Álmodási kisérletek

Nahát, Asd, (üdv újra köztünk ), ez még nekem is érdekes volt.

Az elalvás folyamatának megfigyelése engem is érdekel, ezek szerint mozdulatlannak kell maradni. Vajon miért?

- Ez a meditációs ellazulás és onnan való tovább lépés nem rossz módszer, magam is sokáig így léptem álomba, igazán hasznos arról nem is beszélve, hogy hozhat az embernek néhány spontán TKÉ helyzetet.  Ma már nem élek ezzel a módszerrel, mást alkalmazok. 
- Ami az álomban való álmosságot illeti én is ismerem, de az eddigi tapasztalataim arról szóltak, hogy miután ott elaludtam akkor itt felébredtem.  Egy kívételre emlékszem, amikor ugyan ott ébredtem fel, csak az időeltolódás volt más. 
- Ami az álomból TKÉ helyzetet illeti, ezzel vigyázni kell.  Nem azért, mert káros lehetne, hanem azért, mert az ember képes lehet megálmodni egy TKÉ helyzetet. Sajnos ez gyakori lehet, ezért fontosak lennének a bizonyítékok, a bizonyságok arról, hogy az ember valóban nem álomban, hanem egy másik valósabb síkon járhat.  - Szerintem az érme olvasást felejtsd el, egyszer lehet majd ráhibázol, és valóban egyezni fognak a számok, de ez elvárás szintjén is működhet valamiféle rálátással.  Próbálj meg inkább olyan bizonyítékot gyűjteni amiről nem tudhatsz, de ébren utána nyomozható. 

Ui: Bocs ha negatívnak tűntem, a tapasztalataid nagyon klasszak, jó volt azokat olvasgatni.

Miután ő maga megállapította, hogy fölösleges az érmét nézegetni, mondhatom nagyon hasznos tanács, hogy felejtse el az érmenézegetést.
Ebből az jön le kifelé, hogy nem az a lényeg, hogy mit tanácsolsz, hanem hogy tanácsolhass.

Efi írta:Miután ő maga megállapította, hogy fölösleges az érmét nézegetni, mondhatom nagyon hasznos tanács, hogy felejtse el az érmenézegetést.
Ebből az jön le kifelé, hogy nem az a lényeg, hogy mit tanácsolsz, hanem hogy tanácsolhass.

Ebből a szempontból igazad lehet Efi, de nem volt tudatos. Én arra reagáltam így, hogy az érme megint jelen volt, megint előjött az álmában, a tudatában felmerült.

Zoli írta:
Ha még Castanedáékat nézem, úgy könnyű volt, hogy elvonulhattak a sivatagba,  ráadásul volt mesterük is.

Szerintem ezzel nem lehet takarózni, legalábbis én hajlok arra, hogy nagyonis a valóságos életkörülményeik közt kezdték el az önmagukon való munkát, és don Juan, valamint az összes többi tanító is álmodásban jelent meg nekik. Ezt tehát kemény, önmagukon való munkával ők maguk érték el. Minimális erőfeszítést muszáj tenni az önmagunkon való munka terén, de mi még szerintem abban is kismiskák vagyunk.
Valahova régebben betettem egy erre vonatkozó bizonyíték félét (ti. hogy Don Juan kizárólag álmodásban volt jelen), de senki a füle botját se mozgatta.

Üdv, asd! Hoztad a formádat!

