Re: Álommal kapcsolatos tapasztalatok

Vendég Szer. 25 Május - 19:40

Bár úgy emlékszem, azt mondtad egyszer, Médea, hogy nem vagy kíváncsi az álmaid elemezgetésére, most, mivel ilyen készségesen a segítségemre siettél a válaszokkal, mégis bátorkodom előjönni az én értelmezésemmel.

Aurum = arany. Szerintem ezt jelenti az álmodban az Aurus, és nem az Arcturus nevű csillaggal van kapcsolatban.

Sarkcsillag: a legfelső pont az égen, a közép, a lényeg, ami körül minden forog.

Kis Göncöl (csak találgatok): szekér, ami a közép körül forog - ez a kép nekem azt a folyamatot juttatja eszembe, amikor újra és újra csak ugyanazokat a köröket rójuk, kerülgetve a lényeget, de azt soha nem érintve.

Folyómeder: életút, a folyó az élet sodra. Ezen a téren eddig "szárazságban" volt részed. Úgy gondolom, valami hiányérzeted lehet az életeddel kapcsolatban valamilyen területen. Vagy csak korábban volt így.

És akkor az álom:
Te a földet kapargatva "keresed a kincset" (azaz próbálsz az életben boldogulni, a földi élet örömeit vagy anyagi javait keresve megtalálni a boldogságot). Azonban "véletlenül" kacsint

találkozol a mesterrel. A vele való beszélgetésben magad mutatsz rá arra (ezek szerint mégis tudod), hogy az arany nem a földön van, hanem fent az égen, annak is a legtetején, középen. ("a kis göncöl rúdjának utolsó csillaga az Aurus, és a sarkcsillagot tudjuk vele meghatározni") El is szégyelled magad, hogy addig az anyagiasság felől közelítetted meg a kérdést.
A mester sárkánnyá válása nem világos nekem. Hogy a megáradt folyóba esett, azt talán úgy lehet értelmezni, hogy az élet elsodorja.
Valami feladatot adott neked... hát, passz. öröm

A Sárkány csillagkép:
félkör alakban körülfogja a Kis Göncölt, így a Sarkcsillagot is. Hiányos műveltségem miatt a NETről puskáztam:

Wikipédia: "A csillagkép a görög mitológia egyik alakjáról, Ladónról, a kígyótestű, százfejű sárkányról kapta a nevét. Ladón őrizte a Heszperiszek kertjében azt a fát, amelyen az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái termettek"

Áprilia Szer. 25 Május - 19:56

Efi elemzése: yes

Médea castanedai érdeklődése miatt a sárkány jelentését talán a tolték hagyományokban is lehetne keresni:

