Különös álmok egyéb kategória

Különös álom
Éppen be akartam lépni egy nagy épületbe, amikor megláttam a járdán egy férfit aki egy másik ember után osont, és ügyes mozdulattal kihúzta a zsebéből annak pénztárcáját. Ezt a jelenetet külső szemlélőként egész közelről láthattam, avagy a mozdulatot, a lopásról.  A meglopott ember valamit észre vehetett, mert hirtelen megtorpant, és a zsebe felé kapott, majd értetlen kifejezéssel az arcán a tolvajt mustrálta, aki úgy tett, mintha éppen az ellenkező irányba sétált volna, majd neki iramodott.  Elkezdtem szaladni a tolvaj felé, és megragadtam a két kezemmel, de ekkor váratlan fordulat történt, mert a tolvaj nem védekezett, csak rám mosolygott.  A kirabolt ember is oda jött, és elkezdték magyarázni, hogy ők együtt vannak, és az esemény csak egy szituáció begyakorlása volt.  Aztán megdicsértek, hogy ügyes voltam, hogy felfedeztem az eseményeket, és ahogy közbe léptem az is tökéletes volt.

Vagy a cserkészést gyakorolták vagy prank volt

https://www.youtube.com/watch?v=HyPgq__pEHg

 Ja nekem is eszembe jutott, hogy olyan ez az egész, mint a kandi kamera. Na de álomban? 

Nekem a viselkedésed tetszett az álomban, rögtön segíteni akartál. A linkelt videóban is látszik hogy nem mindenki reagál így, kevesen mernek tenni valamit.

Igen sokszor van olyan, hogy valakit vernek az utcán, és az emberek csak elmennek mellette.

Választás
 - Az első álmomban választás előtt álltam. Erről még nem tudtam azonnal, csak később kezdett el derengeni a számomra.  Beléptem az ajtón abba a különös kis szobába, amiben pár széken, egy hosszú asztalon, és egy kis szekrényféleségen kívül nem igen volt más, leszámítva azt a pár embert, akik a helységben tartózkodtak. Amint felmértem a helyzetet, észre vettem, hogy a mennyezet nem egyenes és sima, hanem enyhén boltíves, és egyenetlen is, majd rájöttem, hogy mi volt az benne még, ami annyira furcsa.  Ez egy kicsit el is gondolkodtatott, mert vagy én lehettem olyan magas, hogy a fejemmel súroltam a plafont, vagy azért, mert maga a hely lehetett túlzottan alacsony.  Két fiatalabb lány is tartózkodott a helységben, olyan 25 év körüliek talán, és az egyik megkért, hogy vegyem föl, hogy elérhesse ő is a plafont.  Ez meg is történt, fölemeltem, és a kezével tapogatni kezdte a mennyezetet, de idő közben rájöttem, hogy nem is ez volt az igazi célja, hanem az, hogy a karomba szoríthassam, és ez által közelebb kerülhessen hozzám valamilyen módon.  letettem a lányt a talpára, és tudtam választanom kell, vagy ő és az a másik lány, vagy Áprilia, és egy másik nő akik kint várnak az épület előtt valahol.  A fiatalokról tudtam, hogy nagyon kedvelnek, és jól érezném velük magamat az előttem álló úton, de én mégis a kint várakozókat választottam, hiszen velük érkeztem ehhez a válasz úthoz. 