Nem tudom hogy érdemes-e bizonyítékokat keresni, egyáltalán mit kellene bizonyítani? Az már most is egyértelmű hogy az a fantomvilág ami annyira hasonlít a valóságra, nem a valóság , azaz nem a fizikai tér, hanem annak torz vetülete. Hol él ez a világ, pusztán az én emlékeimből épül fel vagy ez az emberiség közös játszótere ahová bárki beléphet? Éterikus, asztrális, stb síkokról beszélnek a könyvek melyek átitatják egymást és amelyek között a tudat számára van átjárás. Igazából ami számítana mint "bizonyíték" azok olyan dolgok amik nem köthetőek hozzám, de sok olyan dolog létezhet a tudatunk mélyén amivel nem vagyunk tisztában. Ha egy ilyen dolgot látunk elhamarkodott lenne tőlünk független hatásként elkönyvelni és valami olyan bizonyítékát látni benne ami rajtunk túl van. Egy belső világ valószínűbb, hiszen ebbe a tapasztalatba akkor lépünk mikor álmodunk, a kérdés inkább az hogy milyen mély ez a világ és milyen összetevők alkotják.
Azonban az is lényeges szempont hogy legtöbbször - gyakorlatilag mindig - valahol a házunk közelében ébredek fel. Tipikusan azzal kezdődik hogy egy hagyományos álomtérben vagyok, majd hirtelen otthon találom magam, legtöbbször a házon kívül. Ez a hirtelen váltás tudatossá tesz. Olvasmányaim során három lényeges pontot találtam ami esetleg segít tisztábban látni  a kérdésben. Az első hogy a tudat az ami áthelyeződik. A másik hogy alváskor az asztráltest kisebb-nagyobb távolságokra elhagyja a fizikai testet. A harmadik pedig hogy maga az asztráltest az ami álmodik. Ha ez igaz, akkor logikusan következik hogy mikor az álom valami miatt véget ér, akkor egy lépcsőzetes folyamat megy végbe, de ezúttal visszafelé. A tudat első körben  visszacsúszik az asztráltérbe, ami jelen esetben azt jelenti hogy a fizikai testtől elkalandozott asztráltestbe kerül. Ezután az ébredés második fázisa következik, amelyet jellemzően hamis ébredésnek hívunk de valójában a fizikai térhez szorosan kötődő éterikus síkra jutunk. Azért tűnik valódi ébredésnek, mert az étersík gyakorlatilag a fizikai finomabb változata, és mikor a tudat belekerül egyúttal belekerül a fizikai test tényleges körülményeibe is, azazhogy az ágyban fekszik és minden nagyon valóságosnak tűnik. A síkok átveszik egymás tulajdonságait, ezért tűnnek nagyon hasonlónak. Aztán következik a valódi ébredés, immár a fizikai testbe lépve. Tehát az álmodásnak három szintjét különböztethetjük meg:

1. A klasszikus álomtér  = mentális sík
2. Fantomvilág  = asztrális sík
3. Hamis ébredés = éterikus sík

Tehát ahogy a síkok között haladunk egyre mélyebbre úgy távolodunk el mindinkább a fizikai valóságtól és válik az álmodásunk egyre szétszórtabbá, kaotikusabbá. És megfordítva, minél közelebb vagyunk a fizikai térhez, annál valóságosabbá válik a környezet és a tudatosságunk is ennek megfelelően növekszik amíg fel nem ébredünk. Don Juan ezt úgy mondaná hogy a gyűjtőpontunk kimozdult szokásos helyzetéből és emiatt az érzékelésünk megváltozott.

asd94 írta:Nem tudom hogy érdemes-e bizonyítékokat keresni, egyáltalán mit kellene bizonyítani? Az már most is egyértelmű hogy az a fantomvilág ami annyira hasonlít a valóságra, nem a valóság , azaz nem a fizikai tér, hanem annak torz vetülete.

Nos  akkor erre a megállapításodra feltennék egy kérdést. Mi van a cselekvéssel, vagy történéssel.  Fogadjuk el, ahogy írod, hogy fantom világ nem a fizikai tér, hanem annak csak torz vetülete. De mi van a fizikai valóságban történő eseményekkel , amit az úgynevezett fantomvilágból tapasztalsz?  
Ha ez nem összeegyeztethető, akkor viszont léteznie kell egy negyedik pontnak is, a fizikai térben történő fantomként való létezésre, amit nem említettél, és amit viszont bizonyítani lehetne már. A bizonyíték pedig mire is való? Arra , hogy bizonyságot nyerjünk erre a lehetőségre.
Magyarázatként esetleg még annyit el tudnék fogadni, hogy két sík egybe csúszhat és tapasztalható. Így fantomként a fantom világból észlelni lehetne a fizikai történéseket, mint pl a halálközeli élményeknél.

De hát nem tapasztalt semmi fizikai világbeli eseményt az úgynevezett fantomvilágból.

Efi írta:De hát nem tapasztalt semmi fizikai világbeli eseményt az úgynevezett fantomvilágból.