"Ketzalkóatl (elterjedt spanyol névírással Quetzalcóatl, magyarul: Tollaskígyó), az azték mitológiában a tudás és tanulás istene, az első istenpár harmadszülött fia. Sok megjelenési formája volt, de legfontosabb jelentéseként a természet erejét szimbolizálta: az összetekeredett tollas kígyó felemelkedik a földről, farka vizet ér, vihart és port kavar, mielőtt esőt hozna. Ő volt az emberiség teremtője, továbbá a Kelet (égtáj) ura, egy megjelenése pedig a Vénusz hajnalcsillag volt. Ikertestvére Xolotl, a balszerencse istene.
Az azték teremtésmítoszban a világ első korában megelégelte Tezcatlipoca hatalmát, és letaszította őt égből. A második korban ő lett a nap, de ezúttal Tezcatlipoca döntötte meg az ő uralmát. A harmadkornak is ő vetett véget, amikor nagy esőt küldött a Földre, az ötödkorban pedig, miután az istenek megállapodtak, és elindították a Napot, ő teremtette meg az embereket a korábbi generációk csontjaiból.
Ő állt a Nappal a legközelebbi kapcsolatban; neki köszönték az aztékok a tudományokat, a jó erkölcsöt, a bölcs törvényeket. Ő nem kívánt emberáldozatokat, oltárára virágokat és gyümölcsöket hordtak. A legenda szerint csodatételei miatt nem fért össze a többi istennel, ezért távoznia kellett közülük, és keletre menekült. Az aztékok sokáig visszavárták, de mivel nem akarták elveszíteni a többi isten kegyeit, inkább nekik hódoltak. Quetzalcoatl tisztelete mégis megmaradt; főleg a kereskedők voltak azok, akik igazi istenüknek továbbra is a Tollaskígyót tisztelték.
Korábban valószínűleg a tolték mitológia főistene lehetett; tiszteletét tőlük vették át az aztékok. A száműzetés mítosza egyes elképzelések szerint onnan ered, hogy a toltékok egyik királya maga is felvette a Quetzalcóatl nevet, és akkor még senki nem sejtette, hogy ezzel egy félezer évvel későbbi birodalom bukásához járul hozzá. A jóságos uralkodót ugyanis papjai elűzték, és ő híveivel elhajózott keletnek, de megígérte, hogy egy napon visszatér. A hódító spanyolok alapvetően azért ütköztek viszonylag kevés ellenállásba, mert az aztékok babonás félelemmel hitték, a Tollaskígyó tért vissza, hogy visszakövetelje trónját – és egyúttal azt is, hogy elérkezett a világ ötödik korszakának vége. Mindezt jelentősen elősegítette, hogy a Tollaskígyót gyakran ábrázolták szakállas, fehér bőrű embernek. (Wikipédia)"

Forrás:

http://azurelefant.blogspot.hu/2011/12/mitikus-kigyok.html

...és a don juani tanítványok is egyszer tollaskígyó alakzatba rendeződtek...

Vendég Szer. 25 Május - 20:39

(Most én lepődtem meg azon, hogy az aztékok tudtak arról, hogy a világ ötödik korszakában vagyunk. Shocked

Bár ez most off hozzászólás volt a részemről, úgyhogy csak zárójelben mondom.)

Vendég Szer. 25 Május - 20:47

Az ember nem is gondolná hogy mi minden rejtőzhet egy álomban, csak kell hozzá egy érzék hogy a mögöttes tartalmakat felfedjük. A sárkánnyal kapcsolatban olyasmire emlékszem olvasmányaimból, hogy egykoron a sárkány csillagképhez tartozó Thubán csillag volt a sarkcsillag. Jankovics is részletes információkkal szolgál Az ahol a madár se jár könyvében a mitológia és a csillagok kapcsolatáról. Hogy a mesék többsége "égi" eredetű és kozmikus eseményeknek állít emléket. A Heszperiszek kertje a Tejút, e körül tekereg Ladón, vagy mint az Ótestamentumban a kígyó a Paradicsomban, és őrzi az aranyalmát (Éva almája..?), amely eredetileg napszimbólum.

fortis Szer. 25 Május - 20:53

De jókat írtatok !

Áprilia Szer. 25 Május - 22:47

Áprilia Vas. 29 Május - 8:54

Vendég Vas. 29 Május - 9:01

Áprilia írta:Volt-e már nektek olyan, hogy elalvás előtt - azaz még ébren - komplett beszélgetéseket hallotok, láttok, melybe ti is be vagytok vonva?

Nekem nem.

Vendég Vas. 29 Május - 9:24

A hipnagóg állapot során ébrenlét és alvás között csúszkálsz, akkor megélhetsz ilyesféléket.

fortis Vas. 29 Május - 10:45

Csak olyan esetre emlékszem , amikor rólam szólt a társalgás , de én magam nem kapcsolódtam bele .