Rejtekhely
- A másik álmomnál szintén egy épületbe igyekeztünk, ez valami földszinti lakás volt az ajtó az utca felé nyílott.  A lakás tulajdonosa nem volt közöttünk, vagy meghallhatott már, vagy nyomtalanul eltűnhetett, ezt nem tudom, de az érzés jelen volt, hogy ő nem fog már visszatérni többé erre a helyre.  Nem tudnám megmondani ki volt a társam, egy férfi, talán rokonok, vagy barátok lehettünk.  A házinéni és egy két rokon bementek egy belső helyiségbe, ahol leültek az ott található fotelokba, és beszélgettek, szemmel láthatóan jól érezhették magukat.  Mint az előző álomnál itt is valahogy a mennyezet kezdett el érdekelni, és a társam segítségével  felkapaszkodtam közvetlenül alá. A falat kezdtem el tapogatni, és egy rejtett kapcsolót megnyomhattam, mert kitárult előttünk egy a falban lévő rejtett nyílás.  Egy mikroszkóp volt a nyílásba helyezett dobozban, de ezt végül is nem is láttam, hanem csak tudtam róla , és egy olajlámpás, ami valamilyen módon kapcsolódhatott a mikroszkóphoz, és égett benne egy aprócska láng. El is gondoltam rajta, hogy ez milyen régóta éghet, és csodálkoztam, hogy nem alszik ki, de aztán megláttam a messzelátót is ami jobban felkeltette az érdeklődésemet, és bár nem volt egyben, de az egyik részét kivehettem és belenéztem az ablakon keresztül, hogy mennyire jól láthatok vele vajon. Arra gondoltam, nekem is van egy messzelátóm otthon, de ezzel sokkal tisztábban és élesebben láthatok, mint azzal. Képes voltam elolvasni mi lehet az utcatáblára írva, majd még messzebb néztem, és a váltáskor megfigyeltem, hogy mindig elsötétül a kép előttem, de aztán nagyon éles képet kapok a következő látnivalóról.  A másik szobában mocorgás támadt, és a messzelátót visszatéve a helyére, gyorsan bezártam a rejtett nyílást és lemásztam a földre. Újabb emberek érkeztek a lakásba, egy professzornak tűnő ember, és a segédje, és a rejtett helyek felderítésére érkeztek a lakásba. Gondolom a házinéni hívhatta őket, és a belső helységben tartózkodók, de a titkot szerettem volna megtartani, ezért csak reménykedtem benne, hogy nem fogják kiszúrni a nyílást takaró rejtett kapcsolót.  A kutatók felfedeztek egy rejtett ajtót, ami egy kis helységbe vezetett, ami olyan volt mint egy kis labor, ezen felül egy rejtett üreget a padló alatt, és még néhány elcsúsztatható téglát,a falban, ami mögé szintén elrejthettek pár dolgot, de szerencsére az, hogy a plafon alatt közvetlenül is keresgéljenek, az nem jutott az eszükbe.  A tervem az volt, hogy ha kiürül a lakás, majd visszatérek az ismerősömmel, és elvisszük azt ami bennünket illet, mert úgy éreztem közöm lehet az általunk felfedezett kincshez. 

Britannika ( fonetikusan)
Ápriliával voltunk egy helyen, a tér üres volt, de talán csak én nem láttam többet , a közvetlen környezetünknél.   Ápriliának magyaráztam éppen, hogy nem számít hogy hívnak bennünket, mert maga a hely határozza meg azt, hogy hogy hívnak, és a hely azt sugallta, hogy Ápriliát Britannicának hívják.

A széllel szállni
Egy nagy nejlonzsák volt a kezemben, amit a szél irányába tartva mint egy szélzsákot, kitöltött a levegő. Aztán gyorsan összefogtam a száját, és hagyva hogy a szél belekapjon, magasra repített a levegőbe. Így repkedtem a szél szárnyán, és ha le akartam ereszkedni, akkor egyszerűen csak kiengedtem a zsákból némi levegőt.

Jobbra, vagy balra?
XY falúból mentem el kirándulni, de nem jártam messze és mikor vissza akartam térni, valahogy nem találtam.  Sok választás mégsem volt, mert csak egy fő út létezett, így elvileg könnyedén meg kellett volna találnom. A legközelebb eső falúnál meg is álltam, és kérdezősködni kezdtem a falú iránt, hogy jobbra kell e mennem, hogy oda találjak, vagy balra? Megkérdeztem fiatalabbakat, idősebbeket, majd egy autóst is megállítottam, gondolván ő biztosan tudni fogja, de mind értetlenül néztek rám, és azt felelték, hogy ők nem tudják melyik irányban van.  Marha mérges voltam rájuk, mert hogy a fenébe lehet az, hogy nem tudják, holott egy szomszédos településről volna csak szó.  Ezt nem is igazán tudtam megemészteni, így kimentem a főútra, és elindultam balra, az út mentén.  Már mehettem egy jó ideje, amikor dombosabbá vált a vidék, és rájöttem, hogy ez a környék számomra ismeretlen, még nem jártam annak előtte ezen a vidéken.  megfordultam hát, és elkezdtem gyalogolni vissza az ellenkező irány felé.  Láttam közeledni egy járgányt, úgy gondoltam tán lestoppolhatnám így energiát takaríthatnék meg, de miután közelebb ért láttam, hogy szénát szállít, és tulajdonképpen egy szamár húzta, így hamar lemondtam a szándékomról, még csak az hiányzik, hogy bolhás legyek.