Bizony nem. Éppen ezért  kellene keresnie  olyan eseményeket, amik bizonyságot hozhatnának. 
Amint említettem  a halálközeli élményeket, sokan beszámolnak olyasmikről, amik másik szobákban, vagy ha odáig eljutnak akár távolabbi helyeken megtörténő dolgokról is bizonyságokat tudnak felmutatni.  Olyan dolgokat, amik valóban megtörténtek  vagy elhangzottak a fizikai síkon  a tapasztalatok alatt. 
Véleményem szerint nem kell ehhez feltétlenül  halálközeli állapotig eljutni, és ha sikerülne bizonyítani , akkor már az is egy előre lépés. 
Amúgy meg mi másért végeznénk ezeket a gyakorlatokat, hogy megtudhassuk meddig juthatunk el , avagy hogy kifürkészhessük az ismeretlent?  Ezért kellenek a bizonyítékok, hogy tanúsíthassuk nem minden pusztán a képzeletünk játékai.

Mint mondtam a fantomvilág ahogy én nevezem nem kapcsolódik közvetlenül a fizikai síkhoz, ezért olyan bizonyítékokat keresni mint amiket te írsz véleményem szerint nem lehet. Lehet viszont a múltból maradt töredékeket felfedezni. Aki viszont a jelen eseményeire kíváncsi, megteheti azt az éterikus síkon, mely a fizikai délibábos változata. Egyes szellemek azért válnak láthatóvá mert éterikus ANYAGot szívnak magukba, illetve a testükből visszamaradt étert rendezik újra össze emberi alakba. Az ektoplazma is ilyen. Az egyiptomiak legalább háromféle lelket különböztettek meg, melyek mindegyike más tulajdonságokkal és lehetőséggel rendelkezett. A teozófusok ehhez hasonlóan alkották meg az éteri, asztrális, mentális, kauzális és egyéb síkok fogalmát az indiai hagyomány felhasználásával. Amit tudok hogy ezek létező dolgok, de persze minden kultúra amely igyekezett a lélek mélységeit feltárni más és más néven hívta őket. Én bizonyítékban nem azt látom hogy mindenáron a fizikai térhez való kacsolódást keressük, ellenkezőleg, az lenne a cél hogy mélyebbre hatoljunk, minél messzebb attól a valóságtól amit ismerünk.

-.- feladom a tegnapi Barlangos álmom után. Ma meg darazsakkal álmodtam. Egy barlangban felépül kutató bázison jártam ahol rábukkantunk egy előttünk járó expedíció nyomira és a kutatók múmiáira. Mondom a biztonságiaknak előző éjjel is valami hasonló volt a szitu húzzunk innen... Erre az egyik tudós megpiszkálja az egyik száraz testet mire  egy millóóó darázs jött ki belőle. - mondanom se kell asszony rázott fel az álomból kapálózok.

opos írta:-.- feladom a tegnapi Barlangos álmom után. Ma meg darazsakkal álmodtam. Egy barlangban felépül kutató bázison jártam ahol rábukkantunk egy előttünk járó expedíció nyomira és a kutatók múmiáira. Mondom a biztonságiaknak előző éjjel is valami hasonló volt a szitu húzzunk innen... Erre az egyik tudós megpiszkálja az egyik száraz testet mire  egy millóóó darázs jött ki belőle. - mondanom se kell asszony rázott fel az álomból kapálózok.

opos tegnap írta:álmomban egy pók hálóval és gubóval óvott és őrzött egy emberinek látszó testet ez a szimbólum volt látható a pók ajtajánál amit amikor megjelent.

Mi jut róla eszetekbe.

Szerintem csak egy megérzés a pók neve lehetett. De ebben nem vagyok biztos. Vaaagy az emberi valaminek amire felügyelt.- nem vagyok benne biztos, hogy nem e védte. De nem is tudom helyesen megfogalmazni olyan volt mintha nem csak védte volna hanem őrizte volna is. A pók mint egy bábmester mögötte volt és egyszerre védte attól hogy kiszabadítsam és egyszerre megakadályozta hogy a gubóból kiszabaduljon az a valaki vagy valami.