Vendég Pént. 1 Júl. - 13:18

Álmomban valóságteszteltem, mivel olyan dolog történt ami túl hihetetlen volt számomra. Csináltam kéznézést meg minden, körülnéztem hogy felfedezzek valami ellentmondást, de semmi kirívót nem vettem észre, leszámítva azt a bizonyos dolgot. Jobban belegondolva azonban megállapítottam hogy az sem olyan különös, és mivel semmi más nem támasztotta alá hogy álmodnék, megállapítottam hogy ez a valóság.
Na most a tanulság az lenne, hogy akár ébren akár álomban a valóságteszt legyen nagyon alapos, semmiképp ne vegyük félvállról, illetve jó lenne egy biztos módszer. A repülés például ilyen lenne, de ezzel az a gond hogy vagy működik vagy nem. Szerintetek milyen lenne az a valóságteszt ami 100 %-os?

fortis Pént. 1 Júl. - 13:57

Szerintem a repülés az elég jó módszer , de legalább annyira hatásos keresztül ugrani egy falon .
Ha valami annyira fura , hogy rájövök álmodom , akkor a fal nem szokott akadály lenni . Néha van amikor mégis , de azt hiszem ilyenkor már kezdünk kiesni a tudatosságból , vagy egyszerűen nincs elég energiánk .
Néha összetűzésbe szoktam kerülni a fallal amikor ébren vagyok tesztelés gyanánt , öröm

de éber állapotban még sosem sikerült legyőznöm .

Vendég Pént. 1 Júl. - 14:28

Az kellene hogy ne foglalkozzunk azzal mi lehetséges és mi nem, mert ha nem hiszünk benne hogy sikerülhet átmenni a falon vagy repülni akkor nem biztos hogy sikerülni fog. Még álomban sem. Az álom mint tudjuk igazodik a gondolatainkhoz, elvárásainkhoz (azért nem minden esetben mert történnek meglepő dolgok is), szóval mi magunk állítjuk fel saját korlátainkat. Cselekedjünk, aztán majd meglátjuk mi lesz.

Vendég Kedd 12 Júl. - 9:53

Az álmodással kapcsolatos tapasztalat az "álom az álomban" lenne és az ebből következő hamis ébredés. Utóbbi legtöbbször a rendes helyünkön történik, elkezdjük a napunkat miközben nem tudjuk hogy még mindig álmodunk, ez a klasszikus eset. De nem feltétel hogy ott ébredj ahol aludni szoktál. Jelen esetben a természetben voltam ahol ismét kincs keresőztem és találtam is két érmét. Az egyiket 2000-es dátummal a másik asszem 1854 volt. Talán az izgalom okozhatta, de hirtelen felébredtem ebből az álomból, méghozzá ugyanazon a helyen. Azt hittem elaludtam keresőzés közben és álmodtam a korábbit, azt azonban nem tudtam hogy ez még mindig álom.
Aztán észrevettem ismét egy érmét a feltúrt földben, ledörzsöltem róla a földet, 1914-es fillér volt. Álmodom? - kérdeztem magamtól? Ugyanis nagyon gyanúsnak találtam az egészet, még a kezemet is megnéztem de semmi furát nem tapasztaltam és a találat feletti öröm elaltatta a figyelmemet. Lelkendezve meséltem társaimnak hogy az előbb álmomban is találtam pénzeket és tulajdonképpen előre jelezték a valódi eseményt. De hát ez sem volt valódi, mert ebből is felébredtem, ezúttal igaziból is.

fortis Kedd 12 Júl. - 16:59

Valóban érdekes !
Amúgy egyébként : " Lelkendezve meséltem társaimnak hogy az előbb álmomban is találtam pénzeket és tulajdonképpen előre jelezték a valódi eseményt. "
Valamiért úgy érzem , hogy a valóságban nem tennél így . Ez pedig lehet egy olyan helyzetet eredményezett , ami végett fel kellett hogy ébredj a valóságban is .

Áprilia Kedd 6 Szept. - 9:49

fortis Kedd 6 Szept. - 21:21

Áprilia írta:Talán tanultam valamit a "szándékozásról": tegnap este elhatároztam lefekvés előtt, hogy valamivel kapcsolatban akarok álmodni. Konkrétan megfogalmaztam, hogy mi legyen az a fontos valami, amiről azt akartam, hogy álmomban megtörténjen (családi vonalon rendeződjön egy kapcsolat. A hogyanját természetesen nem tudtam.) És pontosan meg is álmodtam azt, amit akartam. (Sajnos nem váltam tudatossá.)
Tanulság, hogy eddig soha nem akartam semmiről sem álmodni kifejezetten. Mert ha akartam volna, arról álmodtam volna. Mint most.