Gólya. 
Álmomban gólya voltam. Feltehetően egy sérülésből épülhettem fel, mert egy iskolai intézmény területén tartózkodtam, és volt egy felnőtt személy, aki a testi épségemért volt felelős.( Ezek csak érzés formájában voltak jelen)  Az első nekifutásom a repülésnek nehézkes volt, erőltetve kellett csapkodnia a szárnyaimnak, hogy a levegőbe emelkedhessek. Második akadályként egy nagy fa vastag ágainak kikerülése, és az azt követő villanyvezetékeken való átjutás volt.  A magasságot nem volt könnyű tartani, ha nem csapkodtam megfelelően a szárnyaimmal, akkor süllyedni kezdtem. Aztán csak csak megcéloztam a magasságokat és egészen a felhők magasságáig emelkedtem, ahol a gomolyfelhők ködként ütköztek hozzám. Körözve süllyedni kezdtem, hogy elkerüljem a felhők által nyújtott homályt, majd egy idő után ismét leereszkedtem a földre.

Zoli írta:Gólya. 
Álmomban gólya voltam. Feltehetően egy sérülésből épülhettem fel, mert egy iskolai intézmény területén tartózkodtam …

Már csak a síp, dob és nádi hegedű nem voltak az álmodban.

Találkozás egy idegennel
A napokban álmodtam. 
Elmentem egy helyre, ahol egy társaság beszélgetett éppen, és azzal az okkal mentem oda, hogy találkoznom kellett ott a társaságból valakivel.  Amint oda értem, kivált a többiek közül egy nő, és odajött hozzám. ( Kicsit Efihez volt hasonlatos)  és azt mondta, hogy tehát én lennék akkor az akire ő várt.  A találkozásunk jóformán csak ennyiből tartott, többre úgy tűnik nem is volt szükség. 
megjegyzés: Azért kicsit fura ez az álom, nem értem miért kellett találkoznom álmomban ezzel az idegennel, de úgy tűnik  másra nem is volt szükség.

Elutasítás
Bicajjal mentem, hogy találkozzak valakivel, de ez végül is nem történt meg. Ellenben bele botlottam egy négy fős társaságba, két fiatalabb , egy idősebb fazonba és egy középkorú nőbe , akik szintén bicajjal készültek valamilyen túrára. Gondoltam ha már így esett, csatlakozhatnék hozzájuk, és erre rá is kérdeztem.  Rövid töprengés után az idősebb fazon úgy döntött, hogy nem, nem szeretné, ha velük mennék tovább. Magyarán el lettem utasítva. 
Ebben az volt az érdekes, hogy álmomban nem igazán szoktak elutasítani , nem igazán emlékszem rá.

Halott város
Elgondolkodtam rajta mihez lehetne hasonlatos , de nem igazán jutott az eszembe semmi.  Sem egy kihalt western városias környezetre, sem egy középkori településre, hanem talán kicsit ebből is, kicsit abból is, kicsit lapos tetős Szicíliai hangulattal átitatott, de lényegében valamilyen szellemi jelenlétet sugallt maga a hely. Kicsit hátborzongató volt ez az üresség, az épületek falai omladoztak, itt ott szakadt rongyok lógtak a házak falairól, lépcsősorok futottak fel és le, hogy kisebb terekbe fussanak össze.  Minden szürke és poros volt,  és egy érzés futott át rajtam, a borzongás amikor az ember szellemeket vél, és amit a közelben lévő egyik ház falánál láthattam, csak felerősítette ezt az érzést.  Azon a kis téren az egyik ház közvetlen közelében egy faragott kőtömböt láthattam a földön, amibe egy áttetsző opálos fehér kristály volt beleékelődve. A kőtömbbe valami olvashatatlan írás volt bele vésve, amiről azt gondoltam, hogy olyan lehet akár a sírkő, de a kristályon átszűrődő gyenge fény derengően vetült a mögötte álló falra. Tovább mentem , pár lépcsőt megmászva újabb terek és még néhány a földön heverő kötömb a maguk kristályaival, és a derengő fényeikkel.  Kik lehettek ezek az emberek, vagy mik ezek a fények? Ezzel a gondolattal ébredtem fel.