Feltűnő a két álom között a hasonlatosság: a barlangban levő bebugyolált emberi test.
Mégiscsak vigyázott a pók arra, nehogy kiszabaduljon a gubóból, ami benne volt, hiszen látjuk a második (itt első) álomban, hogy fájdalmasan csípős dolgok vannak a gubóba bebugyolálva.

Én továbbra is ellenségesnek vélem a pók jelenlétét is, mivel a zsákmányát szokta gubóba bebugyolálni.  Ezek pedig múmiaszerűen kiszáradnak egy idő után. 
 Nos amúgy megvizsgálnám a helyedben a pók és a darázs közötti hasonlóságot. Mind kettő veszélyes, mind kettő csíp.  A darazsak annyival rosszabbak, hogy többen vannak, de a veszélyességi fokozatuk ugyan az lehet.  ( Egy nagy pók vagy több apró darázs) 
Amúgy azt se felejtsd el, hogy vannak darazsak, amik a petéiket valamilyen módon bejuttatják a bőr alá, és így a lárvák a húsból falatozhatnak.  
Szóval mi történik mostanában veled a fizikai életed során? Valamilyen csapdába estél amiből nem látod a kiutat, vagy mi a baj Opos?

Pár évvel ezelőtt nekem is volt fekete darazsos álmom. Bemásolom az egészet lentebb.
Majdnem biztos, hogy munkahelyi, kollegális problémákat jelzett.
Rossz hangulat, pletykák, rosszindulat a mh-en.
Azóta főnökváltás történt, de szerintem most megint romlik a helyzet, csak másképp...


"A régi családi házunk kertjében voltam. Egy málnabokor volt a kertben. 
(A valóságban nem volt)
Falatoztam is róla néhány szemet.
Mire legközelebb kimentem a kertbe, teljesen el volt feketedve a bokor, mintha már téli száradt állapotban lett volna, csak teljesen fekete volt.
Ráadásul fekete darazsak lepték el.

Valaki mondta (talán Anyukám), hogy ha szilvafa lett volna ültetve a kertbe, akkor az távol tartotta volna a darazsakat, és nem történt volna ez a növénnyel. Nem tudom, hogy elpusztult-e a bokor vagy csak meg kellett újulnia a következő évben...
Ezután arra gondoltam, hogy rendben, tanulok az esetből és ültetek szilvafát, hogy legközelebb ne történjen ez meg. "

És milyen jól tetted Lea.

Opos koma a pók behálóz, a darázs meg megcsíp.  Részemről tekintve jobb ha vigyázol magadra, olyan ez mint egy figyelmeztetés.

Zoli írta:És milyen jól tetted Lea.

Gondolod , hogy ültettem?
Akkor a szilvát jókedvnek, pozitívitásnak stb hasonlónak "fordítottuk".
Az a helyzet, hogy ez félig-meddig valósult meg csak.
Meg céges szinten is már elég multis beütések vannak...
Szóval nem tudom... Kétséges szerintem a jövő...

Lea. írta:

Zoli írta:És milyen jól tetted Lea.

Gondolod , hogy ültettem?
Akkor a szilvát jókedvnek, pozitívitásnak stb hasonlónak "fordítottuk".
Az a helyzet, hogy ez félig-meddig valósult meg csak.
Meg céges szinten is már elég multis beütések vannak...
Szóval nem tudom... Kétséges szerintem a jövő...

Igaz ez a kampány, ami a facebookon is látható volt, szerintem jót tett a csapatnak  
... Ha láttátok esetleg az oldalamról kiindulva...

Veszna jelezted, hogy benne vagy. Te nagymestere vagy a képeknek, tudnál hozni egy jó képet egy valóságos helyszínről? És akkor onnantól minden este 22-23 óra között a képre kellene koncentrálni, mondjuk egy héten keresztül próbálkozzunk. Habár Veszna neked az időeltolódás bejátszik sajnos, nem tudom nálad mikor van a megadott időpont és jó-e neked.