Szerintem ez azért nem ennyire egyszerű. Számtalanszor megtörtént már, hogy szerettem volna álmodni valamiről, és elhatároztam hogy fogok is és mégsem sikerült.
Másik vonalon minden éjjel azzal fekszem le, hogy tudatos álmom lesz. A tudatosság mégis elkerül. ( bár az is lehet, hogy csak hittem azt, hogy akarom és közben nem is volt abban akkora erő )
Amúgy nagyon klassz ez a szitu amibe álmodba kerülhettél, pontosabban az elhatározásod nyomán. Ez tényleg jó dolog így. Gondolom nem kell mondani, hogy próbálgasd máskor is, és talán az a kis virágos mező is megjelenik ahol olyan jól érezhetnéd magadat olykor olykor.

Áprilia Kedd 6 Szept. - 21:30

fortis Kedd 6 Szept. - 21:49

Azon gondolkodtam az írásod alapján, hogy mi lehet a különbség nálam a szeretnék vagy az akarok között.
Szeretnék egy fagyit - akarok egy fagyit
Szeretnék egy csókot - akarok egy csókot
szeretnék álmodni - akarok álmodni.
Biztos nem így működik , de nekem az akarom kicsit erőszakosnak tűnik a szeretnékhez képest.
A szeretnék olyan, hogy valamit el akarok érni, de nem dől össze a világ, ha nem sikerül. Az akarok meg olyan, hogy bár mi áron, de el akarom érni, nekem kell.
Gyerekként a szeretnékben a gyerek megelégszik valami mással is, az akaromnál viszont jön a hisztiroham ha nem kaparinthatja meg.

Bocsi ezek csak eszembe jutottak, tudom te nem erről akartál gondolatot cserélni.

Áprilia Kedd 6 Szept. - 22:04

fortis Kedd 6 Szept. - 22:05

Áprilia írta:
fortis írta:
nekem az akarom kicsit erőszakosnak tűnik a szeretnékhez képest.

Ez az illúzió blokkolja le az akaratot. Aki langymeleg, az nem kaphat semmit se.
Az akaratról kijelentést kell kapni.

Hogy lehet kijelentést kapni róla?

Áprilia Kedd 6 Szept. - 22:12

fortis Kedd 6 Szept. - 22:28

Előfordult már párszor olyasmi is, hogy valamit nem akartam és ennek ellenére álomban mégis csak megtörtént.
Olyan ez mondjuk mint a konfliktus. Az ember nem akar belemenni, de valamilyen kényszer vagy hatás miatt mégis csak hirtelen már bele is csöppent a közepébe.

fortis Vas. 18 Szept. - 8:03

Ez igazán különös volt, talán valamelyest hasonló lehet ahhoz a tudatos álmomhoz, amit az ablakomba írhattam még valamikor a hét közepén. Na nem az álom maga, hanem annak kivitelezése, de ez azért mégis más volt, nem volt annyira mély, de majd meglátjátok.

Szóval lényegében azt hittem, hogy nem alszom ezúttal és amit látok tapasztalok, az nem álom. Igen, azt hittem ébren vagyok és amit látok az csupán a csukott szemeim előtt megjelenő illúzió, ami inkább tartozna a hipnogóg képek illetve történet vagy film sorába, mint az álmokéba.
Aztán kiderült, hogy mégis aludhattam , mert J felébresztett, hogy ne horkoljak. De hát nem is aludtam , ( hittem magamról) és aztán elgondolkodtam.
Hogy hiheti az ember magáról, hogy ébren van, miközben már átcsúszott az álmodási oldalra?

