Tapasztalatok

Áprilia írta:

Vega-42 írta:

Áprilia írta:Tulajdonképpen nem is az úszáson volt a lényeg, hanem azon, hogy rájottem, hgy ha tele vagyok levegővel, nem süllyedek el. Jó volt, és más hangulatú álom volt, mint a többi, mintha csak itt történt volna, annyira valóságosan átéltem az egészet.

Ez jó érzés lehetett!  
...még eszembe jutott,régen úgy "meditáltam",hogy törökülésben lesüllyedtem a tenger fenekére....így hagyva magam mögött a "valóságot".

A két héttel ezelőtti nyaralásomkor előjött ez az álmom. Mivel abban a szerencsében részesültem, hogy egy többszáz négyzetméteres medencében alig tízen voltunk, a kéklő vízre gyönyörűen rásütő nap fényében kedvet kaptam hozzá, hogy kipróbáljam, hogy háttal ráfekszem a vízre....televettem magam levegővel, ahogyan azt a fenti álomban "tanultam", és a vízre ráfekve bámultam a felhőket... Csodálatos érzés volt.

Bocs, de muszáj betennem ezt a képet, mert kb. így érezhettem magam:

Nagyon szép képet találtál és biztosan nagyon jó érzés lehetett . Eszembe juttatja , hogy egyszer egy ilyen szép tiszta tengerben úszkáltam egy barátommal és , hogy mennyire élveztem .

Sziasztok,
örülök,hogy újra itt lehetek...
arról szeretnék beszélni, miért nem jöttem a fórumra.
Férjhez mentem, és teljesen hagytam hogy eltűnjön a személyiségem, időnként én nyírtam ki:-D...nem akarok mást hibáztatni....
Szent meggyőződésem volt, hogy én egy erős nő vagyok:D!
Hát nem igazán.
Évek óta nem hallgattam a zenéim, nem olvastam a könyveim.....és nem végeztem a szertartásaim...míg egy ki nem üresedett kagylóhéj lettem...
Most, hogy van időm egyedül lennem gyakrabban, próbálok visszanyúlni a lényegemhez.
Samhain-kor elővettem a gyertyáim, a zenéim, és táncoltam...
Csodálatos volt újra felemelni magam egy magasabb szintre....

A tapasztalatom az, hogy túl sokat képzeltem magamról, erősebbnek hittem magam, és megtagadtam a bensőmet...és ez majdnem elpusztított.
Jaj, nem vagyok erős, de elhatároztam, a saját káromon, hogy ragaszkodni fogok a képességeimhez, a lelkemhez, ha valaki szeret, elfogad, így fogadjon el!

Jön az elsötétülés időszaka, ti mit tesztek, hogy világosabb legyen bennetek? Milyen szertartásaitok vannak(ha annak lehet nevezni)? 
Várom a válaszaitokat:

Veszna

Elsötétülés, mármint a tél?
Nekem nem kell tennem semmit, nem hat rám negatívan.

Velem vágtat a "spirituális szekér". Antropozófiai témájú könyveket olvasok, és ahhoz kapcsolódóan csinálok gyakorlatokat, most épp olyat, hogy a természetben valamit az érzéseimen keresztül figyelek meg.

Hogyhogy van időd többet lenni magaddal?

Rám sem hat negatívan,kifejezetten szeretem ezt az időszakot. Már egészen kis koromtól kezdve a legemlékezetesebb pillanataim a természethez kötődtek

Kifejtenéd részletesebben ezeket a gyakorlatokat?

Ha valamilyen természeti jelenséget, vagy akár egy növényt, esetleg állatot figyelünk, akkor arra figyelünk, ami abból, amit megfigyelünk, átélhető. Mert nem csak látvány, hang, hő, stb. áramlik felénk, hanem ezekben (a látványban, hangban, stb.) érzésbeli tartalmak is.
Vigyázni kell közben, hogy nyitottak, és "üresek" legyünk, nehogy  az legyen, hogy egy prekoncepciónk miatt mi magunk hozzuk létre azt, amit érzékelünk, hanem olyasmit kell megtalálni, ami valóban abból jön, amit megfigyelünk.