A sírkő.
Ez akár összefüggésben is lehetne valamilyen módon az előző álmommal, a " halott várossal" de nem biztos.
Elekkel jártunk egy temetőben, és megálltunk egy sírnál, ahol a kőtömbön lévő írást kezdtem el olvasni.  Valami szentnek a neve lehetett, mire azt mondtam Eleknek, miért pont erre bukkantunk, miért nem mondjuk Szent Bernadettére?  Erre Elek elkezdett volna mondani valamit, én meg a kőtömbhöz hajolva azt hittem valami illúzióban lehet részem, mert a kőtömb mintha közeledni kezdett volna hozzám.  Aztán a következő pillanatban feleszméltem, és rájöttem, hogy tulajdonképpen az egész rám akar dőlni. Kiáltottam is Eleknek, hogy tartson rá, nehogy ledőljön, én meg épp hogy kihúzódtam alóla, azt hittem agyon nyom, de végül is bár az egész lecsúszott a sírról, megmaradt függőleges helyzetben a sír többi részének támaszkodva.  Elek még ledöntötte a kőtömb tetején lévő külön kis faragott részt, meg is említettem neki, hogy ezt kár volt, talán megmenthető lett volna. Aztán a sír körül járva egy földön heverő könyvet vettem észre, ami szintén kőből faragott lehetett talán, de miután hozzá értem normális könyvvé alakult.  Elég vaskos könyv volt, az oldalainak magassága talán 20-30 centi is lehetett, szóval kellett egy kis erőkifejtés, hogy ketté nyithassam. Miután ez megtörtént, mintha a könyv magától, vagy egy szellem lapozta volna, a lapok gyorsan peregni kezdtek, míg meg nem állt egy bizonyos oldalon.  Képek és írások felváltva váltakoztak az oldalakon, de sajnos nem emlékszem mik lehettek ezek, csak annyi maradt meg bennem, hogy az oldal ahová a lapok futottak, egy bizonyos emberről leírt történethez szaladtak.

Ezt még pár napja álmodtam. Hozzá fűzném, hogy Áprilia betett egy linket a következő ajánlás alatt, a " minden ami magyar fórum részbe. "Cikk és film Szombathelyi Tiborról, a vidéki élet népszerűsítőjéről: "


Tibornál
Úgy gondoltam legalábbis, hogy nála járhattam, tanulni mentem oda. Az udvaron már voltak páran, főként fiatalok, és amikor megérkeztem megkérdezte az ember tőlem, hogy  mivel kapcsolatosan látogattam el hozzá? Megmondtam, hogy tanulni szeretnék tőle, azért vagyok itt. Ezzel le is volt rendezve a beszélgetésünk, és ő a már összegyűlt emberekkel elindult a vízpart felé.  Nem tudnám megmondani, hogy ez folyó volt e vagy egy nagyobb tó, a partja sekély volt és tiszta vízű, de 2 méterrel beljebb ismeretlen mélységű.  A férfi fejest ugrott a mélyebb részbe, majd egy kis idő elteltével a felszínre bukkant pár méterrel odébb.  Kimászott a partra, és melegen ajánlotta, hogy kövessük a példáját.  Lehajoltam, hogy megnézzem a víz hőmérsékletét, langyosnak tűnt a víz, épp megfelelő egy kis lubickolásnak, de valahogy mégsem volt hozzá kedvem. Ezt meg is erősítette a következő pillanat, amikor a vízből egy krokodil bukkant elé , kimászott a vízből és eltűnt a bozótosban. Később felfedeztem , hogy nagyobb teknősök is vannak a parton, az álmom további része a szemlélődéssel telt el. 