fortis Hétf. 19 Szept. - 20:30

Volt idő, amikor ez a nyavalyás tudatos álmodás irtó jól ment a számomra. Nem voltak már új ötleteim, és azt gondoltam a hagyományos álmok sokkal érdekesebbek, mert itt már mindent kipróbálhattam. Telt múlt az idő és valamivel többet olvasgattam, okosabbá váltam, és egyszer csak ráébredtem, hogy nagyot hibáztam. Kiderült , hogy csak minimális szinten gyakoroltam azt, amiből sokkalta többet is ki lehetett volna hozni és még rengeteg lehetőség állhat előttem. Igen ám, de addigra eltelt jó néhány év és mondhatni mindent elölről kezdhet ilyenkor az ember és talán már semmi sem megy olyan gördülékenyen mint rég.
Óva intenék mindenkit attól, aki azt hiszi magáról, hogy már mindent tud és kipróbált az álmodásból. Ez sosem lesz így igaz, mert mindig lesznek felderítetlen területek, higgyétek ezt el egy vén rókának.

Áprilia Csüt. 17 Nov. - 16:40

"Certain names serve as passwords – once you pronounce them, they take you to a very special ‘nowhere.’

This nowhere creates the possibility for erasing all boundaries of ordinary perception and the perceiver himself ..."

"Bizonyos nevek jelszóként ("password") funkcionálnak - amint kiejted őket, egy nagyon speciális helyre, seholsincs országba szállítanak.
Ez a seholsincs ország megteremti a lehetőségét a hétköznapi észlelés, sőt maga az észlelő személy határai eltörlésének."

(Forrás: http://www.olegcherne.ru/people/59-taisha-abelar/ )

fortis Csüt. 17 Nov. - 21:36

Hmm ez nagyon érdekes , köszi, hogy leírtad.
Azt, hogy ez valamilyen varázsige, vagy jelszó, azt sejtettem, hisz kimondva valóban visszavitt arra a különös helyre.
De olyan fura az a név, nem tudom mit gondoljak róla.
ui:
Kicsit nyomoztam és leginkább a latinnal találtam értelmes összefüggést.
Aliam
esperanto : Egy másik időpontban valamikor máskor
Latin Másik
Elég különös ezt így olvasva összefüggésbe hozni, hiszen az odaát az valóban egy másik.
Azt mondja.
Aliam ( alijam) az odaát vagyok.
Erre tökéletesen illene az, hogy a másik vagyok. Vagy esetleg egy másik oldal, egy másik világ. Valóban érdekes. töpreng

Áprilia Szomb. 19 Nov. - 20:34

Ne vessz el a filozofálásban, inkább ragadd meg az alkalmat!

fortis Hétf. 21 Nov. - 21:56

Idézet Médea álmos topikjából.
Oké tudom, hogy felhívtad rá a figyelmet, hogy nem szeretnél az álmaidhoz és tapasztalataidhoz kommenteket, de csak nem tudom megállni, hogy legalább ennyit le ne írjak ehhez a tapasztalatodhoz.
Médea:
" Rájöttem hogy álmodom. Fent voltam a pince tetején. Gyorsan megnéztem a kezeimet: fehéresen sugároztak. Megjelent uncsitesóm és valami lottószelvényt követelt rajtam. Felkaptam a vizet és elzavartam, nem akartam hülye álomalakokkal parádézni. Valahogy elment a kedvem az egésztől, és mikor hosszabban meredtem magam elé, felébredtem, de nem is különösebben bántam. ".

Én úgy gondolom, mintha úgy állnál hozzá, hogy amit lehet, azt már elérhettél.
Véleményem szerint ez koránt sincs így, sőt, mintha csak egy helyben topognál. Amit elérhettél azt ügyesen csináltad, de az útnak ha mondhatom így , a legelején.
Ezek még csak az első lépések, és persze, hogy unalmassá válik, ha fel sem merül benned, hogy innen még volna hova tovább.
Miért nem nézel előre? Annyi minden kihívás volna még az álmodás terén .

Áprilia Szomb. 17 Dec. - 10:27

Ajánlott tartalom