Én és a világ

fortis írta:...az ember szeretheti saját álarcát , hisz ezek az álarcok nélkül hogyan tapasztalhatna , fejlődhetne ?

Az ember épp azzal lép(ne) a fejlődés útjára, ha el kezdené levenni a maszkjait. Amíg ezt nem kezdi el, nem beszélhetünk fejlődésről. A maszkok alkotják a hamis személyiséget. Ezektől nem tud megnyilatkozni az Önvaló. Meg kell szabadulni tőlük, kíméletlenül!
Ha az ember szereti a maszkjait, akkor alszik, a maszkjai pedig alaposan ráégnek az arcára. Az azonban kétségtelen, hogy az ember ilyen. Ez az állapota.

fortis írta:

Áprilia írta:

fortis írta:...az ember szeretheti saját álarcát , hisz ezek az álarcok nélkül hogyan tapasztalhatna , fejlődhetne ?

Az ember épp azzal lép(ne) a fejlődés útjára, ha el kezdené levenni a maszkjait. Amíg ezt nem kezdi el, nem beszélhetünk fejlődésről. A maszkok alkotják a hamis személyiséget. Ezektől nem tud megnyilatkozni az Önvaló. Meg kell szabadulni tőlük, kíméletlenül!
Ha az ember szereti a maszkjait, akkor alszik, a maszkjai pedig alaposan ráégnek az arcára. Az azonban kétségtelen, hogy az ember ilyen. Ez az állapota.

Ez mind igaz , de ha nem volna álarc amit magunkra öltenénk , akkor nem lenne mit levetkőznünk magunkról .

Valóban. Ha nem aludnánk, nem lenne miből felébredni.
Ezért hát csináljunk magunknak jó sok álarcot, hogy aztán fáradságos, szinte lehetetlen munkával leszedjük magunkról!

fortis írta:

Áprilia írta:

fortis írta:...az ember szeretheti saját álarcát , hisz ezek az álarcok nélkül hogyan tapasztalhatna , fejlődhetne ?

Az ember épp azzal lép(ne) a fejlődés útjára, ha el kezdené levenni a ...

  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Kilendin írta:  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Szia Kilendin!

Arra a többiek akarnák ráerőltetni, hogy debizony álarcot hord, csak nem veszi észre vagy nem akarja beismerni. Már persze csak akkor, ha az illető hagyná magát.
Esetleg a mindenki álarcot hord jeligével jönnének.

Kilendin írta:

fortis írta:

Áprilia írta:

Az ember épp azzal lép(ne) a fejlődés útjára, ha el kezdené levenni a ...

  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Volt ilyen is: Jézus.

Áprilia írta:

Kilendin írta:

fortis írta:

  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Volt ilyen is: Jézus.

Szerintem Jézus több volt mint egy álarc nélküli személy.
Én hiszek abban, hogy van olyan 'mezei' ember is aki képe álarc nélkül élni nem kell ahhoz isteni hatalommal felruházkodni, hogy ezt megtegyük.

Áprilia írta:

Kilendin írta:

  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Volt ilyen is: Jézus.

...továbbá Kilendin és Greywolf.  
(Ezt még épp hozzá akartam tenni, de megelőztél.)

Áprilia írta:

Áprilia írta:

Kilendin írta:

  Elgondolkodtató. Mi van azokkal akiknek nincs álarca és minden szituációban csak Önnön magukat adják?

Volt ilyen is: Jézus.

...továbbá Kilendin és Greywolf.  
(Ezt még épp hozzá akartam tenni, de megelőztél.)

Talán, mondjuk, hogy egyet értek 
Csak arra kérnélek, hogy semmilyen szinten se tegyél egy lapra Jézussal 

Kilendin írta:

Áprilia írta:

Áprilia írta:

Volt ilyen is: Jézus.

...továbbá Kilendin és Greywolf.  
(Ezt még épp hozzá akartam tenni, de megelőztél.)

Talán, mondjuk, hogy egyet értek 
Csak arra kérnélek, hogy semmilyen szinten se tegyél egy lapra Jézussal 

Nem én voltam.

Jézus igaz ember, Kilendin és Greywolf, őszinte ember, az igaz emberség előszobájában állnak - szerintem...
Az őszinteség engedi, hogy igaz emberré váljak, mert a gonoszságot tartja háttérben.

Itt az idő, milyen igaz!

Hú fortis koma, leegyszerűsítetted ám...
-
A kicsit is háládatos szemlélet ettől a krétakörtől jó messzire van.
Ha nem is mindég de, sűrűn köszön, alázatos tekintettel Istennek.
Mióta összeestem a parkolóban nem rég, s két kamionos vakart össze; gyakrabban teszem...( vérnyomás mindkét értéke lezuhant jóval 100 és 80 alá...)
de, még fel is gyorsítottam pár kérdést Előtte!
Válaszokat várva!
-
Mikor lészen "kovásszá" ez a felfoghatatlan kincs amely itt - VAN - a fórumon?....stb...persze fortist kivéve, ő mostantól csak fürödjön a Dunába ha, oda cuccolt...a városból...