Ez azzal is jár,hogy feltétlenül a jelenben kell tartózkodnom. Mint a meditálás,csak itt nem befele figyelek. Ez azért nem hangzik olyan egyszerűen

Gyakorolni kell.

Igen.

Veszna írta:Jön az elsötétülés időszaka, ti mit tesztek, hogy világosabb legyen bennetek? Milyen szertartásaitok vannak(ha annak lehet nevezni)? 
Várom a válaszaitokat:

Veszna

Nincs szertartás. Mindent a    gondolat-terembe helyezek el, itt alkotok itt vagyok ha bárkivel beszélgetek, és itt vagyok értetlen mert nem értem a kérdést   amit feltesznek.  Dolgozok a fény-teremen minden eseményt fénnyé alakítani   és így látni.....    

Akarat-gyakorlatot is csinálok, ennek az a lényege, hogy egy előre elhatározott időpontban végrehajtasz valami cselekedetet. Én pl. 10.40-kor, bárhol vagyok is, megdörzsölöm a bal kezemmel a jobb fülcimpámat. Ez a gyakorlat azért fontos, hogy ne a külső körülmények determinálják, mire gondolsz, mit csinálsz, hanem vedd kézbe a cselekedeteid fölött az uralmat, vagyis ha elhatározod, hogy kilépsz a külső körülmények általi meghatározottságból, akkor azt meg is tudd tenni.
Ez is összefügg a jelenléttel.
Nem is olyan könnyű végrehajtani, de nagyon hasznos gyakorlat.

Ez nagyon jól hangzik efi,kipróbálom én is. Már csak azért is jól jönne,mert nem mindig tudom,álmodom v. Ébren vagyok.

Veszna írta:Sziasztok,
örülök,hogy újra itt lehetek...
arról szeretnék beszélni, miért nem jöttem a fórumra.
Férjhez mentem, és teljesen hagytam hogy eltűnjön a személyiségem, időnként én nyírtam ki:-D...nem akarok mást hibáztatni....
Szent meggyőződésem volt, hogy én egy erős nő vagyok:D!
Hát nem igazán.
Évek óta nem hallgattam a zenéim, nem olvastam a könyveim.....és nem végeztem a szertartásaim...míg egy ki nem üresedett kagylóhéj lettem...
Most, hogy van időm egyedül lennem gyakrabban, próbálok visszanyúlni a lényegemhez.
Samhain-kor elővettem a gyertyáim, a zenéim, és táncoltam...
Csodálatos volt újra felemelni magam egy magasabb szintre....

A tapasztalatom az, hogy túl sokat képzeltem magamról, erősebbnek hittem magam, és megtagadtam a bensőmet...és ez majdnem elpusztított.
Jaj, nem vagyok erős, de elhatároztam, a saját káromon, hogy ragaszkodni fogok a képességeimhez, a lelkemhez, ha valaki szeret, elfogad, így fogadjon el!

Jön az elsötétülés időszaka, ti mit tesztek, hogy világosabb legyen bennetek? Milyen szertartásaitok vannak(ha annak lehet nevezni)? 
Várom a válaszaitokat:

Veszna

Dejó újra látni.

Az elsötétülés csak akkor hasznos, ha valamit meg kell oldani (lezárni, kielemezni, elfogadni, elengedni) . Ezeket csakis teljes sötétségben, teljes ürességben tudom létrehozni. A sötétségnek ezt a formáját abszolút élőnek tapasztalom, amíg a dolgom végére nem érek, a sötét (csupa nagybetűvel olvasd) védelmében vagyok. Amint a dolog végére érek, szinte kilökődöm. 
Mondhatnám "barátnak", de nem az. Több is, kevesebb is.

Pont erre lenne szükségem,de a problémám mint egy kis síkos hal kicsúszik a kezem közül.

Vmi olyasmi kéne, mint amikor Luke bement az erdőbe...az Endoron,és magával találkozott.

Veszna írta:Vmi olyasmi kéne, mint amikor Luke bement az erdőbe...az Endoron,és magával találkozott.

Brandon Bays..Belső utazás

Köszönöm,keresem is.

Az elsötétülés időszaka . Azt hiszem ez egy olyan dolog, amiről nem igazán van mit mesélnem. Talán mert egyszerűen csak nem akarok, vagy azért, mert nem tudom jó e olyan dolgokról beszélni amik csak magával ragadnak.

