fejébe vette minden átmenet nélkül, hogy nem eszik húst, így azóta jobbára a mi étrendünkből is kikopott a hús (habár még nem teljesen).

Áprilia írta:Ha úgy tetszik, újabb szinkronicitás, hogy kislányom kb két hete a fejébe vette minden átmenet nélkül, hogy nem eszik húst, így azóta jobbára a mi étrendünkből is kikopott a hús (habár még nem teljesen).

...kezdek ezen már meg sem lepődni...

Éjjel volt nálunk (tőlünk 60 km-re nyugatra) egy jó kis 4,7-es földrengés. Nem mozdultak el a tárgyak, de hintázott az ágyunk. Érdekes volt, mert abban a pillanatban minden csendben volt, nem voltak állat hangok, pedig itt most szezonja van a kabócáknak, tücskök (ha halljuk a kabócáktól) stb. Alattunk van egy kis folyó, tényleg pici csak 16 méter széles, ahol kócsagok és más megfejthetetlen eredetű madarak vannak, akik szeretnek éjjel vadászni. De arra az időre csend lett. Az első hang amit hallottam, hogy a fenti csaj leugrott az ágyról.

Hmm én késő délután , vagy kora este felé éreztem úgy, hogy földrengés van.  Persze nem volt, de ettől még érezhettem úgy. 

fortis írta:Hmm én késő délután , vagy kora este felé éreztem úgy, hogy földrengés van.  Persze nem volt, de ettől még érezhettem úgy. 

KB. óránként van a Földön földrengés, elég gyakori jelenség.

Igen az, de érezni is az nem szokványos, pláne ha gyakorlatilag nincs is alapja. 

fortis írta:Igen az, de érezni is az nem szokványos, pláne ha gyakorlatilag nincs is alapja. 

Valóban
Te amolyan empatha-földrengés érzékelő vagy 

Veszna írta:

fortis írta:Igen az, de érezni is az nem szokványos, pláne ha gyakorlatilag nincs is alapja. 

Valóban
Te amolyan empatha-földrengés érzékelő vagy 

 Á nem gondolnék ilyesmire. Gondolom valami más lehetett az, csak a megélése hasonló.  Egy héten belül kétszer tapasztaltam, körül is néztem imbolyog e valami, de persze nem, ez valami egészen más volt, csak az érzete hasonló.

Chat ablak itt a fórumon?

Szinkronicitás level 478....
Mosás után teregettem az erkélyen...és azon gondolkodtam erősen, hogy milyen jó minőségű az a  fehérnemű, amit legutóbb a férjemnek vettem a taobao-n (virtuális vagy létező boltok internetes verziója, az Aliexpress eredeti, belföldi formája). El is határoztam, hogy mindenképpen vásárolni fogok ebből a boltból hamarosan,megbízhatóak és magas minőségű anyagokból varratnak. 
Egy órával később jött egy üzenetem, hogy akciós kupont kaptam ettől a boltból.  

Amúgy ha rákeresek valamire a neten, akkor ezzel kezdenek bombázni minden reklám oldalon. 

fortis írta:Amúgy ha rákeresek valamire a neten, akkor ezzel kezdenek bombázni minden reklám oldalon. 

Csak mostanában úgy tűnik az a "net" az én fejemben van 

Írtad, hogy vásároltál tőlük, azért kaptál kupont.

Szándékosan írok nagyon részletesen, bár úgy látszik nem vagyok olyan körültekintő, amilyennek gondolom magam...vagy trollkodsz...nem először.

Amióta iPhone-om van (3 éve) nekem is rendszerint megjelennek olyan hirdetések, amik előtte csak a gondolataimban fordultak meg, de nem mondtam ki őket. Na ezen még ma is meglepődöm.

Ez a tegnapi egy nagyon érdekes tapasztalat volt.
Néztük a nappaliban az Olimpia megnyitót, én tettem-vettem közben, de mindig leültem a kanapéra, ha valami izgalmas történt.
Ami érdekessé teszi a dolgot az az, hogy én a téli olimpia megnyitót néztem.
(most hogy írom a tegnapi tapasztalatom, még mindig zűrzavar van a fejemben ezzel kapcsolatban, a tudatos részem tudja, hogy nyár van, de a tudattalan még mindig azt mondja, hogy de de...te a téli olimpia megnyitót láttad) 
Nem azt hittem vagy gondoltam, hanem egy teljesen más "valóságban" voltam, illetve mintha csúszkáltam volna a kettő között... 
Itt is tombol a nyár, megy a ventilátor, le is zuhanyoztam közben, hogy felfrissüljek...valahogy az "agyam" mégis egy másik valóságba kapcsolt a tények ellenére.  És ha valaki megkérdezni, hogy figyu Veszna, csak őszintén, mit láttál tegnap, azt mondom, hogy a téli olimpia megnyitóját. 
Ott akadtam ki, amikor megláttam Mohamed Aidát...aki vívó és nem értettem mit keres itt...hisz nincs vívás a téli olimpián...illetve túl gyakran emlegették az úszás szót is    ami szintén nonszensz. 
...és ez a része az "illúziónak " /"valóságnak" folyamatosan tart most is...ebben a történetben teljesen el vagyok veszve...kicsit félve írom ezeket a sorokat, attól tartva, hogy valamelyikőtök rámír, hogy de tényleg a téli olimpia megy most   igazad van. 
Nagyon hasonlított ez a tapasztalat arra, amikor felébredek és nem tudom hol és mikor vagyok, és addig nem tudom kinyitni a szemem, amíg le nem pereg az összes lehetséges verzió a szemem előtt...