Áprilia írta:

Áthozat “Az álom elméletei”-ből:

Áprilia írta:Ma áramütésszerűen villant fel bennem ez a gondolat:
Amikor elalszunk, álmodunk. De van úgy, hogy úgy “alszik el” a testünk, hogy a tudatunk éber marad. Ezt közismertebb nevén úgy emlegetik, hogy “tudatosan merülünk álomba.” Mi van, ha ez utóbbi esetben nem is álomba merülünk, hanem egy másik valóságba? Miért is lenne álom? Hiszen nem aludtunk el!
És ez különbözik attól is, amikor a normál álmunk vált át tudatos álomba, mert az is csak álom, de ez nem!

Továbbgondoltam és arra jutottam, hogy Castaneda műveiben don juan társasága is mindig úgy találkozott közös álomban, hogy előtte nem aludtak el, hanem nagyonis ébren voltak. És onnan kerültek át aztán a “közös álomba”, amit ők egyébként nem is így neveztek. Ők minden ilyet “másik valóságnak” “második figyelemnek” neveztek. Így lehetséges volt a találkozás. Értitek, ugye? Csak akkor álmodsz, ha elalszol. Ha nem alszol el, akkor nem álmodsz, valahova kerülsz, de az nem az álomvilág, túl sok variáció pedig nincs.
Ennek analógiájára megpróbálhatnánk egy olyan kísérletet, hogy betesz valaki egy képet és egy megadott időintervallumban a résztvevők arra a képre koncentrálnának és megpróbálnák azt, hogy csak a testük aludjon el, a tudatuk nem Valós helyszínt kellene, hogy ábrázoljon a kép. Vajon odakerülünk-e, találkozunk-e?
Legjobb lenne persze, ha úgy próbálnánk meg, ha testközelben lennénk, de ahhoz nem adottak a feltételek.
Hozzon valaki egy valós képet és írjon egy időintervallumot (pl: valamelyik este 10-11 között).
És ne feledjétek, aludni nem ér! Ha elalszol, még ha az adott helyszínre kerülsz is, az csak álom, álomban pedig nem lehet találkozni, mert az álmod csak a te tudatodban létezik, a többiekében nem.

Beteszem alább a képet, Veszna találta és ő jó ebben, ez már korábban bebizonyosodott. Szóval aki részt akar venni a kísérletben, az mától kezdve minden nap este 22-23 óra között egy héten keresztül koncentráljon a képre. Elaludni nem ér, mert akkor az álomvilágba kerülsz. Normál álom közben tudatos álomra váltás sem ér, mert az is az álomvilág, ami csak a te tudatodban létezik, másokéban nem. Tudatosan azonban álomba merülhetsz, mert az feltehetőleg nem az álomvilág, hanem egy másik valós sík, ahol lehetséges a tali. A cél épp ez, hogy bebizonyítsuk, lehetséges másik valós síkon a találkozás. Kérlek olvassátok el az idecitált korábbi posztokat is. A tapasztalatokat folyamatosan írjuk ide be.

Jó, benne vagyok. Azt azonban nem ígérem hogy a megadott időben sikerül produkálnom magam. Már azt is szép eredménynek tartanám ha sikerülne a szoborhoz jutni. Találkozni, az más tészta. Próbálkozni fogok, aztán úgyis leírom ha lesz valami.

Én 1 hét múlva szeretném leírni, mi történt a szobornál, ha történt valami. De addig, ha valami a körülményekben érdekes dolog történik, azt leírom.
Itt hajnali 4-5 van, amikor nálatok este 10-11,ezért ébresztőt kell állítanom.
-este beállítottam 4,20-at (új, kellemes zenét állítottam be, nem a megszokottat) ,de megjegyeztem magamnak, hogy jó lenne, ha a biológiai órám is jelezne-egy kis gyakorlatozás sosem árt.
Hajnal 4.20-kor szólt halkan az új zene a telefonomból, tőlem jobbra a fotelban volt, hogy könnyen elérhető legyen. Felültem, kitapogattam a telefont és elhúztam az ujjam a kijelzőn. Akkor kezdjük, gondoltam, visszafeküdtem és lehunytam a szemem... 
...amikor is szólt a halk zene a telefonomból, felültem, kitapogattam a telefont és elhúztam az ujjam a kijelzőn...akkor kezdjük, gondoltam, visszafeküdtem  és lehunytam a szemem...
A "2."eset első pillanatától tudtam, ezt én már csináltam az előbb...pontosan ugyanígy, mint most. 
(Nincs szundi az órámban , nincs ismételgetés beállítva, a fent említett ok miatt is, hogy trenírozzam a biológiai órám. )
-van 2-3 kristály, amit gyakrabban használok. Egy labradorit, egy ametiszt és egy hegyi kristály. A labradoritot a bal kezembe vettem, az ametisztet a jobb kezembe.
15-20 perc után megfájdult a bal kezem bőre, éreztem, ahogy az ideg fut a szövetek között. Sosem tapasztaltam még ilyet. Olyan volt, mintha bekapcsolt volna a kristály.
(napközben itt-ott felbukkant ez az erős pontszerű fájdalom)