A könyv
Nem tudnám beazonosítani sem a helyszínt, sem a kort, lehettem egy másik dimenzió jelenében épp úgy, mint valami kosztümös középkori időben, szóval ezt nem tudom. Egy fogadóban lehettem, az asztalon ki volt téve étel és ital és mindenféle egyéb kacat, amíg meg nem láttam azt az alacsony kis fiatalt, akiről nem tudtam eldönteni, hogy fiú e vagy lány , a ruhája nem igazán árulkodott ezekről. Vastag bőrből készült egyrészes kabátot viselt, aminek a dereka át volt kötve egy bőrrel.  Az asztalon két nagy vaskos bőrkötésű könyvet láttam mellette az élükre állítva, és az egyiket éppen faragta egy késsel. Ez nagyon különös volt, mert a faragást a könyv belsejébe nyúlva mívelte. Megpróbáltam elolvasni a könyv címét, ezzel nem is volt baj, csak az emlékekkel volna némi gondom, tehát a cím valami ilyesmi volt: Comma Margot, vagy Croma Margot. 
A fiú( tételezzük fel hogy az volt) amikor meglátta a könyvek iránti érdeklődésemet, a hóna alá fogta azokat és elindult a kijárat felé. Utána ugrottam, és elkaptam a kabátja úját, mire ő az ajtó melletti sarokba húzódott. A könyvekről szeretnék kérdezni hajtogattam többször is, de a fiú nem szólalt meg.  Aztán egy kis idő elteltével azt kérdeztem tőle, hogy megtiltották e neki, hogy hozzám szóljon, mire a fiú leszegett fejjel elindult az ajtó irányába, kilépett azon és az álom véget ért.

Comma=vessző 
Margó=lapszél

Veszna írta:
Comma=vessző 
Margó=lapszél

Igen, de láttam olyan megoldást is, mint Margot egy női név, így Margot botja, vagy pálcája.

Zoli írta:Ezt még pár napja álmodtam. Hozzá fűzném, hogy Áprilia betett egy linket a következő ajánlás alatt, a " minden ami magyar fórum részbe. "Cikk és film Szombathelyi Tiborról, a vidéki élet népszerűsítőjéről: "


Tibornál
Úgy gondoltam legalábbis, hogy nála járhattam, tanulni mentem oda. Az udvaron már voltak páran, főként fiatalok, és amikor megérkeztem megkérdezte az ember tőlem, hogy  mivel kapcsolatosan látogattam el hozzá? Megmondtam, hogy tanulni szeretnék tőle, azért vagyok itt. Ezzel le is volt rendezve a beszélgetésünk, és ő a már összegyűlt emberekkel elindult a vízpart felé.  Nem tudnám megmondani, hogy ez folyó volt e vagy egy nagyobb tó, a partja sekély volt és tiszta vízű, de 2 méterrel beljebb ismeretlen mélységű.  A férfi fejest ugrott a mélyebb részbe, majd egy kis idő elteltével a felszínre bukkant pár méterrel odébb.  Kimászott a partra, és melegen ajánlotta, hogy kövessük a példáját.  Lehajoltam, hogy megnézzem a víz hőmérsékletét, langyosnak tűnt a víz, épp megfelelő egy kis lubickolásnak, de valahogy mégsem volt hozzá kedvem. Ezt meg is erősítette a következő pillanat, amikor a vízből egy krokodil bukkant elé , kimászott a vízből és eltűnt a bozótosban. Később felfedeztem , hogy nagyobb teknősök is vannak a parton, az álmom további része a szemlélődéssel telt el. 

Szombathelyi Tibor pár napja január elején meghalt. Belefulladt a jeges vízbe. Van a házánál egy tó, mely be volt fagyva, léket vágott rajta, hogy belemerüljön a jeges vízbe, és nem találta meg a kiutat. Állítólag nem volt egyedül. Érdemes megguglizni a halálát.

Fortis.. .