Hozzáteszem, nagyon precíz és pontos vagyok, mindent telefonban és hagyományos naptárban is vezetek...bár felesleges, mert mindig mindenre emlékszem.   
Én vagyok a család "irodavezetője". Ezért is érthetetlen és megmagyarázhatatlan ez az élmény....mert nem a tudással van itt gond, hanem az élménnyel...

“Nagyon hasonlított ez a tapasztalat arra, amikor felébredek és nem tudom hol és mikor.”

Ilyen velem is volt már. Nagyon nem szerettem. Gondolom ilyen az is, amikor meghalunk és nem tudunk róla (de nem biztos).
Az Olimpiás rész nem tudom, mi lehetett.

Azt írod " Néztük a nappaliban az Olimpia megnyitót"  Tehát nem voltál egyedül ,aki még ott volt ő egészen mást látott és hallott? 

fortis írta:Azt írod " Néztük a nappaliban az Olimpia megnyitót"  Tehát nem voltál egyedül ,aki még ott volt ő egészen mást látott és hallott? 

A férjemmel, ugyanazt láttuk, a képek ugyanazok voltak, de az én valóságomban ez a téli olimpia megnyitója volt. Láttam, hogy ők is ugyanúgy izzadnak a hőségtől mint én, de a tudatomban sziklaszilárdan az az infó volt, hogy ez a téli. Nehéz megmagyarázni. Mintha 2 idővonal között csúszkáltam volna. Megkérdeztem a férjemet, miért emlegetik az úszást, hisz ez a téli olimpia...  ....akkor, az arcára nézve (és az Aida-s rész is) döbbentett rá, hogy itt valami nincs rendben. 
Gondolni sem jó rá, mert olyan mintha 2 helyen lennék az időben elveszve. Igen, ez a szó fejezi ki a legjobban, ahogy éreztem magam és most is, ahogy rágondolok:elveszve.

Áprilia írta:“Nagyon hasonlított ez a tapasztalat arra, amikor felébredek és nem tudom hol és mikor.”

Ilyen velem is volt már. Nagyon nem szerettem. Gondolom ilyen az is, amikor meghalunk és nem tudunk róla (de nem biztos).
Az Olimpiás rész nem tudom, mi lehetett.

Ahogy élünk-cselekszünk-döntéseket hozunk, úgy alakítjuk az idővonalunk...mint ahogy egy pici forró golyó utat csinál magának a vajban. De, az idővonalunk mindig változik, attól függően, hogy pozitív vagy negatív rezgéstartományban vagyunk.
Minden dimenziónak rengeteg szintje van(a legtöbb ember a 3D-valamelyik sűrűbb szintjén tudatos, ott összpontosítja a fókuszpontját, az egy nagyon materiális, nagyon duális világ, de mi itt szerintem bőven a 4D-ben vagyunk. A 4D-re már jellemző a világok közötti átjáró, lucid álmok, szinkronicitás, csatornázás(amit te Áprilia szoktál csinálni, csak kijelentéseknek nevezed őket azt hiszem) materiálistól a spirituális felé fordulás stb. 
Ezekben a dimenziókon belüli szintekben emelkedünk, vagy süllyedünk-pozitív vagy negatív rezgéstől függően. Pl.ha emeled a rezgésszintedet, motiváló zene, filmek, testmozgás, könnyebb egészségesebb ételek stb., akkor megváltoztatod az idővonalad, és ha elég ideig csinálod, a dimenziókon belül emelkedni fogsz egy "könnyedebb" szintre, ugyanazok az energiák fognak rád találni, ugyanazzal a Hertz - cel rendelkező tárgyak, történetek, emberek, ahol épp te is fókuszálva vagy. (ez a valódi vonzás törvénye, energiaszintek vonzása) 
Vagyis, hiába ugyanabban a dimenzióban (széles energiatartomány) élsz, mint mondjuk egy Wall Street - i tőzsdecápa, vagy egy mexikói takarítónő, ha a te fókuszpontod magasabban van tartva/rögzítve, mint az övék, te egy teljesen más világot tapasztalsz meg, mint ők,hiába éltek egy bolygón. 
Minden energia, és minden ennek az energiának a rezgésétől függ.