De ügyes vagy, tudatosan csúsztál “álomba” (a második “ébresztőnél” már tudatosan voltál a másik síkon), gratulálok, megcsináltad az első lépést! Pedig ez egy nagyon nehéz “technika” (azt mondjàk).
Én tegnap elutaztam, este 10-kor még autót vezettem, jaj. 11 után tudtam hozzákezdeni, de pillanatok alatt belealudtam, most ébredtem. De mától már szabi 3 hétig, remélem nekem is összejön!

Áprilia írta:De ügyes vagy, tudatosan csúsztál “álomba” (a második “ébresztőnél” már tudatosan voltál a másik síkon), gratulálok, megcsináltad az első lépést! Pedig ez egy nagyon nehéz “technika” (azt mondjàk).
Én tegnap elutaztam, este 10-kor még autót vezettem, jaj. 11 után tudtam hozzákezdeni, de pillanatok alatt belealudtam, most ébredtem. De mától már szabi 3 hétig, remélem nekem is összejön!

Nem tudom, nem voltam tudatában annak hogy tudatosan csinálok valami különlegeset...inkább különöset. 
DE. Amire fel szeretném hívni a figyelmet, bármi történik azonnal leírni. Mostanában gyakran fordult elő, hogy vmi szokatlan történt velem, és történetesen le is írtam azonnal, füzetbe vagy a telóm jegyzetei közé...és milyen jól tettem, mert egy kis idő múlva az agyunk elkezd "megmagyarázni", "átírni",és a történet vagy jelzés szertefoszlik.
Mint ez a reggeli dolog. Már alig emlékszem (tele van a fejem a délelőtti dolgokkal) , nem érzem a súlyát, pedig hajnalban nagyon megdöbbentett,mert tényleg az.
Ha történik veletek éjjel vagy napközben vmi szokatlan, csak írjátok le pár percen belül, és meg fogtok lepődni, mennyi minden "fura" dolog esik meg veletek.

Veszna írta:
Hajnal 4.20-kor szólt halkan az új zene a telefonomból, tőlem jobbra a fotelban volt, hogy könnyen elérhető legyen. Felültem, kitapogattam a telefont és elhúztam az ujjam a kijelzőn. Akkor kezdjük, gondoltam, visszafeküdtem és lehunytam a szemem... 

A visszafekvéses módszer a leghatásosabb ezekhez a gyakorlatokhoz. Már kipihent a test, a koncentráció jobban megy. Én is inkább a hajnali órákban próbálkozom, mert este túl fáradt vagyok. Azért egy kis meditációt, ráhangolódást csinálok a kitűzött időben. Ma a rezgésekig sikerült eljutnom, kellemes rezonancia járta át a testemet, átadtam magam az érzeteknek, de aztán belealudtam. Nem könnyű dolgok ezek, olyan mintha kötélen tácolnál, meg kell tartanod a tudatosságodat egy olyan állapotban mikor a tested annyira ellazult hogy egy hajszál választ el az alvástól. De nem lehetetlen  

Nem, nem láttam. Mindkét alkalommal lent voltam a lábánál a folyónál. Első alkalommal láttam egy nagyon kék madarat(olyan volt, mintha temperával/olajfestékkel  festették volna),odarepült hozzám. 
De,az igaz, hogy mindkét alkalommal jobb oldalon mentem le a sziklába vájt járatban.
Illetve-most már leírom-első alkalommal láttam 2x egy hosszú barna hajú "harcosnőt"(?). Nem a szobornál, hanem az agyamba robbant a képe, mint ahogy a tüzijáték kerül egyre közelebb az arcodhoz.