"– Mondd csak... hiszel te Istenben?
– Menj már! Ki hisz manapság...
– Várj, nem ilyen egyszerű a dolog – magyaráztam szándékosan könnyed hangon. – Én nem a földi vallások hagyományos Istenéről beszélek. Persze nem vagyok valláskutató, lehet, hogy semmi újat nem sütöttem ki, de nem tudod véletlenül, hittek-e valaha egy... gyarló istenben?
– Gyarlóban? – vonta fel a szemöldökét. – Hogy érted ezt? Bizonyos szempontból minden vallás istene gyarló volt, mert emberi tulajdonságokat aggattak rá, csak felnagyítva. Az ótestamentum Istene például hajbókolásra és áldozatokra sóvárgó, más istenekre féltékeny zsarnok... a görög istenek is tele voltak emberi gyarlóságokkal, civakodások, családi perpatvarok...
– Nem – szakítottam félbe –, én olyan istenre gondolok, aki nem azért tökéletlen, mert együgyű emberek találták ki, hanem leglényegesebb, immanens tulajdonsága a tökéletlenség. Olyan isten, akinek mindentudása és mindenhatósága korlátolt, tévesen látja előre műveinek jövőjét, az általa elindított események olyan irányba fordulhatnak, amely őt magát is megrémíti. Ez egy... nyomorék isten, aki mindig túlságosan sokat markol, és erre mindig későn jön rá. Aki csak az órákat szerkesztette, nem az időt, amit mérnek. Rendszereket vagy gépezeteket fabrikált meghatározott célokra, de azok túlnőttek a célokon, és elárulták őket. És megteremtette a végtelenséget, de az nem hatalmának mércéje lett, aminek szánta, csak határtalan vereségének mértéke.
– Valamikor régen a manicheizmus..
– De ennek semmi köze a jó és a rossz princípiumához – szakítottam rögtön félbe. – Ez az Isten nem létezik az anyagon kívül, és nem tud tőle szabadulni, csak szeretne...
– Ilyen vallást nem ismerek – mondta rövid hallgatás után. – Ilyenre sohasem volt szükség. Ha jól értelek, és attól tartok, így van, te valami fejlődő istenre gondolsz, aki az időben érik és növekszik, a hatalom egyre magasabb fokaira hág, és rádöbben hatalma tehetetlenségére? Ez a te istened olyan lény, akinek számára az istenség kiúttalan helyzet, és mikor ezt megérti, kétségbeesik. No jó, de a kétségbeeső isten nem más, mint az ember, igaz? Szóval az emberre gondolsz... Öregem, ez nemcsak filozófiának, de még misztikának is gyenge.
– Nem az emberre gondolok – makacskodtam. – Néhány vonása talán megfelel a te alkalmi definíciódnak, de csak azért, mert olyan hézagos. Az ember, a látszat ellenére, nem alkot magának célokat. Beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket, vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy a lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré. Ez az én... valakim csak olyan lény lehet, akinek nincs többes száma, érted?
– Honnan szedted ezt a gyarló isten dolgot?
– Nem tudom. De nagyon, nagyon igaznak találtam, érted? Ez az egyetlen isten, akiben hajlandó volnék hinni. Akinek a szenvedése nem megváltás, nem üdvözít senkit, nem szolgál semmire, csak van."

(Stanislaw Lem, Solaris)

Mi értelme lenne egy olyan Istennek, aki gyarló? És mi értelme lenni hinni egy ilyen Istenben? 

Na és ha kézzelfoghatóbb és tévedni képes, akkor mi értelme van?
Istenben az a jó, azért hisznek benne az emberek, mert különbnek tartják maguknál. Ha nem különb, akkor ő is csak olyan, mint egy ember.

Rettenetes még a gondolat is. A tétovázó istennel, aki maga sem tudja, mi lenne jó, elveszik a cél, elveszik az irány, elveszik az igazság, a morál és minden erkölcs.

Isten - akár egy lényt takar, akár egy mindent átszövő energiahálót - az igazság, igazságosság törvényével dolgozik, szerintem kizárt, hogy tévedhessen.

"Játszunk egyet! Mondj egy fajt, ami hiányolná az embereket? ... Látod? Nem tudsz, mert a halandók nem tesznek mást, csak fogyasztanak és pusztítanak. Eszméket találnak ki, mint Isten, szeretet, tisztesség. Aztán ugyanezen eszmék nevében - megölik, aki nem ért egyet velük. Tényleg velük akarsz közösködni? Hit nélkül imádkoznak és nem értik, miért nem működik a varázslatuk, még a szánalmas kis életüket sem értékelik addig, amíg el nem veszik Tőlük. Kereszténynek vallják magukat és szentségtörésről hadoválnak, miközben nem is tudják mi az, mert egyébként nem érdekli Őket."

Nem értek egyet azzal, hogy ez lenne az ember.
Valamint az ember nem pusztán inteligens állat. Nem csak egy faj, ami az anyag véletlen folyamatainak az eredményeként (= evolúció) jött létre.
Továbbá Isten nem eszme, és a szeretet nem kitaláció.