Az olimpia...
Lehet hogy egy új idővonalat nyitottam meg...de az is lehet, hogy "változtatnak" az időn/mátrixon,s valamiért észrevettem.
Tudom,hogy ez kissé őrülten hangzik, de vannak, akik hozzáférnek ehhez a tudáshoz. (Bár ez engem annyira nem érdekel, engem a saját idővonalam érdekel) 

De őszintén, fogalmam sincs. Soha nem volt még ilyen tapasztalatban részem.

Valóban érdekes.

(Ide is beteszem, hogy emlékezzek rá.) 

Meditáltam délután, de nem a megszokott helyemen, hanem a nappaliban - mivel senki sem volt itthon, ott kényelmesebbnek tűnt.
Gondolom a szokatlan hely okozta, hogy egy kicsit nyugtalan voltam, és láttam egy alakot kijönni a szobánk felől. De most nem az ő létezése a kérdéses, inkább az zavart, hogy ilyen "félős" vagyok , vagyis nem vagyok azon a szinten, ahol lenni szeretnék. 
Mondtam is, hogy ezen bizony dolgoznom kell, de segítséget is kérnék. 
Ekkor egy képet mutattak a szemeim előtt: lótuszülésben ültem, és megjelent valami, amitől rettegtem, és akkor a jobb karom fellendült, könyök behajlítva-mintha jelentkeznék-így a csuklóm nagyjából a jobb vállam magasságába ért, nyújtott ujjakkal, tenyérrel előrefele. 
Bal kezemmel pedig megfogtam (megtámasztottam?) a jobb könyököm. 
Ez a pozíció+a szeretet meg tudja semmisíteni a félelmeim,mondták, amiket magamnak teremtek. 

...most pedig nézegetem az új könyvem a mudrákról és a hindu táncosok kéztartásáról...az első kép ez volt:




(nem ismertem ezt a mudrát, a továbbiakban részletezi a pozíciót, és jobb kézzel kell csinálni. A neve :bátorság mudra/a félelemnélküliség pecsétje. )

Hát ez nem semmi, hogy így megkaptad!
Engem az döbbent meg mèg pluszban, hogy az egyházban, ahova jártam, az éneklés közben és sokszor a predikacio alatt is nagyon sokan így tartották a jobb kezüket (derékszögben behajlítva, a csukló kb. váll magasságban). Nem értettem, hogy miért csinálnak így, majd egyszer csak megtapasztaltam, hogy az én kezem is belső késztetésre felemelkedik. Utána már rendszeresen megtörtént.

Áprilia írta:Hát ez nem semmi, hogy így megkaptad!
Engem az döbbent meg mèg pluszban, hogy az egyházban, ahova jártam, az éneklés közben és sokszor a predikacio alatt is nagyon sokan így tartották a jobb kezüket (derékszögben behajlítva, a csukló kb. váll magasságban). Nem értettem, hogy miért csinálnak így, majd egyszer csak megtapasztaltam, hogy az én kezem is belső késztetésre felemelkedik. Utána már rendszeresen megtörtént.

Elgondolkoztál akkor rajta? 
És most, hogy visszanézel van valami belső érzésed ezzel a pozícióval kapcsolatban? Magyarországon még nem láttam énekesektől, talán gospel énekesektől...mintha energia továbbadás lenne. 
Engem pont ezek az ösztönös kézmozdulatok vezettek a mudrákhoz, ugyanis kisgyerekkoromban az volt a szokásom, hogy a kezemmel "táncoltam". Kicsit hasonlít a hindu táncosok kézmozdulataihoz, de annál sokkal lágyabbak. Mindig is kíváncsi voltam, honnan szereztem azokat a mozdulatokat, mert látszólag nem hasonlít semmire.
De ha már akaratlan mozdulatoknál tartunk, megtörtént velem egyszer, hogy társaságban egy fickóval beszélgettem, egymás mellett ültünk egy kanapén. Valamiért percekre kettesben maradtunk-míg a többiek a konyhában voltak. Éreztem, hogy valami nem oké, szinte égetett az érzés, hogy valami fog történni...majd a fickó felémlendült, hogy megtapizzon   !
Egy társaságban! Na de a megdöbbentőbb a reakcióm volt, ugyanis tökéletes mozdulattal kivédtem-méghozzá úgy, hogy egy szempillantással gyorsabb voltam mint ő, mintha tudtam volna előre mikor mit kell csinálni...és a mozdulat pedig úgy nézett ki, mintha ez vmi harci mozdulat lenne. 
Látnod kellett volna az arcát! Minden pénzt megért...meg is kérdezte, hogy ezt hogy csináltam? De fogalmam sem volt, soha életemben küzdősport közelébe nem kerültem.
/Évekkel később a volt férjem mutatott pár wing tsun mozdulatot, és ott találkoztam az én kivédésemmel  . Mondanom sem kell, hamar abbahagytuk, mert nem vagyok egy sportőrült, vagy akkor még nem találtam meg, ami közel áll hozzám. /