Uh ahogy olvasom ez vasárnap délelőtt történt, én meg valamikor a hét elején álmodhattam, csak nem tartotta lényegesnek beírni a fórumra akkor. Most is csak a másik álmom végett, ha már azt beírtam gondoltam beírom ezt is. 
A fejesugrás szinte nagyon ugyan az, és meglehet a krokodil a veszélyt jelezhette, vagy egy lényt aki átvitte a túlsó partra? Szóval hátborzongató.ú
Áprilia ha nem szólsz, fel sem figyelek rá. Nagyon sajnálom az ipsét, mert tényleg olyan ember lehetett, akitől tanulni lehetett volna, na de így ? Honnan jöhetett ez az álom? Az is fura, hogy mostanában ajánlottad, amikor közel járhatott már a vég.

Krokodilról:
'Hüllők,: a tudat által kontroll alatt egyáltalán nem tartható ösztönök világát jelképezik, melyeknek az álmodó teljességgel kiszolgáltatottnak érzi magát. Veszély. Agresszió. Érzelemmentesség. Embertelen ösztönök. Pusztítás. Az emberi szellem elnyeletésének veszélye.
Ha az álmodó elnyelődik, de megöli a szörnyet, vagy az mintegy kilöki, kiokádja magából: az álmodó krízisekkel kísért változási folyamaton ment át.'

Áprilia írta:

Szombathelyi Tibor pár napja január elején meghalt. Belefulladt a jeges vízbe. Van a házánál egy tó, mely be volt fagyva, léket vágott rajta, hogy belemerüljön a jeges vízbe, és nem találta meg a kiutat. Állítólag nem volt egyedül. Érdemes megguglizni a halálát.

fortis írta:"...Nem tudnám megmondani, hogy ez folyó volt e vagy egy nagyobb tó, a partja sekély volt és tiszta vízű, de 2 méterrel beljebb ismeretlen mélységű... Lehajoltam, hogy megnézzem a víz hőmérsékletét, langyosnak tűnt... a vízből egy krokodil bukkant elő, kimászott a vízből és eltűnt a bozótosban"

Itt az eredeti cikk amit Áprilia hozott:
https://www.sonline.hu/somogy/kozelet-somogy/ezrek-kovetik-a-termeszetkozeli-elet-bardudvarnoki-apostolat-727383/

Idézet a cikkből:
"mocsaras területet vett meg... egy tavat duzzasztott a területén átfolyó patakból"

fortis írta:ahogy olvasom ez vasárnap délelőtt történt, én meg valamikor a hét elején álmodhattam,

Idézet január 13-iki, Mélység című álmomból:
"Odalent egy krokodilhoz hasonló, szürke hüllő tanyázik."

Összefoglalva, az eredeti cikk tartalmazza az álom helyszínét, mi több, jobbra az oldalon az első cikk:
Az Élet Iskola alapítója fulladt meg Bárdudvarnok befagyott tavában
A krokodil képe egyrészt származhat az én álmomból is, elég unikum jellegű ahhoz hogy bevésődjön a fejbe, másrészt vízi élőlény lévén egyszerű képzettársításról lehet szó.
Tegyük hozzá azt is hogy fortis álmában szó sincs fulladásról, vagy jeges vízről.
Tehát nem kell feltétlenül jósálomnak titulálni.

Zoli írta:Uh ahogy olvasom ez vasárnap délelőtt történt, én meg valamikor a hét elején álmodhattam, csak nem tartotta lényegesnek beírni a fórumra akkor. Most is csak a másik álmom végett, ha már azt beírtam gondoltam beírom ezt is. 
A fejesugrás szinte nagyon ugyan az, és meglehet a krokodil a veszélyt jelezhette, vagy egy lényt aki átvitte a túlsó partra? Szóval hátborzongató.ú
Áprilia ha nem szólsz, fel sem figyelek rá. Nagyon sajnálom az ipsét, mert tényleg olyan ember lehetett, akitől tanulni lehetett volna, na de így ? Honnan jöhetett ez az álom? Az is fura, hogy mostanában ajánlottad, amikor közel járhatott már a vég.