Ellenben felmerült bennem az a kérdés, hogy elő veszed e ismét az álmodási gyakorlataidat?

Már gondoltam rá

A véleményetekre vagyok kíváncsi.
Ez egy nagyon régóta visszatérő álmom.
(mielött leírom:kérem,senki ne kezdjen aggódó találgatásokba )
Tehát,visszatérő álmom,hogy találkozom vkivel. Amilyen régi az ismeretségünk,érdekes h. a nevét sem árulta el :Dna mindegy.
Változó a környezet, a szituáció,de még ő maga is máshogy néz ki...de tudom h ő az.
Először kb. 13 évesen álmodtam vele. Egy gyönyörű kertben voltam,egy padon ültem mikor a kis kertbe lépett,hozzám lépett és megcsókolt. (nem erotikus álmok)
Volt,hogy az arcát sem láttam,de ott volt az álomban.
S honnan ismerem fel? Az érzés leírhatatlan, napokig nem tudok elszakadni az álomtól. Olyan mintha a másik felemmel találkoznék! Legutóbb nem is beszéltünk,egy levelet adott át,de annyira félszeg volt....
Én úgy élem meg,hogy ő az Animusom,és ezért vált ki belőlem ilyen heves érzéseket.
Előfordult hogy sírva ébredtem,mert elment...
Szóval csak arra vagyok kíváncsi, a sok tudás,ami bennetek van,mit mond erről a jelensgről? (életem legboldogabb pillanataiban,és legrosszabbakban is találkoztam vele).

Még 1x :ez egy nagyon régóta tartó történet,ritkán találkozom vele. Azért nem mertem elmesélni eddig,Nehogy összekeverjétek a történetem mással.
Úgy hiszem a bennem élő Animus veheti fel velem ilyenkor a kapcsolatot.

Veszna írta:Még 1x :ez egy nagyon régóta tartó történet,ritkán találkozom vele. Azért nem mertem elmesélni eddig,Nehogy összekeverjétek a történetem mással.
Úgy hiszem a bennem élő Animus veheti fel velem ilyenkor a kapcsolatot.

Hát ha úgy hiszed vagy érzed, akkor elképzelhető, hogy úgy lehet. 
Amúgy ismerős az érzés, voltak nekem is hasonló tapasztalataim. Volt egyszer egy olyan álombéli találkozásom, ami még hónapok múltán is meghatározta a hangulatomat.

Köszönöm Áprilia,utánanézek

Természeti jelenségek.

Azt hiszem nem meséltem még,de nem tudok aludni,ha hull a hó. A legérdekesebb ebben az,hogy ha nem tudom mi történik kinn,akkor sem. Feszültséget érzek magamban,mintha elektromosság lenne a levegőben.
Van hasonló élményetek más természeti jelenséggel? Pl.:különleges kapcsolat a napfénnyel, megmagyarázhatatlan vízundor stb...

Én teliholdnál nem tudok rendesen aludni. Akkor is, ha nem világít be az ablakon. Ha bevilágít, az még fokozza a helyzetet.

A telihold rám is hatással van. Aludni attól még tudok, de valami mégis fura van velem és körülöttem egész nap .

efi írta:Én teliholdnál nem tudok rendesen aludni. Akkor is, ha nem világít be az ablakon. Ha bevilágít, az még fokozza a helyzetet.

Hartman-háló és a többi energia hálónk ilyenkor igen nagymértékű változásokban van métereket vándorol, főleg 3 bolygó együtt állásokban. Érzékeny vagy....

Nem tudom tegnap éjjel mi történt a fejünk fölött, de hogy volt valami, az tuti.
Lefekvés után hullámokban tört rám az érzés...
Vagy elkezdtem zuhanni, a következő pillanatban alvási paralízisem volt, de egyszer egy orosz férfi hangját hallottam a bal fülemben, magyarázott valamit nyugodt hangon.
Mindent kipróbáltam, forogtam, felültem, de mindig újrakezdődött.

Simán el tudom képzelni, hogy Putyin mozgását okkult őrizők vigyázó szeme kíséri.