Amikor ajánlottam, már tudtam, hogy halott, de nem akartam elmondani, minek. Jobb is, mert így nem érhet téged az a “vád”, hogy úgy álmodtad az álmodat, hogy már tudtál a haláláról. Így, hogy nem tudtál ról, “hiteles” az álmod.
Nem titulálnám az álmod én se jós álomnak. Már csak amiatt sem, mert amikor álmodtad, ő már halott volt. Inkább valami olyasmire gondolnék, hogy nagyon jó radarod van a kollektív tudattalanra. Megálmodsz belőle olyan dolgokat, amik másvalakinek az életével/halálával kapcsolatosak.

Igen, én sem tekinteném jós álomnak, fel sem merült bennem. Csak fura a szituáció, ha nem említed meg a halálát eszembe sem jutott volna erre gondolni. Számomra csak egy fura álom volt, nem tartottam annyira lényegesnek, hogy azonnal beírjam amikor álmodtam, de amint láttam a fejes ugrását ahogy a  jeges vízbe veti magát, az meghökkentően azonosnak tűnt azzal, ahogyan az én álmomban ugrott. 
Tulajdonképpen tanulni mentem hozzá, és egy dolgot így bizonyosan meg is tanulhattam, jobb óvakodni a víztől , fejeseket ugrani szóval biztosan nem fogok. 
Amúgy eszembe jutott más is, a fejesugrást illetően.  Szóval fejest ugrani valamibe, vállalkozni valamivel, új dolgokba vágni és ilyesmik. Ő aztán valóban bele vágott új dolgokba, magyarán fejest ugrott a sűrűjébe.

Zoli írta:
de amint láttam a fejes ugrását ahogy a  jeges vízbe veti magát, az meghökkentően azonosnak tűnt azzal, ahogyan az én álmomban ugrott. 
Tulajdonképpen tanulni mentem hozzá, és egy dolgot így bizonyosan meg is tanulhattam, jobb óvakodni a víztől , fejeseket ugrani szóval biztosan nem fogok. 

Nem a fejes ugrással volt a baj, hanem hogy nem talált ki a lék alól.

Áprilia írta:

Zoli írta:
de amint láttam a fejes ugrását ahogy a  jeges vízbe veti magát, az meghökkentően azonosnak tűnt azzal, ahogyan az én álmomban ugrott. 
Tulajdonképpen tanulni mentem hozzá, és egy dolgot így bizonyosan meg is tanulhattam, jobb óvakodni a víztől , fejeseket ugrani szóval biztosan nem fogok. 

Nem a fejes ugrással volt a baj, hanem hogy nem talált ki a lék alól.

Persze nyilván, de én most csak az álombéli, és a videón látottak összehasonlításában gondolkodtam.

Zoli írta:

Áprilia írta:

Zoli írta:
de amint láttam a fejes ugrását ahogy a  jeges vízbe veti magát, az meghökkentően azonosnak tűnt azzal, ahogyan az én álmomban ugrott. 
Tulajdonképpen tanulni mentem hozzá, és egy dolgot így bizonyosan meg is tanulhattam, jobb óvakodni a víztől , fejeseket ugrani szóval biztosan nem fogok. 

Nem a fejes ugrással volt a baj, hanem hogy nem talált ki a lék alól.

Persze nyilván, de én most csak az álombéli, és a videón látottak összehasonlításában gondolkodtam.

Abból nem következik, hogy “és egy dolgot így bizonyosan meg is tanulhattam, jobb óvakodni a víztől , fejeseket ugrani szóval biztosan nem fogok.”

Én meg a jósálmokhoz sorolnám. Mert azok úgy működnek, hogy alvás közben kilépünk onnan, ahol az idő létezik, és így szerzünk tudomást - valami ráhangoltság miatt - olyan dolgokról, amik máskor történnek. És ha egyszer nincs ott idő, akkor mindegy, hogy a jövőben vagy a múltban történik-e az az esemény, amiről így tudomást szerzünk.
Akkor nem lenne jósálom, ha Zoli hallott volna erről a halálhírről, és úgy álmodta volna, amit álmodott.

A krokodil teljesen nyilvánvalóan a víz életveszélyes tulajdonsága, megtestesítve.